Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-23 / 349. szám

PO STARIN A PLACENA 349 szám ^BHM&SmSSL XXV. evi ii*y <tm Sdbotica, KEDD, 1924 decembei- 23 12 OLDAL Bt ÁRA 1'|, DINAR Kegjíienik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58, Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snfcotica, Aleksandrova ul. i.(Lelbacli-palota) Szerkesztőségi Aleksandrova ni. 4. (Possa-For.ciére-palota) Vér és aranjg^l (x) A háború óta a magunk bőrén sok mindent megtanultunk. Nem újság már nekünk, hogy a hazafisag szájas huszárjai rend­szerint jó üzletemberek, nem le­pődünk meg, dehogy, azon sem, hogy az a morál, amit a pénz­őfelsége íanií, csak arra jó, hogy elvakitsa a kiváncsi szemet: ne lássa meg, hogy a Quai d'Chsay mögött ott áll a párisi tőzsde, hogy a politika frázisa és minden beszéd, írás, gondolat, propaganda mögött ott vannak az orosz pet­róleummezők, a szudáni gyapot­vidékek, a jenkiáruk zengő rek­lámjaiba nagykapitalizmus cinikus, csupa-egészség arca, amely csak akkor vidul föl, ha besöpörheti a maga aranyait. Fáradtan a sok csodától, ami történt, csömörig a sok vértől, ami elfolyt, nem érhet már bennünket semmi meglepe­tés, mert láttunk már sok jót el­­romlani, sok igazságot eltéve­­lyedni, temérdek törvényt meg­­csufolni — és a világ mégis szar led, ól, hisz tovább, mintha sem­mit sem változott volna, amióta régen fegyveresen egymásnak szédültek az európai nemzetek, A német Krupp-gyár pőre azon­ban o Vickers angol fegyvergyár­ra!, mégis, mintha több lenne egy érdekes napihirnél. Mert miről van sző ? A háborús-front legnagyobb hadiszállítója, az esseni haláltelep még a békeévekben eladott az angol gyárnak egy szabadalmat: uj patronmintát azzal a kikötés­sel, hogy az előállított töltények áréból másfél shilling az övé. Az üzletet simán nyélbeütötték és a Vickers-gyár a háború kitöréséig pontosan meg is fizette a Krupp­­gyárnak a másfél shillingeket. Da jött a háború, a határokat le­zárták, a szegény fiandriai földet feltépték a nehéz gránátok, a német katonák halomra haltak, az angol katonák százával elpusz­tultak — ki gondolhatott ilyenkor arra, hogy a német haiálíelepnek elszámoljon azzal a pár százezer fonttal, ami járt neki Angliától, A Vickers-g’yár különösen nem ért rá bíbelődni holmi másfél shil­lingekkel, hiszen a patronok kel­lettek milliárdszámra, mert sok volt a német katona, akinek szive még élettel tartott a francia dom­bokon. Nem is csinált belőle gondot, mialatt a vért csapolták a német generálisok, sőt, akkor sem törődött adósságával, amikor elcsendesedtek a frontok és a békét diktáltak rá a világra. A Krupp-gyárnak azonban, amely a nagy, rettenetes munka után el­készítette a számadást, eszébe jutottak a másfél shillingek és , port indított a makacs és követ­kezetes üzlettárs ellen. És a nem- s zetközi bíróság előtt most folyik 1 a nagy csata, a nagy pör, amely­nél furcsább, ijesztőbb, tanulsá­gosabb még nem volt, mióta a pénz az ura az életnek. A Krupp­­gyár, a császári német biroda­lomnak ez a legfélelmetesebb gazdagsága kiáll a nyílt színre és azt mondja: adjátok meg nekem azoknak a patronoknak az árát, amit az angol katonák használtak a háború alatt. Ki felel vissza, hogy a töltények német katoná­kat döntöttek ki a sorból, német vért csurgattak és minden másfél shilling, amit ily módon követel, a német halottak becsületbére. igaz, az üzlet üzlet: nem lehet olcsó szentimentálizmussaielnézni a tények fölött. Azt a pór millió fontot, ami német pénzben ki­mondhatatlan összegű milliárd, senki sem' kívánhatja, hogy a Krupp gyár odaajándékozza az angol fegyvergyárnak. De nem is erről van sző. A német halál­telepnek kétségtelen igaza van, dp uramisten, micsoda poko'i igazság és milyen megdöbbenti» és mennyire messzi van a ke­reszttől. Német gyár, akinek két“ —— mmmmm .11 iWBMBBEBtÉBKMHWttMBBBi szer fizettek busásan a német katonák: egyszer, amikor öltek, sokat öltek és másodszor, utol­jára, amikor meghaltak. A fegy­vergyártás mindig kitűnő üzlet volt, különösen a háború alatt, a pénzszerzésnek ezt a mód;ót azonban, senki fantáziája sern tud»a volna megálmodni. A né­met szabadalom halottjai, hősök, akik százezren vannak, az esseni gyárnak csak áruk, akár a vas, a szén, a benzin. És ahogy a szénért minden vevő köteles fizetni, a halottakért is jár neki a másfél shilling. A bíróság, ame­lyik ítél ebben a pörben, csak így Ítélhet és valószinüleg ezt a verdiktet hozza is, mert csak a patronokat veszi számba, amit kilőttek a német katonákra. A többi mellékes : a vér, a morál, a fáj­dalom, a sok mankó. A törvény kötelez — és a törvény aKruppék oldalán van a jog szerint, amit üzletre hoztak és a világra. Az ' zság igaz arcát pedigcsak keve­sen látják ma és az a pár ember is, aki fölijedt a hirre, már sírni se tud e komédián. A Eadlcs-párti jelölő-listákat nem akarják elfogadni Az államvédelmi törvény intézkedéseivel más pártokat is fenyegetnek — Ellenzéki panaszok a választásokat intéző országos bizottság ellen Jugoszlávia és AJbáma közt elzárták a határt Beogradból jelentik : Nincsics külügyminiszternek Beogradba vaió visszaérkezése nagyobb élénkséget hozott a politikai életbe. A miniszterek közül még többen agitációs utón vannak, csak 777/­­kovics Márkó, a miniszterelnök helyettese érkezett haza dalmá­­cisi agitációs útjáról, aki kijelen­tette az újságírók előtt, hogy Dal­máciában a hangulat rendkívül kedvező a radikálisokra nézve. Vidéken tartózkodik a volt kép­viselők egy része is, azonban Beogradban ennek ellenére na­gyobb az élénkség, mint a múlt héten volt. A külügyminiszter külföldi ut­ján azt az impressziót szerezte, hogy a külföldi kormánykörökben semmiféle emóciót nem keltené­nek a Radics-párt ellen teendő intézkedések, sőt úgy Franciaor­szág, mint Olaszország irányadó tényezői Radtcsot és pártját a bol­sevisták fegyverbarátjának tekintik s mert az antibolsevista front ki­építését sürgősnek tartják, a meg felelő intézkedések megtételéi el is várják Jugoszláviától Nincsics hétfőn délelőtt hosz­­szsbban referált tapasztalatairól Pastes miniszterelnöknek s kihall­gatáson jelent meg a király előtt is. Este a miniszterelnökségen Pasics elnöklete alatt miniszter­­tanács volt, amelyen Nincsics, Trifkovics, Pribicsevics, Surntin és Zserjav vettek részt. Bár a tanács­kozásról nem adtak hivatalos kommünikét, nyilvánvaló, hogy újólag a Radicsék ellen teendő in­tézkedésekről volt szó. Hogy mik lesznek ezek az intézkedések s mikor ke,zdik a rendszabályokat alkalmazni, azt titkolják, a kor­mánypárti lapok állandóan meg­ismétlődő fehyegetéseiből azon­ban meg lehet állapítani, hogy a kormány az államvédelmi törvény intéz­kedéseinek alkalmazásával fel­oszlatja a Radics-wirtot és meg­semmisíti a jelöléseit. Az államvédelmi törvény 19-ik szakasza a kommunistákat kizárja a politikai életből s minthogy e .ormány bizonyítva látja Radios moszkvai összeköttetéseit, a Ra dics-pártot és jelöltjeit, bármilyen más elnevezés alatt jelölték voit őket, kommunistáknak tekinti, a kik e szakasz szerint nem választ­hatók és nem jelölhetők. E sze­rint azokat a jelöléseket is meg fogják semmisíteni, amelyeket egyes törvénys.ékek már elfogadtak. A választási törvény ugyan nem köti pártokhoz a jelöléseket s e szerint minden száz választó polgárnak joga van listát ajánlani, a kormány azonban kész az ál­lamvédelmi törvény alapján el­járni s azokat a jelölő listákat, e melyek Radics-pártiaknak tartott jelöltek neveit tartalmazzák, meg­semmisíteni. Szó van arról is, hogy az államvédelmi törvény intéz­kedéseit más pártok ellen is al­kalmazzák. A kormányhoz közel álló egyik politikus azonban munkatársunk előtt úgy nyilatkozott, hogy ez a hír csak az ellenzéki lapok rémlá­tása. A szerb nép szabadságsze­­retetéve! nem egyeztethető össze ilyen fokú választási abszolutiz­mus és — mint mondotta — a kormány tudatában van annak, hogy az ilyesmi csak n blokk híveivé tenné azokat a polgáro­­::st, gkjknek választási szabadsá­gát ilyen módon megnyirbálnák. A tulajdonképpeni választási harc egyébként január 10-ike, a pravoszláv karácsony után kez­dődik meg, amikor a jelölések mind be lesznek nyújtva. Ellenzéki panaszok A hivatalos lap legutóbbi szá­mában közzétette a választási el­nökök neveit és a választási kör­zetek beosztását. Az ellenzék kö­rében úgy a körzetbeosztás, mint az elnökök személyének kijelö­lése nagy elégedetlenséget keltett, különösen azt kifogásolják, hogy a Vajdaságban kevés a szavazó­hely és a választók sok helyen féinapi járóföldre találják csali a legközelebbi urnát. A német párt azt panaszolja, hogy Priglevica-Szentivánon, ahol ezer német választó van, a leg­közelebbi szavazóhely húsz ki­lométerre van a községtől. Ugyan­ez a helyzet Francesthalon, ahol szintén nagyszámmal óimnak né­met választók, akik körülbelül tizenhat kilométert gyalogolhat­nak a legközelebbi szavazóhelyig. A párt elnöke, dr. Kraffi ez ügy­ben Jovanovics Ljubához, a vá­lasztásokat intéző állami bizottság elnökéhez fordult orvoslásért. A demokraták, a Pribicsevics­­pártiak is elégedetlenek a válasz­tási elnökök kinevezése miatt és intervencióra készülnek Radios száznál több mandátumot remél A Slobodni Dom karácsonyi szá­mába Radios István cikket irt „Az ötödik köztársasági karácsony" címmel. A cikkben Radies a hor­­vét köztársasági parasztpárt ed­digi fejlődését vázolja, majd jós­lásokba bocséjtkozik a legköze­lebbi választások eredményére vonatkozóan és annak a rémé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom