Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-23 / 349. szám

1924. december 23. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Ele: A román belügyminiszter rende­letet küldött Erdély főispánjainak, hogy a történelmileg hibás, logikátlan községelnevezéscl: megváltoztatására haladéktalanul tegyék meg á szüksé­ges intézkedéseket. A rendeletben az az utasítás, hogy az uj elnevezések meg­állapításánál elsősorban az illető köz­ségek képviselőtestületeinek akarata legyen az irányadó: a megyei hatósá­gok még az olyan keresztelőt is elis­merhetik törvényesnek, amely esetieg a régi magyar elnevezést adja vissza a községnek. Kisebbségi szempontból annyiban fontos a belügyminiszter ren­deleté, hogy ott, ahol a magyarok van­nak többségben, szabadon szavazhat a képviselőtestület a régi név mellett, amennyiben persze a visszakeresztelést valami történelmi tradíció indokolttá teszi. A rendeletről egyébként Mure­­san kolozsvári prefektus a következő­ket mondotta: A rendeletnek nyilván­valóan az a tendenciója, hogy meg­­ízüntesse az erőszakot, sokszor nagy za­varokat előidéző elnevezéseket. A járási főszolgabiróságokat már utasítottam, hogy minden község képviselőtestüle­tével ülést tartsanak és az ülésen uj el­nevezést ajánljanak a község elöljáró­ságnak. Az ajánlott név elfogadása a községekre nem kőtelező, mert e te­kintetben a döntő szó — a rendelet sze­rint is — magát a képviselőtestületet, a lakosságot illeti meg. if. Anghelescn, írják az erdélyi lapok, végérvényesen megbukott. Bratianu mi­niszterelnök állítólag meggyőződött végre arról, hogy a magyarokkal szem­ben alkalmazott eddigi iskolapolitika elhibázott és ezért a kisélibségi iskolá­kat a felállítandó nemzetiségi államtit­kárság alá rendelte, amely, mint a Cu­­vaiitiü tudja, uj iskolapolitikát kezd: megértőbbet, igazságosabbat és szerübbet. Az uj államtitkárság élére Bogdan Stefan képviselőt szemelte ki a román kormány, amely, mióta inog lába alatt a talaj, ígéretekkel igyekszik minden ellenzéket rtszcrelni. Ez az uj iskolapolitika is arra megy ki — mint az egyik magyar lap megjegyzi —, hegy az erdélyi magyarokat a kor­mánytámogatásra megkeritsék. * Az erdélyi Magyar Párt, a brassói nagygyűlésén résztvevő Csetry János munkásszónok körül . támadt nagy sajtóvita kapcsán, kommünikét tett köz­zé, amelyben kijelentette, hogy a nagy­gyűlés elnöke csak azért adott felszó­lalásra jogot Csetrynek, mert úgy in­formálták, hogy a munkásvezér szo­ciáldemokrata. »Csentry Jánosnak — mondja a kommüniké — a magyar párt brassói nagygyűlésén történt felszólalá­sával kapcsolatban a párt vezetősége kijelentette, hogy a gyűlés megnyitása előtt megbeszélés volt a felszólalás en­gedélyezése arra való tekintettel, hogy Csentry János a magyar pártnak nem tagja és igy őt pártgyülésen felszóla­lási jog nem illeti. E megbeszélés al­kalmával a pártvezetőség kötelességéi hez hiven megbízható helyről szerzett információkat a felszólalás engedélye­zését kérőnek egyéniségéről. Az infor­mációk szerint Csetry János a maros­menti munkásszervezetnek tagja és nem kommunista. Ebben a tudatban en­gedélyezte a pártvezetőség az ő felszó­lalását. Egyébként a tényállás teljes kiderítésére a lépések a sajtóbeli köz­lemények megjelenésekor azonnal meg­tétettek«. * A botrány különben egyre dagad. Az erdélyi szociáldemokratapárt vezére, Flueras, szintén nyilatkozott a Csetry­­ügvről. Ezt mondta: »A szocialistapárt minden polgári megmozdulással szemben a jóindulatú semlegesség alapjára he­lyezkedik. Mi a legnagyobb meglepetés­sel értesültünk arról, hogy a brassói kongresszus résztvevői egy Csetry nevű embert akarnak az erdélyi magyar mun­.kásság nevében felléptetni, hogy az er- I déiyi munkásság csatlakozását bejelent­se. Nekünk és a szervezett munkásság­nak semmi közünk ehhez a Csetryhez nem volt, ajki a marosmenti kommunista csoportnak agitátora. És bár először nem vettük komolyan a hirt, mégis, hogy az esetleges félreértést eloszlas­suk, felkértük a brassói szocialista párt elnökét: Bartha Károlyt, hogy reflektál­jon a kongresszuson a munkássággal kapcsolatban esetleg felmerülhető kérdé­sekre. Amikor a Csetry-féle misztifikáció megtörtént és a kommunista agitátor meghívás nélkül bejelntette az erdélyi magyar munkásság csatlakozását, Burtha azonnal fel akart szólalni, de ettől a jo­gától őt elütötték.« Nincsics külügyminiszter nyilatkozata Herriotről és Doumerguerol Radics-párti kommentár a külügyminiszter párisi útjáról Parisból jelentik: Nincsics jugoszláv külügyminiszter Parisból való elutazása előtt a Petit Párisienne munkatársának kijelentette, hogy nagy örömmel tölti el az a szívélyes fogadtatás és szimpá­tia, amelyben a franciák részesítették. A miniszter hangsúlyozta azt. a kitün­tető figyelmet, amelyben Harriot mi­niszterelnök részesítette, hogy bár be­tegen feküdt, mégis fogadta. — Súlyt helyeztem arra — mondotta Nincsics — hogy a Szerb-Horvát-Szlo­­vén királyság- nevében megköszönjem azokat az óriási szolgálatokat, amelye­ket Franciaország tett minden alkalom­mal értünk. Beszélgetésünk folyamán Hcrriottal részletesen áttekintettük a két országot érintő összes fontos poli­tikai kérdéseket és tárgyaltunk a többi országokhoz való viszonyunkról. Meg­állapítottuk, hogy a két szövetséges állam véleménye minden kérdésben azonos. Doumergue köztársasági elnöknél tör­tént fogadtatásával kapcsolatban Nincsics kijelentette, hogy az elnök érdeklődése, amelyet a S. H. S. királyság és uralko­dója iránt tanúsított, mély hatást fog tenni Beográdban. Mit mondott Herrioi Nincsicsnek ? Bcogradból jelentik: A „Vreme“ munkatársa előtt a horvát köztársasági parasztpárt vezetőségének egy tagja nyí­­•atkozott Nincsics külügyminiszter párisi utazásával kapcsolatban és közöké azt az értesülését, hogy Herriot francia mi­niszterelnök bizonyos tanácsokat adott a külügyminiszternek a legközelebbi vá­lasztásokra vonatkozólag. A Radics-párti vezető nyilatkozata szerint Herriot kö­zölte Nincsiccscl, hogy Franciaország egyforma határozottsággal küzd mindkét szélsőség: a bolsevizmus és a reakció ellen, tehát egyik politikával sem kivan ezidőszerint szorosabb kapcsolatba jutni. A Radics-párt letörése és a külföld A külügyminiszter külföldi utján fő­leg abban az irányban tapogatózott, hogy milyen hatást keltene külföldi po­litikai körökben, ha a kormány erélyes eszközökkel vetne véget a Radics-párt túlzó agitációjának. Nincsics nyilatkozata erre vonatkozó­­iag nem mond semmi pozitívumot, azon­ban, hír szerint, mindenütt azt a benyo­mást szerezte, hogy Radicsot az ország határán kivül is a kommunisták balkáni ügynökének tartják és pártjának letöré­sét egyenesen fontosnak tartják Európa nyugalmának biztosítása szempont­jából. ?} Éljen az istennyila !(í Héjjast ünnepelték az ébredek kongresszusán Budapestről jelentik: Az Ébredő Ma­gyarok Egyesülete vasárnap kezdte meg ezévi kongresszusát. Az ünnepé­lyes megnyitón cseknem teljes számban megjelentek a fajvédő-képviselők, — csupán Gömbös Gyula maradt távol — továbbá az ébredő-eszme hírhedt har­cosai, Prónay Pál volt különiíményi parancsnok, Héjjas Iván, az orgoványi gyilkosság főrendezője, Rumboid Attila, a Club-kávéházi gyilkos, valamint Tor­­r.iai-Krenner Cecil irónö. A kongresszust Eckhardt Tibor nyi­totta meg »A nemzeti gondolat nemzet­közi ielentőségé«-ről tartott értekezésé­vel. — A nemzeti gondolatnak — mondot­ta —1 ai bolsevizmus a legnagyobb eilen­­jjSége. A nacionalizmus a társadalmi élet­iben mindig megvolt a külömböző kultu­bákban. A világháború a rosszul értel- Imezeit nacionalizmus jegyében indult ímeg. Nem mindenki magyar, aki ma- I gyárul beszél. A fajiság, nálunk magya­roknál, mint gondolat is szerepel. Nem akarom a faji gondolat értékét csökken­teni, de a faji egység egymagában a nemzeti- gondolat egész tartalmát nem meríti ki. Mert ugyanazon fajhoz tar­tozó népek több nemzethez is tartozhat­nak. Gazdasági okokból lelki problémá­kat megérteni nem tudunk. A nemzeti érzés az embert teljes egészsében át­ölelő valami, amely a közös múltnak emlékeiben, a vérségnek, valamint a vallásos felfogásnak azonos kialakulá­sában rejlik. Nem ismerek kényszerítő körülményeket, melyek a nacionalizmust feltartóztathatnák. Holnapi közgyűlésün­kön tizenkét hónap alatt megvalósítható programot adok. Programunkat ki fog­juk bővíteni. Meglátjuk: kisebbség vagy többség van mellettünk. Ébredők előre! Eckhard után Műhely Lajos tanár tar­tott előadást a magyar fajiság erejéről és gyöngéiről. Azt bizonyítgatta külföldi antiszemita írók munkáiból vett itézetek segítségévei, hogy a zsidóság különösen hajlamos az idegbetegségekre és hogy a zsidó férfiak hisztérikusak. — A magyar vért — mondotta — ép­pen ezért meg kell tisztítani a közé ke­veredett zsidó vértől. Közbekiáltások: Le a polgári házas­sággal ! Méhely: A magyar faj csak akkor diadalmaskodhatik. ha megtisztítjuk a vérkeveredés hátrányaitól. Mese a gaiiciai-importról Buday Dezső nemzetgyűlési képviselő a fővárosi politikával foglalkozott. — Azt értem, — kezdte beszédét — hogy Prcpper és Pikier »elvtársak« fö­löslegesnek tartják a zsidókérdés napi­renden tartását, de vannak farizeushodó keresztények is, akiknek nem adhatok ebben igazat. Nekünk nem jelszavunk a zsidózás... Prónay: Dehogynem! (Tetszés.) Buday:... de kétségtelen, hogy Bu­dapestre még most is hét-háromszáz ga­líciai érkezik hetenként. A zsidóság nem elégszik meg a gazdasági hatalommal, hanem ki akarja sajátítani a közhatal­mat is, mint nemrégiben láttuk. Ez az eset megismétlődhet. Nekünk elszánt, cselekvésre kész egyesületre van szük­ségünk, amely alkalmas is a cselekvés­re. Mi senkit sem biztatunk cselekvésre — de ébredő magyarok vagyunk. Ünnepük Héjjast Buday beszédének befejezése után Eckhardt Tibor bejelentette, hogy Len­kei Lehel tanár felszólalása elmarad, majd Héjjas Iván lépett az emelvényre, akit a vidéki ébredő-fiókok kiküldöttei­ből álló közönség éljenzéssel és tapssal tagadott. — Halljuk Héjjast! — kiáltozták; **'■ beszéljen az Iván! Héjjas megállt az elnöki emelvényen és zsebredugott kézzel megszólalt: — Hölgyeim és uraim, — mondta és jobbkezét az áliáig emelte — én már eddig vagyok a beszedekkel. Ha majd önök is erre a meggyőződésre jutna!:, akkor célt lógunk érni. AzzaJ már le is ugrott a dobogóról. Az ünneplés újból megkezdődött: — Éljen Héjjas! Éljen az istennyila! Eckhardt ezután berelcesztette a kon­gresszust és annak folytatását hétfőre halasztotta. Az ébredők hétfői kongresszusán Pro­­hdsska Ottokár nagy beszédet mondott, amelyben elítélte a liberális sajtót. Wollt Károly beszédében szembeszállt azokkal a vádakkal, amelyek szerint ő túlzó és uszító politikát folytat. —, Ha beleegyeznék abba, — mondot­ta Wolff — hogy négyszáz fővárosi tör­vényhatósági bizottsági tag közül há­­romszázhatvan zsidó legyen, akkor Közép-Európa legjobb politikusának ki­áltanának ki a túlsó oldalon. Összerombolták a csaníaviri nagyvendéglőt Részeg emberek garázdálkodása Vasárnap délelőtt egy több tagú tár” saság beállított a Pálies-féie nagyven­­déglőbe, ahol bort rendeltek, majd ké­sőbb a társaság egyik tagja tarisznyájá­ból, elővett egy darab ürücombot és oda fdíárta adni a vendéglősnek, hogy süsse meg részükre nyárson. A vendéglős ki­jelentette, hogy bármilyen módon haj­landó megsütni a húst, de nyárson nem, ráért ehhez nem ért. A társaság fenye­getőzni kezdett, majd ebédet rendelt és miután jói megebédeltek, fenyegető szavak kíséretében eltávoztak. Ebéd utáni borozgatásra Somogyi Gyula korcsmájába tértek be, ahol, ami­kor már ittas állapotban voltak, rátá­­madtak a korcsmárosra és botokkal összeverték. A korcsmáros nagy nehe­zen kiszabadult közülük és kimenekült a korcsmájából, ahol a garázda emberek, amikor magukra maradtak, mindent ösz­­szetörtek és azután eltávoztak. Már beesteiedett, amikor a részeg emberek Kövess Gyula nagyvendéglőjét keresték fel. Itt a nagyteremben ép táncóra volt, mire a társaság egyenesen bevonult a táncolok közé, a zenét meg­állították, a tancolókat szétzavarták és amikor a terem, valamint a vendéglő is teljesen kiürült, mulatni kezdtek. Tizenegy óra tájban a vendéglős be akarta zárni az üzletét és ezért felkérte a mulatókat, hogy hagyják el a ven­déglőt. A már erősen ittas emberek erre felugráltak az asztaliéi és rrmbolni kezdtek a nagyvendéglőben. Jó félóráig törtek, zúztak, összetörtek az uj billiárd­­asztalokat, székeket, tükröket, edénye­ket, beverték a vendéglő ablakait, úgy hogy amikor végeztek munkájukkal, az égé z vendéglő szinte romhalmazzá vált. A rombolás közben megtámadták Kö­­vesst is, aki azonban el tudott menekülni előlük. Kövess Gyula a rombolók ellen fel­jelentést tett a szuboticai ügyészségnél, azonkívül a lakosság részéről a napok­ban küldöttség megy Bcográdba, ahol a belügyminisztériumban előadják sérel­meiket és védelmet fognak kérni a köz­ség békés lakossága számára. Zongorázik ? Hegedül ? Cimbalmozik? Klarinétot vagy mandolint játszik ? A MORAVETZ ALBUM ezidén a fenti hangszerekre külön­­külön kötetben jelent meg. Ez a leg­szebb és legpraktikusabb karácsonyi ajándék. Jugoszlávia összes könyvke­reskedéseiben kapható. 8747

Next

/
Oldalképek
Tartalom