Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-28 / 352. szám

1924. december 28. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. kát, nekik megtévesztésül könyveiben fiktiv üzleteiről fiktiv tételeket muta­tott. A vádirat szerint Kiss Vilmos a következő tételekkel tartozik: Waldmann Andor bankhivataluoknak 10.009 dinárral, Katornai András gyógy­szerésznek 80.000 dinárral, Rosenzweig Jenő kereskedőnek 25.000 dinárral, Rum­mer Sándor tanítónak 110.000 dinárral Rosenzweig és Mandl kereskedőknek 490.000 dinárral. Hofmann gyógysze­résznek 66.500 dinárral, Pilischer nyom­datulajdonosnak .180.000 dinárral, Gold­berger Sári ircrdistanőnek 17.000 dinár­ral, a Bosnanska bankának 37.000 ■ di­nárral, Dcrra Nánó magánzónak 40.000 dinárral, Michels Gyula gyógyszerész­nek 35.000 dinárral, dr. Handler Zsig­­mond ügyvédnek 30.000 dinárfal, Al­­moslino Emil üvegkereskedönek 50.000 düiárral és Manojlovits Jócó magánzó­nak 5570 dinárral. .Az ügyészi vádirat szerint Kiss 1,215.570 dinárral károsí­totta meg hitelezőit, de a valóságban több millióra rúgnak a Kissnek kölcsön­adott összegek, amelyekről most a hi­telezők nagy része azt állítja, hogy nem igaz Kiss önvádja, mert Kiss nem tar­tozik nekik. Kiss kijelentette a fogház­ban védőjének, dr. Szekulics Milánnak, hogy a főtárgyaláson kíméletlenül lelep­lezi ezekét a hitelezőit, mert ezek rá­tukmálták a kölcsönöket, a 3—600 szá­zalékos kamatozás reményében és a hi­telezők egy részét nem tekinti megká­rosítottak, hanem olyanoknak, akik horribilis kamatok reményében jó üzle­teket csináltak, miért is, mellette: n vádlottak padján van a helyük. Érthető ilyen előzmények után, ha a keddi tárgyalás iránt lázas érdeklődés nyilvánul meg. A kis város társadalma: a patikus, a fiskális, a kereskedő, a bankár, a tanító és — a lókupec kosztpénzbörzését per­geti le a bíróság előtt bemutatandó film. Kiss Vilmos védője dr. Szekulics Mi láu nagyszabású védelemre készül, a. melyben nemcsak a kérdés büntetőjogi részével kíván foglalkozni szexuális oldalával is: a pénzsóvár em­berek habzsoló vágyával Győzött az albán forradalom A Fan Nolli-koroiány Olaszországba menekült Durazzóból jelentik: Az alibán föl­­kelők a karács'""’-’ ünnepek alatí teljes győzelmet arattak. Az ország fővárosába. Tiranába, csütörtökön este kezdtek beszállineózni a meg­vert kormánycsapatok szétugrasz­­tott töredékei. Este tiz óra volt. mi kor a forradalmárok első katona­­csapata a városba ért. Akkorára már a házak zászlödiszt öltöttek. Az első forradalmár csapat a ne­gyedik század volt. amelyet Dibra környékéről toboroztak. Megelőző­leg a tiranai lakosság követet kül­dött Ahmed Zoguhoz. Arra kérték, hogy vérontás nélkül vonuljon be Tiranába, a nép meghódol és öröm­mel fogadja a forradalmárokat, ha senkinek sem esik tyántódása. A felkelők vezére, Ahmed Zogu december 25-lkén vonult be Albánia fővárosába. A lakosság ovációval fogadta. Ahmed Zogu a bevonulás­kor az albán rendes hadsereg alez­redesi egyenruháját viselte. Tiszte­letére a kormánycsapatok egy osz­taga diszcsapatként állott föl és a forradalmárok vezére eltépett az arcvonal előtt, annak jeléül, hogy békét akar a sorkatonasággal. \ volt pénzügyminiszter és a volt belügyminiszter Szkutariból még idejében Valondba menekültek, mért valószínű, hogy az u.i kormány Szkutariban fogja felütni székhelyét. Tan Nolli elmenekült kormánya Va­­lonát választotta ideiglenes székhe­lyéül. Az albán felkelöcsapatok Tirana elfoglalása után gyors iramban ter­jesztették ki hatalmukat az egész ország területére. Ahmed Zogu bég seregei a legújabb hírek szerint el­foglalták Valónál, a Fan Nolli-kor­­mány utolsó mentsvárát is. A felke­lők ezzel Albánia teljes birtokába jutottak. Fan Nolli kormányának tagjai már napokkal ezelőtt hajóra szálltak és elhagyták az albán partokat. Az albán miniszterek hír szerint Olasz­országba menekültek. Nem ürítik ki a kölni zónát A nagyköveti tanács döntése ügyben. Pöudör urnák oly határozottan adták ki az útját . . . .4 iéri: Mint még solia. A detektív: Úgy van. uram. azt keli mondanom, még soha Pöndör urnái ilyen megfigyelést nem tettem. A féri: Vannak még rendes asszonyok Pesten. A detektív: Kevés van. uram, kevés. De mint látjuk! van. A férj: Bizony, ilyen kevés van. Es ezt is, kérem, megrágalmazzák. Most már szégyellem magamat, hogy egy percig is felültem ennek a levélnek. De azért nein bánom, hogy önhöz fordul­tam. Milyen tisztán, szépen áll most előttem ez az egész eset. Szinte durván kergette e! magától. A detektív: Bizony, durván. (Összecsomagolja a paoiriait.) A férj: És . . . a számlája? A detektív: Óh. semmi. A féri: De hát . . . mivel tartozom? A detektív: Csekélység az egész. A költségeim és igen szerény honorárium... hiszen' hála istennek, negativ eredményt hoztam . . . A férj: Az mindegy. Sőt. Azért szíve­sen fizet többet is az ember. Nos? A detektív: Nem akartam önt ezzel a csekélységgel terhelni . . . Kunóczi ur volt oly kedves és kifizette a többivel cgvüft . . . A féri: Mivel együtt? A detektív: Kunóczi urnák van egy kis hölgye a Záróra-Mulatóban ... azt szokta velem figyeltetni... állandó számlája van . . . hát ezt hozzáírtuk. A férj: De a feleségem, remélem, nem tudja, hogy maga megfigyelte? A detektív: Isten ments. A térj: Azért!... Nem akarnám, hogy fájdalmat okozzak neki ezzel a . . . könnyelmű gyanúsítással . . . A detektív: Igen. Kunóczi ur ugyanezt mondta. A férj: Szóval nem is seit semmit. A detektív: Nem A féri: Jó! Hát , . isten önnel. .4 detektív: Ajánlom magamat. (Elmegy. A féri boldogan lélekzik fel és a telei ónon l elszállítja Bécset.) Párisból jelentik: A kölni zóna ja­nuár 10-ikére tervezett kiürítése el­marad. mert a Herriot-kormány, a mely a jobboldali demagógiával szemben nem mer eléggé gerincesen állást foglalni, cserbenhagyta ere­deti program iát és a nacionalisták megnyugtatására vívmányokat akar a jóvátétel kérdésében felmutatni. A baloldali kormányblokk lapjai a kölni-zóna kiürítésének kérdésé­ben valósággal versenyre keltek a jobboldali sajtóval az intranzigens hanmmfrRagatartás tekintetében. A baloldali körmányblokk lapjai egyértelműen azt Írták a nagyköveti tanács dön­tésének küszöbén, hogy a kölni zó­na január 10-iki kiürítése képtelen­ség. mert Németország nem teljesí­tette a leszerelés kérdésében vállalt kötelezettségeit. A Le Quotidien konstatálta, hogy ugyanakkor, mikor a német kor­mány tiltakozó memorandumot kül­dött a francia jegyzékre, akkor nem lehet sző másféle reformról, mint olyanról, amely Franciaország biz­tonságát a legmesszebbmenő mérté­kig megóvja minden konfliktus ese­tére. amelyben különben ezidösze­­rint nem lehet hinni. Az Éré NouveUe szerint a Rajnán túl félreértették Herriot kormányá­nak a tartós béke érdekében mon­dott beszédeit. Németország leg­újabban nem játszik őszinte játékot. A francia sajtó-koncert n.Viránve után meglepetés a nagyköveti ta­nács szombati döntése. A nagykő veti értekezlet megállapította, hogy az angol, olasz, belga, japán és a francia kormány között teljes az egyetértés a kölni zóna kiürítésének elhalasztása tekintetében. A nagy követek tanácsa már elkészítette ; jegyzéket, amelyben közli a német kormánnyal a szövetséges államok határozatát. A jegyzéket január ti­zedikén nyújtják át a német kor mánynnk. A pápa megnyitotta a Szent Évet A Szent Kapu ünnepélyes felavatása Rómából jelentik: A pápa kedden nyitotta meg óriási fin népségek köz­ben a Szent Évet. Az örök várasba a külföldi zarándokok ezrei érkez­tek erre a napra és különösen a Szent Péter bazilika előtt volt óri­ási a tolongás már kora reggel. Tiz órakor kezdődött az egyházi férfiak felvonulása. Fekete apácák mögött skarlát, vörös, kék, sárga, lila. bar­na és fehér ruhák végtelen folyama ömlött, arany keresztek és gyémán­­tos miseruhák kápráztató spektrum­ba olvadtak. A svájci gárda uj csa­patai egynegyed tizenkettőkor vo­nultak fel és kivont karddal álltak sorfalat Michelangelo kolosszális bronzbaldachinja előtt. Augusztinusok. kapucinusok, fran­­ciskánusok, dominikánusok, ciszter­citák. benedekrendiek és kanonokok sorfala között tizenegy óráké- érke­zett a pápa a Santa Porta elé. Ke­reszthordó és trombitás jelezte jö­vetelét. Aranyozott trónuson hozták a pápát. Fején a tiara, több kezé­vel áldást osztott. Bisletti és Billot kardinálisok se­gítették le a pápát a trónról. NI. Pins a kapuba erősített márványlap­ra ütött a szinaranyból készült ka­lapáccsal és tiszta hangon mon­dotta: — Aperite mihi portás justitiae! (Nyissátok meg előttem az igazság kapuit!) A második kalapácsütést is imá­val kisérte: — Introbo in Dornum tuam Domi­ne! (Belépek a házadba. Uram!) — Aperite portás, pilonjain nobis­­curn est Deus! (Nyissátok meg a kapukat, mert velünk van Isten!) — szólt a harmadik kalapácsütés­nél, mire a márványtábla lassan hát­radőlt. a téglák lehullottak. — nyit­va volt a Szent Kapu. A pápa a Te Deuinot énekelve el­sőnek lépte át a Szent Küszöböt. Utána vonult be kiséréte. A bazili­kában az óriási törne? hatalmas tapsorkánnal fogadta a belépő pá­pát. aki áldást osztva, haladt végig a templomon. A baldachin előtt rr^állt és imát mondott, miközben két kardinális a teljes biinbocsánal szövegét olvasta fel. majd kivonult a pápa teljes kíséretével együtt ru­ganyos léptekkel a bazilikából. Róma többi templomaiban ugyan­ekkor kardinálisok mondottak mi­sét, majd a hivők óriási tömegei vo­nultak a Santa Portához és ezrek vonultak át égész nap a Szent Ka­pun. Az ünnepélyek folytatód­nak. Kisebbségi Elfj $ SS <9 Az erdélyi magyarság gazdasági hely­zetéről nyújt statisztikai adatokból ösz­­szeállitott képet Gyárfás Elemér a Nagy­váradi Naplóban. Előbb a földosztás eredményeit ismerteti és megállapítja, hogy az eddigi erdélyi földosztás során a románoknak 179840 hold, a magya­roknak 36.481 és a németeknek 20,643 hold jutott A kisajátított birtokok nagy­­része magyar kézen volt a háború előtt, amiből világosan látszik, müven nagyi mérvű dcposszedálást és iegyöngüles­­okozott az erdélyi magyarságnak a fold­­reform. Ezekke' az elszomorító adatok­kal szemben áll az a tény, hosy Er­délyben 1922 december 31-én 1,97 ma­gyar pénzintézet működött. Ezek a pénzintézetek 1922. év végén 43.154.449 lei nyereséget mutattak ki, ami a 364.000.000 leinyi alaptőke 12u o-os gyü­­rnöicsőzését jelenti. A magyar jellegű erdélyi. pénzintézetek tehát olyan köz­­gazdasági energiákat mentettek át a nagy összeomlásból az uj alakulásba, amelyek ma felbecsülhetetlen értékeket reprezentálnak. A cikkíró hozzáfűzi a kimutatáshoz, hogy ezek az erők csak meglévő fölépitetíségükben képviselnek éríéket. Ha atomjaikra bontják Őket, romhalmaz lesi belőlük. A cél pedig nem lel et más, mint Erdély önálló gaz­dasági életének megalapozása, céltuda­tos megszervezése és intenzív kiépítése. Milyen érdekes és tanulságos elmélke­dés ez minden utódállam magyar kisebb­sége és kormányzati tényezői számára. Hét erdélyi szabad királyi város, Arad, Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó és Nagyszeben v:sszakapta önrendelkezési jogát. Ezek a váro ok január l-löl kezdve, nem fog­nak a vármegyei prefekturák alá tar­tozni és közvetlen felettes hatóságuk a belügyin misztérium lesz. A román kor­mány ,a köziga /gat is egységesítésével általános közigazgatási reformot akar végrehajtani. Az uj közigazgatási tör­vényjavaslat még nem készült el, de a román kormá.ny a reform akadálytalan végrehajtásán erősen dolgozik és ezzel áll összefüggésben az a belügyminiszteri rendelet, amely felszólítja az erdélyi szabad királyi városok főpolgármestereit, hogy ezut'n a s-abad királyi városok mindennemű ügyeiben közvetlenül a belügyminisztériumhoz forduljanak. A városok vezetősége és a minisztérium között működő szerv, a városi prefek­­tura a rendelet életbelépésének napjá­tól megszűnik. A kisebbségi iskolák ügyében dr. Ber­­nády György érdeklődött a bukaresti közoktatásügyi kormányzatnál és a ké­szülő iskolai törvénytervezetről igen kedvezőtlen információkat kapott. Bcr­­nády ezért felhívást intézett a maros­­vásrhelyi ko. legitim elöljáróságához, a református igazgatótanács sürgős összc­­ülését kérve az iskolaügy megvitatása céljából. Felhívásában rámutat arra, hogy az uj iskolatörvény nemcsak nem korrigálja a sérelmeket, hanem az eddi­ginél is súlyosabb rendelkezéseket tar­talmaz.! — Az én testvéreim — mondja Ber­nády — hosszú és kínos inkviziconális tortúráknak néznek e’ébe, iskoláink rö­vidé en bezárulnak é gyermekeink ha­marosan az uccára kerülnek, ha a tör­vénytervezet részletei valóban olyanok lesznek, amilyenekről a hírek szólnak. Annak idején Bernády távol tarto'ta magát az iskolaügyi ankéttó!, mert ott a református egyházkerületet kellett volna képviselnie, holott ő úgy találta, hogy a közoktatásügy nemcsak feleke­zeti, hanem főképen nemzeti kérdés. Nem volt hajlandó résztvenni az anké­­ton azért: sem, mert a közoktatásügyi miniszter titoktartás kötelezettsége mel­lett akarta tartani a törvényjavaslat tar­talmát és Bernády nem akart titoktar­tást vállalni a magyarság egyetemét kö­zelről érdeklő kérdésben. Most, hogy megtudta, mi van a törvénytervezetben, tanácskozásra hívja össze az erdélyi .magyar pedagógusokat, hogy próbálja­nak valamit tenni a fenyegető veszély elhárítására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom