Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-05 / 333. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. december 5. CIRKUSZ Megvertek a rendőrségen Tekintetes Törvényszék! Tisztelt Társadalom! Kedves Málcsi néni! Miljke, drága! Nyájas olvasó! Most hát megmondom nektek az iga­zat, vagyis bevallom, hegy nem igaz, amit mondjam, hanem az igaz, amit nem mondtam, őszintén, nyíltan, egye­nesen, férfiasán kijelenteni, hogy nem úgy volt, mint ahogy tőlem tudjátok, hanem úgy volt, ahogy én se tudom, mért .hiszen nem' is tudhatom, csak azért tettem úgy, mintha tudnám, mert, izé... mert megvertek a rendőrségen. ' A helyzet ennek következtében* hál­­istennek, napnál világosabb. Én csak azért vallottam, hogy visszavonom, ámít hamisan beismertem, miután őszin­tén letagadtam, hogy hazugság' volt, amit igazoltam, mert... mert engem megvertek a rendőrségen. Igy: az egész dolog leegyszerűsödik: nem az a kér­dés' többé, ahogy eddig, az ósdi és el­maradt erkölcsi világnézet feltette: hogy hát ki csinálta ezt a rondaságot, a szoba közepére? Uj büntetőjogászat, új erkölcsi szemlélet hajnala virrad a Világra — bizonyítandó, hogy ki ‘nem, csinálta, akár bevallotta, akár nem:,s a bizonyítás döntő problémája: — meg­vertek-e engem a rendőrségén, vágy­­nem. A bizonyítási eljárás hihetetlenül le­egyszerűsödik ilyenformán — nem. %zt kell bizonyítani az ügyésznek, hogy én tettem, nem azt kell igazolni az ügy­védnek, hogy én nem tettem, nem is tehettem (ami rendesen nagyon bonyo­lult feladat) — ügyész és ügyvéd sze­repet cserélnek: az ügyvéd bizonyít,­­bizonyítja, hogy engem megvertek a rendőrségen, az. ügyész pedig cáfol, hogy engem nem vertek meg a rend­őrségen. Megvertek, vagy nem vertek meg — ez itt a. kérdés, ó, Hamlet, — nem az, amire te gondoltál. Képzeld el, micsoda diadala a védőnek, ha be tud­ja bizonyítani, hogy védencét megver­ték a rendőrségen — az . egész vád összeomlik, mert hiszen az erőszakkal kipréselt vallomásnak nem lehet érté­ke — vallomás nélkül pedig mire ala­pítja feltevéseit? Fel kell menteni en­gem, mert csak azért vallottam, hogy én csináltam, mert megvertek a rendőr­ségen — vagy el kell ítélni, mert ki­derült, hogy nem is vertek meg. 'De akár felmentenek, akár elitéinek, min­den attól függ, megvertek-e a rendőr­ségen, vagy nem. így legalább tudom mihez tartani magam. Kedves Málcsi néni,' nem- én ettem meg a befőttet, csak azért mond­tam, hogy én ettem meg, mert, meg­vertek a rendőrségen. Drága Milike, én nem akartam magát feleségül venni, csak azért mondjam akkor, hogy. el­veszem, mert megvertek a rendőrségen. Még hogy engem nem vertek meg . a rendőrségen? Ki mer ilyet mondani? Gazember, aki mondja, csak azért mondja a nyomorult, mert őt is meg­verték a rendőrségen, hogy mondja azt, hegy eng.em nem vertek meg ’a rend­őrségen. A bíró urat is megverték a rendőrségen, azért állítja csak, hogy őt nem verték meg, miért megverték, hogy ne mondja, hogy megverték, ha­nem azt mondja, hogy nem verték meg. Mert ha a rendőrségen azt akar­ják, hogy valaki azt mondja, hogy őt megverték, akkor direkt nem verik meg, ínért ha megvernek,. azt mondhatná, hogy csak azért, mondta, hogy néni verték meg, mert megverték, pedig nem verték, meg. Aki azt állítja, liogy ő ezt nem érti, azt megverték a rendőrségen, hogy te­gyen úgy, mintha nem értené, pedig hát nagyon is érti. Mégis, volna egy szerény indítványom. Jobb volna, ha egységes eljárásra szánná magát a rendőrség — vagy mindenkit meg kel­lene verni, aki oda kerül, vagy senkit — hogy ezen a ponton ne kelljen külön vitatkozni. Első esetben a vallomások, mint megbízhatatlanok, fölöslegessé vál­nának —- második esetben nem is vol­nának vallomások, viszont volna kilátás rá, hogy a tárgyaláson legyenek:, min­denesetre lehetségessé válna egy har­madik, ma elképzelhetetlen, jelentékte­lennek látszó kérdés fölvetése: hogy hát ki csinálta azt a dolgot mégis, ha te nem csináltad? Mert igy, ahogy ma áll a helyzet, er­ről a kérdésről szó sem lehet, erre nem is kerülhet sor, nincs is rá mód és alkalom — ha csak egy bogaras matematikus, aki az eshetőségek por-: mutációjának törvényét tanulmányozza, naiv együgyiiségében, minden jogi. fi­nomság sárbatiprásával, a három lehet­séges eset, úgymint 1. nem vertek meg és nem vallottam; 2. megvertek, tehát nem igazat -vallottam; 3. megvertek és mégse vallottam semmit — után kiböki a negyediket, hogy aszongya — meg­vertek ugyan, de mégis igazat vallot­tam. No de hát — a nyálas olvasó méltán kérdi, hogy engem talán gyermekko­romban megvertek a rendőrségen, ha nem beszéltem bele mindenbe. Karinthy Frigyes. A ROTOR-HAJÓ ELSŐ ÚTJA FLETTNER KORSZAKALKOTÓ TALÁLMÁNYA BEVÁLT Berlinből jelentik: Flettner mérnök szerdán Kiéiben mintegy 500 bel- és külföldi szakértő előtt bemutatta kor­szakos találmányát, a Rotor-hajót, a Buckau-t, amely alig öt ven méter hosszú és kilenc méter széles, tehát nem ve­hette föl a külföldi vendégeket mind a fedélzetre, csupán a legnevesebb idegen szakértőket és néhány hírlapírót. A messze földről jött közönség a kiéli fjordok partvidékéről nézte a történelmi nevezetességű kísérletet, a kiváltságo­­sabbak egy óceánjáró nagy hajón kimen­tek a világítótoronyig, hogy, a Buckau kísérletezését jobban láthassák. A széljárás nem kedvezett az. első útnak, mert a sebesség csal: három és fél méter volt másodpercenként, de az csak azért nem volt kedvezőnek mond­ható, mert a laikusnak igy .nem imponált a Rotor-hajó siklása, de a szakértőknek annál inkább. A Buckau mintegy három csomónyi sebességet ért el ilyen gyönge szél mel­lett, amely arra sem elég, hogy a vitor­­láshajót előbbre vigye, mert nem duz­zasztja meg a vitorlákat. Egy nagyon érdekes utasa is volt a Buckaunak ezen az első hivatalos utján, nevezetesen König szolgálatonkivüli ten­gerészkapitány, aki azzal tette nevét emlékezetessé, hogy a világháborúban ő kormányozta át a hatalmas kereskede’mi tengeralattjáró naszádot Amerikába és onnan nyersanyagokat hozott. König kapitány, mint a többi szakértő is, Flettner találmányát nyert ügynek és diadalnak tartja s lelkesedve mondta, hogy a Rotor uj korszakot nyit meg a hajózás terén. Kétségtelen, hogy a ta­lálmány tökéletesítésre szorul, de a kül­földi szakértők is.elismerték, hogy Fleít­­ner Rotor-hajója a gyakorlatban máris bevált. . Visszavonják a magyar ellenzéki képviselők kizárását Közeledés az ellenzék és a kormány között Budapestről jelentik: A magyar kormány és az ellenzék között meg­indult béketárgyalások Bethlen Ist­ván gróf szerdai mérsékelthangu búzádé után rövidesen, hivatalosan is folytatódni fognak. Aooonyi Al­bert gróf szerdai beszéde meghatá­rozta azokat a feltételeket, amelye­ket a kormánynak a béke helyreállí­tása érdekében tel.iesitenie kell. Ezek a követelmények tettesen meg­egyeznek azzal az állásponttal, a melyet Vázsonyi Vilmos a Zsitvay Tiborral folytatott béketár s válás so­rán foglalt cl. Az ellenzék feltételei a következőkben foglalható ösz­­šze: 1. A kizárt képviselők kitiltásának a hátralevő időre való hatálytalaní­tása. 2. Elnöki deklaráció, hogy a jövő­ben a karhatalom alkalmazása előtt a rend helyreállítása a pártok veze­tőivel való tárgyalások alapján fog megkiséreltetni. 3. A botrányok kiindulási pont­jául szolgáló állítólagos nanamák vádjainak tisztázására variamenti bizottság kiküldése. Ez a három pont kizárólag a pén­teki botrányok következtében tör­tént sérelmek reparálására vonatko­zik. Ha már most Bethlen minisz­terelnök ezen tulmenne. általában a parlament rendiének biztosifását is kívánja s ennek alapfeltételeként elsősorban a házs za báty re vízi éj ke­­resztülbocsátdsát követeli, errevo­­natkozólag az ellenzék követelései a következő pontokban foglaltatik: 4. Junktim a házszabály revízió és a választójog között. 5. Az uj szigorított házszabályok érvénye ebben, a Házban csakis az indemnitás. a költségvetés és bizo­nyos külügyi vonatkozású javasla­tokra korhitoztassék. 6. Nyújtson garanciát a kormány arra, hogy az uj választójog tekin­tetében a szavazás titkosságának álláspontjára helyezkedik. Ezzel szemben a kormánynak a Következő az álláspontja: 1. A kizárt képviselők kitiltása te­kintetében a hátralevő időre a kizá­rás hatálytalanítására meg van a kormányban is. a liázclnökségbeii is a hajlandóság. 2. Az elnöki deklarációnak, me­lyet a karhatalmi kivezetésekkel szemben az ellenzék kíván, semmi nehézsége nincs. 3. Az állítólagos nanamák vádjá­nak megvizsgálására meg van adva a mód akár azzal, liogv a parla­menti bizottság kiküldésére az Es­­kütt-iigyben jövő héten elhangzó ítélet kimondása után kerüljön a sor, akár abban a módban, hogy az el­lenzék egyes vádak ügyében a mi­niszterelnökhöz forduljon felvilágo­sításért. 4. Házszabályrevizió és választó­jog tekintetében a miniszterelnök már a házszabályreviziós bizottság­ban kőtelező kijelentést tett. hogy a házszabályrevizió. az indemnitás és a költségvetés elintézése után nyomban az uj választójogot tár­gyaltatná a Házzal. Ilyképpen az ellenzéki sérelmek orvoslása tekintetében az ellenzék és a kormány álláspontja között alig van ellentét. A nehézségek csak abban vannak, hogy a miniszterel­nök e sérelmek orvoslását az általa kívánt parlamenti rend végleges, biztosításával kivárnia összekap­csolni. A békéltető tárgyalásoknak mint csütörtök délután a magyar kormánypárt részéről kijelentették — már meg is van az az eredménye,, hogy az ülésszakot a házszabály­­revízió befejezése után okvetlenül berekesztik és ugyanakkor házhatá­rozatot hoznak arról, ho°v a kép­viselői kitiltások is megszültnek. Mivel e hét folyamán a vita véget­­ér, már a jövő héten visszamehetnek a parlamentbe a kitiltott képviselők. Minderre nézve gróf Bethlen István miniszterelnök kifejezte készségét, anélkül azonban, hogy az ellenzék­től ezért ellenszolgáltatást kívánna. A kitiltást tehát meg fogják semmi­síteni már azért is, mert Bethlen miniszterelnök maga sem szeretné azt. ha a költségvetés vitája ellen­zék nélkül zajlana le, főkénen azért, mert ez a külföldön nagyon rossz hatást keltene. Nyomban az ülés­szak bezárása és az ellenzéki kép­viselők visszatérése után megkez­dik az indemnitás vitáját, ami után azonnal a költségvetési javaslatot tárgyalják le. Megkezdték a hannoveri tömeggyilkoSság himporének tárgyalását Hannoverből jelentik: Hannann han­noveri tömeggyilkos bünpöréb.en csütör­tökön kezdték meg a főtárgyalást a hannoveri törvényszéken. Hannann; mint ismeretes, Grams nevű barátja segítségével huszonkilenc embert tett el láb alól. A gyilkosságait úgy követte el, hogy a kiszemelt áldozatokat valami ürüggyé! Grams által felcsalla la­kására, ahol szadisztikus hajlandóságból a legbestiáiisabban, úgyszólván dara­bokra vagdalta őket. Az áldozatok holt­testét aztán vagy elégette, vagy az ab­lakon kidobta a ház mögött folyó El­­bébe. Az orvosszakértők véleménye szerint Hannann teljesen épelméjű és a gyilkosságokat tudatosan követte el, ré­szint beteg hajlandóságból, részint, hogy a náluk talált értékeket megszerezze. A főtárgyalást rendkívüli izgalommal várta egész Hannover, A tömeggyilkos ellen olyan nagy volt az elkeseredés,hogy a törvényszék elnöke rendőrökkel szállatta meg a törvényszék épületét, mert az a hir volt elterjedve, hogy az áldozatok hozzátartozói Hannannt meg akarják lincselni. A terembe csak szigorú ellen­őrzés után engedték be a hallgatóságot. A főtárgyalást délelőtt tizenegy óra után kezdődött meg, bevezették Han­nannt, aki látható izgatottsággal mon­dotta be személyi adatait: negyvenkét­éves ruhakereskedő. A vádlott rövid ki­hallgatása után az ügyész ismertette a hatalmas, több száz ívre terjedő vádira­tot, majd az elnök bejelentette, hogy a főtárgyalás két-három hétig fog tartani. A főtárgyalásra kétszáz tanút idézett meg a bíróság. Tisztviselő-redukció készül a szuhoiicai városházán December 15-én tartja ülését a kiszélesített tanács A suboticai városházán nagyban folynak az előkészületek a decem­beri közgyűlésre, amelynek határ­idejét december 15-ében állapította meg a városi tanács. A közgyűlés tárgysorozata, amelyet nagyrészben már összeállítottak, rendkívül ter­jedelmes lesz és a legfontosabb pontja a tisztviselők fizetésrendezé­sének tervezete, amely a kiszélesí­tett tanács jóváhagyása után máj­­január elsejére életibe léphet. A fizetésrendezéssel kapcsolatban egy másik fontos javaslatra is ké­szül a városi tanács. A felemelt fize­tések ugyanis súlyos terhet rónak a városra, amit a tanács olykép akar ellensúlyozni, hogy csökkenti a tiszt­viselők létszámát. Ezért a városi szabályrendelet módosítását fogja javasolni a tanács, hogy a nagy­számú tisztviselői kart leredukálhas­sák. A tanácsnak az az álláspontja, hogy sokkal több tisztviselője van a városnak, mint amennyi sziiksé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom