Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-21 / 347. szám
1924. december 21. BACSMHGYEI NAPLÓ 5. oldal vörös lobogó A francia belügyminiszter szerint a párisi szovjetkövetség kitűzheti a vörös zászlót Parisból jelentik: A kamarában Delesálle nacionalista képviselő meginterpellálta a belügyminisztert azok miatt az események miatt, a melyek a szovjet párisi követségén a vörös zászló kitűzése alkalmából történtek. Azt kérdezte a kormánytól, mit hajlandó tenni, hogy a diplomáciai szokások tovább is érvényben maradhassanak. A belügyminiszter az interpelláció elhalasztását kérte. Delesálle ragaszkodott ahhoz, hogy azonnal tárgyalják az interpellációt. A belügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette, hogy minden követségen megfelelő zászló kitűzése a nemzetközi jogszokás szerint meg van engedve. A kormány meg van róla győződve, hogy a vörös zászló kitűzése nem keltett nyugtalanságot a lakosság köreiben. A kamara az interpelláció fölötti vitának elhalasztásához hozzájárult. Felkiáltások : Abcug a szőr! Éljen a bőr! Csendőrök (és vadászkülönitmények jelennek meg az értekezlet színhelyén. A gyüiés résztvevőit lepuffantják. A vizsgálat megindul. Kiderül, hogy kommunista érzelmű férjek szították -..——————"ammmmsrnmmmBaB a lázadást a szőrösök közt. A férjek ellen megindult az eljárás. A hölgyek az ellenforradalom megszervezésével gazdag barátokat bíztak meg, akiknek csapatai már ott strázsálnak a szűcsök kirakatai előtt.) (/. k.) Lemondott az olasz kamara gyilkossággal vádolt aldoöke A kamara Mussolini kívánságára elfogadta a lemondást Rómából jelentik: Az olasz karna-CIRKUSZ • a® Szőrösok lázadása A szőrösök, anélkül, hogy erre a hatóságok engedélyt adtak volna gyűlésre jöttek össze. Róka: Azt hiszem, hogy nekem van a leghosszabb szőröm, tehát megnyitom az ülést. Kecske: Nana, erről még lehetne csevegni. Róka: Nézze, maga neveletlen paraszt, ne kotyoojon bele mindenbe. Bárány: Én is paraszt vagyok. Róka: Meg is látszik. Vakondok: És milyen büdösök. Medve : Bújjon vissza a föld alá. Mi most nem szagolni jöttünk, hanem gyülésezni. Róka: Tisztelt értekezlet! Meg kei! állapítanom, hogy mi vagyunk a legnagyobb marhák a világon. Hosszú szőrökkel mászkálunk, ahelyett, hogy levetnénk ezt az á'kozott szőrzetet magunkról. Ez a szőr ugyanis a vesztünk. Ha nem volna szőrünk, csak bőrünk, egész vidáman éldegélhetnénk. Ilyenkor télen jólesik ugyan egy kis szőr, de ugyanezt mondják a simabőrü vadállatok is, akik t ,.hölgyek“ néven ismer a természetrajz. Ezek a simabői ü fenevadak abba a nagyzási hóbortba estek, hogy szőr nélkül el sem tudják képzelni az életet. Kék róka: Minden szép hölgy nyakán én vagyok látható. Felkiáltások (a nyulak baloldali csoportjából): Igen ám, de a szőit mi szolgáltatjuk hozzá. Hód: Én, az előkelő hölgyvilág kedvence . . . Róka: Ne térjünk el a tárgytól. Én azt javasolom a tisztelt értekezletnek, hogy úgy, ahogy most vagyunk, fogjunk össze, tartsunk össze és kezdjünk gyorsan vedleni. Hullassuk el mi is a szőrzetünket, miképen a hölgyek is elhullatták a civilizáció fejlődése alatt. Szabaduljunk meg szőreinktől, hogy bőrünkön soha többé ne nőhessen szőr. Ha nem lesz szőrünk, csak bőrünk, nem kellünk senkinek és vidáman tovább élhetünk. A csupasz bőrünk nem fog kellem senkinek, hiszen a mi fenevad ellenfeleinknek éppen elég vastag bőrük van úgyis. (Z t jos helyeslés, bosszantaná lelkes éljenzés.) ra faisista többsége legutóbb — mint a Bácsmegyei Napló megírta — visszautasította Giunta parlamenti alelnöki lemondását. Giunta f tudvalevőleg azért akart lemondani, inert az államügyészség kiadatását kérte a kamarától, mivel a Cesare Forni képviselő és volt kapitány ellen' elkövetett gyilkossági j.merényletnek ő volt az értelmi ■szerzője. Giunta Cesare Forni szolgálatonkivüli kapitányt azért akarta meggyilkoltatni, mert az azt követelte. hogy a lasista-ptírtot tisztítsák meg a nem oda való elemektől és szüntessék meg az erőszakosságokat. Giunta ezért az alessandriai íasistáknak azt a parancsot adta, hogy Fornit, ha nyilvános gyűlésen beszélni merne, tegyék el láb alól. Farainak azonkívül arra is van »bizonyítéka, hogy Giunta, Rossi és Marínéin, a párt pénztárnoka, aki pénzt utalványozott a felfogadott embereknek, elhatározták az ö meggyilkolását és ennek a gaztettnek a milánói pályaudvaron kellett volna megtörténnie, ahol a kapitányt súlyosan meg is sebesitették. Giunta lemondásának viszautasitása miatt — mint ismeretes — Giolitii és Orlando hívei kivonultak a| parlamentből. Ez észreíéritette Mas- jj solintí, aki noha legutóbb még ma-1 ga is a lemondás visszautasítása mellett szavazott, szombaton újból napirendre tűzte ezt a kérdést. A kamara szombati ülésén űrből szavazott a Giunta-ügybeti és ezúttal elfogadta az alelnök lemondását. A szavazás nem ment egészen simán. Stenetti fasista képviselő ugyanis arra kérte Mussolinit, hogy tekintsen el attól a szándékától, hogy Gíuntát lemondassa. Bianci képviselő pedig kijelentette, hogy ebben az ügyben a kamara egyszer már leszavazott és ezt a határozatot nem lehet megmásítani. Mussolini erre indulatosan kiáltotta Bianci felé: — Fegyelmezetten fogsz szavazni és teljesíteni fogod a kötelességedet! Bianci erre megjegyezte, hogy már annyi keserű oilulát nyelt be. hogy még ezt az egyet is el fogja viselni. Több szónok igyekezett még Mussolinit szándékától eltéríteni, azonban az nem járt eredménnyel és végül is elérte Mussolini, hogy'' a kamara egyhangúlag elfogadta Giuntl lemondását. A világbéke uj terve Robert Cecil Amerikában Londoni politikai körökben élénk feltűnést okozott, hogy Cecil Róbert lord pénteken közvetlenül a karácsonyi ünnep előtt Amerikába utazott. Ez az utazás két fontos kérdéssel van szoros összefüggésben: a szövetségesek pénzügyi értekezletével, amely január első felében ii! egybe Parisban s az uj angol konzervatív kormánynak azzal a törekvésével, hogy megismerje az Egyesült Államok kormányának állásfoglalását a genfi jegyzőkönyv, valamint az á.talános leszerelési értekezlet kérdésében. A brit alsóház tudvalévőén februárig elnapo ta üléseit s amíg ismét egybeül, Cecil lordnak főként két kérdést keil tisztáznia Amerikában. Az első az, milyen jogi föltételek mellett hajlandó az amerikai kormány arra, hogy egy uj világbékeszervezet határozatait erkölcsileg és gazdaságilag támogassa ? Es a másik, milyen szerkezete legyen ennek a pártatlan szervnek, amely bármely állammal szemben respektust iud teremteni magának, ha az az állam támadó háborúra készülődnék. Abból a válaszból, amelyet ebből a két kérdésre Cecil lord Amerikából magával fog hozni, akarja a brit kormány eldönteni, vajion lehetséges-e a genfi jegyzőkönyvet hatásos békeeszközzé átformálni. Az angolok nem hagyják el a kölni zónát Csak a teljes német leszerelés után fejezik be a Ruhr-terület kiürítését Londonból jelentik: Az angol sajtó természetesnek tartja, hogy a német közvéleményt nagyon izgatja a kölni zóna angol megszállásának kitolása. Churchill bejelentése után a Németországban okozott kedvetlenséget az angol kormány félhivatalos nyilatkozattal igyekszik enyhíteni, a melyben az van, hogy a brit kormány körülbelül hat héttel ezelőtt kényes alternativa elé került. Akkor a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságok egyre-másra jelentették, hogy Németország távolról sem tett eleget a békeszerződésben vállalt leszerelési kötelezettségnek. Az angol kormány tisztán látta, hogy ilyen körülmények között nem ürítheti ki az első zónát január 10-én és kénytelen lesíz a megszállást bizonyos, remélhetőleg nem hosszú időre kiterjeszteni, mig a leszerelés a szövetségesek szerződésben biztosított követeléseinek értelmében kielégítő lesz. A Westminster Gazette szombati számában azt irja. hogv a szövetségközi katonai ellenőrző bizottság tapasztalatai szerint Németországnak ma több ágyúja, nagyobbmenynyiségü ágyugvdrtásra való gépe. hadianyagok előállítására szolgáló berendezése s katonai kiképzésre váró emberanyaga van. mint amenynyit a versaillesi békeszerződés megenged. Erre való tekintettel Anglia kérés formájában fel akarja szólítani a német birodalmi kormányt, hogy miután úgy az angol, mint a francia kormány is a lehető legelőzékenyebben kívánja a békeszerződést értelmezni, egyezzék bele. hogv konfliktusok kikerülése céljából a kölni zóna kiürítését elhalasszák, mig kölcsönös tárgyalások során, amelyeket az angol kormány siettetni akar, sikerülni fog a leszerelés dolgát tisztázni, de egyidejűleg a szövetségesek biztosítanák afelől Németországot, hogy a Ruhr-terület kiürítése legkésőbb augusztus 15-ig teljesen be lesz fejezve. Német részről nem hivatalosan ugyan, de illetékes helyről arra kérték az angol kormányt, hogv ezt az elhatározását semmiesetre se hozza nyilvánosságra a német birodalmi választások lezajlása és az uj kormány megalakulása előtt, mert annak beláthatatlan következménye lehetne és a választók tömegei elfordulnának a teljesítés politikájától. Ez volt az oka annak, hogy az angol kormány várt az alkalmas időpontra. Közben történt ugyanis, hogy Marx kancellár kölni beszédében azt a reményét hangoztatta, hogy az első zóna kiürítése a meghatározott időben be fog következni és kizártnak tartotta, hogy az angol kormány beleegyezzék a megszállás további fentartásába. Miután azóta a birodalmi választások végbementek és a politikai helyzet a német birodalomban nem hogy tisztázódott volna, de még inkább bonyolult lett, az angol kormányra nézve nem maradt más választás, mint a szövetségesekkel egyetértőleg állást foglalni amellett, hogy mindaddig, mig a katonai ellenőrzés meg nem állapítja, hogy a leszerelés a szerződésben vállalt kötelezettségek értelmében megtörtént, a kölni zónát továbbra is megszállva tartja. A bunyevác-sokác-párt j az ajjostuii adminisztrátor ellen IA „Névén“ támadja Budanovics adminisztrátort a vajdasági néppárt megalakulása miatt A bunyevác-sokác-párt intéző-bizottsága dr. Ivkovics-lvandékics Imre vezetésével újból megindította a párt régi szuboticai hetilapját, a Neven-t, azzal a céllal, hogy elszánt [küzdelmet folytasson Rajics Balázs Iplébános, volt képviselő vezetése I alatt megalakult vajdasági néppárt ellen. A lap szombaton megjelent első száma hosszabb cikkben foglalkozik a pártszakadás okaival, a [melyek között feltűnést; keltő uj momentumokat sorol fel. \ — Abban, hogy éppen most a választások küszöbén alakult meg a I néppárt, a mi papjaink a hibásak. *legfőképpen pedig Budanovics La- Ijos hibás — irja a Névén — mert jő az inspirátora mindennek, ami a néppárt körül történik, a többiek fcsak puszta eszközök a kezében. Azt hisszük, az ő érdekei kívánták, hogy mindenáron megalakuljon a' [papi néppárt, hogy bizonyos helyen bizonyíthassa az egyház harciasságát. — A bunyevácok másként gondolkoznak. Azt mondják, hogv a pap maradjon a .szószéken és a politikát fbizza a hivatottakra. De nem így gondolkozik a rnéltóságos ur. Érzi, hogy .a nyáj kibúvik a keze alól és j megparancsol ja Rajics Balázsnak, |hogy szegje meg a szavát, hagyja * cserben az anyapártot. így került sor a november 28-iki lépésre. Az apostoli adminisztrátor ellen intézett ez a támadás, valamint a lap légy másik cikkében az egyházköz- Iségi adók miatt szintén Budánovics -Lajos adminisztrátor ellen irányuló I állásfoglalás annyival is inkább íel- I tüné’st keltő, mert a Névén íelelősrkesztője, dr. Ivkovics-lvandékics Imre, maga is nagy szerepet játszik az egyházi életben és az I első szuboticai katolikus hitközségnek, a múlt évben történt megalakulása- óta. ő az elnöke. A Névén cikkei mindenesetre jellemzik azt a jjkiélesedett viszonyt, amelybe a régi bunyevác-sokác-párt két frakciója került egymással s mely már a legte»- s magasabb papi tisztség betöltőjét ’sem védi a támadások ellen.
