Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-14 / 341. szám

BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 december 14, 6. oldal. C*t —lí-iiii-r I WIM...,. ■■ I I ihiii.iimhíiiim—— .»■■n——■« Szabadlábra helyezték a cseld hamisítások egyik gyanúsítottját Spritzer ártatlan embereket is belekevert a bűnügybe ’ A dollárcsekk-hamisitások ügyében megindult nyomozás folyamán — mint a Bácsmegyei Napló közölte — eddig két letartóztatás történt, két szökésben levő gyanúsított ellen pedig körözőle­velet adott ki a vizsgálóbíró. Az első letartóztatás ebben az ügyben a múlt héten történt, amikor a szuboticai tit­kosrendőrség Pancsevón kézrekeritette a több tagból álló bűnszövetkezet ve­zetőjét, Spritzer Boleszlávot. aki kihall­gatása folyamán úgy a' rendőrség, mint a vizsgálóbíró előtt beismerő vallomást tett. A vizsgálóbiró előtt történt kihall­gatása alkalmával megnevezte állítóla­gos bűntársait is és többek között azt vallotta, hogy egy ötezer dolláros «csek­­ket Vodopivec Frányó szuboticai keres­kedőnek adott át, aki tudta,, hogy a csekk hamisítvány. A vizsgálóbiró en­nek alapján nyomban elrendelte Vodo­pivec letartóztatását. A letartóztatott kereskedő kihallgatá­sa alkalmával tagadta, hogy Spritzer csekket adott volna át neki és kijelen­tette, hogy a csekkhamisi tóval sohasem volt összeköttetésben. Egy hónappal ez­előtt Spritzer felkereste őt Szubotieán és közölte, vele, hogy ötszáz vaggon gabonát fog kiszállítani Lengyelország­ba, egyben felkérte, hogy vásároljon számára gabonát. Az üzletből azonban nem lett semmi és azóta nem is érint­kezett Spritzerre!. A vizsgálóbiró Vodopivecet, minthogy semmi bizonyíték nem merült fe! ellene, szombaton délben szabadlábra helyezte. A csekkhamisitások ügyében tovább fo­lyik a nyomozás. és megállapította, hogy a balettmester és a ballerina Kcmstancában tartózkod­nak. Mielőtt azonban letartóztathatták volna a szökevényeket, sikerült egy Konstantínápolyba induló hajó fedélze­tére eljutniok. A hatóságok most több irányban nyo­moznak. Loboiko ugyanis jó ismerőse volt ívonv asszonynak, aki a most folyó nagy kémkedési pörnek egyik vádlottja, jübből a viszonyból arra következtet­tek, hogy I.oboikónak is van valami ré­sze a kémkedési akcióban. Ez irányban azonban semmi adatra sem találtak, s igy most már bizonyos, hogy a szerel­mesek a kicsalt pénzzel megszöktek és más országban akarnak szerencsét pró­bálni. Kémkedés, vagy szerelem A bukaresti opera primadonnája megszSkStt táncmesterévei Bukarestből jelentik: A bukaresti la­pok fantasztikus tudósítást közöltek ar­ról, hogy egy román hadseregbeli fő­hadnagy az opera egyik művésznőjével együtt az orosz szovjetek részére kém­kedett volna s most a beszerzett érté­kes adataikkal repülőgépen Moszkva felé szöktek. A híradás ebben a formá­jában nem igaz. A szökési esetnek ugyanis, amely most Bukarest egész előkelő társaságát, főleg pedig a mű­vészvilágot oly élénken foglalkoztatja, hősei a valóságban a bukaresti opera balleímestere és prímaballerinája. Az eset körülményeiből pedig sokkal in­kább szélhámosságra, vagy romantikus szerelmi kalandra, mint kémkedésre le­het következtetni. Pár év előtt a bukaresti opera bal­­letmesternek szerződtette Cazimir Lá­búiké lengyel származású táncművészt. A balletmestert lelkiismeretes, de cse­kély tehetségű embernek ismerték meg. Kis idő múlva Loboiko barátságot kö­tött a vezetése alatt álló balletkar egyik szép tagjával, Vera Debracszevitz prí­maballerinával. A szerelmi kötelék a két művész között állandónak látszott, egyidő óta azonban a mester féitékeny­­ségi jelenetekkel gyötörte szerelmesét, aki állítólag a kulisszák mögött flörtölt. Több ízben az opera személyzetének jelenlétében is összeszólalkoztak. Ami ezután következik, az már nem egészen világos. Lehet, hogy valami is­meretlen okból közösen határozták el, ’ hogy megszöknek, bizonyosabbnak lát­szik, hogy anyagi okok állnak a háttér­ben, a tény azonban, hogy az Opera igazgatója eddig ki nem deritett okokból Loboikónak hatvanezer, a táncosnőnek pedig harmincezer leit fizetett ki fizetési előlegül. Ezzel az összeggel a szerelme­sek Amerika felé indultak, de nem ju­tottak nagyon messze. A konstancai rendőrség ugyanis teg­nap razziát tartott a város hoteljeiben k feecskerekí műkedvelők vendégjátéka Suboticán A „Miháiyiné két lánya“ bemutatója • A becskerek: Ady-társaság mükedve" őit a legfőbb hír előzte meg, azonban minden várakozást felülmúlt az a teije­­sitmény, amit ez a kis gárda szombaton este szuboticai vendégjátékán produkált. Bus Fekete Lászlónak az irodalmi igé­nyektől nagyon távolálló darabját, a „Miháiyiné két !ányá“-t játszották. A szereplők egytől-egyig felülemel­kednek a diiletáns-nivón. Engel Margit Klári szerepét nagy rutinnal alakította. Kövesi Boriska Miháiyiné alakjából csinált kabinet-figurát. Kedélye, közvet­lensége és a színpadon való otthonos­sága ezt a nem egészen ízlésesen meg­irt szerepet nemcsak elfogadhatóvá, ha­nem a legrokonszenvesebbé tudta tenni. Oláh Jolán Mariska kettős szerepében sok derűt vitt a színpadra. Garai Béla — az egyetlen hivatásos színész az együttesben — a férfifőszerepet játszotta férfias erő­vel. Balázs Iván a férj szerepét játszotta ízlésesen, egy pillanatig sem tévedve a groteszkség mesgyéire. A többi szereplő közül különösen Kövesi Márta és Juhász Ferenc, valamint a kabinetalakitásáva! kirönösen kiemelkedő Flers Lipót, de a kisebb szereplők Berkovics Lili, Flers Ibolyka, Müller Teri, Csánvi Lajos, Frei Miksa, Bering György és Christian Jenő egytől-egyig részesei a sikernek, amely­nek orosJánrésze Juhász Ferencet, a kitűnő rendezőt illeti meg. A közönség egész este melegen tap­solta a kitűnő szereplőket. Az előadás — ha nem is a darab — teltebb házat érdemelt volna és a vasárnap esti má­sodik előadáson a közönségnek nagyobb érdeklődéssel kellene a kitűnő becske­­reki műkedvelőket arra buzdítani, hogy első vendégszereplésük után többször is rendezzenek Szubotieán vendégjátékot. (1. 9 Tilos megkoszorúzni Matteotti sírját Mussolini afférja a svéd külügyminiszterrel Stockholmból jelentik: A Népszövet­ség tanácsának ülésszakán Rómában Branting miniszterelnököt, aki megbete­gedett, Umclen külügyminiszter helyet­tesíti, aki amikor elutazott Rómába, Branting megbízta, hogy vigye magával koszorúját és tegye Matteotti sírjára. A koszorú szalagján ez volt a felírás: — Matteottinak, aki hazája szabad­ságáért halt meg. Mikor a svéd delegátus szándéka ki­tudódott, az olasz fasista sajtó tiltako­zott a tüntetés ellen és Mussolini mi­niszterelnök szóvátette a dolgot a római svéd követ előtt és rábeszélte, hogy maradjon el a sir megkoszorúzása, ami­ből politikai botrány keletkezhetett volna. Umden külügyminiszter emiatt ! nem teljesítette Branting ! egyetetes meg- I hízását, a római lapokban pedig a svéd követség hivatalos közleményt tétetett közzé, amely úgy szól, hogy Branting koszorúja útközben, valószínűleg Svájc­ban a vonaton elveszett. Á francia kamara a katoaatiszti létszámcsökken­tés mellett A szocialista-párt indítványát megszavazta a kamara Pári'sból jelentik: A kamara a szocialista-párt indítván vára 302 szavazattal 267 ellen elhatározta, hogy a katonatiszti kar fizetésére szánt póthit elekből 20 millió fran­kot töröl. Nollet tábornok hadügy­miniszter élénken ellenezte a javas­latot. de nem vetette lel a bizalmi kérdést. Fabre ezredes nacionalista kép­viselő szemére hányta a hadügymi­niszternek, hogy nem vet gátat a hadsereg eTen minduntalan felbuk­kanó ellenszenv megnyilatkozásá­nak, mire Nollet tábornok ingerül­ten tiltakozott az ilyen kritika el­len. A vita során' a kommunisták szenvedélyesen támadták a katonai és a haditörvényszékeket. Nollet tá­bornok nem válaszolt ezekre a fel­szólalásokra és ezért Flandin egye­nesen felszólította, hogy védje meg a haditörvényszék intézményét. A miniszter még ezután sem reflek­tált a támadásokra. A kommunista indítványt, hogy a kamara törölje a haditörvény­székek költségeit, a nacionalisták élénk tiltakozása közepette 373 sza­vazattal 36 ellen elvetette a ka­mara.----------——-------­A halotti társulat Tisztelet és becsület a Suboticán már régebben megalakult s egvre nagyobb számban szaporodó temetkezési egye­sületeknek. Valamennyi egyesület élén olyan emberek állanak, akiknek vagyoni viszonyai s közismert tisztessége eleve kizárja, hogy megismétlődi ék ugyanaz az eset. ami a Bácskában egv időben ugyancsak elszaporodott kiházasító tár­saságoknál történt, ahol a tagok el­vesztették összes befizetéseiket. A halotti társulatok alapítását az a gondolat sugallja, hogy a beiratkozó tag részére biztosittassék. hogy halála esetén családja nem marad minden anyagi támasz nélkül. Az életben lévő tagok minden elhalt tag halálakor be­fizetnek bizonyos összeget s viszont azr, aki kedvezményezett, megkapja a halot­ti társulattól az alapszabályaiban meg­szabott összeget, amelynek nagysága attól függ. hogy mennyi a halálesetek­kor befizetett járulék. Van briotti tár­sulat. amelynél 25. van amelynél 50. s amelynél 100 dinárt fizetnek be halál­esetenként. A dolog eddig rendben is volna. A halotti társulat tornai közé a gon­dos családapa azonban nemcsak önma­gát és családtagjait Írathatja be. hanem beírathat bárkit, aki a beiratás pillana­tában életben van s megnevezheti ön­magát. kedvezményezettnek, vagyis ha a beíratott égvén jobblótre szendéről, ő kam"a meg a 2—5—10.000 dinár diiat. A halotti társulatba való felvételhez sem orvosi vizsgálat, sem semmi más formalitás nem kell. így esik aztán meg. hogy Suboticán valósággal vadásznak beteg emberekre s egv 5ó. biztosan halálos beteg aranya­kat ér. azt többen és több halotti tár­sulatba is beiratiák. A napokban az ut­cán összeesett egy öreg utkaparó. Még mielőtt a mentők, orvos; vagy irgalmas­­szivii segítő emberek ‘odaértek volna, már három-nóev halott-Ieső érdeklődött izgatottan az öreg neve után. Beíratták a halotti társulatba. Az utcán azonban nem minden nap esnek össze emberek, nincs mindenkinek olyan szerencséié, hogy igazi halálos beteghez iusson. a legtöbb halott-lesőnek meg kell eléged­nie egv-egv szivbaiossal, tuberkulotikus­­sa! is. nem is szólva azokról, akik már kénytelenek megelégedni egv influen­zással isi s azokról a ouches emberekről, akik. ha elköhlnted magad, nyomban inegállaoitiák. hogy tüdővészed van. s tndtod nélkül beíratnak a temetkezési egyesületbe. Mióta ezek a temetkezési egyesületek igy elszaporodtak, valahogy megjavult a halálozási statisztika. Nem halnak úgy az emberek, főleg pedig nem halnak meg azok. akiket azzal a számítással iratok be. hogy néhány héten belül úgyis elpatkolnak, s a fájdalmat, amit haláluk okoz. enyhíteni fogja az a né­hány ezer dinár, amit kapnak utánuk. A halálozási arány ilyen alakulása már több háztartásra és igen sok haloít­­lesőre végzetessé vált. Beszélik, hogy egv tisztviselő, aki tizenöt ismerősének a halálára spekulál, már kénytelen voit a lakását és bútorait is eladni, hogy a dijakat fizethesse, mert pechiére. min­dig mások halnak meg. nem azok. aki­ket ő beíratott. Válság vagy baj nem lehet a subo­­ticai halotti társulatoknál, amelyeknek e!<N~-*idő oóttagiuk is van. azonban válságba juthatnak azok. akik ki szeret-' nék bérelni a halált. ........... ..»MriMgi««—----------­Bezárták a Képszövetség római ülésszakát Franciaország nem kapta meg aa ellenőrzcsijogot Németország fölött Rómából jelentik: A Népszövetség zűrőülésén az elnök beszédei mondott, amelyben megemlékezett azokról a ja­vaslatokról, amelyeket a Népszövetség tanácsa elé terjesztettek Németország, Ausztria, Magyarország és Bulgária ka­tonai ellenőrzéséről. A genfi jegyző könyvről a’ elnök kijelentette, hogy a jegyzőkönyv tárgyalásának elhalasztása nem jelenti azt, hogy a népek bizalma megrendült, a genfi megállapodásokban Ä záróülésen’ ezután a spanyol dele gáíus azt indítványozta, hogy a Nép­­szövetség legközelebbi ülésszakát Mad­ridban nyissák meg. Az indítványt Brianf. támogatta, az északi államok azonban ebene voltak. Diplomáciai körökben nagy feltűnés» keltett, hogy az elnök nem emlékezett meg a volt központi államok katonai ellenőrző bizottságainak elnökeiről. Ebből azt következtetik, hogy nem felelnek meg \ a valóságnak azok a hirek, melyek szerint Németország ellenőrzésére kiküldendb bizottság elnökét Franciaország, Ausz­triáét Olaszország, Magyarországét An glia, Bulgáriáét pedig Svédország nevez> ki, bár Briand mindent elkövetett, hogy Németország ellenőrzési jogát Francia­­ország kapja meg. Véres antiszemita diák­zavargás Temesvárott Nyolc súlyos sebesültje van az utcai harcnak Temesvárról jelentik: A román anti­szemita diákság az egész országban Iímost ünnepelte az antiszemita liga íelő­állásának tizedik évfordulóját. Az ün­nepségek Temesvárott . véres antisze-i Imita tüntetésekké fajultuk. A román diákok éjszaka nagyobb csoportban ai Gyárváros felé vonultak, miközben ter- i lefestették a falakat fekete horogkeresz- Itekkel, az üzletredőnyöket pedig te­il leragasztották különféle antiszemita röpiratokkal. Az uccán vonuló diákaki mögött tiz zsidó fiatalember haladt, aki­ket a Gyárváros egyik uccáján az an­tiszemita diákok megtámadtak. Az ösz­­szeütközés véres kimenetelű volt; nyolc egyetemi hallgatót, köztük három zsidó diákQt súlyos sebesüléssel a kór házba kellett számtani. Az összeütközés hírére az antiszemi­ta diákok nagyabb csoportja a Gyárvá­rosba sietett társaik segítségére. A rendőrség azonban még idejében elállta az uccakeresztezéseket és a diákokat szétverte. Az antiszemita tüntetők másnap kora reggel ismét a Gyárvárosba vonul tik, ahol revolverrel lövöldöztek a zsidók házaira. A gyárvárosi rendőrség telefo­non értesítette a katonai parancsnok­ságot, hogy az antiszemita tüntetés, igen komollyá fajult, mert a tüntetők fegyvert használnak. A katonai pa­rancsnok rendeletére ekkor gépfegyve­res katonai osztagok vonultak föl a tün­tetők ellen, akiket szétvertek, vezérei­ket pedig letartóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom