Bácsmegyei Napló, 1924. december (25. évfolyam, 330-355. szám)

1924-12-12 / 339. szám

4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924 december 12, Bizalom, amiben nincs köszönet Hódmezővásárhely bizalmat szavazott Bethlen gróf miniszterelnöknek Szegedről jelentik: Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott, ameiynek napirendjén egyetlen indítvány szerepelt. A hódmezővásárhelyi egységes-párt el­nöke ugyanis bizalmat kívánt szavaz­tatni a kerület képviselőjének, gróf Bethlen Istvánnak. Az ellenzéki érzelmű bizottsági tagok elhatározták, hogy mivel nem akarnak ünncprontók lenni, viszont bizalmat sem óhajtanak szavazni a miniszterelnöknek, tehát távolmarad­nak az üléstől. így történt, hogy az ünnepélyes rendkívüli közgyűlésen a törvényhatósági bizottság kétszáznegyven tagja közül kétszázölen nem vettek részt és csak harmincöt bizottsági tag jelent meg a városháza nagytermében. A harmincöt városatya közül har­mincnégy egységes-párti volt, a harminc­­ötödik azonban a demokrata ellenzék egyik tagja, dr. László Jenő, aki a főispán megnyitó beszéde után felszó­lalt és kijelentette, hogy ez a közgyű­lés nem képviseli a város közönségét, igy tehát a város közönségének nevé­ben nem'nyilváníthat véleményt. Nem nyilváníthat akkor véleményt a város közönsége nevében, amikor a közhan­gulatban panamákról és panamák lelep­lezéséről van szó, az ellenzéki képvise­lőket pedig erőszakkal dobják ki a nemzetgyűlésről. Ilyen körülmények kö­zött Hódmezővásárhely nem szavazhat bizalmat. Az ellenzék távolmaradása közetkez­­tében a megjelent harmincnégy egysé­fespárti bizottsági tag megszavazta gróf ethlen Istvánnak a bizalmat, egyetlen ellenzéki szavazattal szemben. Uj utasításokat kaptak a nyugati államok kommunista pártjai A kölni konferencia határozatai Becsből jelentik: Most kerültek nyilvánosságra azok a határozatok, amelyeket a nyugati államok kom­munista pártjai az október közepén Kölnben megtartott bizalmas konfe­renciájukon hoztak a nyugateurópai munkásság forradalmasítása érdeké­ben. A konferencián 74 delegátus ■vett részt. 55 Németországból, 3 An­gliából, 8 Franciaországból. 3—3 Belgiumból és Csehszlovákiából és 1—I Hollandiából és Svájcból. A konferencián elhatározták, hogy kiveszik a harcot a Dawes-féle ter­vezet ellen, valamint agitációt indí­tanak Németországnak a Népszö­vetségbe való belépése ellen. A nyu­gati államokban végbement nagy változások kényszeritették a kom­munistákat arra. hogy ezekben az országokban taktikájukat megvál­toztassák. Ezért a konferencia elha­tározta. hogy az egyes országokban működő pártoknak a következő uta­sításokat adja: Az angol kommunista-pártnak: Harc a Dawes-terv ellen, a kínai in­tervenció ellen és Szovietoroszor­­szág elismerése érdekében. A francia kommunista-pártnak: A gyarmatok elégedetlenségének szi­tása, az északafrikai nemzeti forra­dalmi szervezetek támogatása, a né­metbarátság propagálása és propa­ganda Szovjetoroszországnak a Népszövetségbe való felvétele érde­kében. A németországi pártnak: Együtt­működés a francia komunista-párttal és küzdelem a Dawes-terv és a de­mokratikus középpártok ellen. Ezzel egyidejűleg a konferencia elhatározta, hogy ezekben az álla­mokban a kommunista-pártok újra szervezendők, az egyes gyárakban kommunista sejtek alakítandók, azonkívül be kell hatolni a munkás­sportegyesületekbe is. A moszkvai központ szerint ugyanis az európai kommunista-pártok teljesen parla­menti jelleget öltöttek és elvesztet­ték a szükséges forradalmi energiát. A konferencia foglalkozott a többi: államok kommunista mozgalmaival is. Olaszországot illetőleg a jövő év elejére tömegmozgalmakra hívta fel az olaszországi kommunista-pártot. Ugyanekkor határozták el Joffe volt orosz népbiztos Bécsbe küldését szovjetkövetként. A jelenlegi szov­jetkövet, Aussen ugyanis szerintük igen erélytelennek bizonyult. Joffere vár a feladat, hogy kezébe vegye a közép- és keleteurópai államok for­radalmasítását. Az Eskütt-panama: illeték-kihágás A magyar állami számvevőszék volt elnökének különvéleménye Budapestről jelentik: Az állami számvevőszék volt elnöke, dr. Sírauss István pártonkivüli ellenzéki képviselő rendkívül érdekes nyilat­kozatot tett közzé az Esküít-pör kö­rül támadt politikai vitákkal kapcso­latban. A nyilatkozatban kifejti Strauss, hogy a bíróság ítéletével nem tartja elintézetínek az ügyet, viszont az ellenzék által indítványo­zott parlamenti vizsgáló-bizottságot sem tartja megfelelő fórumnak, ha­nem — véleménye szerint — az ál­latni számvevőszék illetékességéhez tartozik, hogy a panama-ügyet felül­vizsgálja. Dr. Strauss István többek között a következőket mondotta nyilatko­zatában : — Véleményem szerint az Eskütt­­ügyet nem intézhette e! a bíróság. Azzal sem értek egyet, hogy parla­menti bizottság közmegnyugvásra tudna az ügyben Ítélkezni. Erre a térre nem is szabad lépni, mert al­kotmányjogi követelményekbe üt­köznék bele a nemzetgyűlés. Az Es­­kütt-ügy elsősorban nem bűn tier, hanem számadási per. A számadási perek vitelére pedig megvan a leg­magasabb bíróság, a legfelsőbb álla­mi számvevőszék. Függetlensége nagyobb, mint bármely birósági fó­rumé. Függetlensége mellett készült­sége is olyan, amellyel tiszta vilá­gosságot tud hozni bírálata alapján a legszövevényesebb ügyben is, mert perrendszerüieg tárgyal és ta­nácsban hozza meg a maga Ítéletét minden, olyan államgazdasági és pénzügyi kérdésben, amelv a mi­niszteri felelősség alá tartozik. Mi is történt az Eskütt-ügyben? Kiviteli engedélyeknél a törvényes illetéken kiviil pótilletékeket szedtek ismeret­len célokra. Eldöntendő tehát első­sorban az. hogy a pőtilletékszedés milyen jogalapon történt és a besze­dett pótilletékek elszámoltattak-e és ha igen. milyen célra használtattak fel. Ha a felelős miniszter az ügyet nem bocsátotta a legfőbb számvevő­­szék ítélete elé. hanem csak bünper anyagává tette, amelyben az első­fokú biróság már ítéletet mondott, a számadási per kimunkálására a leg­főbb állami számvevőszéknek utóla­gosan meg keli adni a módot. Meg vagyok róla győződve, hogv ennek a magas bírói fórumnak az Ítélete el­oszlatna minden gyanút és rágal­mat, amelyek a számadási per anya­gának részeiben a bíróság ítélete titán is tovább élnek. Különben hi­­vatkozhatom ennek a nemzetgyűlés­nek történetéből vett analógiára: egy az országot izgalomban tartó különálló esetet utalt a Ház éppen a miniszterelnök ur kezdeményezésé­re a maga alkotmányos fóruma, a legfőbb állami számvevőszék elnöke elé. Értem a bank-gassei milliók fel­használásának és felszámolásának ügyét. Letartóztatták a Világ szerkesztőjét Kavarodás dr. Feleki Géza eajtopöre körű! Budapestről jelentik: A biróság végzése alapján a budapesti rendőr­ség csütörtök délelőtt letartóztatta és az ügyészség Markó-uccai foghá­zába szállította Feleki Gézát, a Vi­lág felelős szerkesztőiét, aki szerdán nem jelent meg sajtóperének tár­gyalásán. Feleki Géza ellen a pénzügymi­nisztérium indított rágalmazási port, amelynek tárgyalását szerdára tűz­te ki" a budapesti törvényszék. A tár­gyaláson Feleki Géza nem jelent meg. miután még a múlt hónapban sajtóperét pörön kívül elintézte a pénzügyminisztériummal, amely er­ről értesítette is az igazságügymi­nisztériumot. Az ügyészséggel azon­ban a pénzügyminisztérium eddig nem közölte a pörönkivüli elintézést, úgy, hogy a biróság a pör tárgyalá­sát kitűzte és arra megidézte Feleki Gézát is. Minthogy Feleki nem jelent meg, a biróság elrendelte letartózta­tását, amelyet csütörtökön végre is hajtottak. A Világ felelős szerkesztőiének le­tartóztatása nagy feltűnést keltett. A védők és az ügyészség aielnöke azonnal felkeresték Schandl tanács­elnököt. akivel közölték, hogy Felcki Géza sajtópöre már elintézést nyert. Schandl tanácselnök kijelentette, hogy annyira fáradt, hogy ma nem áll módjában az üggyel foglalkozni. Az adai magyarok választójoga A törvényszék bekéri a vétivekeí s azután határoz a kihagyottak felebbezéséről Az adai községi elöljáróság, mint már ismeretes, iskolát próbált te­remteni a választási listák össze­állítása terén. Pár nap óta Ada község kisbirói mást sem csinálnak, mint némileg antedatált végzéseket kézbesítenek a választóknak, leginkább a magyar választóknak, amelyekben értesítik, hogy kihagyták őket a választói névjegyzékből. A végzések kivétel nélkül november 25-én keltek s azt tartalmazzák, hogy az illető polgár állampolgársága vitás, ennélfogva törölték a választói névjegyzékből s ha a képviselőválasztásban részt akar venni, az esetben be kell mutat­ni az állampolgársági igazolványát. Összesen ötszáznegyvenen kap­tak ilyen kedélyes kis értesítést Ni­­kolics adai községi biró aláírásával. A választójoguktól megfosztottak legnagyobb része adai magyar, olyan, akinek már az apja. nagyap­ja is Adán született. De van a .vHás [állampolgárságú 540 közöt: dobro­­voliác is s olyan is. aki az S. II. 5. királyság javára optált idegenből, az opcióját elfogadták s Adán főidet adtak neki. Az adai községi biróság. amely az alkotmány és a választói törvény rendelkezéseinek mellőzésével pró­bálkozott korrigálni a névjegyzéket, némileg csalódott számításában. Azt hitték, hogy az adai kihagyottak tényleg nem keresnek más jogor­voslatot, mint amit a községi elöljá­róság végzése szab számukra. Ál­lampolgársági bizonyítványt tudva­levőleg sokkal körülményesebbuton­­módon lehet szerezni, semhogy az a névjegyzék • .végleges lezárásáig bemutatható legyen, a legtöbb em­bernek sem pénze, sem ideie nincs arra, hogy ilyen bizonyítvány után szaladgáljon. Mondani sem kell, hogy erre nincs is szükség. Akit már a választői névjegyzékbe előbb fel­vetlek, azt később azon a címen, hogy állampolgársága vitássá vált. nem lehet törölni a választói név­jegyzékből. Az adai kihagyott választók közül több százan a községi határozattal szemben felebbezést adtak be a szu­boticai törvényszékhez. Csütörtökön érkeztek be az adai felebbezések a szuboticai kerületi törvényszékhez, amelynek választási tanácsa Pavlo­­vics István elnöklete alatt nyomban »"sszeült. A íelebbezéseket Gavrics lilán referálta. A tanács megállapí­totta, hogy a határozat kézbesítésé­ről szóló vétiveket az adai elöljáró­ság nem küldte be s úgy határozott, hogy felhívja Ada községet, hogy a vétiveket küldje be. A kihagyott választópolgárnak a kézbesítéstől számított három napon belli! van joga felebbezni a határo­zat ellen. A törvényszék azonban fe* lebbezés nélkül, hivatalból is konsta­tálhatja. hogy az a jogcím, amellyel az adai községi bíró és két társa kí­sérletezik. törvénytelen. A törvény nem kívánja, hogy a választói név­jegyzékbe felvettek állampolgársá­guk igazolása nélkül kihagyandók. I Ha az állampolgárság igazolásához külön okiratot követelnének . attól, akit a választói névjegyzékben bent­hagynak. s ha az adai kísérlet sike­­frülne, a mostani választók alig egy I harmadrésze járulhatna február hó »8-án az urnák elé. Betiltották a Pistolet-et A rendőrség nem engedélyezi Sufeoticán a szereacse-játéköí A belügyminisztérium engedélyével december 1-étől kezdve játékkaszinó nyílt meg Szuboticán a Nemzeti szál­loda különtermeiben, ahol az Olaszor­szágban elterjedt rulett-szerű Pistoleí­­játék folyt. A szerencsejátéknak nap­­ról-napra nagyobb közönsége akadt, hi­vatalnokok és kereskedők, jómódúak és kevésbbé jómódúak egyarilnt szeren­csét próbáltak a forgó kerék mellett. Bár nagyobb mértéket nem öltött a já­ték, legtöbbnyire 10—20 dináros tétek kerültek a játékasztalra, — százdiná­­ros és ennél nagyobb tét alig akadt, a hazárdjáték pszihológiája alapján azonban mégis tartani lehetett attól, hogy a játékszenvedély később súlyos morális következményekkel járhat egyesekre nézve. Ez a körülmény volt az oka annak, hogy a szuboticai városi tanács a mi­nisztérium által engedélyezett játékte­rem mellett nem adott engedélyt mu­lató létesítésére, amint azt a Pistolet vállalkozói eredetileg tervezték. A rendőrség sem szívesen látta a szeren­csejátékot, annál kevésbbé, mert a já­tékasztal közönsége csaknem kivétel i nélkül szuboticaiakból került ki, mig másutt a rulett-szerű játék törzsközön­ségét nagyrészt az idegenek alkotják. Obradovics rendőrfőkapitány az enge­délyt felülvizsgálva megállapította, |liogy az tulajdonképpen Palicsra szól, mert nyilván a minisztériumnak is az volt az engedély kiadásával az inten­ciója, hogy ilyen módon Palics fürdő­­telep idegenforgalmát emelje. Ezen az falapon a rendőrfőkapitány a Szuboticán f működő Pistolet játéktermet estit őrt ö­­ikon betiltotta és csütörtökön este en- Inek helyiségében már meg is szűnt a I szerencse] át ék. I Mint értesülünk, a Pistolet tulajdouo­­sai a betiltás miatt felebbezést jelen­tettek be a belügyminisztériumhoz és kérték, hogy a miniszteri engedélynek; a rendőri tilalommal szemben szerezze­nek érvényt. Amennyiben a miniszté­rium is magáévá tenné a szuboticai rendőrség álláspontját, úgy a játéktér-, met Palicson fogják berendezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom