Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-09 / 308. szám

1924. november 9. BAdaíMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet Erdélyben most volt a dandárja a ro­mán államvizsgáknak. Mindenki, aki magyar: orvos, tanitó, tisztviselő, sorra került. Lúgoson, az ottani pénzügyigaz­gató is kapott a divaton és — bár fe­lülről nem volt utasítása — levizsgáz­tatta magyar tisztviselőit. Csak úgy passzióból. A szegény tisztviselők, akik nem tudták, hogy a bolondját járatják velük, két napig izzadtak a dolgozatok­kal, amikor a pénzügyigazgató végül el­árulta, hogy a vizsga csak félhivatalos volt. A hivatalos majd a tavaszon lesz. Márciusban. Meir bal nes Gold a neve egy zsidó alapnak, amiből teljesen szegény zsidó­kat szoktak istápolni. A szolyvai orto­dox hitközségnek tizenhétezer koronája volt erre a célra, amikor jött az impé­­rium-változás és Szolyva Csehszlovákiá­hoz került. Az alapot az országcsere nagyon megviselte : a pénzlebéiyegezés folytán lefogyott az összeg háromezer koronára. Majdnem a hatodára. A hit­község fühöz-fához fordult, hogy az alap pénzét valahogy visszakapja az ál­lamtól — de nem volt szerencséje. Az utolsó kérvényre, amit a pénzügyminisz­tériumhoz intéztek, a válasz a napok­ban érkezett meg. Röviden azt írták Prágából a szolyvai zsidóknak: pénzle­bélyegzés volt, a voltra pedig nem ád a csehszlovák állam sem. A csíki magyarok újságját, mint meg­írtuk, betiltotta Florea prefektus, mert kellemetlen hangon irt működéséről. Az erdélyi magyar sajtó a lap betiltásáért erősen megtámadta Floreát, aki most a következő nyilatkozatban védekezik az erdélyi magyar közvélemény előtt: „A lapokban a „Székely Szó“ betiltásáról megjelent közlemények csak részben fedik a valóságot. Tényleg be van tiltva annak a „Székely Szó“-nak nyomtatása és terjesztése, amelynek sem felelős szerkesztője, sem tulajdonosa nincsen. A lap kiadójaként feltüntetett „Székely Szó kiadóvállalat“ fiktiv, nem létező cég. A lap ezenkivül sehol bejelentve nem volt; köteles lappéldányt sem az ügyészségnek, sem más jogosított ható­ságnak be nem küldött. Az ügyben egyébként a bíróság fog intézkedni. Aláírás: Florea“. Az erdélyi magyar la­pok elismerik, hogy talán igaza is van a prefektusnak. De — és itt van a bibi — nem értik, miért vette pont akkor észre ezeket a hiányokat Florea, amikor a csíki újság megírta azt a bátor vezér­cikket ? ... * Elbocsájtották a krassószörényi ma­gyar államtisztviselőket, akik csak a minap tették le az államvizsgát, kitűnő eredménnyel. A bukaresti kormány sze­rint nincs rájuk szükség: fölöslegesek. A közigazgatásban, az erdélyiben, már alig jár a lélek, de azért, ha valaki ma­gyar, azt a román politika kiteszi az uccára. Akkor is, ha románul tudnak. * A csehszlovák hadseregben sem gyöngy­élet a katonaélet. Történt, hogy a miío­­vicai gyalogezred mintazászlóalja — csupa magyar gyerek szolgál benne — elhatározta, hogy zenekart szervez. A tisztek mondták ki a határozatot, a ka­tonák csak akkor szereztek tudomást a jelentős reformról, amikor parancs jött, hogy a legénység tartozik megvá­sárolni a hangszereket: a pikulától kezdve a legmélyebb bombardóig. A parancs figyelmeztette a bakákat, hogy aki pedig nem járul hozzá a közadako­záshoz, áristomot kan. Kétnapi sötét­zárkát — zene nélkül. ★ Anghelescu megígérte az erdélyi ma­gyaroknak, hogy az ovodai oktatás ki­zárólag a tanulók nyelvén fog történni. Az Ígéretből azonban nem lett semmi. Temesváron, ahol jelentős százalékban élnek magyarok és németek, csupa román óvódat állítottak föl. Az inspek­tor csak annyit engedeti meg, hogy egyes óvodákban a német nyelvet kise­gítő nyelvként alkalmazzák. A magyar nyelvről az inspektor rendelete még csak meg sem emlékezik. A szászok erősen dolgoznak Erdély­ben, hogy pártjukat kiépítsék. Az elmúlt héten egész sor népgyülést tartottak a Barcaságban. A szónokok közül többen azt hangoztatták, hogy a kisebbségek­nek közös fronton kellene csoporto­sulni. Szász, magyar, együtt, közösen, egy táborban: ez az ideál — ugylátszik — érik már az erdélyi földön is. A Beográdi Újságíró Klub ünnepélyes megnyitása A felavatáson a király is képviseltette magát Beogradból jelentik: Szombaton nagy ünnepélyességgel folyt le a Jugoszláv Újságírók Egyesülete által Beogradban alapított Ujságiró-Klub felavatása. Az ünnepélyes megnyitást megelőzően délelőtt tiz órakor a Szent Száva tem­plomban istentiszteletet tartottak az Uj­­ságiró-Egyesület elhunyt tagjainak és támogatóinak emlékére, amelyen az egye­sület egész vezetősége, számos újságíró, az elhunytak családtagjai és számos elő­kelő politikus, köztük Davidovics Ljuba volt miniszterelnök vett részt. Délelőtt 11 órakor volt a Kralja Mi­­lana-ucca 43. szám alatt levő ház fél­emeletén levő, modernül és Ízlésesen berendezett klubhelyiség felavatása. Az érkező vendégeket Szokics Miloje fő­titkár és Ivanics Milorád pénztáros fo­gadták. Kovacsevics Kreso, az Ujságiró-Egye­­sület elnöke megnyitó beszédében üd­vözölte elsősorban a király képviseleté­ben megjelent Damjanovics udvari mar­said, továbbá a kormányt reprezentáló Pribicsevics Szvetozár közoktatásügyi minisztert, valamint a jelenlevő Marin­­kovics Voja volt külügyminisztert és a többi államférfiakat, diplomatákat és vendégeket. A beográdi diplomaták közül megje­lentek a megnyitáson Monsignore Pel­­legrinetti pápai nuncius, Sir Alban Joung angol követ, Bodrero tábornok olasz követ, Emandi román, Okenszki lengyel, Seba csehszlovák és Vakarevszki bolgár követek, dr. Katundi albán ügyvivő, a német követség képviseletében Hirsch­feld irodaigazgató, a magyar követség titkára és még számosán. Jelen voltak még Groll Milán volt külügyminiszteri államtitkár, konstantinápolyi követ, Wil­der belügyi államtitkár, valamint a mi­nisztériumok sok magasállásu tisztvise­lője és a beográdi társadalom sok elő­kelő tagja. Kovacsevics elnök megnyitó beszéde után a vendégek még hosszú ideig együtt maradtak barátságos beszélgetésre. Marinkovics Voját, akinek a klub megalakítása körül nagy érdemei van­nak, a klub vezetőségének péntek esti ülésén az egyesület első alapitó tagjául választották meg. Alapitó tagokul meg­választották továbbá Basics Nikola mi­niszterelnököt, Nincsics Momcsilló kül­ügyminisztert és Davidovics Ljubát is. A klubnak, amely Beograd egyik leg­előkelőbb egyesülete, az Újságíró Egye­sület tagjain kívül a kormány és a par­lament tagjai és azok léphetnek be ta­gokul, akiket a klub választmánya fel­vesz. Este 9 órakor tartotta a klub első estélyét, amelyen előkelő közönség vett részt. Betiltották a magyar párt becskereki nagygyűlését A párt működését nem korlátozzák Beogradból jelentik: A belügyminiszter szombaton délután ren­deletet bocsátott ki, amellyel a jugoszláviai magyar párt becskereki nagygyűlésének megtartását betiltja. A betiltó rendeletre vonatkozólag á Bdcsmegyei Napló beográdi mun­katársa beszélgetést folytatott Wil­der belügyi államtitkárral, aki a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — A magyar párt gyűlésének betiltását tisztán lokális okok tet­ték szükségessé. A nagygyűlés betiltása nem érinti a magyar párt működéséi, amelyet a kormány nem kiván korlátozni. A magyar párt szombati értekezlete Becskcrekről jelentik: A vasár­napi nagygyűlésre — amelynek megtartásában a magyar párt veze­tői az utolsó pillanatig reményked­tek — a szombati nap folyamán minden előkészület megtörtént. A vidéki pártok kiküldöttei dél­után három órakor értekezletet tar­tottak a Kaszinó nagytermében, a melyen a vasárnapi nagygyűlés elő­készítésével és a jelölésekkel foglal­koztak. A tanácskozáson az orszá­gos vezetőség részéről és a vajda­sági helyi pártok képviseletében mintegy nyolcvanan vettek részt. Az értekezletet dr. Vátrady Imre or­szágos társelnök nyitotta meg. Be­szédében rámutatott arra. hogy az előző Pasics-kormány május 4-ikén váratlanul betiltotta a magyar párt működését és a pártot feloszlatta. A működést csak - szeptember 6-ikán engedélyezte újból a Davidovics­­kormány. Ezért felhívta a jelenlevő­ket. hogy a párt megkezdett mun­káját folytassák ott. ahol május hó 4-ikén abba kellett hagyniok. Utána dr. Sántha György országos elnök rövid beszédben vázolta a magyar párt helyzetét és felkérte a vasár­napi gyűlés szónokait, hogy előadá­suk tárgyát ismertessék az értekez­lettel. Ennek megtörténte után meg­ejtették a jelöléseket az országos pártvezetőség megválasztására. A jelölő listát az értekezlet a követke­zőképpen állította össze: Országos elnök: dr. Sántha György (Szubotica). Társelnökök: dr. Váradv Imre ((Becskerek). Falcione Árpád (Som- 1 Bor), dr. Brezovszki Nándor (Novi­­" szád). Alelnökök: dr. Deák Leó (Szóm­kor). dr. Gráber László (Pancsevó), dr. Király Károly (Ada), dr. Nagy Ödön (Szubotica). Toriéi Bálint (Szubotica). Tóth Ferenc (Becske­rek). Zalán Gyula (Szubotica). Ug­­ra.v Lajos (Noviszad). Központi főtitkár: dr. Csettle Já­nos (Szenta). AdmUnsztraüv főtitkár: Szántó Róbert (Szubotica). pénztáros: Nagy Samu (Szubotica). Titkárok: dr. Streliczkv Dénes (Szubotica). dr. Békeffy György (Szubotica). Ellenőrök: Mara Jenő dr. (Becs­kerek) és Vass Kálmán (Szubotica). A jelölések megejtése után Sántha György dr. elnök az értekezletet be­rekesztette. A kiküldöttek tiszteletére este hét órakor bankett volt a Kaszinóban, nyolc órakor pedig a becskereki ma­gyar műkedvelők a Pillangó kisasz­­szony cimü operettet adták elő. A betiltás hire Becskereken A nagygyűlés betiltásáról a ma­gyar párt Becskereken időző veze­tői csak szombaton este értesültek a Bdcsmegyei Napló munkatársától. Nyomban érdeklődtek a helyi ható­ságoknál, amelyekhez azonban a ké­ső éjjeli órákig semmiféle rendelke­zés nem érkezett erre vonatkozólag. A pártvezetőség az éjszaka folya­mán újabb rögtönzött értekezletet tartott, amelyen a változott helyzet következtében fölmerült teendőket beszélték meg. Ezerkétszáz évi börtön A firenzei monstre-bünpor Firenzéből jelentik: Hat hónapig tartó tárgyalás után most hozta meg az íté­letet a firenzei esküdtbiróság, a három és fél esztendővel ezelőtt Enpoli köze­lében történt tömcggyilkosság ügyében. Százharminckét ember ült a vádlottak padján, ezek közül kilencvenkettöt ösz­­szesen 1251 esztendei börtönre Ítéltek, 1921 március 21-ikén történt, hogy azokat a tengerészeket, akiket Livornó­­ból Firenzébe rendeltek a vasutassztrájk miatt szünetelő vasúti közlekedés fen­­tartására, Empoli közelében a tömeg megtámadta és kilencet közülük meg­gyilkolt. Teljes három esztendeig tar­tott a vizsgálat ebben az ügyben, mig végre a tavasszal megkezdődhetett a végtárgyalás. Tekintettel a vádlottak nagy számára, a tárgyalóteremben egé­szen különleges intézkedéseket tettek. A por vádlottjai részére két hatalmas vasketrecet építettek és úgy helyezték cl őket, hogy azok, akik egymás ellen vallottak, ne kerüljenek egy ketrecbe. Az államügyész vádbeszéde teljes tizen­két napot vett igénybe, valamennyi vád­lott ellen életfogytiglani fegyházat in­dítványozott. 1500 kérdést terjesztettek az esküdtek elé, akiknek, minthogy a verdikt előtt nem szabad elhagyniok az épületet. Jobb éjszakán át a törvény­­széki palotában kellett hálniok. Az es­küdtek sok enyhítő körülményt ismer­tek el, csak 92 vádlottat mondtak . ki bűnösnek, a többit fölmentették. A ver­dikt alapján a bíróság a vádlottak egy­­harmad részét húsztól—harminc évig terjedő, egyharmadát tíztől—húsz évig, egyharmadát pedig egytől—tiz évig tartó fegyházra Ítélte. Az ítélet kihirdetése a legnagyobb elővigyázatossági rendszabályok között történt. A törvényszéki palota udvará­ban kétszáz karabinieri és egy zászlóalj lovasság volt készenlétben, azonkívül a tűzoltók is kivonultak két vizipuskával ............... ...■—um-........... A jugoszláv-magyar tárgyalások Egyesül a két jugoszláv delegáció Beogradból jelenük: A jugoszláv és magyar megbízottak közt Beogradban és Budapesten most folyó gazdasági tár­gyalásokról a jugoszláv delegáció szom­baton a következő kommünikét adta ki: — A Magyarországgal tárgyaló dele­gáció két szekcióból áll, az egyik veze­tője Budapesten Popovics Tihomir bu­dapesti követünk, a másiké — amely Beogradban működik — dr. Perics Ninko volt miniszter. Miután Perics a magyar delegáció vezetőjével együtt kilenc konvenciót már aláirt, plenáris ülésre hivta össze a szakértőket, ame­lyen egyhangúlag megállapították, hogy a tárgyalásokra még olyan ügyek ma­radtak vissza, amelyek egymással szoros összefüggésben vannak. Ezért szükséges, hogy a jugoszláv delegáció mindkét szekciója egyesüljön és egy bizottságot alkosson egy vezetővel, aki a delegáció szakértőivel egy helyen működnék. Pe­rics Ninko dr. ebben az értelemben ja­vaslatot terjesztett elő a külügyminisz­terhez és ezzel egyidejűleg állását a kormány rendelkezésére bocsátotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom