Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-23 / 349. szám
1924. december 23. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Ele: A román belügyminiszter rendeletet küldött Erdély főispánjainak, hogy a történelmileg hibás, logikátlan községelnevezéscl: megváltoztatására haladéktalanul tegyék meg á szükséges intézkedéseket. A rendeletben az az utasítás, hogy az uj elnevezések megállapításánál elsősorban az illető községek képviselőtestületeinek akarata legyen az irányadó: a megyei hatóságok még az olyan keresztelőt is elismerhetik törvényesnek, amely esetieg a régi magyar elnevezést adja vissza a községnek. Kisebbségi szempontból annyiban fontos a belügyminiszter rendeleté, hogy ott, ahol a magyarok vannak többségben, szabadon szavazhat a képviselőtestület a régi név mellett, amennyiben persze a visszakeresztelést valami történelmi tradíció indokolttá teszi. A rendeletről egyébként Muresan kolozsvári prefektus a következőket mondotta: A rendeletnek nyilvánvalóan az a tendenciója, hogy megízüntesse az erőszakot, sokszor nagy zavarokat előidéző elnevezéseket. A járási főszolgabiróságokat már utasítottam, hogy minden község képviselőtestületével ülést tartsanak és az ülésen uj elnevezést ajánljanak a község elöljáróságnak. Az ajánlott név elfogadása a községekre nem kőtelező, mert e tekintetben a döntő szó — a rendelet szerint is — magát a képviselőtestületet, a lakosságot illeti meg. if. Anghelescn, írják az erdélyi lapok, végérvényesen megbukott. Bratianu miniszterelnök állítólag meggyőződött végre arról, hogy a magyarokkal szemben alkalmazott eddigi iskolapolitika elhibázott és ezért a kisélibségi iskolákat a felállítandó nemzetiségi államtitkárság alá rendelte, amely, mint a Cuvaiitiü tudja, uj iskolapolitikát kezd: megértőbbet, igazságosabbat és szerübbet. Az uj államtitkárság élére Bogdan Stefan képviselőt szemelte ki a román kormány, amely, mióta inog lába alatt a talaj, ígéretekkel igyekszik minden ellenzéket rtszcrelni. Ez az uj iskolapolitika is arra megy ki — mint az egyik magyar lap megjegyzi —, hegy az erdélyi magyarokat a kormánytámogatásra megkeritsék. * Az erdélyi Magyar Párt, a brassói nagygyűlésén résztvevő Csetry János munkásszónok körül . támadt nagy sajtóvita kapcsán, kommünikét tett közzé, amelyben kijelentette, hogy a nagygyűlés elnöke csak azért adott felszólalásra jogot Csetrynek, mert úgy informálták, hogy a munkásvezér szociáldemokrata. »Csentry Jánosnak — mondja a kommüniké — a magyar párt brassói nagygyűlésén történt felszólalásával kapcsolatban a párt vezetősége kijelentette, hogy a gyűlés megnyitása előtt megbeszélés volt a felszólalás engedélyezése arra való tekintettel, hogy Csentry János a magyar pártnak nem tagja és igy őt pártgyülésen felszólalási jog nem illeti. E megbeszélés alkalmával a pártvezetőség kötelességéi hez hiven megbízható helyről szerzett információkat a felszólalás engedélyezését kérőnek egyéniségéről. Az információk szerint Csetry János a marosmenti munkásszervezetnek tagja és nem kommunista. Ebben a tudatban engedélyezte a pártvezetőség az ő felszólalását. Egyébként a tényállás teljes kiderítésére a lépések a sajtóbeli közlemények megjelenésekor azonnal megtétettek«. * A botrány különben egyre dagad. Az erdélyi szociáldemokratapárt vezére, Flueras, szintén nyilatkozott a Csetryügvről. Ezt mondta: »A szocialistapárt minden polgári megmozdulással szemben a jóindulatú semlegesség alapjára helyezkedik. Mi a legnagyobb meglepetéssel értesültünk arról, hogy a brassói kongresszus résztvevői egy Csetry nevű embert akarnak az erdélyi magyar mun.kásság nevében felléptetni, hogy az er- I déiyi munkásság csatlakozását bejelentse. Nekünk és a szervezett munkásságnak semmi közünk ehhez a Csetryhez nem volt, ajki a marosmenti kommunista csoportnak agitátora. És bár először nem vettük komolyan a hirt, mégis, hogy az esetleges félreértést eloszlassuk, felkértük a brassói szocialista párt elnökét: Bartha Károlyt, hogy reflektáljon a kongresszuson a munkássággal kapcsolatban esetleg felmerülhető kérdésekre. Amikor a Csetry-féle misztifikáció megtörtént és a kommunista agitátor meghívás nélkül bejelntette az erdélyi magyar munkásság csatlakozását, Burtha azonnal fel akart szólalni, de ettől a jogától őt elütötték.« Nincsics külügyminiszter nyilatkozata Herriotről és Doumerguerol Radics-párti kommentár a külügyminiszter párisi útjáról Parisból jelentik: Nincsics jugoszláv külügyminiszter Parisból való elutazása előtt a Petit Párisienne munkatársának kijelentette, hogy nagy örömmel tölti el az a szívélyes fogadtatás és szimpátia, amelyben a franciák részesítették. A miniszter hangsúlyozta azt. a kitüntető figyelmet, amelyben Harriot miniszterelnök részesítette, hogy bár betegen feküdt, mégis fogadta. — Súlyt helyeztem arra — mondotta Nincsics — hogy a Szerb-Horvát-Szlovén királyság- nevében megköszönjem azokat az óriási szolgálatokat, amelyeket Franciaország tett minden alkalommal értünk. Beszélgetésünk folyamán Hcrriottal részletesen áttekintettük a két országot érintő összes fontos politikai kérdéseket és tárgyaltunk a többi országokhoz való viszonyunkról. Megállapítottuk, hogy a két szövetséges állam véleménye minden kérdésben azonos. Doumergue köztársasági elnöknél történt fogadtatásával kapcsolatban Nincsics kijelentette, hogy az elnök érdeklődése, amelyet a S. H. S. királyság és uralkodója iránt tanúsított, mély hatást fog tenni Beográdban. Mit mondott Herrioi Nincsicsnek ? Bcogradból jelentik: A „Vreme“ munkatársa előtt a horvát köztársasági parasztpárt vezetőségének egy tagja nyí•atkozott Nincsics külügyminiszter párisi utazásával kapcsolatban és közöké azt az értesülését, hogy Herriot francia miniszterelnök bizonyos tanácsokat adott a külügyminiszternek a legközelebbi választásokra vonatkozólag. A Radics-párti vezető nyilatkozata szerint Herriot közölte Nincsiccscl, hogy Franciaország egyforma határozottsággal küzd mindkét szélsőség: a bolsevizmus és a reakció ellen, tehát egyik politikával sem kivan ezidőszerint szorosabb kapcsolatba jutni. A Radics-párt letörése és a külföld A külügyminiszter külföldi utján főleg abban az irányban tapogatózott, hogy milyen hatást keltene külföldi politikai körökben, ha a kormány erélyes eszközökkel vetne véget a Radics-párt túlzó agitációjának. Nincsics nyilatkozata erre vonatkozóiag nem mond semmi pozitívumot, azonban, hír szerint, mindenütt azt a benyomást szerezte, hogy Radicsot az ország határán kivül is a kommunisták balkáni ügynökének tartják és pártjának letörését egyenesen fontosnak tartják Európa nyugalmának biztosítása szempontjából. ?} Éljen az istennyila !(í Héjjast ünnepelték az ébredek kongresszusán Budapestről jelentik: Az Ébredő Magyarok Egyesülete vasárnap kezdte meg ezévi kongresszusát. Az ünnepélyes megnyitón cseknem teljes számban megjelentek a fajvédő-képviselők, — csupán Gömbös Gyula maradt távol — továbbá az ébredő-eszme hírhedt harcosai, Prónay Pál volt különiíményi parancsnok, Héjjas Iván, az orgoványi gyilkosság főrendezője, Rumboid Attila, a Club-kávéházi gyilkos, valamint Torr.iai-Krenner Cecil irónö. A kongresszust Eckhardt Tibor nyitotta meg »A nemzeti gondolat nemzetközi ielentőségé«-ről tartott értekezésével. — A nemzeti gondolatnak — mondotta —1 ai bolsevizmus a legnagyobb eilenjjSége. A nacionalizmus a társadalmi életiben mindig megvolt a külömböző kultubákban. A világháború a rosszul értel- Imezeit nacionalizmus jegyében indult ímeg. Nem mindenki magyar, aki ma- I gyárul beszél. A fajiság, nálunk magyaroknál, mint gondolat is szerepel. Nem akarom a faji gondolat értékét csökkenteni, de a faji egység egymagában a nemzeti- gondolat egész tartalmát nem meríti ki. Mert ugyanazon fajhoz tartozó népek több nemzethez is tartozhatnak. Gazdasági okokból lelki problémákat megérteni nem tudunk. A nemzeti érzés az embert teljes egészsében átölelő valami, amely a közös múltnak emlékeiben, a vérségnek, valamint a vallásos felfogásnak azonos kialakulásában rejlik. Nem ismerek kényszerítő körülményeket, melyek a nacionalizmust feltartóztathatnák. Holnapi közgyűlésünkön tizenkét hónap alatt megvalósítható programot adok. Programunkat ki fogjuk bővíteni. Meglátjuk: kisebbség vagy többség van mellettünk. Ébredők előre! Eckhard után Műhely Lajos tanár tartott előadást a magyar fajiság erejéről és gyöngéiről. Azt bizonyítgatta külföldi antiszemita írók munkáiból vett itézetek segítségévei, hogy a zsidóság különösen hajlamos az idegbetegségekre és hogy a zsidó férfiak hisztérikusak. — A magyar vért — mondotta — éppen ezért meg kell tisztítani a közé keveredett zsidó vértől. Közbekiáltások: Le a polgári házassággal ! Méhely: A magyar faj csak akkor diadalmaskodhatik. ha megtisztítjuk a vérkeveredés hátrányaitól. Mese a gaiiciai-importról Buday Dezső nemzetgyűlési képviselő a fővárosi politikával foglalkozott. — Azt értem, — kezdte beszédét — hogy Prcpper és Pikier »elvtársak« fölöslegesnek tartják a zsidókérdés napirenden tartását, de vannak farizeushodó keresztények is, akiknek nem adhatok ebben igazat. Nekünk nem jelszavunk a zsidózás... Prónay: Dehogynem! (Tetszés.) Buday:... de kétségtelen, hogy Budapestre még most is hét-háromszáz galíciai érkezik hetenként. A zsidóság nem elégszik meg a gazdasági hatalommal, hanem ki akarja sajátítani a közhatalmat is, mint nemrégiben láttuk. Ez az eset megismétlődhet. Nekünk elszánt, cselekvésre kész egyesületre van szükségünk, amely alkalmas is a cselekvésre. Mi senkit sem biztatunk cselekvésre — de ébredő magyarok vagyunk. Ünnepük Héjjast Buday beszédének befejezése után Eckhardt Tibor bejelentette, hogy Lenkei Lehel tanár felszólalása elmarad, majd Héjjas Iván lépett az emelvényre, akit a vidéki ébredő-fiókok kiküldötteiből álló közönség éljenzéssel és tapssal tagadott. — Halljuk Héjjast! — kiáltozták; **'■ beszéljen az Iván! Héjjas megállt az elnöki emelvényen és zsebredugott kézzel megszólalt: — Hölgyeim és uraim, — mondta és jobbkezét az áliáig emelte — én már eddig vagyok a beszedekkel. Ha majd önök is erre a meggyőződésre jutna!:, akkor célt lógunk érni. AzzaJ már le is ugrott a dobogóról. Az ünneplés újból megkezdődött: — Éljen Héjjas! Éljen az istennyila! Eckhardt ezután berelcesztette a kongresszust és annak folytatását hétfőre halasztotta. Az ébredők hétfői kongresszusán Prohdsska Ottokár nagy beszédet mondott, amelyben elítélte a liberális sajtót. Wollt Károly beszédében szembeszállt azokkal a vádakkal, amelyek szerint ő túlzó és uszító politikát folytat. —, Ha beleegyeznék abba, — mondotta Wolff — hogy négyszáz fővárosi törvényhatósági bizottsági tag közül háromszázhatvan zsidó legyen, akkor Közép-Európa legjobb politikusának kiáltanának ki a túlsó oldalon. Összerombolták a csaníaviri nagyvendéglőt Részeg emberek garázdálkodása Vasárnap délelőtt egy több tagú tár” saság beállított a Pálies-féie nagyvendéglőbe, ahol bort rendeltek, majd később a társaság egyik tagja tarisznyájából, elővett egy darab ürücombot és oda fdíárta adni a vendéglősnek, hogy süsse meg részükre nyárson. A vendéglős kijelentette, hogy bármilyen módon hajlandó megsütni a húst, de nyárson nem, ráért ehhez nem ért. A társaság fenyegetőzni kezdett, majd ebédet rendelt és miután jói megebédeltek, fenyegető szavak kíséretében eltávoztak. Ebéd utáni borozgatásra Somogyi Gyula korcsmájába tértek be, ahol, amikor már ittas állapotban voltak, rátámadtak a korcsmárosra és botokkal összeverték. A korcsmáros nagy nehezen kiszabadult közülük és kimenekült a korcsmájából, ahol a garázda emberek, amikor magukra maradtak, mindent öszszetörtek és azután eltávoztak. Már beesteiedett, amikor a részeg emberek Kövess Gyula nagyvendéglőjét keresték fel. Itt a nagyteremben ép táncóra volt, mire a társaság egyenesen bevonult a táncolok közé, a zenét megállították, a tancolókat szétzavarták és amikor a terem, valamint a vendéglő is teljesen kiürült, mulatni kezdtek. Tizenegy óra tájban a vendéglős be akarta zárni az üzletét és ezért felkérte a mulatókat, hogy hagyják el a vendéglőt. A már erősen ittas emberek erre felugráltak az asztaliéi és rrmbolni kezdtek a nagyvendéglőben. Jó félóráig törtek, zúztak, összetörtek az uj billiárdasztalokat, székeket, tükröket, edényeket, beverték a vendéglő ablakait, úgy hogy amikor végeztek munkájukkal, az égé z vendéglő szinte romhalmazzá vált. A rombolás közben megtámadták Kövesst is, aki azonban el tudott menekülni előlük. Kövess Gyula a rombolók ellen feljelentést tett a szuboticai ügyészségnél, azonkívül a lakosság részéről a napokban küldöttség megy Bcográdba, ahol a belügyminisztériumban előadják sérelmeiket és védelmet fognak kérni a község békés lakossága számára. Zongorázik ? Hegedül ? Cimbalmozik? Klarinétot vagy mandolint játszik ? A MORAVETZ ALBUM ezidén a fenti hangszerekre különkülön kötetben jelent meg. Ez a legszebb és legpraktikusabb karácsonyi ajándék. Jugoszlávia összes könyvkereskedéseiben kapható. 8747
