Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-25 / 351. szám

1924. december 25, BACSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal. Torontáliak — idegenben Hová származtak el a Bánságból a régi ismerősök, jóbarátok és szomszédok? Egy kis karácsonyi tallózás Az elmúlt évben, > karácsony ünnepé­nek alkalmával, a szükebb hazájukból elkerült bácskai jóbarátainkról, ismerő­seinkről emlékeztünk meg egy kis se­regszámla kapcsán. Most pedig a vajda­sági dualizmus alapján a torontáli, bán­sági részt illeti ebben a tekintetben a be­számoló. A Vajdaság e második jeléből ideiglenesen vagy véglegesen eltávozott jó ismerősök, barátok és ott jelentősebb szerepet játszott személyiségek száma még a Bácskából elszármazottak sere­génél is nagyobb. Ez azért van, mert Toror.tálban aránylag jóval több volt már azelőtt is az állami hivatalok és egyéb közhatóságok, intézetek tisztvise­lőinek száma és ezért az államiogi hely­zet megváltozása alkalmával innen je­lentékenyen többeket kényszéritettek egzisztenciális érdekek a másutt való elhelyezkedésre. A szülői, testvéri, ro­koni. baráti, üzleti és a társaséletböl fa­kadó sok egyéb kapcsokat természete­sen nem szüntetheti meg egészen a tá­voliét s ha az elköltözőitek nagyobbré­­sze vagy egyáltalában nem, vagy csak ritkán látogathat is el, a mostani körül­ményes és főképpen erősen megdrágult világban, a sokféle utazási nehézségek: ellenére sem Szakadtak el teljesen az otthon maradottaktól. Családi, rokoni, baráti és üzleti körökbe gyakran hoz a posta vagy valamelyik látogatóba érke­zett ex-toroütáii utján erröl-arról a jó­­barátróí, ismerőstől bírt. Érthető azon­ban, hogy ezek a szükebb körnek szánt hir-szcmecskék meg is maradnak rend­szerint abban a leginkább érdekelt szü­kebb körben, ahova adresszálva vannak, mert a mostani emberek nem oly közlé­kenyek már egymás iránt, mint a ré­giek. Hadd álljon hát itt összegyűjtve a nemrégen még köztünk élt ismertebb to­rontáliakról néhány rövidszavu értesü­lés, bizonyos, hogy sokan örömmel fo­gadják a hirt majd elköltözött barátaik, Ismerőseik és üzletfeleik mostani hollé­téről. hogylétéről és boldogulásáról. * Kezdjük a névsort mindjárt az illuszt­ris, közismert és közszeretetben álló személyiséggel: a régi Torontói -egyik markáns vezetőférfiával, aki csak most tudta rászánni magát, hogy végleg el­költözzék szükebb hazájából: dr. Vin­­czehidy Ernő Torontálvármcgyc volt al­­ispánhelyettes-főjegyzője, a vármegye és Becskerek város társadalmának min­denki által tiszteit és szeretett vezető­­egyénisége állandó tartózkodásra Buda­pesten telepedett le és a belügyminiszté­riumban kapott beosztást. Budapesten ilgyvédkedik már néhány év óta dr. Aman Ernő, aki kitűnő becs­­kereki praxisát a hasonlóan nagyon jól­­menő budapestivel cserélte fel. de azért továbbra is igazi jó bánátinak érzi ma­gát. A vármegyei tisztikarból sokan eljöt­tek és úgyszólván valamennyien tovább­ra is közigazgatási szolgálatban állanak. Jankó Ágoston Torontál egykori al­ispánja ez időszerint Tolna vármegye főispánja és ma már Szekszárdon is olyan népszerű, mint amilyen Becskere­ken volt. Sztojanovlcs Vaznl a csend járás ki­váló föszolgablráia családi birtokainak kezelését vette át és Szegeden háziúr. Eördögh Virgil a bánlaki főszolgabíró eleinte Szegeden volt közélelmezési kor­mánybiztos, azután megvált az állami szolgálattól, mert Baranyában egy nagy kiterjedésű kőbányának lett a tulajdo­nosa. Wagner Ödön zsombolyai tb. főszol­gabíró Budapesten teljesít szolgálatot a belügyminisztériumban. íd. Hegedűs János volt árvaszéki ül­nök és később anyakönyvi felügyelő kü­lönleges megbízatással az agrárreform­mal kapcsolatos telepítési akció vezeté­sében kapott alkalmazást. Horváth Kálmán árvaszéki ülnökről, a vármegye egyik legkiválóbb és legte­hetségesebb volt főtisztviselöjéről szo­morú hirt kaptunk. Mint Pestvármegyc tisztikarának tagja, fiatalon hosszantar­tó súlyos betegség után nemrég elhalá­lozott igaz sajnálatára sok jóbarátjának, ismerősének és tisztelőjének, Dr. Deák Vidor Becskerek volt rend­őrkapitánya Békésmegyében gyárigaz­gató. Dr. Axmann János Budapesten rend­őrkapitány. A torontáli bírói karból szintén sokan kerültek el. Alföldi Ede dr. a becskereki törvény­szék volt elnöke, —1 a régi tőzsgyökeres torontáliak közül való — mint kúriai bí­ró nyugalomba vonult, egy nagy pénz­intézet jogtanácsosa és most Budapes­ten kiterjedt ügyvédi gyakorlatot foly­tat. Gadó István a becskereki törvényszék másik volt elnöke a Tisza-féle gyilkos­sági pör és más nagy biinperck főtár­­gyalásainak kitűnő hírre emelkedett el­nöke a budapesti törvényszéken tanács­elnök kúriai bírói rangban. Ugyancsak a budapesti biintetőtör­­vényszéken teljesít szolgálatot Szilágyi Lajos volt becskereki törvényszéki bíró, míg Török János volt becskereki veze­­tőjárásblró Debrecenben táblabiráskodik és tovább hódol kedvenc szenvedélyé­nek, a városi politikának. Az ügyvédek közül Budapesten tele­pedtek le: dr. Franz Zoltán, dr. Tóth Re­zső és dr. Kaswvitz Artur már korábban megnyitották irodájukat és követte őket dr. Löirler Ármin, a becskereki ifjú agg­­legényi kar népszerű és vidám elnöke, aki Budapesten hamarosan hátatfordi­­tott a szomorú nőtlenségi állapotnak. Ugyancsak nemrég nyitotta meg iro­dáját a fiatal generációból dr. Salgó Sándor. Az egykori becskereki pénzügyi tiszt­viselők, a pénzügyigazgatóság tisztvise­lői közül egyesek Budapesten hivatalos­kodnak. jórészük azonban bizony szét­osztozott a különböző vidéki fináncgóc­pontok között. Budapesten élvezi a penzió csöndes éveit Tóth István miniszteri tanácsos, Torontál vármegye egykori szigorú, ha­talmas pénzügyi direktora és ugyancsak itt telepedett le a Becskereken közsze­retetben állott viccdirektor: Apor Gyula pénzügyi tanácsos is, a becskereki agg­­legényi testület egykori doyenje, a leg­régibb és legíinyásabb vendéglői abo­­nensek kedvesen tipikus példaképe, aki most is olyan gyakran változtatja a koszthelyeket, mint ahogyan azelőtt Becskereken cselekedte. Szilvdssy Pista, •— bocsánat — Ist­ván, pénzügyi főtanácsos Nagyváradon és hiteles jelentések szerint ma is oly friss és elpusztíthatatlan a kedélye és ott is ugyanannyi a jóbarátja, mint To­rontóiban volt. Fazekas Andor számvizsgáló, a sok pompásan sikerült bál, kabaré, társadal­mi összejövetel és jótékony akció agilis és lelkes rendezője, számtanácsossá lé­pett elő és jelenleg Budapesten áll szol­gálatban. Kecskéssy Tivadar számvizsgáló Sze­geden sakkozik és ott is elmaradhatat­lan vezető alakja az ebédutáni feketénél politikát csináló hazafiaknak. Sfiey , Sándor és Prindl Kálmán pénz­ügyi titkárok a budapesti pénzügy-igaz­gatóság kötelékébe tartoznak. I Rendkívül nagy megdöbbenést 6$ [mély részvétet keltett most tavasszal I Szabóky Károly műszaki tanácsosnak a hirtelen halála. Szabóky egy évtizednél I hosszabb ideig volt a királyi ipariel­­iígyelőség vezetője és a társaság legbe­­csiiltebb, legnépszerűbb tagjai közzé tartozott, akinek legszebb, legerőtelje­sebb fértikorábsn történt elhunyta min­denkit megrendített. A torontáli kereskedők és üzletembe­rek közül — leginkább becskerekiekröl esik most sző — aránylag kevesen hagyták el szükebb hazájukat, vagy tet­ték át eddigi működési helyüket más­hová. Nelkuhn Dezső eladva becskereki dro­­gueriáját, Keszthelyre költözött és ott nyitott üzletet. Saját kijelentése szerint nagyon jó lakni ugyan a Balaton part­ján, de viszont ski a Bega vizét issza, vágyik annak szive vissza. így van ez különben a legtöbb Becs­kerekről elszármazott torontáli atya­­finkkal, barátunkkal, ismerősünkkel. Sokszor száll innen is,, onnan is cgy-egy bánatos sóhaj a Bánság felé, barát! ösz­­szejövetelek alkalmával, villanyfényes, iivegtükrös kávéházakból, pörköltszagu meghitt külvárosi vendéglőkből, csendes budai kis kocsmákból, mikor torontáliak, bánságiak találkoznak és szóba kerül­nek az elmúlt kedves régi emlékek és mikor a lelki szemeink elüti feltűnik a messze földön hires-nevezetes becskere­ki korzó S2incs képe, a régimódi cuk­rászda és a kanyargó barátságos, szelíd Bega, a vidám nyári uszodai panoráma, a parti liget . . . A régi becskerekiek közül Budapesten nyitott műtermet Oldal János fényké­pész, aki mint mindig, a jobbik oldaláról fogja fel a dolgot, vagyis az életet és hűséges látogatója a Mátyás-pincének.,. Strelinger Márk. a legrokonszenve­sebb nagytrafikos szintén Budapesten telepedett le és csak természetes, hogy a Dohány-arcában lakik . . . • A tanárok, tanítók és a tanfclügyb’ő­­ségí tisztviselői karból elszármazottak közül kiváló karriert csinált dr Bariba György, a becskereki piarista gimná­zium volt tudós igazgatója, aki rendes, nyilvános tanárrá lépett elő a budapesti Pázmány-egyeíemen és éppen olyan mindennapos a Kossuth Lajos-uccai és a Váci-uccai korzón, mint amilyen szí­vesen látott elegáns alakja volt az egy­kor hires becskereki esti korzónak, ahol pajzán jókedv, de azért úri tónus volt mindig az irányadó, Am ahol néha ártat­lan bohózatok tréfás Jelenetei, sőt nem ritkán komoly közőpfaju társadalmi drá­mák bonyolult és meglepő felvonásai játszódtak le nem éppen mindenki épü­lésére . . . Még a háború vége felé került el ugyan, de sok éti tanárkodása révén igazi becskerekinek számit Dunai László felsőkereskedelmi iskolai igazgató, akit a diákjai rendkívül szigorú, pedáns ta­nárnak hirdettek mindenkor, de csak ad­dig, amis ki nem szabadultak az iskola padjai közül a sokkal komolyabb és ne­hezebb vizsgákra kötelező valódi életbe, itt aztán meglepetve tapasztalták, hogy az iskolában oly komoly és fegyetem­­tartó fiatal igazgató a legközvetlenebb és legkedélyesebb úriemberek egyike, akinek nevét a rettegő nebulókból kike­rült nagyszámú hivei között ma már fiatalon avanzsált bankfőnökök, szeren­csés kezű kerekedők, és sok más beér­kezett emlegetik hálás visszaemlékezés­sel. Dunai László, mint a budapesti ál­lami felsőkereskedelmi iskola igazgatója az elmúlt évben nyugdíjaztatását kérte és most a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank főtisztviselője. Perl Mihály felsőkereskedelmi iskolai tanár Szegeden oktatja a nemes ifjúsá­got a vegytanra, Szenes Adolf tanár Újpesten teljesít szolgálatot. Waltrich János tanár Kispesten tanít, Góttcl Ká­roly Szegeden nyert beosztást. Osztie Béla tanár Budapesten jutott előnyös po­zícióba. A Tanítók Házának igazgatója. A becskereki kulturtörekvések és társadalmi mozgalmak lelkes és sokat fáradozó harcosa, Tarkó János, aki a tanfelügyelőség kebeléből, ahol sokáig működött Kecskemétre került vissza a katedrába és jelenleg Örkényben iskola­­igazgató. Dr. Várady Imre főgimnáziumi tanár, Szombathelyen fejt ki értékes kul'urális és társadalmi tevékenységet, mig Kele­mén Béla a becskereki felsőkereskedel­mi iskola tanára nyugdíjba vonulva kitű­nő forgalmú kereskedelmi irodát nyitott, t Erdős Béla polgári iskolai tanár, az egykor nevezetes Erdős-féle internátus igazgatója szintén nyugdíjban van, de nem nyugalomban, mert az Egycsüjí Budapesti Gőzmalmok r.-t. főíutézöje már évek óta. Kontarik Gyula tanfelügycluségi toll­­iiok, aki már Becskereken mintaképe volt a komoly, szorgalmas és igyekvő tisztviselőnek, néhány év alatt, miköz­ben elvégezte a jogot és ledoktorált, be­került Budapesten referensnek a kul­tuszminisztériumba, most pedig tanfel­ügyelői minőségben a pestvidéki tanfel­ügyelőséghez van beosztva. Szalavári Ede polgári iskolai tanár Szentesen működik. Lendvai Mihály fő­gimnáziumi tanár Baján tanít, de egyút­tal boldog tulajdonosa Bácsalmáson egy pompás szöiőbirtoknak, amelyen régi vágyának szerencsés beteljesülésével ki­tünően gazdálkodik. mu III" in mi# iun|i|i]|iiw 11111 M'iili'iiiti'i iiiiiiiiiiiiiiii— KOSZTOLÁNYI DEZSŐ : SZEGÉNYEK Te elfelejted, hogy délben mit ettél, kivel beszéltél s ki az ellenséged, barátod, mert gazdag vagy s feledékeny. Úgy elhagyod emlékeidet, mint kiolvasott újságjaid a vasúti hálófölke párnáin s robogsz tovább, köszönve ennek, mosolyogva emerre, igen szórakozottan. De a szegények még most is tudják, mit mondtál te nekik öt évvel ezelőtt, mikor végigmentéi a budai uccán s megsimogattad szőke kisfiúk fejét, ki azóta ott porlad a tabáni temetőben. Óvják ők azt, ami élet, félreteszik, amit csak megérintett, mint azt a siralmas bádogdobozt, amelybe cigarettát tartottak valaha mások. A szegényei virrasztanak, vigyáznak mindenre, élnek te helyetted is és nem felejtenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom