Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-30 / 354. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ T924. december 28. vista veszedelem ürügyével, amely egyáltalán nem létezik, a kormány rátámadjon a többségi blokk bárme­lyik pártjára, nyílt visszaélés az ál­lamvédelmi törvénnyel, olyan visz­­szaélés. amelynek az a.célia, hogy ebből fegyvert kovácsoljon politikai ellenfelei letörésére. A Parlament többségi pártjai teljes bizalommal várják, hogy az igazság képviselői teljesíteni fogják kötelességüket és nem fogják megengedni, hogy a névakaratot meghamisítsák. A blokk vezetői pártjaik nevében tilta­koznak idegen faktoroknak belső ügyeikbe való beavatkozása ellen és bármilyen reakciós szövetség lé­tesítése ellen olyan célból, hogy a bolsevista veszedelem ürügye alatt az országban a szabadságot el­nyomják. A leghatározottabban til­takoznak az ország tekintélyének külföld előtti lerontása ellen az ál­lítólagos bolsevista veszedelem hir­detésével és kijelentik, hogy sze­mérmetlen megcsúfolása az igaz­ságnak az az állítás, mintha a par­lamenti többség bármelyik pártja bolsevista lenne, vagy hogy eszkö­ze lenne a bolsevizmusnak. Az or­szág állítólagos veszedelmét elhá­rító akció, amelynek sikere érdeké­ben a kormány nem riadt vissza reakciós kormányokkal való szövet­ségtől sem. csupán arra szolgál, hogy kikerüljék a felelősséerevonást azok. akik a korrupcióban vétkesek. A többség képviselői mindent meg fognak tenni, ami szükséges ahhoz, hogy a szuverén népakarat február S-ikán kifejezésre jusson és hogy lehetővé tegye a törvényes uralmat, a korrupció megszüntetését, az igaz­ság és a pá riámén turizmus elvének uralomrajutását, valamint, hogy a szerbek. horvátok és szlovének megegyezése utján megoldia a belső problémákat és a külpolitikát össz­hangba hozza a nyugati demokrá­ciákkal. A deklarációt a blokk valamennyi vezetője aláírta. Mevsemmisitheiökle a Radics-párli jelölt-listák ? Amióta a kormány elhatározta, hogy az államvédelmi törvényt al­kalmazza a Radics-párttal szemben, a politikai köröket élénken foglalkoz tatja az a kérdés, hogy milyen lesz a horvát köztársasági 'parasztpárt elleni intézkedések konkrét formá­ja. Főképpen akörül folyik a vita, hogy módjában áll-e a kormánynak megakadályozni a Radics-nárt rész­vételét a választásokon. Errevonatkozólag Predavcc Jo­­sip, a Radics-párt aleinöke. a kö­vetkező véleményét feltette ki a »Politika« munkatársa előtt: — Nem tudom, a kormány milyen módon merné és tudná megkerülni az alkotmány és a választási tör­vény világos rendelkezéseit, ame­lyek előírják a jelölések módját és a választások lefolyását, de sehol sem tartalmaznak olyan intézke­dést. hogy a kormány bárkit meg­akadályozhatna a jelölésben, vagy a szavazásban. Ebből következik, hogy a tökvény alapián lehetetlen a jelöltlisták megsemmisítése is. A államvédelmi törvény 15. szakasza megtiltja bizonyos tisztségek, igy képviselői tisztség viselését azok számára, akik a társadalmi rend erőszakos megváltoztatására törek­szenek. Minthogy sem a kormány, sem bárki más a bíróságok előtt nem képes ilyen bűnt bizonyítani horvát köztársasági parasztpártra, elesik ez a törvényes bázis és leg­feljebb a durva erőszak marad hátra. Sixrmin Gyúró kereskedelmi mi­niszter egy zagrebi újságíró kérdé­sére igy nyilatkozott Radics válasz­tási esélyeiről: Radies Istvánt egyáltalában nem fogják megválasztani, mert az államvédelmi törvényt alkalmazzák reá és lehet (dlenné teszik, hogy a választásokban résztvezmu Az újságíró erre megjegyezte, hogy a Radics-párt listáit a bírósá­gok már jóváhagyták és véleménye szerint most már nem lehet meg­akadályozni a választásokon való részvételét. A miniszter ekkor mo­solyogva válaszolta: — Önök azt hiszik, hogy nem le­het, nekünk más a véleményünk. Egyébként nemsokára meg fogják látni. Három horvát parasztpárt _A Radics-pártban beállott szaka­dás jelentőségét az egész ellenzék és különösen a horvát köztársasági parasztpárt vezetője igyekszik csökkenteni. Predavec. a Radics­­párt aleinöke, erről a következőket jelentette ki: — Igaz, hogy dr. Horvát Rudolf lakásán megbeszélést tartottak a horvát köztársasági parasztDárínak azok a volt képviselői, akiket a párt ezúttal nem jelölt, mert nem vetették alá magukat a horvát nép képviselet által a parlamenti napi­­dijak ügyében hozott párthatáro­zatnak. Megbízható értesüléseink szerint nem fognak ezek a képvise­lők kiválni a pártbój és a ielenvol­­tak számút is túlozták a lapközle­mények. Egyébként a pártvezetés I ügyeiről a főbizottság dönt. amely­nek kétszáz tagja van, tehát az ilyen konferencia határozatai jélen­­téktelenek. A »Vremc« értesülése szerint az elégedetlen Radics-párti képviselők konferenciája elhatározta, hogy' u| pártot alakítanak, amelyet Függet­len Horvát Köztársasági Paraszt­vártnak fognak nevezni. A disszi­­densek csak azért vették volna fel az u.i párt címébe a köztársasági elnevezést is. hogy a még Radios szuggeszcióia alatt álló horvát tö­megek ne fogadják kedvezőtlenül az alakulást. Ha a határozat valóság lesz. akkor három különböző horvát parasztpárt lép fel a választásokon: a Radios-féle Horvát Köztársasági Parasztpárt, továbbá Lovrekovics vezetése alatt álló Horvát Paraszt­­párt és végül az újonnan alakuló Független Horvát Köztársasági Pa­ra sztpárí. 4. az agrárreform terén a szlovák földigénylők igényei a szerbekével azonos módon biráltassék el. 5i az elbocsátott szlovák jegyző­ket és közigazgatási tisztviselőket állásaikba visszahelyezik. A pártgyülés a megegyezést elfo­gadta és elhatározta, hogy a nem­zetgyűléstől követelni fogja az adó­törvények egységesítését és az adók arányosítását, tovább* azt, hogy a csehszlovák légionáriusok igényéi ugyan úgy bírálják el, mint a dobrovoliácokét. Megejtették a jelölést a felajánlott két ielölthe­­lyettességre is és pedig a noviszadi járásban: Sábád Andrija. petrováci nyomdaigazgatót, a becskereki já­rásban: Sirka Sámuel lelkészt je­lölték ki. ORVOSOLJÁK A SZLOVÁKOK SÉRELMEIT A vajdasági szlovákok megegyeztek a radikálisokkal A Vajdaságban a noviszadt, ku­­lai, topolai és becskereki járásban néhány ezer szlovák lakik. A vajda­sági szlovákokat szinte kivétel nél­kül felvették a választói névjegy­zékbe. A radikális-párt és a szlovákok politikai képviselete, a Szlovák Nép­párt között már régebb idő óta tár­gyalások folytak arra vonatkozó­lag, hogy a szlovák szavazók a ra­dikális-pártot támogassák. A radi­kálisok azt az Ígéretet tették, hogy' a szlovák lakosságnak iskolaügyi és közigazgatási sérelmeit orvosol­ják, s nekik a hivatalos radikális listán két hetyettesidölti helyet biz­tosit Ezzel szemben azt kérték, hogy a szlovák néppárt olvadjon bele a radikális-pártba, s annak ke­retében, mint szlovák csonort mii­ködjék. A tárgyalások megegyezésre ve­zettek s fasárnap délelőtt a szlo­vák néppárt országos Dúrtgyü­­lésr tartott, amelyen a szlo­vák lakosú községek, mintegy 80 kiküldöttel voltak képviselve. A gyűlésen dr. Miesatek Lajos párt­elnök elnökölt s ismertette a kikül­­jdött bizottság és a radikális-párt I között megkötött megegyezést, i Eszerint: ! La szlovák néppárt tovább is fenmarad, a szlovákok nem lépnek be a radikális-pártba. 2. a szlovák néppárt a községi képviselőtestületekben és elöljáró­ságokban megfelelő képviseletet nyer 3. a szlováklakta községekben az elemi iskolákban szlovákul tudó tanerőket alkalmaznak. Mukics Simon A bácsalmási temető frissen hántolt sirhalma alatt pihen már Mukics Simon porló teteme. A mindent átalakító változás szimbóluma, hozv Mukics Si­mon hamvai nem a suboticai temető családi sirbcltiában nyugszanak, hanem országhatár válaszba el siriát suboticai tisztelőitől, barátaitól és rokonaitól, akik könnyes szomorúsággal fogadták a ré­gi harcos vezér megdöbbentő halál­hírét. Mukics Simon már évek óta csöndes ember volt. nem' a régi Mukics többé, hanem afféle busuló, elkeseredett Ga ramvölgyi Ádám. amilyen nagyon sok van most a Mukics Simon kaliberű emberek között De még most is. de jmég izv is. határvonallal ■ elválasztva I tőlünk »4 Simon« maradt, aki bár nem I is volt Suboticán. amióta elköltözött finnen, tényező maradt, mert akaratla­nul hatott itteni Ilivel lelkére és gon- I doikozására. Mukics Simonnak életében voltak lel­kes hívei, de voltak ádáz haragosai is s ö nem is nagyon igyekezett harago­sait megbékíteni. Nagyon tudott sze­retni. de tudott nagyon haragudni is s haragia. gyűlölködése tartós volt. és szeretete is nasrvon könnyen változott át haraggá. Politikus természet volt abban az értelemben, amilyenek húsz­­harminc évvel ezelőtt voltak azok a vidéki rrraevar urak. akik politikát csi­náltak. Ezek cgv része külföldet iárt. idegen példákon tanuló világpolgár volt. aki kénytelen-kelletlen ült össze füstös, pörköl tszagu kis kocsmákban a néppel, szórakozó helve a kaszinó, beszélgető pajtásai az kirak voltak s csendes meg­vetéssel vett részt, ha kellett, a végtelen ivásokban s a néppel való érintkezés esvéb megnyilatkozási formáiban. Ter­mészetes. hoev ezeknek a világfelfogá­­sa. a gondolkodása is más volt, mint azokó. akik nekiöusulva szidták až átkot) közős kormányt, 'tu «mkwz Aasa* tria-Bécset s két n-nel emlegették az önnálló nemzeti hadsereget, az önnálló bankot, meg a külön vámterületet. Ezek. »az úri párt«, rendszerint a kormányt támogatta, míg Mukics Simon őszintén és igazán iól érezte magát az egyszerű Daraszti emberek, kisiparosok. konzer­vatív hajlandóságú kiskereskedők ba- 1 ráti körében, akik megismerték intakt becsületességét, önzetlenségét, áldozó­­kész barátságát, a magukénak érezték öt. vele voltak s kitartottak mellette. Ezeknek az embereknek mindig baiuk volt a kormánnyal, mert a kormányhata­lom ezekre nehezedett leginkább, a szo­ciális változások is az ö ideológiáinkat és egzisztenciájukat téndesték legjobban. Természetes, hogy ellenzékiek vcltak mindhalálig s ellenzéki érzésük minden nan ui tá.Dot kapott, hol az élet sod­rott el valamit, amit öröknek és válto­zatlannak tartottak, hol a kormányhata­lom reprezentáló! okoztak nekik kelle­metlenséget. de leginkább a haladás örök tényezői döngették őket. Mukics Simon velük volt. az övék volt. a kis embereké a szive, a lelke, az úgyneve­zett kaszinói társaságtól távol maradt, örök ellenzéki volt. fütötte lelkes ma­gyarsága. fütötte a környezetének és saiát magának tapasztalatai s az ö ba­ráti érintkezése irányította a környeze­tének gondolkozását is. Mig élt. s míg harcoltak ellene, demagóg-nak mondot­ták ellenfe'tt. Pedig soha nein volt de­magóg. Mindig hitt abban, amit mon­dott s ő is komolyan hitte. Iiogv nem­csak nemzeti bajainknak, hanem szo­ciális nyomorunknak s silány gazdasági helyzetünknek is egyetlen oka: a gonosz Habsburgok s az egyetlen orvosság volna, ami mindent meggyógyítana: nemzetiségi problémától, a gazda, a kis­iparos. a munkás panaszáig: elszakadni Ausztriától. Kossuth-párti volt. de Kos­suth Lafos-párti. a magvar múlt lee­­derekabb és legnagyobb jelentőségű cselekedetének a debreceni független­ségi nyilatkozatot tartotta s ott szerette vote a históriát folytatni, almi az orosz Magyar színésznő autószerencsétlensége Erdélyben Kolozsvárról jelentik : Kürthy Bosko kolozsvári színésznőnek vasárnap lett volna az esküvője Kolozsvárott egy brassói textilgyárossal. Szombaton a színésznő bátyja, Kürthy Géza vasúti tisztviselő kíséretében Désről autón in­dult vőlegénye elé Apahidára. Az au­tóban ültek még Sorban Vilmos és Schreiber Ernő, a színésznő házassági tanúi és Bence Böske színésznő. Az autót vezető Sorban az egész utón a menyasszonnyal beszélgetett és ennek tulajdonítható a borzalmas katasztrófa. Az autó a kanyarulatnál nekiment a híd karfájának, azt áttörte és utasaival együtt lezuhant a mélységbe. Az esés következteben valamennyien elvesztették eszméletüket és a járókelők csak nagy sokára vették észre a szerencsétlenséget. Az autó súlyosan megsérült utasait Nagy­iklódra szállították. Bencze Böskén azon­ban már nem lehetett segíteni. Összetört koponyával holtan feküdt a kocsi alatt. Kürthy Böske néhány méternyire feküdt az autótól. A feje tört be több helyen. Küríhy Géza a fején és vállán szenve­dett súlyos sérüléseket. Löte sofőrnek két helyen is eltörött a karja. Schreiber Ernő a fején sérült meg. Azután Dcsröl és Szamosujvárról or­vosok jöttek, akik a dési közkórházba szállíttatták a sebesülteket. fegyver és> az osztrák börtön megszakí­totta. Kossuth Lajoson kívül nem is igen ismert el igaz magyarnak senkit s Kos­suth Iratai volt számára a politikai tudományok kvintessenciáia. Hogy ezek­nek a könyveknek sok-sok ui és modern gondolata nem vált vérévé, annak oka és magyarázata az volt. hogv oreoku­­nált lélekkel, elfogult gondolkodással í olvasta, s hogy a kor és a környezet, •amiben élt. a terméketlen honfibú kor­szaka volt. Nem volt modem ember, 'nem is tudott s nem is akart az lenni. “Becsületes volt a hite. becsületes a gondolkodása s becsületes az elfogult­sága is. Önzetlen volt. akitől éDolv tá­vol állott a megalkuvás, mint az. hogy á maga számára próbáljon előnyöket szerezni. Akik szemben álltak vele. azo­kat nem a, haladás gondolata tömöritet­te az ő konzervativizmusa ellen, A ma^a módia szerint, de őszintén szeret­te szülővárosát s magyarok, bunvevá­­cok. szerbek, zsidók közt. a város régi Dolgárai közt. törhetetlen hívei voltak, bár voltak makacs ellenségei is. akiknek ö sem tudott soha megbocsátani. Igazi suboticai volt. gondolkodásban, magatartásban olyan, mint a suboticaiak legtöbbje. 1918-ban még elnöke volt az akkor megalakult nemzeti tanácsnak, s ez volt az utolsó politikai ténykedése is. Aztán csöndes visszavonult emberré lett. itt­­hagvta szülővárosát s még az sem tud­ta rezerváltságából kimozdítani, hegy eszméinek és elveinek örököseiként olyanok jelentkeztek a fórumon, akikkel ö sohasem tudott egyformán gondol­kodni. s akiknek ás ál ás a ellen mindig tiltakozott. Halála hire szombaton váratlanul ér­kezett Suboticára s sokan r-mtek át Bácsalmásra, hogv együtt könnyezzék meg Mukics Simont özvegyével, aki a r csendes, halkszavu. nemesen gondolko­dó magvar asszony igazi tipusa s együtt gyászoljanak a gyászba borult családdal. Reouiescat ..»

Next

/
Oldalképek
Tartalom