Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-24 / 350. szám
4. oldal. SACSMEGYEI NAPLÓ 1924 december 24, k hannoveri tSmeggySSkos Protektorat Súlyos vádak a rendőrség és a törvényszéki ervosszakértó' ellen Berlinből jelentik: Hans Hyan bűnügyi iró, a Montag-Morgen-ben megjelent, cikkében su zjos vádat eme! a hannoveri rendőrség és különösen dr. Schackwits törvényszéki • orvos ellen, aki a Haarmann-ügyben is szakértő, volt. Hyan megírja, hogy a saját felelősségére folytatott vi; sgá attal kinyomozta, hogy Schackwitz annak idején, amikor két asszony Ha irmann lakásából való gyanús kusdarabokat vitt hozzá visszájái végeit, semmiféle vizsg latoi non tartott, csupán megszagolta a húst és ezzel a dolog e! volt intézve. Egyszerűen kijelentette az asszonyoknak, hogy a bemutatott has sertéshús. Hyan meggyőződése, begy ha akkor megindították vo’na a vizsgálatot, Haarmann további gyilkosságait megakadályozhatták volna. Hyan azt írja tovább, hogy a rendőrségen a két asszony feljelentéséről nem veitek fel jegyzőkönyvet. Ez annál súlyosabban terhe ö körülmény, mert Haarmant ismernie kebelt a rendőrségnek, mint a közerkölcsiséggei gyakran összeütközésbe kerülő egyén . Cikkét azzal végzi, hogy rendőrség szempontjából a legkínosabb és legkellemetlenebb a számtalan eltűnés, mert hiszen csupán az 1923. évien ötszázhatszáz esetről van szó. Haladéktalanul és mindenre való tekintet nélkül tiszta helyzetet kell teremteni. Hannoveri jelentés szerint egyébkén! Haarmann mos! már ir. sbeli’eg is jegyzőkönyvbe foglalta a törvényszék i! életét, egész terjedelmében elfogadja és ellene semmiféle jogorvoslattal nem éh Ezzel szemben Grans megbízta védőjét, hogy a halálos ítélet ellen felebbezzen. Egy mi betörő százezer dísáros betörést követett el Novisadon Hétfő délutjn Jovanovies Tivadar hankhivatalnok felesége látogatóban volt egy rokonánál és vele volt Jung Anna nevű szebaleánya is, akit Jovanovicsné hat óra tájban lakására hazaküldött, hogy füísön be a hálószobába. Jung Anna haza is ment, de már amikor a Pasics-ucca 11. ház emeleti lépcsői éhles ért, a lakásból a lépcsőházba nyíló ablakon világosságot látott keresztül szűrődni. Minthogy tudta, hogy a lakásban gardái közül senki sincs, gyanút sejtve rohant fel ai lépcsőkön és nyitott be a lakásba, ahol megdöbbenve látta, hegy a hálószoba ruhaszekrénye tárva-nyitva áll és ott egy elegáns prémbundds nr egy aranyozott fadobozt, — amelyben ékszerek voltak, —• magához vett. Segélyért kiáltott, mire az előkelő kinézésű férfi rátámadt, fojtogatni kezdte, majd fellökte, ug3rliogy a leány hátraesetí. Eközben az ismeretlen a kezében az ékszerdobozzal hanyatt-homlok a lépcsőkön lérohant és a ház hátsó kapuján keresztül elmenekült. Jung Anna közben magához t.ért és a betörőt üldözve, folyton segítségért kiáltott. A segélykiáltásokra a házmesíerné i3 előkerült és ő is üldözte a betörőt, aki a Pasics-uccáu egy épp arra haladó robogó villamosra kapaszkodott fe{ és üldözői szeme elől eltűnt. Jung Anna és a házmesternél rendőrért futottak, de akkorára a betörő már messzire volt. A leadott, személyleirás szerint a betörő igen elegáns külsejű 30—35 éves, beretvált arcú, magas férfi, aki elegáns hosszú szürke prémgalléros városi bundában, antilopbetétes lakkcipőben, szürke szarvasbörkeztyíiben volt. Közben értesítették Jovanovicsékat. akik hazatérve, megállapították, hegy az ékszerdobozzal együtt a következő naevobb értékű ékszerek tűntek el: tgy arany briljiáns női gyűrű 25.000 egy arany brilliáns női gyűrű egy nagyobb és kát kisebb kővel 25.000, egy gyémánt aranygyűrű 1500, egy férfi aranygyűrű, — amelyből a középső kő hiányzik, — kis gyémánttokkal 1500, egy arany brilliáns férfigyiirü 3 kővel 10.000, egy pár férfi inggömb brilliáilsckkal 10.000, egy rövid férfi arany óralánc 1000, 1 nagyobb arany óralánc 1200, 1 női nyaklánc aranyból 700, 1 aranykarkötő 1000, 1 régi arany karkötő 3C00, egy félcentiinéteres aranykarika 1000, egy aranykereszt smaragddal és gyöngyökkel 10.000 dinár értékben. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a tettes kézrekeritésére, de mindeddig eredménytelenül.--------— ao«.« . ■...... . CIRKUSZ OH) A borbéig 7706-ban A borbély (kopog II. Rákóczi Fs renc legbelső szobájának ajtaján). A fejed:Um: Lehet. A bori) ly (félénken benyit): Hivatni méltóztaiott Fenséges fejedelem. Lt vagyok, raoyo ok. A fejsde.em : Fésű j meg. A borbély: (hatalmas ollót vesz elő és megcsatíootatja). A fejedelem: Mért csattogsz? A borbély: N m csattogok, csak épp-n hogy szorongatom az ollót Fenség. A fejedelem : Mi célból ? A borbély: Semmiféle különösebb célból óh dicső fejedelem, kegyelmes uram, csak éppen hágy kérdezni szerettem volna, miszerint nem méltóztatik-e egy kis nyírást is párán, csolni. A fejedelem : Majd mindjárt hajculm közé hajittatlak és megnyjratlak én léged. Azok majd ugy lenyisszantják boglyas fejedet, hogy mukkanni sem lesz időd. Hát mi vagyok én? Tatár? Vagy khán ? Ä borbély: Isten ments kegyelmes fejedelem. Szó se róla. Nem akarok én nyírni, csak egy kicsit megigaz1. tani a hátsó fürtöket, mert egyik hosszabb már, mint a másik. A fejedelem : Mars ki! Tavaly még majdnem derekamig értek fürtjeim, ma már alig ereszkednek tu! a villáimon. A borbély: De ennek nem én vagyok az oka. A gondoktól hull Fenséged hajzata. Az országos gondoktól. A fejedelem: Fésülj meg szaporán cudar és aztán takarodj, hozzál valami gyors hajnövesztőt. A borbély: Igenis. (Alázatosan el.) 1924-ben: A borbély: Á’ kézit csókolom nagyságos asszonyom . . , Ő iO'iysth a: c ak hagyja. Na, maga jói megcsinálta Paczák ur. A borbély: Ugyan miért, drága nagyságos asszony. Őuagysóga : Nézze meg ezt a hajat ! Hát haj ez ? Ez direkt egy sörény ! A borbély: Hát nem ilyet máltóztatott parancsolni ? Ö Oígyscge : Vegye elő tüstént a gépet! A" borbély (ollót vesz eiő) Ő•? fgysugt:: Nem ollót, maga marhenc, hanem gépet, gépet. Ez; már a múltkor is meglehette volna. Hazamentem tegnap és összehasonlítottam magam az urammal. Hát majdnem akkora a hajam, mint ár övé. Én nem akarok müvészhajat! Érti? A borbély (duzzogva): Nullással igazán nem nyírhattam. O lagysdgu (felcsillant szemmel): Nullással? Nem Most hagyja. Most csak egy kicsit jobban megstuccolni. Nullással majd a nyáron ! Lovászy Károly. Munkában a sziovenszkói magyarság KSzpoati kisebbségi irodát alapítottak Prágában Prágából jelentik: A sziovenszkói és ruszinszkói magyarság érdekei- i nek képviseletére és ügves-bajos! dolgainak elintézésére Prágában; központi jogvédő iroda létesült dr. Flaclibarth Ernő vezetése alatt. A j központi iroda programiát a kibo-j csátott felhívás a következőkben t ismerteti: A központi iroda javaslatok és j indítványok kidolgozásával fog i hozzájárulni a törvényhozás munka- j iának előkészít éséhez. Céliául tűzte ki e központi iroda- hogy a magyarság sérelmeinek anyagát összegyűjtse és a magyarságnak jogsegélyt nyújtson. Elvi jelentőségű, közérdekű ügyekben a közDonti iro-j da közbeniár és olyan ügyekben.! amelyek ügyvédi képviselet nélkül! nem intézhetők el, szükség esetén díjtalan ügyvédi képviseletről is gondoskodik. . Informálni fogja a prágai központi iroda a külföldi közvéleményt \ is a sziovenszkói és ruszinszkói J helyzetről és súlyt helyez arra,; hogy Magyarország és az utódállamok is hü képet nyerjenek a cseh-j szlovákiai magyarság álláspontjáról. a különböző országokban megoszlott magyarság nemzeti és kulturális egységét tartva szem előtt. Me® az arat, aki vet A nagybirtokkal együtt a kisemberek be ve leit kukoricáját is száiosz.oti k Mól községnek 1200 holdnyi földterülete volt közel a mali-idjosi határhoz. Mint megírtuk ezt a területet az agrárreform céljaira igénybe vették és szétosztották. Az Í200 holdas terület most az uj tulajdonosok birtokában van, akik azonban a sors és az agrárhivatalok különös kegyessége folytán nemcsak földet kaptak, hanem megkapták szegény mali-idjosi és topolai zsellérek sok-sok munkájának eredményét s a bevetett kukoricában és búzában lévő jelentékeny tőkét is. Mól község ugyanis évről-évre haszonbérbe adta ezt az 1200 hold földet, részben kukorica, részben búza alá kishegvesi és topolai magyar nemzetiségű napszámosoknak. A község, bár várható volt. hogy a birtokát szétosztják, az idén is kiadta haszonbérbe s a szegény bérlők, akiknek kenyeret és megélhetést jelentett ez a bérlet, ki is vették, mert bizakodtak abban, hogy még • egy-két évig nem veszik igénybe a moiholi földeket. Éppen ezért felszántották s az ősszel annak rendjemódja szerint be is vetették a földet. Az agrárreform hivatal mintha csak ezt várta volna. Fclpszíotta a jelentkező csetnikek és dobrov'oljácok közt az 1200 holdat, ugy ahogy volt, felszántva, bevetve. A szegény bérlőknek megígérték, hogy majd készpénzben kárpótlást kapnak a munkájukért s megkapják az elvetett mag árát is. azonban két hónap óta hiába szaladgálnak a pénzükért, még egy fillért sem kaptak. Most perelni készülnek Mohul községet. A JÓ VIDÉK El © & fiz erkölcsös lakó A szuboticai járásbíróság előtt kedden pikáns íafcáspert tárgyaltak. Egy szigorú erkölcsű háziúr keresetet adott be a járásbírósághoz és kéne, hogy rendelje el egy a házában lakó leányzó kilakoltatását azon a címen, hogy az illető hölgy erkölcstelen életet folytat. A megvádolt nő a tárgyaláson erélyesed tagadta, hogy ő erkölcstelen, életet folytatna és ennek bizonyítása végett kijelentette, hogy meg tud nevezni egy jelenlévő férfit, aki szerelmi ajánlatával ostromolta, de ő a legerősebb ostromnak is hősiesen ellenállott. És a nélkül, hogy a bíró megkérdezte volna, hogy ki ez s) férfi, meg is nevezte őt. — Ez a férfi — mondta az asszony diadalmas mosollyal — a... háziúr, a ki erkölcstelen élet címén ki akar lakoltatni. A háziúr, aki meflett ott állt a felesége, nem tiltakozott az ellen, hogy az ügyben tanúként kihallgassák. A bíró már-már tudomásul vette, hogy a hölgy nem vétett a morál ellen, azonban a háziúr ügyvédjének indítványára elrendelte az egyik tanú kihallgatását. A tanú vallomást tett, amiből biróilag megállapítható volt, hogy az alperes hölgy nem volt mindenkivel szemben oiy szigorú, mint a házigazda iránt Erre a hölgy. — biztosra véve, hogy ezzel megmenti a veszedelemben forgó lakást — előhúzott zsebéből egy há-zassági bizonylatot, melyszerint a pikáns tárgyalás napjának reggelén — házasságot kötött és kijelentette, hogy amit íeányfővel tett, azt a férje megbocsátotta, de mint asszony nem fogja rihatrvni az erkölcs tövises lakást-biztosltő ösvényét. A bizonylat azonban r,em sokat használt, mert a bíróság kimondotta, hogy a hölgy köteles a lakást elhagyni. Hogy ezek után mi történik a megkötött házassággal, ebben a kérdésben nem határozott Az alperes nő a bíróságtól való távozás közben méla rezignációval jelentette ki: — Most itt állok férjhez menve...-------------mm..............-................. Fogházra Ítélt lelkész A bíróság felfüggesztette a büntetés végrehajtását A szuboticai Hírlap 1923. év december 20-iki számában »Adni iskolák« cim alatt —ó —t aláírással vezércikk jelent meg. amelvnek több kitételét Popovics Radivoi adai igaz-; gaíó-íanitó magára nézve sértőnek, találta és ezért a cikk szerzője,' Szántó Róbert evangélikus lelkész’ ellen sajtópert indított. Ebben a sajtóperben kedden volt főtáTgyalás a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa előtt A vádat llics Dragomir dr. államüfeyész képviselte. a védelmet Pataki Antal dr. ügyvéd látta el. Az elnök mindenekelőtt ismertette a cikk inkriminált részeit. A vád a cikk következő három kitételét inkriminálja: »Adai adófizető polgárok, de megrendítő az a nvilt levél, amelyet Popovics tanügyi inspektorhoz intéztetek, Popovics iskolaigazgatóról.- aki vad elszántsággal hengereli le iskolátokat . . .« »...aki városi és tanyai gyermekeiteket kemény. acélos rendszerrel tereli az analfabetizmus karjaiba . . .« »Nem tudom. Popovics hajlandó-e Popovicsot számadásra szólítani és számon k°vni tőle sok-sok adai magyar gyermeknek szisztematikus elbutitását«. Szántó Róbert kijelentette, hogy a cikket ő irta és vállalja érte a felelősséget. Elmondja, hogy 1923. év /
