Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-05 / 333. szám
postarína PIACÉRA 12 OLDAL * ÁRA ryJINÁR XXV. évfolyam Subotica, PÉNTEK, 1924 december 5 333. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán él hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica,Aleksandrova ul.l.fLelbach-palota) Szerkesztőségi Aleksandrova uL L (Rozsia-Fcneiére-palota) Ä leggoiioszafelb rágalom A revali kommunista lázadásról elmélkedik a nagy francia világlap, a Temps s azt Írja, hogy a kommunista propaganda különösen azokban az országokban élénk és veszedelmes méreteket öltő, ahol nemzeti kisebbségekre támaszkodik. Erre a megállapításra szolgáltat alapot — Írja a Temps — Lengyelország, Besszarábia, Bulgária és Jugoszlávia. A francia sajtó sohasem volt híres megbízhatóságáról, fontosságáról, hibátlan értesültségéről és nagyvonalú tájékozottságáról. De amit a világközvélemény kiformálására, vagy legalább is: a világnyilvánosság informálására hivatott nagy francia lap tájékozatlanságban és tudatlanságban kifejt, az még a francia sajtó teljes mezőnyében is — világtíkordot javít. Valamikor nem kellett meszszire menni azért a babqrtáért, hogy a kommunizmus és a kisebbségi mozgalom egy anyaméhből születtek. De ez még abban az időben volt, amikor minden nemzetiségi törekvést, a nyelv szabad használatáért, az iskoláért és földért vívott küzdelem minden megnyilatkozását egyetlen gyűjtőnév alá soroztak s ez a gyűjtőnév — az irredent'Zmus volt. Áfa már — szerencsére — hat év szigorú és szívós fáradozása, a kisebbségi sajtónak hat esztendős lelkes helytállása után ott tartunk, hogy az uralom birtokosai legalább elvben seholsem e - lenzik már a minimális kisebbségi program megvalósitását s pontosan meg tudják különböztetni a létező legális politikai mozgalmat a nemlétező illegális törekvésektől. A Temps redakciója természetesen még nem tart itt s értesüléseit még abból az atmoszférából meríti, mely a hatalom uj birtokosainak első s a hatalomról lezuhantak utolsó frontja között tette izgalmas feszültségűvé s minden gyanakvásból vádat kovdcsolóvá a közhangulatot. Ma már azonban vaskos tudatlanság s nevetségben marasztaló tájékozatlanság birtokában lehet csak összefüggést látni a kisebbségi mozgalmak s a kommunista forradalmak között. Vájjon Oroszországban a nemzeti kisebbségek teremtették meg és tartják fönn a bolsevizmust ? Magyarországon akkor volt diktatúra, amikor már Magyarországon számbavehető kisebbségek nem voltak s vájjon a müncheni kommunista puccshoz a puccsisták honnan szállították a Temps szerint elengedhetetlen nemzeti kisebbségeket? De hogy a Temps bizonyító példájához ragaszkodjunk, van-e még az SHS királyság határain belül olyan csökevényes gonoszság, mely a közvetlenül észlelt tények alapján összefüggést tud találni a jugoszláviai kommunista mozgalom s a jugoszláviai nemzetiségi kisebbségek törekvései között. Amikor az SHS királyság törvényhozásában vagy hatvan kommunista képviselő ült, akkor a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak még szavazati joguk sem volt s amióta a kisebbségi népek tagjait felruházták választójoggal, azóta itt egyetlen kommunista jelölt sem volt. Vájjon a tényeknek ez az összefüggése a Temps igazát bizonyitja-e ? Jó! emlékszünk, a második nemzetgyűlésbe a régi Montenegró területén élő nép hét képviselőt küldött s ebből három kommunista volt. Vájjon azt a három kommunista képviselőt a régi Montenegró nemzeti kisebbségei küldték a parlamentbe? A nemzeti kisebbségek politikai mozgalmainak vezetői joggal panaszkodnak amiatt, hogy politikai mozgalmukat nem tudják az osztálytörekvések fölé emelni. Legalább az eddigi eredmények minden fáradozás és minden felvilágosító munka után arra mutatnak, hogy a kisebbségi mozgalom mindenütt polgári mozgalom s azok, okik tudatosan nem ebbe a társadalmi osztályba tartozóknak vallják magukat, a kisebbségi mozgalom szerintük is helyes céljait más utakon s más eszközökkel akarják megvalósítani. Nem gonosz-e már az a tájékozatlanság s nem rosszhiszemü-e már az a tudatlanság, mely a tények világos jelentősége s a tényleges helyzet mindenki számára hozzá férhető igazságai után szívós gonoszsággal és engesztelhetetlen konoksággal a világ nyilvános sága előtt még mindig a kommunizmus vádjával igyekszik diszkreditálni a nemzetiségi törekvéseket. Uccai harc a beogradi egyetemi hallgatók és rendőrök közölt Véres összeütközés keletkezett a zagrebi egyetemi sztrájkból A rendőrök fegyverrel támadtak rá az egyetemi hallgatókra Több rendőr is megsebesült A zágreb! egyetemi ifjúság vasárnapi tüntetése miatt, amelyet Bozalla professzor elbocsátása elleni tiltakozás céljából rendeztek, az egyetem tanácsa bizonytalan időre elrendelte az előadások szünetelését. A diákok erre ötnapos sztrájkot mondtak ki. Az egyetemi tanács szerdán elhatározta, hogy az egyetemet újból megnyitja és elrendelte az előadások megkezdését. A hallgatók egyrésze meg is kísérelte, hogy a szerdai előadáson résztvegyen, azonban a sztrájkproklamáció aláírói elálltak az egyetem kapuját és megakadályozták a diákok, valamint a tanárok bevonulását. A sztrájkolok később behatoltak a technikai fakultás épületébe is, ahol előadás folyt. A sztrájkolok megzavarták az előadást, mire a technikai hallgatók és a sztrájkolok között verekedés keletkezett. A verekedés színhelyére csakhamar rendőrosztag érkezett, amely helyreállította a rendet. A technikai fakultás egyik hallgatója a verekedésben botütésektől súlyosan megsebesült. A beogradi diákok is szolidárisak a zagrebiakkal A zagrebi egyetemi zavargásoknak csütörtökön véres folytatása volt a beogradi egyetemen is. A zagrebi egyetemi tanárok nyugdíjazása miatt — mint Beogradból jelentik — a zagrebi diákság felszólítására a beogradi egyetem hallgatói -kimondották szolidaritásukat. A tanszabadság megsértésének deklarálták a nyugdíjazásokat és ebben az ügyben csütörtök délelőttre a rektor engedélyével gyűlést hívtak össze a régi egyetem épületébe. A gyűlésen, amely délelőtt tiz órakor vette kezdetét, ezernél több diák jelent meg. Pavlovics zagrebi joghallgató, a zagrebi diákság kiküldötte nyitotta meg az ülést és ismertette azokat az eseményeket, amelyek a zagrebi diákok tiltakozását és sztrájkját előidézték, majd Stevanovics Jovan egyetemi hallgató. a beogradi demokrata diákegyesület elnöke beszélt, aki a zagrebi diákok mozgalmához való csatlakozásra szólította fel társait. Utána Cseíkovics és Markovics kommunista diákok beszéltek, majd a gyűlés éleshaugu határozati javaslatot fogadott el a kormány intézkedései ellen és elhatározták, hogy azt a rektornak — aki nem volt az egyetem épületében — lakásán fogják átadni. Összeütközés a csendőrség és a diákok között Időközben — amíg a gyűlés tartott — az egyetem épülete körül levő teret rendőrtisztek vezetése alatt nagyszámú lovascsendörség szállta meg. akik a környékbeli uccuk, bejáratait elálltak. A gyűlés után az egyetemről kitóduló diákok tüntető menetben a rektornak, a' Grand Hotelben levő lakása felé indultak. a csendőrök a menetet fel akarták oszlatni és ebből a célból kardlappal és ieltüzött szuronnyal támadtak a diákokra. A diákok a fegyverek elől az egyetem felé húzódtak vissza, időközben azonban a csendőrök az egyetem bejáratát elálltak, ami miatt nagy pánik keletkezett a csendőrök által bekerített, fegyvertelen diákság között. A Pánikszerű tumultusbán a lovascsendörök benyomullak a diákcsoportba és kardlappal ütlegelték n did kokat, akik közül többen megsebesültek. Egy nagyobb diákcsoportnak végűt sikerült az egyetem előtt álló csendőrkordont áttörnie és bemenetűim az épületbe, a csendőrök azonban oda is utánuk mentek. Az egyetemen a diákok revolverrel védekeztek. mire a csendőrök is több lövést tettek. A revolverlövéscktöl két diák. bajonettszurástól négy cli.dk megsebesült, ezenkívül megsérült egy tanító is, aki véletlenül tartózkodott az egyetem környékén, a járókelők közül is sokait kaptak ütlegeket. A rendőrség a zavargások miatt több diákot letartóztatott, köztük a gyűlés valamennyi szónokát és azokat a diákokat is. akiket az összeütközés alatt az egyetem előtti téren felsžoiitultuiš, nogy u'ieOi vonuljanak a Grand Hotelbe. A diákok elhatározták, hogy az események miatt pénteken tiltakozó gyűlést tartanak a Kali mezdánon, amelyre a polgárságot is meghívják. Ha ezt a rendőrség nem engedélyezné, akkor- a gyűlést ugyancsak a Kalimegdánou vasárnao tartják meg. A Rees, a Pribicsevics-Dárt lapja szerint az összeütközésért a diákok felelősek, akik provokálták a rendőrséget és a csendőrökre lőttek. A Recs szerint két csendőr súlyosan, három pedig könnyebben megsebesült. Csendőrök harca az egyetem lépcsőin Az egyetemi hallgatók közül a legsúlyosabban Risztics Miomir jog-, hallgató és Lazarevics Milán technikus sebesültek meg. Mindkettőt az egyetem második emeleti lépcsőjén sebesitetíék meg. ami azt bizonyít ja, hogy a csendőrök az egyetem épületében és a lépcsőkön is tovább üldözték az egyetemi hallgatókat. Az egyetem aulájában, amelynek padlózata teljesen véres, a vizsgálat folyamán hét kilőtt revolver-töltényt tálaltak. A sebesülteket az ambulanciára szállították, ahol első segélyben részesültek. A »Novosti« megállapítja, hogy egy reiidőrfogalmazó az összeütközés kezdetén azt a parancsot adta a csendőröknek, hogy lőiisnek az egyetemi hallgatókra. A Iao szerint az összeütközésben résztvett. csendőrök nagyrésze ittas volt. Az ellenzéki lapok általában úgy tüntetik fel az eseményeket, mintha a csendőrség kereste volna az al-: kaimat, hogy a diákokba belekössön és hogy a csendőrök a leebrutálisabban jártak el az egyetemi hallgatók ellen. A kormánypárti sajtó' ezzel szemben megállanitia, hogy' az eseményeknek nem szabad túlzott fontosságot tulajdonítani esi hogy az egyetemi hallgatók fegyveres támadó fellépésére a csendőrök nem válaszolhattak másképpen, mint fegyverük használatával. Az egyetemi hallgatók és a csend-' őrök összeütközése még jobban kiélezte a zagrebi egyetemi hallgatók mozgalmát. Bizonyosra veszik, hogy a csütörtöki véres események után a zagrebi egyetemi hallgatók még élesebben fognak tiltakozni.
