Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-31 / 355. szám

12 OLDAL K ÁRA l’l, dinár POST ARIN A PLAÜENA XXV. évfolyam Subotica, SZERDA, december firegjeicmk minden reggel, ünnep után és hétfőn'délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .’. Szerkesztősé» 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Leibarh-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Fonciére-palota) 1924 (+) Az uj esztendő közeledté­vel, amikor felállítjuk a műit év mérlegét és a reménység szivór­­ványszineket csillogtató távcsö­vén át kémlelünk bele a jövőbe, az angol miniszterelnöki zsöllyé­­böl a vezércikkírói székbeátkény­­szeredett Lloyd George abban summázza össze 1924 jelen­tőségét, hogy a háború által fel­csigázott várakozásoka most hal­dokló évben megereszkedtek és a {csábos délibábokat rengető látóhatárra a realitások tompa szürkesége telepedett. Az állam férfiúi múltjánál fogva nagyhiri publicista párhuzamot von 191? és 1924 szelleme között és meg­állapítja, hogy a háború befeje­zése után kigyulladt optimizmus, amqly nagyszerű ideálokat kör nyékező kísérleteknek voltihlet­­forrósa, a kiábrándulás fáradtsá­gának hamvába dőlt. A kimuló­­ban lévő esztendő történetét eszerint a népeknek az a íaüs­­merése bélyegzi, hogy az ujjáa!­­kotás folyamata lassú és nehéz s a társadalmi és gazdasági ja­vulás feltételeinek megteremté­sére nem elég a magunk jószán­dékába vetett hit és a másoké iránt táplált bizalmatlanság. Objektivitásban némileg hiá­nyos az a históriai visszapillan­tás, amelyre Lloyd George a maga tételét alapítja. Mint a háború folyamán és n béke hely reállitásának vajúdó korában irá nyitó szerepet viselt politikus súlyt helyez arra, hogy a körül­mények csoportosításával kedvező hátteret fessen a saját működése érdemeinek kiemelésére. Önmaga dicsőségéül könyveli el, hogy 19I9*ben a munkásjóléti intézmé­nyek terén többet teltek, mint a világtörténet bármely más idő­szakaszában. Azt azonban, hogy a munkásság elégedetlensége nőt* tön-nótt a békekötés évadján és az ipari sztrájkok a háboruelöl­­tiek kétszeresére szaporodtak, a forróvérűéi: szertelen követelései­nek természetszerű következmé­nyéül tünteti föl. Aki nem volt részes az esemé­nyek alakításában, úgy látja, hogy az egyes országokban a belső ós külső politikai problémák elbur­jánzását a még mindig le nem csil­lapodott imperialisztlkus törekvé­sek idézték elő. Azt Ígérték a szörnyű vérontás alatt, hogy ha a béke napja felvirrad és nem kell majd tartani az ellenség bar­bár gonoszságától, akkor minden kormányzati energia, amelyet ad* dig a fegyverkezés szüksége kö­tött le, a népek jólétének, anyagi és szellemi felvirágzásának szol­gálatába szegődik. Ezzel szemben napról-napra világosabbá vált, hogy a szociálpolitikai célokat mindenütt alárendelik az úgyne­vezett nagypolitika kis szempont­jainak és a különböző társadalmi osztályok helyzetének rendezésé­ben épen úgy, mint a nemzetek viszonyának szabályozáséban ugyanazok az elvek érvényesül­nek, amelyek likvidálását a há­borús szenvedések rekompenzá­­ciójaként helyezték kilátásba Európa urai, élükön — Lloyd George-zsal. A Daily Chronicle illusztris fő­munkatársa az 1924-et búcsúztató cikkében a népek tragikus csaló­dásának két fázisáról emlékezik meg. Az egyik akkor állott be, amikor ö még miniszterelnök volt. A szövetséges hatalmak politiká­jának vezetőit ekkor a legszebb elgondolások inspirálták, de a haladásnak a közvélemény által sürgetett tempója megvalósilhatal­­lan volt, tehát a csalódásnak bej kelleti következnie. A nagy kijó­zanodás másik fázisa az angol munkáspárt kormányzásának med­­dőségéhöx íüzödi-it-i Itt- -íWíu' éhifö olyan elnéző és megbocsátó Lloyd George, mint — önmaga iránt. Macdonald bukásénak okát nem a feladatok megoldhatatlanságában, hanem a munkásvezérek tehetet­lenségében látja- A munkásmozga­lom vezérkari tisztjei alkalmatla­nok voltak a tömegek szociális igényeinek kielégítésére. Nemcsak a volt miniszterelnök önigazolása, hanem a polgári párt­vezérnek a szervezett munkásság iránt tanúsított elfogultsága is meg­nyilatkozik abban a beállításban, amibe Lloyd George a csalódások korát belehelyezi és amivel meg­magyarázza azt a jelenséget, hogy a fölfelé igyekvés vágya mindenütt eílankadt. Az okosak és őszinték megtanulták, _ hogy kritikájukban türelmesebbek és ígéreteikben mérsékeltebbek legyenek, a tö­megek pedig nyugalomra vágyód­nak, hogy a történteket végig gondolhassák —- ezt a diagnózist ónja ki Lloyd George az 1924- ben megfigyelt tünetekből. A béke immár nem prakti­záló orvosa, fölszabadulva a[gya­­'.cG.tatp orvoslás felelőssége alól, cíímév kőik Vöm: szerkesztésével szórakozik. Ám a beteg Európa azokat az orvosokat várja, akik gyógyítani is tudnak. v lh Á kormány nem ad ki obznanát Az államvédelmi törvényi fogják alkalmazni a Radics-párt ellen A belpolitika hirei amely ezzel a kérdéssel foglal­kozik. A cikk kijelenti, hogy nem lesz obznana és úgy á! lit ja be a iolgot, hogy az obznanáról szóló 'Íreket azok terjesztik, akiknek rossz a lelkiismeretük. Rámutat u cikk arra, hogy semmiféle ob­­zríanáro nincs szükség, csak a ennálló törvények alkalmazására. Pribicsevics lapja szerint eddig az volt a baj, hogy a fennálló törvényeket nem hajtották végre. Elutazlak Beogradból az ellenzéki blokk vezérei Egyébként a keddi nap Beo­­graciban politikai esemény nélkül telt el. Az ellenzéki blokk vezetői már visszautaztak Beogradból ke­rületeikbe. A kormány sem tartort kedden minisztertanácsot, csak Pesics fogadott egyes szakminisz­tereket rövid megbeszélés végett. A bánáti románok önálló listát állítanak Egyes lapok azt írták, hogy a délbánáti románok választási meg­egyezést kötöttek a radikálisok­kal. Az állítólagos megegyezés értelmében a románok ez alibu­­nári járási jelöltséget és egy má­sik járásban a helyettes jelöltsé­­íget kapnék a radikális listán, ez­zel szemben az északbánáti ke­rületben a románok a radikális­párt listájára szavaznának. Beo­­gradi munkatársunk beszélgetést folytatott a bánáti románság egyik vezetőjével, aki a paktumról szóló híreket megcáfolta. A meg­egyezési tárgyalások meghiúsul­tak, mert a románok két mandá­tumra reflektálnak a délbanáti 'területben, a radikálisok azon­ban csak egyet szántak nekik. Nem sikerült a megegyezés a többi pártokkal sem, úgy,,hogy a románok a Bánátban önálló listá­val lépnek fel. A radikális-párt szuboticai jelöltjei Megírtuk már, hogy a radikális­­párt szuboticai szervezete nyúj­totta be a törvényszékhez először a jelöltek listáját s ezzel biztosította azt, hogy a szuboticai kerületben a radikális-párté lesz az első lista. A törvényszék már jóvá is hagyta a listát, melyen a következő je­löltek szerepelnek : I. Listavezető: dr. Fadöntés Jovan beogradi egyetemi tanár. //.Járási iföőJlek: . Szubnlica f—Il. járásában: Juries Márkó földbirtokos, helyettese: iíj. Gálffy György gyógyszerész. A szenteli és topolai járásban: Sirllies Béla nyug. főszolgabíró, helyettese : Markusev Milán topolai kereskedő. Szerda és Sztora-Kanizsa: dr. MJics Ivó szuboticai egyetemi ta­nár, helyettese: Jerkovics Bozsó topolai földmi vés. Ellenzéki panasz egy jegyző ellen Vuics Dimitri je földmi ves-párti képviselő a belügyminiszterhez levelet intézett, amelyben panaszt emel a srpskielemiri jegyző ellen. A Pribicsevics-párti jegyző — a levél szerint — terrorizálja a la­kosságot, a földmives-párti vá­lasztókat ok nélkül lecsuk a ti a és minden eszközzel üldözi azokat, akik nem hajlandók a Pribicse­­vics-pártba belépni. Petrovics Nasztáz — dzsemjei párti listavezető Fér ad beg Drag a, a dzsemjet­­párt elnöke megegyezést kötött Petrovics Nasztáz volt belügymi­niszterrel, a dzsemjet és a füg­getlen redikálispárt választási együttműködéséről. A megegye­zés értelmében Petrovics Nasztáz. két délszerbiai kerületben, a szkopljei és tikvesi kerületben listavezető lesz a dzsemjet listá­ján. Ferad bég Draga kijelentette, hogy a dzsemjet ezzel az eljá­rásával be akarja bizonyítani, hogy nem áilamellenes párt és nem pusztán muzulmán vallási szerve­zet. A jelölőlistákat a dzsemjet csak akkor nyomatja ki, ha ki­nyitják a párt nyomdáját, amelyet a hatóságok nemrég bezártak. A nyomda engedélyezése hatvan­ezer dinár kaució letétele mellett történik meg. Az érdeklődés középpontjában továbbra is a kormánynak a Ra­­dics-párt ellen tervezett intézke­dései állanak. Most már bizonyos < hogy a kormány által bejelenteti obznann el fog maradni. Erről el- ; Isőnek a „Vreme" adott hírt kedd !reggeli számában és a nap fo-Iiyamán ezt a hirt minden oldal­ról megerősítették. : A kormányban Ugyanis ellenté­tük merüllek fel ebben a kérdés­ben, különösen az obznana meg­fogalmazását illetőleg, miért is l'végül úgy döntöttek, hogy alkat-I mázni fogják až államvédelmi tör­vényt, de ezt nem hozzák külön obznana utján nyilvánosságra, ha­nem egyszerűen utasítják a halósá­­jgokat a Radics-párt szervezeteinek 'I feloszlatására és az államvédelmi I törvény értelmében kifogás alá leső személyek büntetőjogi üldö­zésére. Az ellenzéki sajtó ezt a körül­ményt úgy tünteti fel, mintha a I kormány az obznana falrafesté­­sévei csak meg akarta volna ré­míteni az ellenzéket, a valóság­ban ózonban nem is volt szándé­kában az obznana kiadása, meri ’ I nem merle vállalni a felelősségei \ I annak következményeiért. . Ü Pribicsevics lapja , I az obznana-kérdésröl , J Jellemző a Pribicsevics lapja íjnak, a Re esnek keddi vezércikke,

Next

/
Oldalképek
Tartalom