Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-09 / 308. szám
1924. november 9 BACSMEGYE1 NAPLÓ 5 oldal TINTA © m © ITÁLIA (Képek az útról) . Velencében, a Márkus-téren, mutatták azt a kőkockát, melyre egy osztrák bomba esett. Meg is jelezték: »bomba austriaca«. — Rettenetes elgondolni — mondom barátomnak —, hegy ezt az ékszerszekrényt egyszerűen levegőbe röpíthették volna. — Valóban az — feleli. —• A háború rettenetes. Miután azonban valaki elfogadta a barbárság törvényét, a háborút, nincs joga többé panaszkodni. Olyan gyermekes ez a különben megindító panasz, mintha a boxbajnok, kinek véletlenül nagyon szép szeme van, a mérkőzés megtörténte után igy kiált föl: »Nézzék, az ellenfelem ki akarta ütni az én szép szememet, ő, akinek nincs is olyan szép szeme...« * A háború a népek titáni ismerkedési estélye volt, melyhez égő falvak, lobogó városok szolgáltatták a világítást. Akárhova megyek, mindenütt ismernek engem szegény embertársaim. Rómában arcképet kell készíttetnem igazolványomba. A fényképész, akivel a fölvétel alatt beszélgetek, ahogy a fekete lepel alá bújik, hirtclenül megszólal, mint egy bubus, az én nyelvemen: — Ajmasker, dolgozni, dolgozni. Hadifogoly volt itt, négy évig. A római Elyseo-szinház igazgatójával az előcsarnokban csevegcK művészi újdonságokról. Egyszerre ő is kezd beszélni: — Eger, ideg van, fázni, fázni. Szerelmes szavaim, melyeket dajkálok és imádok, szivemben viselek, mennyire megriadok itt tőletek. Mintha sáros, véres holmikat vennének elő ezek a kísérletek s elém tartanák. Befogom a fülem, hogy ne halljam, eltakarom az arcom, hogy ne lássam őket. * Azok az uccai árusok, kik képeslapokat akarnak dánk sózni, mindenkit a maga anyanyelvén szólítanak meg. Az angolnak ezt mondják: »Gyönyörű«. A íianciának: »Művészi«. A németnek: »Praktikus emlék«. A magyarnak: »Nem drága«. Ismerik a gazdasági helyzetünket, ennélfogva lelkünket is ismerik. Róma, Colosseum, éjfél. Telehold bámul erre a roppant színházra, mely csorba, vicsorgó szikláival olyan, mint egy évezredekkel ezelőtt idepottyant, kihűlt égitest. A kőpáholyban, hol valaha császárok lesték az oroszlánok érkeztél, egy fiatalember nyekergeti a banán-kupiét, lenn pedig az arénán, hol a keresztények véreztek, római magánhivatalnokok hüsölnek egy ingben és tapsolják, vesézik a gyarló zenészt, fütyülnek, kacagnak, mikor egy hang mellé fog. Jó és rossz ötletek röppenek szájról-szájra. Órákig mulatnak igy a rögtönzött kabarén, melyet sehol másutt nem tudnék elképzelni. Milyen gyermekesek, igénytelenek, családiasak. Minden nagy nép családias. »Aula carducciana«. így hívják a bolognai egyetemen azt a szobát, melyben Giosue Carducci, a költő, tartotta előadásait. Távolból sokat gondoltam erre. Óriási teremnek hittem, végeláthatatlan alabastrom pillérekkel, hatalmas ablakokkal, csillogó mennyezettel, mely tanúja volt a világirodalom egy nagy fejezetének. Kinyitattam a szolgával. Az aula carducciana akkorácska, hogy hozzá képest egy tanyai iskola szobája valóságos táncterem. Fehérre meszelt falak, két pirinyó, hunyorgó ablak. Kilenc-kilenc pad, melybe női nevek vannak vésve: »Giana«, »Francesca«. Tábla, kréta. A falra diákverseket firkált valaki: »Le donne, le donne sotio le colonne di Universita . . .« »Az öreg ur nem kédvelte a diákkisasszoüyokat, magyarázza a szolga, ezért irtuk ide. Nagyon kiabált az egyetemen - Um síitája*, mint kö.lteménye^e-n a zsarnokokra. Mindég ilyen torzonborz volt, mint most a márványszobra. Megilietődve távozom a halhatatlanság e zugából. Ne gondolj soha német arányokra. Teremteni, alkotni mindenütt lehet. ♦ Játszani az élettel — ki ismeri ezt? Éjjel kettő és három között, mikor az utasok alusznak s a kalauz egy falnak dőlve bóbiskol, kiosonni a robogó gyorsvonat homályos folyosójára, érezni, hogy én vagyok e sötét kocsisor öntudata és fénye, mely jobban lángol, mint elő! a mozdony lámpája, befogadni magamba tájakat az alig-derengő éjben, kisuccákat, melyek álmukból fölliadva, mintegy rémülten gurulnak elém, aztán egy fordulónál, a szakadék vápájában, egyszerre és mégis végzetesen megpillantani egy mezőváros szélét, mindössze egy italmérést, mely előtt asztal áll, annál pedig e késő órán három fiatalember üldögél, vitázva, éberen, a narancsfröccsök mellett, oly élénken megvilágítva az előttük álló acetilénlámpa által, mintha nemis emberek, hanem moziképek lennének, behatolni titkaikba, melyeket a véletlen dob oda szeszélyes ajándékul, azonosítani magam velük egy pillanat ezredrészéig amig el nem tűnnek, elképzelni, játékosan, de rettenetes erővel, hogy a sors ti áfájából talán itt is születhettem volna és most én lehetnék az egyik, a hosszú, fekete, rendkívül idegenszerü, ki karját kinyújtva mutat a gyorsvonat, felé, az, akit utoljára látok . . . Kosztolányi Dezső. Február 8-án lesznek a választások Hétfőn oszlatják föl a parlamentet Beogradból jelentik: A király szombaton késő éjjel a kormány előterjesztésére aláírta azt az ukázt, amellyel a parlamentet feloszlatja. Ugyancsak aláírta az uralkodó az uj választások kiírásáról intézkedő dekrétumot is. Az uj választásokat február 8-dikán tartják meg és az uj parlament március 7-én fog összeülni. A parlamentet hétfőre hivják össze. Ä noviszadi Vojvodina Bank összeomlása 8294.011*47 dinár a veszteség — 50 százalékos kényszeregyezségi ajánlat Jelentettük, hogy a nyomasztó pénzhiány áldozatul követelte a noviszadi Vojvodina Bank r.-t.-ot, amely csődön kívüli kényszeregyezségi eljárás megindítását volt kénytelen önmaga ellen kérni Szombat reggel a Vojvodina Bank Kralj Petar-uccai intézeteinek redőnyeit már fel sem húzták. Szombaton délben egy órakor dr. Grigorievits Milivoj, a Vojvodina Bank ügyésze átadta dr. Belajzsits Vladimir törvényszéki elnöknek a banknak kényszeregyezség megindítása iránt terjedelmes kérelmét, amelyet 3154/924. szám alatt iktattak. Mi okozta a bank bukását? Feltétlenül megbízható helyről a bank sszeomlásáról a következő értesüléseit kapjuk: — A bank szombaton bejelentett ényszeregyezségi kérvényben az aktiákat 12,020.099.78 dinárral, a passziváat 20,314.111.25 dinárral szerepelteti, gyhogy a tényleges veszteség 8,294.011 már 47 para. — A bank bukását a, gazdasági viszcv yokon és a pénzhiányon kivül főieg az körülmény okozta, hogy a konj unkára idejében erején jóval felül bocsátezott iparvállalatok alapításába, ugyogy a konjunktúra elmúltával teljesen nmobllizálta magát, az uj alapítások edig nem tudtak a nyomasztó viszoyokkal megküzdeni. — A bank azért kérte maga ellen a ényszeregyezségi eljárást, nehogy azok, kik perrel támadták meg, a többi hite:zö és a betétesek rovására e'őnyöket zerezhessen. A bank veszteséges alapításai — A Vojvodina Bank 1921-ben Vojodina r.-t. címmel vaskereskedelmi állalatot létesített, amely a vasárak sése folytán nemcsak egész alaptőkéét elvesztette, de a bank 2,526.757.40 inárt kitevő követelésére sem jutott idézet és igy ezt a horribilis összeget, lint veszteséget le kellett írni. — Hasonló okiból bukott meg a bank gy másik alapítása: a Globus íilmválilat, amelynél a bank 450.000 dinár eszteséget szenvedett. — A noviszadi Lazárevits testvérek zalámigyáros cégért a Vojvodina Bank Narodna Bankával szemben 420.000 ináros váltójótállást vállalt, a szalámiyár kényszeregyezségi eljárást kéri íaga ellen és a váltót a banknak keliU kifizetnie és nincs semmi remény, hogy ebből az összegből valami visszatérüljön, miért is a bank az egész öszszeget leírta. — 1922-ben a bank átvette a noviszadi Prodanovits és társai füszerkereskedö céget. Itt a bankot 400.000 dinár veszteség érte. 1920-ban alapította a bank a Grafika r.-t.-ot, 13.000 részvénnyel a vállalat főrészvényese lett, ezenfelül jelentékeny összegekkel finanszírozta a Grafikát, a mely ezidén a gazdasági viszonyok áldozataképpen válságos helyzetbe jutott, úgyhogy részvényeiért még tiz dinárt sem lehet kapni. A Vojvodinai Bankot a Grafikánál 1,600.000 d. veszteség érte. — A banknak jelentékeny mennyiségű más részvénye és értékpapírja is volt a tárcájában, igy többek közt a 20%-os, úgynevezett pénzlebélyegzési állami szelvények is, amelyeknek árfolyamhanyatlásából a bankot 400.000 dinár veszteség érte. — A bank finanszírozta a Petrovits és Társa noviszadi kézmüáru nagykereskedést is, amelyet a dinárárfolyam hirtelen emelkedése összeroppantott, úgyhogy az a kényszeregyezségi eljárást volt kénytelen maga ellen megkérni. A bank itt nemcsak folyószámla és a leszámítolt váltókból eredő követelését vesztette el, hanem be kellett váltani a külföldre szóló jótállóleveleket is és ebből kifolyólag kára 470.0000 dinárt tesz ki. — Mindezekhez hozzájárult, hogy a bank magas kamatláb mellett volt kénytelen pénzeket felvenni, hogy üzemi költségeit fedezhesse. Ennek folytán « rendes banküzletnél 1,720.000 dinár veszteséget szenvedett. — Hatalmas mértékben járult a bank katasztrófájához, hogy a pénzügyigazgatóság veszteséges üzleteit is utólagosan megadóztatta, amelyek fejében 1,500.000 dinár veszteség merült fel. —- A bank bukásának egyik főoka még az a körülmény volt, hogy a bank adósai közült sokan fizetésképtelenekké lőttek, a kihitelezett összegek nagy része részben vagy egészben behajthatatlanokkú váltak és e cimen 3,250.000 dinárnyi hatalmas összegű károsodás érte. —I A bank arra kérte a törvényszéket, liogy a kényszeregyezségi eljárás befejezéséig szüneteltesse az ellene indított pereket 12 millió aktíva 20 millió passzíva A Vojvodina Bank r.-t. a törvény rendelkezéseinek megfelelően a kényszeregyezségi kérvényhez benyújtói ia ideiglenes mérlegét. E szerint a banknak kő» vetkező aktívái vannak: Készpénz, valuták, devizák és zsirószámlai követelések 28.171.24 Din. értékpapírok 20.000 „ adósok váltón 4,090.415.— * adósok folyószámlán 5,330.218.50 n ingatlanok 1,981.845.75 „ ingók leltára 369.449.29 „ áruosztályon lévő áruk 200.000.— „ _ összesen 12.020.099.78 Din. A passzívák a következők: Betétek 9,060.806.53 Din. hitelezők folyószámlán 4,762.982.97 „ visszleszámitoit váltók 3,682.390.— „ kamattartozás, hivatalnoki fizetések és ügyvédi költségek 2,750.000.— „ egyéb passzívák 57.931.75 w összesen 20,314.111.25 „ A bank egyezségi ajánlata — A bank hitelezői közül azoknak, akiknek garancialevél címén tartozik, 10 százalékos egyezséget ajánl. A többi hitelezőnek és igy a betéteseknek is 50 százalékot, de ha a garanciaievélhitelezők az egyezséget nem fogadnák el, akkor minden hitelezőnek egyformán 45 százalékot ajánl fel, olyképpen, hogy ezt az összeget három év alatt három részletben, vagyis évente egy részletet fizet a kényszeregyezségi eljárás befejezésétől számítva. — Az összes hitelezőknek november 8-áig, a kényszeregyezségi eljárás megkéréséig a rendes kamatlábat fizeti, azontúl 4 százalékot. — A bank reméli, hogy a künlevőségei közül nagyobb összeg fog befolyni, írint amennyit a mérlegében felvett és igy azt reméli, hogy a betéteseket 100 százalékig fogja tudni kielégíteni. A Vojvodina Bank igazgatóságában dúsgazdag beogradi, srbobrani és noviszadi tagok ülnek és eleve kijelentik, hogy a bank egyezségéért teljes szavatosságot vállalnak, ami bizonyára a betevőkre és hitelezőkre rendkívül megnyugtató hatással lesz. A bank hitelezői A banknak 382 betétese, hitelezője van, akik 9.060.806.53 dinárral szerepelnek. Nagyobb tételekkel szerepelnek: a noviszadi tőzsde 107.530.74, a petrovaradini vagyonközösség 2.723,717.12, a sr. karlovcii patriarchal uradalmak 101.638.90, Kukurics János Amerika 49.161.59, Persa Olach Zsabaly 57.292.20, Palánka község 59.494.72, I. jeligés betétkönyv 588.859.75, Petrovaradini vagyonközösség újabb 600.000 dinárral. A hitelezők közt szerepel a beogradi postatakarék is 1.049.877 dinárral, továbbá nagyobb összeggel a noviszadi tőzsde, a szombori főispáni hivatalnak 50.000 dinár betétje van a bankban. A pénzintézetek közül az említetteken kivül a Jugoszláv Bank noviszadi fiókja 842.195.80, a beogradi ! Kereskedelmi Bank 229.976 és a szuboticai Eskontna Banka 23.870 dinárral szerepel a hitelezők között. A Vajdaság közgazdasági körei remélik, hogy a noviszadi piac a Vojvodina Bank bukását nagyobb megrázkódtatás nélkül heveri ki. ZONGORÁZIK? Megjelent az uj Moravetz album! HEGEDÜL? v Megjelent az uj Moravetz album I C1MBALMQZIK ? Megjelent az u] Moravetz album! FUVOLÁZIK ? CLARINÉT0T vagy MANDOLINT JÁTSZIK ? Megjelent az uj Moravetz album! Minden hangszerre külön kiadás készült. Mindenütt kaphatók.
