Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)
1924-12-17 / 344. szám
1924 december 17. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal, Kisebbségi Élet © a ® Az erdélyi magyarok brassói nagygyűléséről eddig még nem érkezett részletes jelentés. Egyelőre az a lur jött meg Erdélyből, > hogy Bernády György elhatározta: nemcsak hogy lemond jelöltctéséről, de nem is vesz részt a nagygyűlésen, nehogy személyes jelenlétét hivei, akik meglehetős szép számmal vannak, puccsszerűen felhasználhassák a jcbboldaii jelölt. Ugrón István ellen. Az egység mindenekelőtt — jelentette ki a marosvásárhelyi követ, aki nagyon jól tudja, hogy a reakciós /Csoport nem tudná megbocsájtani a liberalizmus térhódítását a párt szervezeteiben és inkább megbontaná a magyar frontot, csakhogy a pozícióját megtarthassa. A nagygyűlésnek egyébként illusztris vendége van: Tatarescu belügyi államtitkár, akit Bratianu minisztereilnök küldött Brassóba, hogy mondja meg a magyaroknak, a kormány sok szerencsét kíván munkájukhoz. A miniszterelnök követének egyúttal arra is van utasítása, hogy a Magyar Párt vezetőivel tárgyaljon a megegyezésről. Az utóbbi komissiót azonban valószínűleg nem tudja elvégezni Tatarescu, mert az erdélyi magyarságnak semmi kedve a pakiumhoz, amíg sérelmeit, legalább is az iskolakérdésben, nem orvosolják ★ Kurtyák, a ruszin autonomista parasztok vezére, lapjában cikket irt, amelyben bejelenti, hogy az egész amerikai pánorosz nép, amely kulturligába egyesült, teljes erővel támogatja a ruszinszkói autonomista mozgalmat. Az amerikai ruszinok —- Kustyák szerint — elismerték, hogy az autonóm földművesszövetség, melynek ő a| vezére, a ruszin nép egyetlen bátor, erős, független, megingathatatlan tábora és hajlandók a Népszövetséghez benyújtott memorandumhoz csatlakozni. A ruszin parasztvezér amerikai hivei állítólag azt is beígérték, hogy dollárokat küldenek Kurtyáknak propagandára. A támogatásukban különben ez az egyetlen pozitív valami, amivel Kurtyák meg van elégedve: a többit ő sem veszi igen komolyan. * A román kormány, mint a bukaresti »Dimineata« írja, három uj államtitkárságot létesít. Az egyik államtitkárságot a kisebbségi iskolaügyek vezetésére állítják föl azzal a feladattal, hogy a magyar, német oktatás kérdésében egységes terv alapján működjék. Az erdélyi magyarok kíváncsian váriák, vájjon mi lesz az az egységes terv, únít Anghelescu az államtitkárság számára kidolgozott. A Dimineata azt írja: a régi program uj kiadásban. * Erdély legjelesebb költője, Szombati- Szabó István, aki református pap valahol egyik istenhátamögötti csángóközségben, megpályázta a szatmári lelkészi állást. A bizottság azonban, amely a pályázatok fölött döntött, elvetette a pap-költő kérvényét azért, mert nem mellékelte a működési bizonyítványát. A visszautasítás egész Erdélyben nagy feltűnést kelteit és á »Keleti Újság« megírta, hogy Szombati-Szabót a temesvári református esperes, Szabolcsba Mihály, buktatta meg, aki szándékosan nem állította ki részére a szükséges okmányt. A sajtóközlemények hatása alatt Szombati-Szabó az ügyről a következőkép nyilatkozott: »Tartozom esperesemnek és a nyilvánosságnak, nem utolsó sorban önmagámnak azzal a kijelentéssel, hogy Szabolcska Mihályt ebben az ügyben a legcsekélyebb gáncs és vád nem érheti. Ügvcmet a legnagyobb gyorsasággal vette elintézés alá, annak tudta nélkül, hogy hova pályázom és hogy mikor jár !e a pályázati határidő. Hangsúlyozom, hogy a közleményben érintett, de a nyilvánosság elé nem tartozó személyi viszony ezt a kérdést egyáltalán nem érinti és hogy az esperes! hivatal által kiállított szolgálati bizonyítvány az erre irányuló kérésem feladásától számított 48 óra alatt már Lúgoson kézhesittetett is. A késlekedést vagy a rosszindulatú szándékosságot illetően tehát Szabolcska Mihály esperest panasz, vád, gáncs vagy gyanúsítás egyáltalában nem érheti.« A nyilatkozat ellenére is tartja magát Erdélyben az a hir, hogy Szabolcska Mihály ütötte el költötársát a szatmári eklézsiától. A lakásrendelet visszavonását követelik a háztulajdonosok A háziurak szövetsége ultimátumot intéz a kormányhoz A háztulajdonosok szövetsége be- tűrni, ahol arra a háztulaidonos iráfejezte beográdi kongresszusát, amelyen a lakástörvény nieghoszszabbitására vonatkozó kormányrendelet ellen hozott határozatot. A határozat szerint, amelyet a háztulajdonosod küldöttsége átnyújtott Trifkovics Márké miniszterelnökhelyettesnek, a lakásrendeletet törvénytelennek tekintik, mert a törvény világosan előírja, hogy 1924 december 30-án megszűnik a lakástörvény hatálya. A háztulajdonosok hajlandók megegyezni a lakókkal a házbér és üzletbér magasságára vonatkozólag és kedvezményes elbánásban részesítenék a tisztviselőket, rokkantakat, hadiözvegyeket, katonatiszteket és azokat, akiknek jövedelme nem haladja meg a kétezer dinárt. A jobb anyagi helyzetű lakóknak, különösen az üzlethelyiségbérlőknek, nem lesz hátrányára a szabad egyezkedés, sem a szabad ke- 5 reslet-kinálat. Az albérletet a sző- j vétség csak ott szándékozik meg- * sós beleegyezést ad. Követelik a háztulajdonosok, hogy a kormány függessze fel a most kiadott lakásrendeletének végrehajtását és várja be, hogy a háztulajdonosok szabad rendelkezési joga mellett milyen lakásviszonyok alakulnak ki. Ellenkező esetben a háztulajdonosok a legelszántabb harcot fogják indítani a kormány ellen. T rifkovics miniszterelnök-helyettes a határozatot átnyújtó küldöttség előtt kijelentette, hogy a háztulajdonosok követelését közölni fogja Pasics miniszterelnökkel és megígérte, hogy a kormány a legjobb belátása szerint fog cse’ekednf. E határozaton kivül a háztulajdonosok kongresszusa még egy határozatot hozott, amelyet elveidre titokban tartanak. A másik határozat valósággal ultimátumjellegü és azt akkor fogják közölni, ha a kormány megtagadja a lakásrendelet visszavonását. BT'g.-.-v - utaÉpetni A magyar Kúria helybenhagyta a Károlyi-vágyon elkobzását Ered:aényielen maradt a nagyköveti tanács közbelépése Budapestről jelentik: A Károlyipörben kedd délelőttre kitűzött Ítélethirdetés nem maradt el, noha a budapesti antant-köv^^ek közbelépése folytán — amely tudvalevőleg a pör elnapolására iránvuit — általában bizonyosra vették, hogy a kormány hosszabb ideig szüneteltetni fogja al port. A Kúria első számú tan'-"' dr. Papp István kúriai tanácselnök elnöklete alatt déli fél egy órakor hirdette ki az Ítéletét. A tárgyalás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Szokatlanul nagy közönség jelent meg, amely jobbára ügyvédekből és képviselőkből állott. A tárgyalást az elnök mint folytatólagos tárgyalást nyitotta — Megkérdezte úgy a védelmet, mint a felperes nevében megjelent dr. Horváth Dénes jogügyi főtanácsost. hogy van-e előadni valójuk? Hasonlóképpen kérdést intézett e tekintetben a birúkhoz is. Amikor tagadó választ kapott, felállt és általános meglepetésre bejelentette, hogy kihirdeti a Kúria ítéletét. — A magyar állam- nevében — kezdte, a kúria a védelem részéről beterjesztett valamennyi felülvizsgálati kérelmet elutasítja abbaji a perben, amelyet gróf Károlyi Mihály és kiskorú gróf Ádám vagyonelkobzási ügyében indítottak. A kúria a tábla vagyonelkobzási ítéletét helybenhagyta, a mely ezáltal jogerőssé vált. Papp elnök ezután hozzáfogott az ítélet indokolásának felolvasásához. Az indokolás cáfolja, hogy a trianoni békeszerződés 76-ik szakaszának hatálya a Károlyi-perre te kiterjed és kimondja a biróságok illetékességét. Elveti a kúria a védőknek azt az előterjesztését is, hogy parlamenti bizottság állapítsa meg Károlyinak, mint volt miniszternek vétkességét és a kincstár jogügyi képviselőjének érveire támaszkodva megállapítja, hogy a miniszjíerek elleni magánjogi perekben a rendes biróságok illetékesek. Rátér ezután az indokolás Károlyinak a háború alatti külföldi svájci és olaszországi tárgyalásaira. Elmondja, hogy hogyan küldötte Török Jánost — (akit nemrégiben szenteltek föl pravoszláv püspökké —) Sonninohoz, hogy megakadályozza Olaszországnak a monarchiával való háborúját és ezért felajánlotta Olaszországnak Ausztria megcsonkítását. Hivatkozik a kúria Károlyinak a külügyi bizottságban és a parlamentben elmondott beszédeire. és megállapítja, hogy ezek romboló hatással, voltak a frontra. Kimondja a kúria, host” a Nemzeti Tanács idézte c!ő az októberi forradalmat. A Nemzeti Tanács prok- 1 urnádéban szólította fel a katonaságot a csatlakozásra és ebben közölte, hogy Prágában és Zagrebben már megalakult a Nemzeti Tanács. Ebből á kúria megállapítja, hogy Károlyi a forrada1''-’ utján hatalomra törekedett. Rátér az indokolás az eckartsaui levélre és megállapítja, hogy IV. Károlv akkor már nem volt uralkodója az országnak. A beogradi katonai egyezmény bizonyos részletei tisztázatlanok. A kúria e tekintetben nem akarja a bizonyítás kiegészítését elrendelni, mert ez esetben fel kellene oldani az alsóinku biróságok Ítéleteit. A kúria szerint felségscríés volt az, hogy Károlvi az államforma erőszakos megváltoztatására törekedett, a katona? fegyelmet és hűséget meg akarta laziíani, ha nem is azzal a szándékkal, hogy ezáltal az ellenségnek használjon. \ Nemzeti Tanács programjából kitűnik, hogy Károlyi követelte a korrupt parlament eltávolítását, a közös hadsereget megszűntnek jelentette ki és felhívta a katonaságot, hogy ismerje el a Nemzeit Tanácsot. A király uralkodói jogainak korlátozását jelentette Károlyi miniszterelnöki kinevezésének kierőszakolása is. Mindez magában foglalja a felségsértés tényálladékát Alkotmányszerüen lehetetlent követelt a Károlyi-kormány, amikor az eskü alól való felmentését kérte a királytól. A király lemondása formálisan nem volt törvényszerű, mert nincs benne a trónról való lemondás. A per nem a bűnösség kimondása és megbüntetése érdekében folyik, hanem annak, megállapításáért, hogy a tényálladékban felsorolt cselekményekből kiderül-e a íelségsértés és hűtlenség 'büntette, amely alapja lehet a vagyonelkobzásnak. Kétségtelen — mondja az indokolás — hogy Károlyi ezt elkövette annak ellenére. hogy cselekedeteiben nem volt meg az a szándék, hogy az ellenségnek használjon. A rendelkező rész a perköltségekről is intézkedik. Eszerint a felperes költségeire — a biróság szószerinti megállapítása szerint — ezer milliót, az alperes költségeire kétezer milliót és a zárgondnokság részére száz milliót állapit meg. A kúria ítélete természetesen csak elvi döntés és a Károlyi-vágyon tényleges elkobzására külön pert kell majd indítani, mMihály vagyona ugyanis csaknem teljes egészében a KároJ'd-hitbizoímdny tulajdona, amelyet — a magyar törvények értelmében — haszonélvezője se el nem adhat, se el ném ajándékozhat, sem másként el nem tulajdoníthat. Egészen vitás kérdés, hogy hitbízomdr"* el lehet-e kobozni? Valószínű, hogy amennyiben _ez! a kérdés majd aktuálissá válik, a biróság vr— fog dönteni, hogy Károlyit csak a hitbizomány haszonélvezeti jogától lehet megfosztani, de maga a hitbizomány nem kobozba fő el, hanem átszáll a hitbizományi törvény szerint a következő örökösre* Oksó pezsgovásár TiLkosremlőrök harca a vámhivatallal Ez év nyarán — mint megírtuk — a szuboticai állami titkosrendőrség detektivjei nagyobbarányu csempészést lepleztek le és szuboticai csempészeknél ez alkalommal többek között százhúsz üveg pezsgőt is lefoglaltak, amit a szuboticai fővámhivatal elkobozott. A vámtörvény értelmében tudvalévőén az elkobozott áruk értékének két harmadrésze a feljelentőt illeti és erre a jutalomra igényt tartottak az állami titkosrendőrség detektivjei is. akik a csempészést felderítették. A detektívek — mint mondják — azt az értesítést kapták a vámhivatal főnökségétől, hogy az elkobozott pezsgőt december 12-ikén. pénteken délelőtt lü órakor fogják nyilvánosan elárverezni. A titkosrendőrök, de több kereskedő is. akik a hirdetmény alapján az árverésben részt akartak venni, a kitűzött időben meg is jelentek a vámhivatalban, azonban itt tudatták velük, hogy az árverést reggel kilenc órakor már megtartották és a pezsgőt üvegenként 25 dinárjával eladták. Az elárverezett pezsgő kereskedelmi ára 100—200 dinár üvegenként és igy a detektívek részesedése 8—10.000 dinárt tett volna ki. mig Így a befolyt 3000 dinár árverési vételárból csak 2000 dinár jutalmat fognak kapni. A titkosrendőrök most panaszt akarnak emelni azon a címen, hogv az árverést nem a kitűzött időben tartották meg.
