Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-16 / 343. szám

1924 december 16, BACSMEGYEI NAPLÓ / 5. oldal CIRKUSZ ©g® Töm eggyilkosság a külvárosban — Jelenet a közeljövőben — Szín: előkelő napilap szerkesztősége. Szereplők: Szerkesztő. .Kiss, segédszerkesztő. Dávid, szerkesztőségi szolga. Szerkesztő (nyugodtan szivarozva): A londoni anyag együtt van? Kiss: Igenis, szerkesztő ur. Szerkesztő: A fényképek is? Kiss: Igenis, szerkesztő ur. Szerkesztő: Tehát akkor középen ad­juk a londoni kéjgyükos arcképét és kö­röskörül az áldozatokét. Egészen kis képeket kel! csináltatni, hogy mind a százötven ráférjen egy oldalra. Kiss: Félek, szerkesztő ur. hogy nem is jut egy oldal a londoni esetre*. Nagy anyagunk van ina (noteszében lapozgat­va). A stuttgarti bombavetö háromszáz gyilkos a 192 meggyilkolt menyasszony­­gyilkos a 192 meggyilkolt megasszony­­nyal, a berlini emberhuskereskedő . . . Szerkesztő: Azt talán kihagyhatjuk. Múlt héten volt egy pont olyan esetünk. Kiss: Akkor itt van még az a párisi iskoláslány, aki a vizsga napján kiirtot­ta az egész tanári kart, az igazgatót, a tanfelügyelőt, az összes osztálytársakat és a vizsgára eljött szülőket is . . . Dávid (szerkesztőségi szolga belép): Kérem, szerkesztő ur . . . Szerkesztő: Mi az, Dávid? Dávid: A másik telefonon . . . egy ur . . . valami Kerekes nevű jelenti, hogy a Külvárosban, abban a házban, ahol ő la­kik, gyilkosság történt. Szerkesztő (ásítva): Gyilkosság? . Dávid: Tömeggyilkosság. Szerkesztő (a segédszerkesztőhöz): Kiss ur, legyen szives, menjen oda a te­lefonhoz és kérdezze meg, hogy mi volt az? Hány embert gyilkoltak meg? Kiss: Igenis (Kimegy. Két perc múlva viszajön.) Hetvenkilenc. Szerkesztő: Csak? Kiss: Igen. Azt mondja, hogy momen­tán nem talált több alkalmas áldozatot. Szerkesztő: Mondja meg neki, hogy mérgezzen meg még vagy huszonöt­harmincat, különben nem Írunk róla egy sort sem. Elvégre nem foglalkozhatunk minden szamársággal. . (Kiss megy a telefonhoz. A szerkesztő rágyújt egy újabb szivarra.) Jétékonyoélu előadások a szaboticai zsidókórház jat'ára A kikindai miikedv; 16k szuboíicai vendégszereplése A dr. Singer Bernát szeretetházegye­­sület suboticai zsidókórházának segé­lyezése céljából alakult kikindai alkal­mi mükedvelőtársulaí vajdasági turnéja során december 15-án és 17-én, kedden és szerdán mutatja be Suboíicán Molnár Ferenc »Hattyu«-ját. Az F. Péchy Paula vezetése alatt működő mükedvelőtársu­­lat eddig mindenütt olyan nagy sikert aratott, hogy a társulatot a legjobb hir előzi meg és igy nagy érdeklődéssel yárják a suboticai előadásokat. A régi vándorszintársulatokhoz hason­lóan hetek óta önzetlenül fáradó, egyik városból a másikba utazó kikindai mű­kedvelők suboticai előadásai különösen ünnepélyeseknek ígérkeznek. F. Péchy Paula, a budapesti Vígszínház volt mű­vésznője, a zsidókórház betegeinek ér­dekében lépett évek után újból színpad­ra és úgy az ő, valamint miikedvelő­gárdájának lelkes munkáját a kórház székhelyén: Suboíicán, a szereteház­­egyesiilet vezetősége legalább szeretet­teljes, meleg fogadtatással akarja meg­hálálni. F. Péchy Paula már hétfőn megérkezett Suboticára, hogy az elő­adást előkészítse, a mükedvelőgárda többi tagja pedig kedden dérben érkezik meg és ünnepélyes fogadtatásukat Fól­iák Lajos, a szeretetház-egyesület agi­lis elnöke, készíti elő. Kedden délután hat órakor a kikindai vendégek tiszteletére a Bárány-szállo­dában társas uzsonna lesz, kedden és szerdán este pedig az előadás utáiT ugyancsak a Bárány-szállodában Ijan­­kettet rendeznek a vendégek tiszteleté­re, amelyet tánc követ és amelyen az egyesület tagjai is hivatalosak. Szerdán délelőtt tizenegy órakor pedig bemutat­ják a zsidókórhá,zat a kikindai vendé­geknek és erre az alkalomra is szívesen látják az érdeklődőket Mindkét előadás pontosan este nyolc órakor kezdődik a Városi Színházban és F. Péchy Paulán kívül leánya, Fischer Margit, a budapesti Magyar Színház volt művésznője, Illés Irénke, Fehér Liii, Fürth Olga, Brummer Árpád, Miskoviés Bozsidár, Franki Andor, Fürth Zoltán, László Nándor és Kovács György játsz­­szák a főszerepeke!. A kitűnőnek ígér­kező előadások iránt olyan nagy ér­deklődés mutatkozik, hogy a kedd esti előadásra már minden jegy elkelt és csupán a szerdai előadásokra kaphatók még korlátolt számban jegyek Pollák Lajos irodájában, a Kurírnál és Körösi Géza csemegekereskedésében. Amerika részt követel a német jóvátételből Az Egyesült-Államok erélyes jegyzéke Angliához Washingtonból jelentik: Az angol kormányhoz intézett amerikai jegy­zék, amelyben az Egyesült-Államok kormánya leszögezi magát ahoz az állásponthoz, hogy Amerikánnb tel­jes mértékben részt kell kapnia a Dawes-terv alapján a német jóváté­telt fizetésekből, barátságos hangú ugyan, de erélyes és ellenimondást nem tűrő. Coolidge elnök ragaszkodik ahoz a felfogásához, hogy az Egyesült- Államoknak a Dawes-javaslat a jó­­vátételi fizetésekből teljességgel ugyanannyi részesedést biztosit, mint más szövetséges nagyhatal­maknak és az Unió igényt tart erre a részesedésre. Amerika évi 110 millió dol­lárt költ haditengerészetre A képviselőház tengerészeti albi­zottságában Wilbur tengerészeti ál­lamtitkár programot adott az Egye­sült-Államok flottafejlesztéséről. Szá­mítása szerint a legközelebbi húsz év alatt az Egyesült-Államoknak évente 110 millió dollárt kell átdoz­­riiok, hogy az amerikai hajóhad egy fokon maradion Nagybritannia ten­geri haderejével és felülmúlhassa Japánét. ARZÉN LUPIN II. Előzetes bejelentés után megszokott a fogházból Parisból jelentik: A rendőrség — mint a Bácsmegyei Napló már Hírül adta — letartóztatta Lerot Victor banktisztvise­lőt, a Commerce Bank hivatalnokát, aki hónapokon keresztül sorozatosan követ­te el betöréseit, amelyeket előzetesen mindig bejelentett az Excelsior szer­kesztőségének. A leveleket Lerot Arzén Lupin II. néven irta alá és nemcsak ne­jvében, hanem bűncselekményeinek elkö­vetésében is gondosan utánozta a leg­apróbb részletekig nagynevű elődjét. Ki­hallgatása alkalmával bejelentette a rendőrtisztviselőnek, hogy december hó 9-ikén dolga van és ezért a kitűzött na­pon meg fog szökni cellájából. A rendőrtisztviselö nem vette komo­lyan Lerot-nak ezt a Leblanc-regények­­bol kölcsönzött ötletét, azonban intézke­dett, bogy a fogoly cellája előtt bizton­ság okából megkettőztetett őrség telje­sítsen szolgálatot. Az Excelsior tudósítása A rendőrségi kihallgatásról a rendőr­ség nem adott ki hivatalos jelentést, azonban az Excelsior ennek ellenére Is részletes tudósításban ismertette Lerot vallomását. Bemutatta a lap azonkívül Lerotnak kézírással irt levelét is, ame­lyet a fogházból küldött a lapnak. A le­vél elegáns csontlevélpapiron íródott, a bal felső sarokban dombornyomásos aláírással: Deuxiéme Arséne L.upin. és a következőket tartalmazta: Kedves Szerkesztő Ur! Bocsásson meg, hogy ismételten za­varom, de nagybecsű lapja nyilvános­ságát szeretném barátaim értesítésére felhasználni. Nagyon kérem közölje, hogy december kilencedikén távozom a fogházból és találkozni akarok gye­rekeimmel, akiket kérjen meg nevem­ben, hogy a szokott helyen várakoz­zanak rám. Szívességéért hálás köszönetét mondva, maradtam igaz hive: II. Lupin Arséne. A rendőrség több fogházört letartóz­tatott, akiket a levél kicsempészésével vádoltak, de egyikök ellen sem tudtak bizonyítékot felmutatni. Az őrséget ki­cserélték, az eddigi kettő helyett hármat I alkalmaztak, de ez a nagy elővigyáza­­*■ cosság csakhamar feleslegessé vált. Több levél nem jelent meg, amit főként annak tulajdonítottak, hogy a mindig jó­kedvű szélhámos, szemmel láthatólag, napról-napra rosszabbul lett. Eleinte csak a kedélyét vesztette el. de később fej- és gyomorfájásról is kezdett pa­naszkodni. .Több ízben kihányta az éte­lét és a hatodik napon már olyan gyen­ge volt, hogy szükségtelennek tartották a különös őrséget. A szökés Egészen mégsem bíztak benne, leg­alább erre vall az a körülmény, hogy súlyosnak látszó betegségével sem szál­lították kórházba. Féltek attól, hogy on­nan könnyebben szökik meg. December 8-án éjfélkor azonban annyira rosszul lett, hogy kérésére papot küldtek be hüzzá. Az egyik fogházör állítása szerint — aki ez alatt az idő alatt a folyosón telje­sített szolgálatot — a pap ' huszonegy percig tartózkodott a cellában. Ez alatt az idő alatt semmi nesz sein hangzott ki és már éppen be akart nyitni, amikor a pap kilépett az ajtón és eltávozott. Tá­vozóban még odaszólt neki, hogy ne za­­_ varjúk a beteget, mert most elaludt, az-Iuíán szép lassan, minden sietség nélkül elment, ö szótfogadott a papnak és anélkül, hogy benézett volna, rázárta a fogolyra az ajtót. Félkettőkor szokása szerint benézett a fogdákba és akkor k gnagyobb megdöbbenésére Lerot cellá­jában megkötözve, kábuttan találta a papot, felsőruhájától megfosztva és va­lami édeskés szagot érzett a levegőben. Azonnal riadót fújt és elősiető társai­val, valamint az időközben ugyancsak odaérkező fogházigazgatóval együtt a még mindig áléit papot megszabadítot­ták kötelékeitől, amelyet Lupin az ágy­huzatból készített . Az ágy mellett egy kloroformmal átitatott zsebkendőt talál­tak, ami nyilvánvalóvá tette, hogy a tisztelendőt azzal kábította el Lerot, mi­előtt megkötözte és ruhájától megfosz­totta. Szorgosabb kutatás után, az ágy mö­gé csúszva, megtalálták az elmaradha­tatlan névjegyet is, amelyre azonban a szokástól eltérően, most még a követke­ző sorokat irta Victor Lerot: Tisztelendő Atyám! Bocsásson meg nekem. Csak a sza­vamat akartam coegtartani. Remélem, semmi komobmbb baja nem történt. Dicsértessék. Páris boldogan habzsolja ezt a leg­újabb szenzációt, kárörvendezve nevet a rendőrség kudarcán és kegyeibe fogadta 1!. Lupin Arséne-t. A rendőrség pedig tajtékzik a dühtől. A rendőrfőnök eddig negyvenöt fegyelmi vizsgálatot rendelt ei, azonban beavatott körök véleménye szerint ez sem fogja megmenteni a bu­kástól . . . Ezt azonban rajta kívül senki sem veszi tragikusan. Páris boldogan tapsol Lupin-nek, akinek szökése egy­két napra a politika szenzációit is hát­térbe szorította. A rendőrség —• saját hírnevének megóvása végett — kettőzött buzgalommá! nyomoz a szökevény után. Ä barumzsikus útja gyalogszerrel a világ- körül Stepper Károly Novisadon volt mu­zsikus az ottani bárban. Novisadról Stepper Belgiumba került, ahol fogadás­ból vállalkozott arra, hogy gyalogszer­rel körüljárja a világot. Eddig bejárta Belgiumot, Hollandiát, Francia- és Né­metországot, Svájcot, Csehszlovákiát, Ausztriát és Olaszországot. Hogy kivel fogadott Stepper arra, hogy végiggvalogoija a világot, erre nézve nem volt hajlandó nyilatkozni, azt azonban elárulja, hogy 1930. január 8-ig keli befejezni útját s ez idő alatt 62000 km. utat kell megtennie gyalog s 27000 km.-t hajón. Mint látni, a kilo­méterekkel nem fukarkodik Stepper, de nem fukarkodik akkor sem, ha arról beszél, hogy milyen jutalmat kap, ha az utat megteszi. Elmondja, hogy 350000 frank jár neki — aranyban. Az útból eddig 12270 kilométert tett meg gyalog. Stopper intelligens ember, öt nyelvet beszél s útközben képeslapok árusításá­ból tartja fenn magát, azonkívül auto­­grammokat gyűjt. Utinaplójában eddig Poincaré, Ebert, Stresemann, Benes és Mussolini aláírásai voltak benne s csütörtökön beirta nevét Pasics miniszterelnök is. Stepper Suboticán keresztül folytatja útját. Véres kardpárbaj Budapesten Gömbös öccaének és a fajvédő-bank igazgatójának lovaglás ügye Budapestről jelentik: Gömbös János földbirtokos, a fajvédő-vezér testvér­­öccse vasárap kardpárbajt vívott Hefty Richárd bankigazgatóval, Gömbös Gyula legbizalmasabb emberével. A párbajra üzleti ügyből támadt ösz­­szeütközés adott okot. Hefty Richard, aki a szegedi ellenforradalmi mozga­lomban mint a Prónay-különitmény egyik főhadnagya összeköttetésbe került an­nakidején Gömbös Gyulával, később a Szózat cimü fajvédő-lapnak lett a kiadó­hivatali igazgatója, majd a Duna Lloyd Bank nevű fajvédő-pénzintézet vezér­­igazgalói székébe ült be, A banknak, amely hamarosan megbukott, üzletfele volt Gömbös János is. A bukás után súlyos nézeteltérés támadt Gömbös Já­nos és Hefty között. Gömbös János azzal vádolta meg Heítyéket, hogy megkárosították és kiforgatták vagyoná­ból, majd Hefty eljárását még erősebb szavakkal bírálta meg. Hefty provokál­­tatta Gömbös Jánost. Vasárnap déle'őtt folyt le a párbaj, mindössze öt másod­percig tartott. Alig mondta ki a pár­bajt vezető Wiesinger György őrnagy a „rajta“ vezényszót, mind a két fél egymásnak rohant és elövágásból ambö­­val a homlokukon súlyosan megsebesí­tették egymást. A segédek azonnal szétválasztották a küzdő feleket. Mind­kettőjük sebe erősen vérzett. A párbaj után a felek nem békültek ki. Nagy feltűnést keltett, hogy Gömbös János orvosa, dr. Posta Sándor, a kardvívás olimpiai világbajnoka volt, aki a demo­krata-párt belvárosi szervezetének az elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom