Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-08 / 307. szám
1924. november 8. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal A rokkantegyesulet kiáltványa a külföldhöz A Népszövetségtől és a külföldi emberbarátoktól kér segítséget a jugoszláviai hadiárváknak Hat év óta a jugoszláv politikai elet minden fordulatát, kormányok változását, a parlament minden újabb összeillését, feloszlatását, ujraalakulását refrénszerüen kíséri a hadirokkantak kérő. panaszkodó és követelő szava. Néhány évvel ezelőtt drámai erővel vonta magára a közvélemény figyelmét a rokkantak elkeseredett tüntetése a narlament karzatán és azóta is a rokkantegyesülei minden alkalmat megragadott, hogy a királynál, a kormányoknál, a nemzetgyűlés elnökségénél sürgesse a hadirokkantak nyomorúságának törvény utján való enyhítését. A legutóbbi válságnál is résen álltak a rokkantak és szüntelenül figyelmeztették az illetékes tényezőket, hogy a legelső teendőjük legyen az ő helyzetük rendezése: a rokkanttörvény megalkotása. Az állam kötelességérzete a rokkantakkal szemben megnyilvánult most abban a kísérletben is. amellyel a felelős tényezők a parlament feloszlatását éppen a rokkanítörvény sürgős szükségére való hivatkozással igyekeztek későbbre halasztani. A rokkantegyesület központi választmánya. amely a kormányválság mostani elintézésének pillanatában permaneneiában volt. egy végső eszköz igénybevételét határozta el, hogy a liáboru élő áldozatain némiképpen segítsenek. Mint Beogradból jelentik, a rokkantak országos választmánya elhatározta, hogy kiáltvánnyal fordul a külföldi rokkantegyesületekhez. a Népszövetséghez 'és valamennyi ismert európai és amerikai filantróphoz. Miután az uj kormány ígéretet tett arra. hogy a rokkantak számára a pénzügyi bizottság utján gondoskodik pillanatnyi segítségről, a rokkantak most a hadiárvák ügyét teszik magukévá. A kiáltványban a külföld humanitására appellálnak és kérik, hogy siessenek a kétszázezer jugoszláviai hadiárva segítségére, akikről sem törvény, sem állam, sem társadalom nem gondoskodik a hatodik tél rémségeinek küszöbén. A megbilincselt ügyész Karácsonyi ügyész bántalmazó! a bíróság előtt Budapestről jelentik: Karácsonyi Bá" lint ügyész bántalmazása ügyében a budapesti törvényszék pénteken folytatta a főtárgyalást. Az első tanú özvegy Száraz Jánosné nefelejtsuccai lakos, aki ablakán kinézve látta, hogy egy rendőr karddal ver egy urat, majd dulakodást látott. Karácsonyi ügyész szerinte kissé ittas volt, de nem részév, mert nem tántorgott. „ Pajorig János és Szojka Árpád bérkocsissegédek szintén tanúi voltak, mikor a rendőr inzultálta az ügyészt. Karácsonyi ügyész udvariasan bemutatkozott a két bérkocsissegédnek és kérte őket, hogy tanúként jelentkezzenek, de ők foglalkozásuk miatt nem merték nevüket felíratni. Kákonyi Ferenc rendőrfelügyelő-lielyettes a VII. kerületi rendőrkapitányságon őrszobaparancsnok volt az emlékezetes éjszakán. Az ügy miatt fegyelmi eljárás folyik ellene és állásától felfüggesztették. Látta, hogy az ügyésznek vérzik a feje. Ittas nem lehetett, mert nyugodtan ült a pádon. Pintér Fábián főtörzsőrmester volt azon az éjszakán a VII. kerületi kapitányság kulcsára. — Az ügyész fejéből csörgött a vér, — mondja ez a tanú. — Egyre azt mondotta, csak a rendőrt sajnálja, mert ennek az ügynek még folytatása lesz. Szesz szagát érezte az ügyészen, támo lyogva ment, de nagyon udvariasán viselkedett, csak többet beszélt, mint kellett volna. Tóth Vince rendőrfogalmazó előadja, hogy reggel öt óra tájban jelentette neki Kántor dijnok, hogy megbilincselve behoztak egy részeg ügyészt. Rögtön utasítást adott, hogy kisérjék az orvos elé az ügyészt. Később visszakapott két orvosi látleletet, az egyik a sérülésekről szólott, a másik pedig az ittasságról. A látlelet az ügyésznél másodfokú ittasságot, beszámithatatlanságot állapított meg azzal, hogy nyolc óráig nem hallgatható ki. Változások az amerikai kormányban A republikánusoknak csak három szavazattöbbségük van a szenátusban Newyorkból jelentik : Az Unió kormányában, a lépők jelentése szerint nagyobb változáok lesznek. Coolidge csak három minisztert akar megtartani : Hughcst, Hcwert és Melbcrnl, mig a belügyi, földmivelésügyi, hadügyi és tengerészeti tárcát másokra szeretné bízni. A republikánus pártban Coolidge terveve! egyáltalán nem rokonszenveznek, mert az a véleményük, hogy a régi miniszterekre szüksége van az országnak. Hughes, hír szerint le akar mondani, mert miniszterségére úgyszólván egész vagyona ráment. A szenátusban a republikánusok nak csak három szavazattöbbségük van a demokratákkal és La Follette-pórti szenátorokkal szemben. Seipel konferenciára hívja Középeiiropa kormányelnökeit A dunai államok gazdasági együttműködését akarja megvitatni Becsből jelentik: Seipel kancellár nagyszabású terv előkészítésével foglalkozik: Középeurópai kormányelnökeit és külügyminisztereit tavasszal Bécsbe akarja összehívni, hogy a középeurópai államok gazdasági együttműködésének feltételeit megvitassák. Az osztrák kancellár Ausztria szanálását csak epizódnak tekinti Középeurópa rekonstrukciójának folyamatában és ezt a véleményét a Népszövetség előtt már több Ízben kifejtette. Felfogása szerint a dunai államok nagy hatással —'miak egymásra a gazdasági életben és egyiknek krízise érinti a többi dunai államot is. Seipel meg akarja győzni a középeurópai államok kormányait, hogy a Duna mentén csak akkor következhetnek be normális állapotok, ha la kormányok megállapodnak egy egységes gazdaságpolitika irányelveiben és egymást nem vetélytársakként. hanem együttműködésre hivatott tényezőkként fogják kezelni. Az osztrák követségek legközelebb megkezdik a puhatolózást a középeurópai államok kormányainál, hogy a bécsi konferencia tervét mikép fogadják. salgás. Mindenről szabad beszélni, csak politikáról nem. Coolidge minden héten egyszer fogadja az újságírókat, ezek körülállják az Íróasztalát és a legkülönbözőbb politikai kérdéseket intézik hozzá. Iyenkor »kibeszéli magát« az elnök s ennek fejében fentartja azt a jogot, hegy máskor politikáról nem beszél. A látogatók ezt nagyon jól tudják s ezért senki sem követi el azt a tapintatlanságot, hogy politikai kérdésekkel zaklassák. Coolidge elnököt a hallgató jelzővel ruházták fel, de éppenséggel nem illik rá ez a jelző, ha társadalmi, művészeti és irodalmi kérdésekről diskurál. Ilyenkor bőbeszédű és gyakran ránevet a hallgatójára: — No, nincs Igazam? A hallgató elnök a választási kampány alatt megközelítőén sem beszélt annyit, mint más elnökjelöltek szoktak. — Ha az én tetteim nem tudnak magukért beszélni, — ez volt a jelszava — akkor a számnak semmi mondanivalója nincs. Az utolsó héten pedig éppenséggel semmit sem mondott. — Eleget beszéltem, — így szólt barátaihoz —■ azt a pár napot, amit még a hivatalomban tölthetek, munkára akarom fordítani. Valaki megkérdezte tőle, mi az érzése, meg fogják-e választani, vagy sem? —• Ezt ne tőlem kérdezze, — repükázott — hanem az amerikai választóktólök sokkal jobban tudják, mint én. A „HALLGATÓ“ Látogatás Goolidge-nál Egy amerikai újságíró Coolidge megválasztása alkalmából a következő portrét festi az Egyesült-Államok elnökéről. Coolidge távolról sem hasonlít ahhoz az elnöktipushoz, amelyet Roosevelt Tivadar szabott meg. Rooseve.t bármikor és bárkivel hajlandó volt szóba állani s nem egyszer mondotta, hogy az ő ajtaja mindig nyitva! áll. — Ha egy amerikai polgár — jelentette ki egy' ízben — akkor keres fel, amikor a legédesebb álmomat alszom, én kiugróm az ágyamból, megrázom a kezét, megkérdezem tőle: no ini baj van? Az. amerikaiak meg sem ütköztek túlságosan ezen a felfogáson, mert hiszen az uj világban megszentelt tradíció, hogy az elnökhöz — nem ugyan akkor, amikor legódesebb álmát alussza — mindenki bemehet, megrázhatja kezét s hangos jókedvvel az arcába liarsoghatja: — How do yo do? Coolidge nem respektálta ezt a tradíciót. — Nekem annyi a dolgom, — okolta meg a tradícióval való szakítást — hogy képtelen vagyok ezeket a kézszoritásokut elfogadni. Nem is szólva arról, hogy kissé gyenge) a karom s még olyant ránthatnak rajta, hogy kirándul a helyéből— Ennek tulajdonítható, hogy a Fehér Ház ama látogatói, akik pusztán az elnök kezét akarják megrázni, egy folyosóra kerülnek, ahonnan beláthatnak az elnök dolgozószobájába. Ezzel aztán meg is kell elégedniök. — - De ha valakinek valami mondanivalója van, — szólt Coolidge — akkor csak jöjjön az illető hozzám, szívesen látom. I Ez az Invitálás mindenki számára szól, még az idegeneknek is. Ha külföldi az elnök elé akar jutni, semmiféle protekcióra nincs szüksége. Nyugodtan mehet végig a Pennsylvánia Avenue-n, rendőrök vagy detektívek nem, fogják feltartóztatni, sőt még akkor sémi állják útját, amikor a Fehér Ház kapuján fordul be. Á portás barátságosan mosolyog rá és még azt sem kérdi tőle, mit tetszik keresni. — Nagyon természetes ez, — magyarázta a pontás —* * mert hiszen ha valaki idejön, az bizonyos, hogy— nem a német császárt keresi. Az einök előszobája tágas terem, a melyben Mr. Slemp, a titkár ül. • — Az elnök úrral szeretnék beszélni. Az ember! azt hinnél, hogy erre kutató szemek szegeződnek rája és száz kérdés firtatja, miért akar az elnökkel beszélni, mit akar az elnöktől, minek jött tulajdonképpen ide s így meg amúgy— Mr. Slem a látogatóra emeli a pillantását és nyugodtan igy szól: — Rögtön elintézzük az ügyet. Néhány perc múlva pedig már figyelmezteti az idegent, lépjen be az elnök szobájába„ — De hiszen uccai ruhában vagyok, — szabódik az európai ceremóniákhoz szokott idegen — én csak azért jöttem, hogy megtudjam, mikor volna kegyes az elnök ur fogadni? Mr. Slemp elnézően mosolyog, int a kezével, hogy a ruha nem számit, csak tessék egész bátran bemenni az elnökhöz. Coolidge nyájasan és mosolyogva fogadja az Idegent s megkezdődik a tár-A siifeoticai színházépítés A zsűri megkezdte a pályázatok elbírálását Ismeretes, hogy Szubotica városa pályázatot irt ki az uj színház tervezetének elkészítésére és az egész országból összesen hat pályaterv érkezett be. A tervezetek elbírálására a kiszélesített tanács öttagú zsűrit hivott meg. Pénteken érkeztek Szuboticára a zsűri tagjai: Bajalovics Petar beogradi műegyetemi tanár, Smiljanov beogradi mérnök, Mátics Szvetozár mérnök, volt vasutigazgató-helyettes és Tomics Dusán novisadi mérnök, akik Petrovics Koszta városi főmérnök vezetésével azonnal hozzáláttak a benyújtott tervek tanulmányozásához. Pénteken délután a zsűri megtekintette a csonka színházépületet is. Ä zsűri munkája néhány napig fog tartani és valószínűleg vasárnapra hozza meg a döntést, hogy melyik pályázó tervét fogadja el. A terveket ezután a főmérnöki hivatal ki fogja állítani a vá» rosháza épületében. Fosztogatják a Novakanizsára címzett leveleket Nem intézkedik a postaigazgatóság % Szentéről jelentik: Novakanizsa lakossága körében általános panasz merült fel az ellen, hogy a községbe címzett leveleket ismeretlen tettesek feltörik s a bennük talált értékeket, pénzt, bélyeget kilopják. A levélfosztogatók főként az Amerikából érkező levelekre és a bíróságokhoz intézett beadványokra vadásznak és számtalanszor megtörtént, hogy a bíróságokhoz levélben érkezett bélyeggel ellátott beadványok bélyeg nélkül érkeznek meg rendeltetésükre. Legutóbb dr. Nikoücs sombori ügyvéd beadványt küldött postán a novakanizsai járásbírósághoz. A levelet útközben felnyitották és a benne levő kétszáznegyven dinár értékű okmánybélyeget kilopták. A bélyegek egy része az aktára volt ráragasztva, amin a levélfosztogatók úgy segítettek, hogy egyszerűen levágták az aktáról. Dr. Bodnár Mihály novakanizsai ügyvéd címére küldött pénzeslevélből tízezer dinárt loptak ki. A noviszadi postaigazgatósághoz már hónapok óta. tömegesen érkeznek a feljelentések, azonban mindeddig nem indítottak vizsgálatot a rejtélyes levélfosztogatók ellen.
