Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-09 / 308. szám

2. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1924 november 9

passzív vidékeknek gabonával való ellátása címén engedte át a miniszter a szövetkezetnek és a küldemények számára negyven százalék tarifaengeáményt adott. Megállapítást nyert, hogy a szövetkezet a fuvarlevelekkel kereskedést folytatott és azokat darabonként 500 dinárjával nyíltan árusította mindenkinek. A független demokraták a bizonyítékok beszerzése végett egy kereskedőt küldtek a szövetkezethez, aki vásárolt is öt fuvarlevelet. Ezen az alapon Zsariev erdőügyi miniszter, a szlovéniai demokrata-párt elnöke felhívta a ljubljanai rendőrség figyelmét a visszaélésre, hogy a nyomozást ebben az ügyben lefolytathassák.

A Radics-párt nem tart

gyűléseket

Zagrebból jelentik: A Radics-párt vasárnapra a boszniai Bihácsra nagy népgyülést hivott össze, amelynek megtartásáról azonban a kormányváltozás miatt elálltak. Radicsék hir szerint egyetlen gyűlésüket sem tartják meg, mert azoknak betiltásától, vagy szétzavarásától tartanak. A horvát köztársasági parasztpárt vezetősége a választási agitációt nem népgyüléseken, hanem bizalmas konferenciákon és házról-házra való agitációval akarja megszervezni.

A zágrábi tartományi főnökség belügyi osztályát likvidálják

Beogradból jelentik: A zagrebi, tartományi főnökség élére újonnan kinevezett df. Mojsilovicsnak az a feladata, hogy ismét likvidálja a tartományi főnökség belügyi osztályát. A kormány ezzel leépíti azokat a szerveket, amelyeket a Dayidovicskormány állított fel.

A külügyminisztérium sajtóosztályának uj vezetője

Beogradból jelentik: A külügyminisztérium sajtóosztályának főnökévé kinevezték Ivkovics Milos irattári igazgatót, volt sajtófőnököt.___

Az olasz sajtó támadása a jugoszláv kormány ellen

Vihar egy hajózási rendelet korul

Rómából jelentik: Zára városának képviselője. Dudán interpellációt intézett Mussolini miniszterelnökhöz, a külügyminiszterhez és a tengerészeti miniszterhez a jugoszláv kormánynak junius 20-án kibocsátott és a hivatalos lap október 8-iki számában megjelent rendeleté miatt, a mely szabályozza az idegen hajók tartózkodását az S, H. S. királyság területéhez tartozó vizeken. AZyünterpelláció rámutat a rendeletnek arra a következményére, hogy például az olasz hadihajók vagy az olasz királyi Jacht-klub: haiói. amelyek Zára városába igyekeznek, héti nappal előzőleg kötelesek ielezni ebbeli szándékukat és esetleg elutasításban részesülhetnek a jugoszláv

hatóságok részéről, amelyek a. hajók kikötését megtagadhatják.

Az olasz sajtó az interpelláció alkalmából a legélesebb kommentárokat fűzi a beogradi kormány rendeletéhez. A »La Gazetta di Venezia« a jugoszláv-olasz konferencia egyik olasz tagjának a következő nyilatkozatát közli:

— Ez a dekrétum törvénytelen és ellenkezik a nemzetközi joggal. Meglepő, hogy az olasz kormány megvárta annak nyilvánosságra hozatalát és megvárta, hogy egy képviselő leplezze le a nemzet előtt ezt a jogtalanságot. A dekrétum hatása alatt tanácsolhatnám a velencei konferencia felfüggesztését, sőt esetleg annak megszakítását is.

A leleményes szuboticai adóhivatal

A Lloyd tiltakozó gyűlése fegyelmi vizsgálatot fog követeim a jogtalanul eljáró adóhivatali tisztviselők ellen

xMegirtuk, hogy a szuboticai pénzügyigazgatóság utasítására a városi adóhivatal megszüntette a koronaértékben egyszer már kirótt'; har- Imadosztályu kereseti adónak dinár értékben való újbóli behajtását. A pénzügyigazgatóság intenciója azonban csak a harmadosztályú kereseti adóra nézve járt eredménnyel, míg a községi pótadó kivetésénél t} városi adóhivatal folytatja a nétgiszeszeres beszedést.

A hannadosztályu kereseti' adó behajtásánál a városi adóhivatal csak végrehajtó közege a pénzügyigazgatóságnak és ezért kénytelen volt engedni a pénzügyigazgatóság felszólításának. A községi pótadó szedése azonban már a városi adóhivatal hatáskörébe tartozik és ezért ennek az adónak a kirovásánál az

Hűség

Irta: Stella Adorján

Hárman laktak a rozoga, szellős padlásszobában. Muskátli Bence volt pincér, levitézlett portás, egykori parkettáncos és földkörüli utazó volt a bérlő egyúttal a feie a háromtagú családnak. Bölcs nyugalommal szemlélte a világ folyását, elvből nem dolgozott mást. minthogy felügyelt a család többi tagjaira. A második családtagot Bodrinak hívták, foglalkozására nézve drótszőrii foxi. a szépnemhez tartozott és mindig vígan csóválta a farkát. Micurkának hívták a harmadik családtagot, mint a neve- is mutatja, cirmoscica. egyetlen jóbarátja Muskátlinak és a Bodrinak. Ok hárman igen összetartottak. Egykor régen volt egy negyedik családtag is. Bertának hívták és arról volt nevezetes, hogy minden kezeiigyébe akadó tárgyat a Muskátli fejéhez vágott Ezek a tárgyak gyakran célt tévesztve. Bodrit vagy Micurkát érték, miért is a két jóbarát őszinte undorral viseltetett Berta iránt, aki különben a ház úrnője volt. Kő esett le a szivükről, amikor a gazdájuk a levélhordóval rajtakapta Bertát és kidobta a padlásszcbából.

— Nővel többet nem állok szóba — mondta ekkor Muskátli —■. mind csalfa ahány van ezen a világon. Egy sincs hii köztük.

Muskátli szavának is állt és ettől kezdve hárman éltek együtt boldog békességben. A szobában található tárgyak nem repültek többet, igaz viszont hogy alig volt tárgy a szobában. Muskátli rendre mindent eladogatott. Mint családfentartónak gondoskodnia kellett a családról és ennek a kötelezettségének nem tudott másképen eleget tenni, minthogy mindent eladott. Egy év óta nem volt mit elkótyavetyélni. Muskátli tehát a családíentartói tisztségről lemondott. Mint soron következő. Bodri lett a családfentartó.

Hogv ezt hogy csinálta? Igazán egyszerűen. Először is gyakran érték családi örömök és ilyenkor az újszülött (íis főzik — Muskátli vigyázott rá. hegy

jcsak fajtiszta foxik udvaroljanak Bodri- kátli a bizonytalanságot, ínak — nagyon jó áron keltek el és biz- jBodri u.i tulajdonosát.

adóhivatal nem alkalmazkodik a pénzügyigazgatóság utasításához. A kereseti adó helyett tehát az 1924. évre szóló községi pótadót. szedi a négyszeres összegben, ami még súlyosabban érinti az adózókat, mert a községi pótadó lényegesen magasabb a harmadosztályú kereseti adónál.

A városi adóhivatal a négyszeres pótadó szedésével ugyanolyan szabálytalanságot követ el. mint amilyen tévesen értelmezte az adótörvényt amikor a harmadosztályú kereseti adó négyszeres összegét akarta behajtani. A két adónem ugyanis szoros összefüggésben van egymással, miután a községi pótadót a harmadosztályú kereseti adó után szedik. Tekintettel azonban arra, hogy a harmadosztályú kere-Felkereste

| osrtották a csaiád létminimumát. Saií nos, csak rövid időre, mert enni mind\ hármuknak naponta kellett, viszont j Bodri, bármilyen szorgalmas családfentartó volt is. csak a természet által megszabott keretek között tudót eleget tenni anyai kötelezettségének. Nem is a kis Bodrikból tartotta fenn Bodri a családot. hanem egészen furcsa és mégis egyszerit módon: a szép kutyát Muskátli eladta és ebbő! élt. Hogyan lehet abból megélni? Kérdezheti mindenki, aki nem ismeri Muskátlit vagy Bodrit. Kitűnően. — hangzik a beavatottak felelete. Muskátli ugyanis hetenként átlag kétszer eladta a Bodrit és Bodri hetenként ugyancsak átlag kétszer visszaszökött a gazdájához.

ök ketten nagyszerűen értették ezt a csalást. Nem volt' a városnak olyan távoli pontja, ahova Bodrit ne adta volna már el jó gazdája. És Bodri a kiapadhatatlan pénzforrás, visszaszökött. Minden akadályon, becsukott kapun, villamos- és autóéigázoláson és sintérveszélven keresztül haza szaladt, jelentkezett a gazdáidnál, aki megsimogatta és elindult vele uj vevőt keresni. A vevő. akármilyen keveset ígért érte. a kutya az övé lett. Igaz. hogy csak rövid ideig. Mert ahogy szerét tehette, rohant vissza Muskátlihoz, akit igazi kutvahüséggel szeretett. És ilyenkor friss pénzzel- a zsebben, nagyon örvendett a visszatért Bodrinak Muskátli és Micurka. A családfő nagyokat tapsolt a tenverébe. Micurka pedig dorombolva dörgölőzött a megtért cimborához.

— Miiven jó. hogy nincs asszony a háznál — sóhajtott fel Muskátli —. legalább nem rontia el ezt a mesés hangulatot. Mert a nő az elrontóia a földi békének.

Egyszer bai történt Bodrival. Eladta egy gazdag kereskedő feleségének és az eb harmadnapra se tért vissza. Ez nem szokott előfordulni. Muskátli határozottan ideges lett és Micurka is türelmetlenül miákolt a jóbarát után. Negyednaptiál tovább nem bírta ki Mus-Mit akar. ió ember?, — kérdezte az asszony.

— Nagysága, ne haragudjon — válaszolt könnvek között Muskátli —. de szeretném még egyszer a volt kutyámat látni. Nagyon a szivemhez nőtt az a dög.

Az asszony ülnev-ette magát.

— Szép magától ez a ragaszkodás. I Bodri most meg van kötve. Rosszul vi'selte magát.

— Megkötötték? — kérdezte Muskátli rémülten. — Az én kutyámat? Hát akkor hogy teljesítse a kötelességét?

— Miféle kötelességét?

Muskátli zavarba jött.

— Úgy értem, hogvmint házőrző, hogy teljesítse a kötelességét?

— Muszáj volt megkötni. Le akarta harapni a kanári nyakát.

—i Muskátli megcsóválta a fejét.

— Einye. ejnye — gondolta magában —. ha ilyen vicceket csinál, persze, hogy megkötik.

Bodri rettenetesen szégyelte magát, amikor meglátta a gazdáját. Bocsánatkérőén nézett a kötélre, mint aki azt mondja, hogy pardon, én nem tehetek róla, ez vis major...

Muskátli megszólalt:

— Nagyon szeretném, nagysága, ha nem tartaná sokáig megkötve, fái a szivem érte.

— Maid kiengedem, ha jól viseli magát — szólt az asszony. Aztán hozzátette: — de nagyon ragaszkodik maga ehhez az ebhez.

—• Édes testvérem volt ez nekem, nagysága. — felelt Muskátli hamis pátosszal.

— No nem bai — szólt az asszony kegyesen —. maid tía lesznek kis kutyák iöiiön el kan maca is1 egyet.

Erre már olszomorodott a jó Muskátli. Hogyan? Hát az fs lehet, hogy a Bodri másutt fiadzik meg és nem nála? És talán más fogja árulni a kis foxikat. Illedelmesen elköszönt és busán ballagott hazafelé.

Kora hajnalban kaoireálásra 'ébredt. Izgatottan nyitott a.itót. Valóban a Bodri érkezett meg vonyitya ,é§ ficánkolva. A

seti adót 1920. óta nem vetették ki bizottságilag, a városi adóhivatal minden törvényes felhatalmazás nélkül kisajátította masának az adókivető bizottságok hatáskörét — mint azt maga a pénzügyigazgatóság is megállapította — és még tetézi ezt az eljárást azzal, hogv évek óta a ki sem vetett, de önkényesen feltételezett harmadosztályú kereseti adó után szedi a községi pótudói. A városi adóhivatal közegei önkényesen megállapítják. hogy mennyi lenne a kereseti adóu ha azt az adókivető bizottságok vetnék ki és ezután az igy megállapított kereseti adó után szedik a városi pótadót.

A négyszeres pótadó szedésére nézve kérdést intéztünk a városi adóhivatal vezetőihez, akik kijelentették a Bdcsmegyei Napló munka-! társának, hogy a városi költségvetésbe a dinárértékben számított harmadosztályú kereseti adó után járó községi pótadó bevétele van előirányozva és éppen ezért állapították meg az 1924. évre a községi pótadót csak 245 százalékban. Az adóhivatal vezetőinek kijelentése szerint kénytelen most ezt a négyszeres pótadót szedni, hogy elérje a költségvetésben előirányzott bevételt.

A városi adóhivatal eljárásába a szuboticai kereskedők természetesen nem nyugszanak bele és a Lloyd vasárnap délelőtt megtartja tiltakozó gyűlését, amelyen indítványozni fogják, hogy a város indítson fegyelmi eljárást a jogtalanul eljáró adóhivatali tisztviselők ellen. A tiltakozó gyűlésnek ezt a határozatát küldöttség fogja a főispán és polgármester tudomására hozni, annak kifejtésével, hogy úgy a harmadosztályú , kereseti adó tervezett behajtása. mint a most folyó községi pótadó-szedés törvényellenes. A Lloyd az akció sikere érdekében felhívja a kereskedőket, hogy a vasárnap délelőtt tiz órakor megtartandó tiltakozó gyűlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg.

szájában finom toilacskák sárgállottak, bizonyságául annak, hogy Bodri távozása előtt nem felejtett el bosszút állani a kanárin.

Pár hétig nyugodtan telt az idő. A

családfentartó néhányszor gazdát cserélt és mindannyiszor még aznap haza érkezett. Nem akart Muskátlinak felesleges izgalmat okozni. Egyszer aztán egy külvárosi villába került és napokig nem jelentkezett.

— Talán eltévesztette az utat — aggódott Muskátli és ncgyednap meglátogatta Bodri ui tulajdonosát.

— Biztosan megkötve tartják. — vigasztalta magát, amikor szivdobogva beállított a villába. A nyitott ajtón keresztül színes narltba ért. Tavasz volt. A fák fiatalos pompával ragyogtak. Mus-, kátli óvatosan ment előre a gondozott1 ösvényen. Egyszerre csak majdnem, gyökeret vert a lába. Az egyik szines virággrup körül ott hancurczott Bodri egy másik tarka kutyával a legnagyobb egyetértésben. Muskátlinak a szivébe nyilalott a fájdalom.

— Bodri! Bodri! — kiáltotta haragosan.

Bodri a neve hallatára felkapta a faiét. udvariasságból egyet-kettőt csóvált a farkával, aztán tovább ugrándozott a másik kutyával. Az is felkapta a feiét és vakkantott e.gvet. Muskátli jól szemiicvre vette. Helyes kis buli volt. az erősebb nemhez tartozott.

— Bodri! Bodri! — kiáltott mégegvszer.

Bodri rá se hederiíett. Tovább szórakozott a Bulival. Muskátli kétségbe volt esve.

— Hiszen ebből a barátságból értéktelen. korcs foxik fognak születni! — aggodalmaskodott. Aztán eszébe iutott. hogy hiába kínozza magát. Bodri nem tér már vissza, hiszen ha haza akart volna mennL nyitva á!t a kapu. Mély szomorúsággal a lelkében ballagott haza. Otthon maga mellé vette Micurkát és bánatosan súgta a cica fülébe:

— Most már te leszel a családfentartő. Mert látod. Micurka. a női hűségben nem szabad bízni, még hai kutya is az illető, i*,