Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-04 / 332. szám

XXV. évfolyam Suhotica» CSÜTÖRTÖK, 1924 december 4 332, szám ll í SiMl w Megjelenik minden reggel» ünnep ntán ét hétfőn délben Telefon ezám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatalt Snbotiea, Aleksandrova ul.l.(Lelbaeh-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossía-Fonciére-palota) A német békefront (x) Már szinte elfelejtettük, hogy Németország, a hetven mil­liós német nép, most vasárnap, hetedikén választja meg az uj berlini Reichstagot. Az érdeklő­dés. amivel még hónapokkal ez* előtt is figyelték a német politika eseményeit, erősen megcsappant, amióta a Baldwin-kormányról ki­tudódott, hogy, ami az európai kérdést és főleg a németet illeti, semmivel sem konzervativebb, mint elődje, a Macdonald-kabinet volt. Külpolitikai veszély nem fe­nyegeti Európát: a Herriot-Bald­­win-kettős szilárd és egységes, fedezték fel az emberek és ettől kezdve csak azzal törődtek, ami közvetlen, egész aktuálisan a ma­guk kis portáján a szemük elé akadt, A német-ügy azonban nem érdemelte meg ezt a mellőzést, nem szolgált rá az érdeklődés megvonására, mert ha London és Paris felől nem is jóit meg a szél, München és akik vele vannak: a császárpártiak annál veszedel­mesebben mozgolódnak tovább a köztársaság és azon túl — az egész európai békefront ellen. A német választások, ha mélyére nézünk a dolgoknak, döntő je­lentőségű változást hozhatnak. Most is, akár csak két évvel ez­előtt, nagyon súlyosan esik a latra, hogy a hetvenmillió német merre veszi az útját: a baloldal, a köztársaság felé, vagy a jobb­oldal, a monarchia irányában-e. A kérdés látszólag, igaz, első pillanatra talán tisztára német, de ha elgondoljuk, hogy a csá­szárság Franciaországnak, délnek, keletnek, északnak: hadüzenet, mig egy demokratikus többség, republikánus barátság, béke, munka Németországát szimboli­zálja, akkor nem lehet tagadni, hogy ez vasárnap iesz olyan sorsdöntő, mint a Macdonaldék fekete hétfője. És nemcsupán a kontinens, de az egész világ szempontjából is nem mindegy, hogy ki jön Marx után és hogy miképpen fog festeni az uj német nemzetgyűlés, kit tapsol és kit abcugol majd le. Mi talán nem tudjuk, de Németország tudja, hogy ő került ki ezúttal a gátra, neki kell most megmutatni, hogy mennyi józanság, előrelátás van benne. A német népnek, amely átélt már nehéz órákat, föl adva a kérdés, amely Európa békéjé­nek problémája is egyúttal, hogy mit akar: és vasárnap biztosan megadja a választ, ami a jelek­ből ítélve, nem lehet más, mint hogy köztársaságot kívánja. Mert a helyzet, amiben a választások indulnak, biztató, kedvező azokra a pártokra, amelyek egyenesen, tovább szeretnének menni azon az utón, amelyen eddig elég bi­zonytalanul haladtak. A jobbol­dal, Tirpitzék, 'akik. tavaly még meglehetősen respektábilis ellen­fél voltak, egyre gyöngülnek. A belső ellentét is megtizedelte őket : a pártnak vannak igen je­lentős számban olyan tagjai, akiket Ilerriot-ék őszinte gesztusa kiemelt a monarchista, nacionalista demagógia fertőjéből. A vezérrel, a hires, háborús nagymesterrel, a néhai admirálissal, csak a ki­sebb rész harcol kér’neletlen bru­talitással, sok pénzzel, jól célzott rágalmakkal, majdnem egysorban az alaposan lestrapált luddendorfi politikával. De a német tömegek, amelyek szemmellátható lelki át­alakuláson mentek keresztül, már oda se neki: nem hisznek a csá­szárság kevés labancaiban, sem nem hisznek Tirpitzék fanatasz­­tikus, sujtásos hazafiságában. Ez a hazafiság ugyanis nagyon meg­kopott, majdnem kiment a divat­ból, amióta túl a Rajnán nem feketéllik a fegyver és nem szó­nokol a harcias Poincaré. Német­ország, bár a demokratikus cso­portok sem teljesítettek be sok reményt, annak az oldalára sora­kozik, aki frázisok helyeit kenye­ret és puska helyett szerszámot ad a kezébe, de legalább Ígéri ezt neki. A német választóknak nem kell mór katona-ország, az, amelyik csak pór százezer halót tel tud, vagy tudhatna becsületet szerezni, hanem az az eldisputál­­hatatlan vágya: a birodalom a német teremtő erő segítségével próbálja visszahódítani azt a po­zíciót, amit az uniformis elveszí­tett. És ebben a gondolatban együtt van ma minden jószóndéku német, együtt van mind°n vá­lasztó, aki elkészült a választás estéjére, elkészült a döntő vasár­napra, amely, ha csak valami istencsoda nem jön, a német pa­cifizmust fogja megerősíteni : a német jövendőt . . . A Radics-párt vitája Davidoviccsal Nyilatkozatháború a megegyezés politikájáról Elismerte-e Radies a királyságot? Beogradból jelentik: A Dolitikai élet továbbra is a jelölési küzdel­mekben merül ki. Az egyes pártok­hoz beérkező jelentések szerint igen sok kerületben aggasztó módon ki­élesedtek az ellentétek a jelölések kérdésében, amelyek sok helyütt pártszakadással is fenyegetnek. Az ellentéteket a pártok vezetői igye­keznek elsimítani, bár néhol olyan a helyzet, hogy a sűrűn jelentkező önjelölteket nagyon nehéz vissza­tartani attól, hogy a választók tábo­rát meg ne bontsák. A radikális-párt végrehaitóbizott­­sága szerdán ülést tartott, amelyen a vidéki kerületekben felmerült el­lentéteket igyekezett áthidalni. El­határozták. hogy azokba a kerüle­tekbe. ahol súlyosabb konfliktusok merültek fel, kiküldik a főbizottság egyes tagjait, hogy a helyzetet ta­nulmányozzák és a helyszínen pró­bálják az ellentéteket elsimítani. A minisztertanács ülése A kormány háromnapos szünet után szerdán ismét ülést tartott Pa­­sics miniszterelnök elnöklete mel­lett, amelyen a kormány valameny­­nyi tagja részt vett. Elsősorban a választási helyzetről tárgyaltak és egyes reszort-kérdések kerültek szóba, amelyekről azonban a kor­mány tagjai a nyilvánosság számá­ra nem adtak felvilágosítást. A délelőtt folyamán a miniszter­elnök a kormány egyes tagjaival tartott értekezletet, különösen Pri­­bicsevics Szvetozár közoktatásügyi miniszterrel tárgyalt hosszasan. Predavec cáfolja Davidovics kijelentéseit Davidovics Ljuba a demokrata-párt legutóbbi beogradi gyűlésén tartott be­szédében többek között kijelentette, bogy a Radics-párt alclnökei annakide­jén olyan nyilatkozatot írtak alá, amely­ben a Radics-párt elismerte a , monar­chiát. az állami és nemzeti egységet és lemondott a föderalizmusról. A volt mi­niszterelnök beszédével kapcsolatban dr. Predavec, a horvát parasztpárt egyik alelnöke szerdán nyilatkozatot tett közzé, amelyben cáfolja Davidovics kijelenté­seit. Dr. Predavec a következőket mondja: — Kötelességem megállapítani, hogy Davidovics állítása, nem felel meg a valóságnak. Mi, a horvát parasztpárt al­­elnökei, sohasem irtunk alá semmiféle okiratot, amelyben pártunk programjá­nak bármely pontjáról lemondtunk volna. Aláírunk egy nyilatkozatot és felhatal­maztuk Davidovicsot, hogy azt az ud­varnál is mutassa be, A nyilatkozat a következőket tartalmazza: Mi horvá­­tok az állam mostani nemzetközi hatá­rait nagyjából megfelelőknek tartjuk, mert ebben egyesült csaknem az egész horvát nép, ezenkívül együtt vagyun a I szerb néppel és a szlovénekkel. El kell ! ismerni a horvát és szlovén nép szuve­­rénitását és teljes egyenjogúságát a szerb néppel. A blokkban egyesült pár­tok mindegyike megmarad a maga pro­gramja alapján. Végül Predavec kijelenti, hogy a horvát nép republikanizmusa fenntartása mellett hajlandó lett volna elismerni az angol tipusu monarchiát. Davidovics válasza v Predavecnek Predavecnek a nyilatkozatára vonatkozóan szerdán este Davido­vics Ljuba újságírók előtt a követ­kező kijelentést tette: Egyes lapok helytelenül közöl­ték, mások pedig nem helyesen kommentálták legutóbbi beszéde­met. A beszédnek azt a szövegét, amely a Demokratijában jelent meg, publikálás előtt nem olvastam át és igy azt a Demokratjja is helytelenül közölte. Ez adott Predavecnek okot arra. hogy elmondja véleményét. Predavecnek igaza van. Hogy min­den félreértést eloszlassak. rövide­sen kifejtem, hogy mit mondottam a megegyezés eredményeiről. — A horvát köztársasági paraszt­­párt kommünikéié elismerte az álla­mi egységet és kijelentette, hogy elfogadja a monarchiát is. ha azt angol minta szerint rendezik be. El­ismeri a kommünikéje azl is. hogy a szerbek, horvátok és zlovének egy népegységet alkatnak. Dr. Ma­­csekröl és Predavecről azt mondot­tam, hon-' ők is elismerték levelük­ben az állami egységet. Végül hang­súlyoztam, hogy az állam berende­zésének a kérdése és a föderáció kérdése is jelentékeny könnyebbsé­get nyert azáltal, hogy a megegye­zés pártjai nem utasították el mint tárgyalásaik alapiját Marinkovics Vota tervezetét a széleskörű önkor­mányzatokról és az adminisztratív hatóságok decentralizálásáréi. A további megegyezéstől függött vol­na, hogy Radicsék megmaradnak-e a föderáció mellett Vágy sem. Ea volt a lényege beszédemnek ebben a kérdésben. — Van azonban valami, amit a lapok nem hoztak beszédemből. Én a következőket is mondottam: »A legutóbbi kormányválság bizonyta­lan időre elhalasztotta a megegye­zést. Ha Pasics jelenlegi uralma, hosszabb ideig tartana, akkor a megegyezés teljesen lehetetlenné válna és ez esetben kérdésessé vál­na az állami egység is.« Ezt is kö­zölni kellett volna. Predavec kissé sietett, mert ezeket a közléseket megtettem volna az ő nyilatkozata nélkül is. Politikai körökben «lénk érdeklő­déssel kisérik a Radics-párt és Da­vidovics Ljuba közötti vitát. Davi­dovics nyilatkozatából nyilvánvaló, hogy igyekszik óvatosan kerülni minden konfliktust a Radics-párttal. A választásokat intéző * állami bizottság ülése A képviselőválasztásokat intéző legfőbb állami bizottság szerdán dél­előtt folytatta tanácskozásait a vá­lasztói körzetek beosztásáról és a választási elnökök kinevezéséről. Határozatot semmiféle irányban nem hoztak. Az egyes tartományok­ra vonatkozó anyagot kiosztották feldolgozás végett a megválasztott referenseknek. A vajdasági válasz­tási ügyeket dr. Sztoikovics. a novi­­szadi Kúria alelnöke intézi, aki a bi­zottságnak hivatalból tagja. Az ülé­sen résztvett dr. Macsek. a Radics­­párt alelnöke is. aki mint a feloszla­tott parlament alelnöke. tagja a bi­zottságnak. Macsek az állami bi­zottság munkájáról a következőket mondotta az újságíróknak: — Őszintén szólva, a bizottság semmit sem dolgozik. Úgy látszik, a közigazgatási hatóságok bojkottál­­iák a bizottságot, mert az adatokat nem küldik be. A közigazgatási ha­tóságok e passzív rezisztenciájával szemben a bizottságnak nipeß mód­jában eljárni. A bizottságnak decent-' bér 15-ig kellene elkészülnie mun­kájával. de bajos elképzelni, bogy a kellő adatok hiiján ez a hátralevő 12 nap alatt lehetséges volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom