Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-07 / 306. szám

4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ *924 november 7. A pénzügyigazgatóság megtütia a másodszori adószedést A szuboticai Lloyd mozgalma — Ä városi adóhivatal kisajátította az adókiveíő bizottságok hatáskörét — A városi adóhihivatal eljárása teljesen téves. Az 1920—21. évi költ­ségvetési törvény ugyanis taxatíve felsorolja azokat az adónemeket, a melyek négyszeresen vetmclők ki. Ezek az adónemek: az első és má­sodosztályú kereseti adó: a had­mentességi dij. stb.. azonban a har­madosztályú kereseti adóról ebben a törvényben szó sincs. — Ettől függetlenül pedig a még érvényben levő 1912. évi 60.000 szá­mú utasítás értelmében, arms a ren­des adókivetés nem történik meg. addig az adó behajtása csak az utolsó rendes kivetés alapján történ­hetik. vagyis Szuboticán a városi adóhivatal csak a legutóbbi rendes adókivetés, vagyis az 1920. évi adó­kivetés alapján szedheti be a har­madosztályú kereseti adót. Külön­ben is egy 1922. évi rendelet csak arra utasítja az adóhivatalokat, hogy dinárban könyveljék el a be­szedendő adókat, de nem arra, hogy a koronaértékben kivetett adót dinárértékben hajtsák be. Az egész mostani eljárásban tehát merőben téves a városi adóhivatal állás­pontja. Kijelentették még a oénzügyigaz­­gatóságon. hogy Vidákovics János adóhivatali főnöknek a Bácsmegyei Napló-ban megjelent cikke alapján jelentéstételre fogják felszántani a városi adóhivatalt és meg fogják til­tani a már kirótt harmadosztályú kereseti adó újbóli behajtását. Merénylet Primo di Rivera ellen Egyik tisztje kétszer rálőtt — A diktátor megsebesült — A merénylőt kivégezték — A spanyol sajtó titkolja a merényletet Á szuboticai városi adóhivatal kétszeres adószedése súlyos bonyo­dalmakra fog még vezetni. Az ön­kényes eljárás ellen ugyanis a szu­boticai közgazdasági tényezők eré­lyes demonstrációra készülnek. A szuboticai Lloyd nevében dr. Fi­scher Jákó, a Lloyd ügyésze csü­törtök délelőtt felkereste Vidáko­vics János adófőnököt, akihez kér­dést intézett, hogy milyen törvény vagy rendelet alapján határozta ei az adóhivatal az egyszer már be­hajtott harmadosztályú kereseti adónak dinár értékben való újabb beszedését, mert az esetben, ha van erre törvényes intézkedés, úgy a kereskedők készségesen eleget tesznek kötelezettségüknek, ellen­kező esetben azonban nem hajlan­dók másodszor is megfizetni egy­szer már kirótt adójukat. Vidáko­vics adófőnök lényegében hasonló választ adott, mint ahogyan a Bács­megyei Napló munkatársának már szerdán magyarázta a másodszori adóbehajtást és egyben hozzáfűzte, hogy a kereskedők kellemetlensé­geknek teszik ki magukat, ha meg­tagadják az egyszer már beszolgál­tatott adók négyszeresének újbóli megfizetését. A Lloyd egyáltalában nincs meg­elégedve az adóhivatali főnök vála­szával, amelyből kiderül, hogy a városi adóhivatal teljesen önkénye­sen jár el a mostani adóbehajtásnál. A harmadosztályú kereseti adót ugyanis bizottságnak kell a törvény értelmében kivetni, ez a bizottság azonban már évek óta nem műkö­dik és utoljára 1920-ban vetette ki a harmadosztályú kereseti adót. azonban az akkori kivetéseket is megsemmisítette a pénzügyminisz­ter különböző szabálytalanságok miatt. Azóta a harmadosztályú ke­reseti adót az előirt bizottság he­lyett a városi adóhivatal veti ki tel­jesen önkényesen, holott a városi adóhivatal csupán végrehajtó köze­ge a pénzügyigazgatóságnak az ál­lami adók behajtásánál. Vidákovics adóhivatali főnök nyi­latkozata szerint a városi adóhiva­tal az adókivető bizottság működé­sének híján az 1920. évi megsemmi­sített adókivetés alapján kalkulálta ki, hogy mennyi harmadosztályú kereseti adónak kell befolyni az 1922, 1923. és 1924. évekre és erről az előirányzott összegről, amelyben az 1920-as kivetés négyszeresét számította, jelentést tett a pénzügy­igazgatóságnak. Közben azonban behajtották a kereseti adót és mivel lényegesen kevesebb folyt be. mint amennyit a városi adóhivatal elő­adásában önkényes számítással elő­irányzott, ezért most a bevétel pót­lása céljából a városi adóhivatal másodszor is be akarja hajtani az egyszer már kirótt és befizetett adó négyszeresét. Miután azonban erre semmiféle törvény vagy miniszteri rendelet nem hatalmazza fel a városi adóhi­vatalt. ezért a Lloyd tiltakozni fog a másodszori jogtalan ar'ószedés el­len. A Lloyd e célból vasárnap ülést tart, amelyen határozni fognak a szükségesnek tartott lépésekről és addig is, amig az ügyben nem tör­ténik intézkedés, a kereskedők nem fizetik meg másodszor az egyszer már kirótt és behajtott adókat. A Lloyd tiltakozásán kívül azon­ban maga a szuboticai pénziigyigaz­­■gatóság is beleavatkozik az ügybe és meg fogja akadályozni az utóla­gos adószedést. A szuboticai pénz­­iigyigazgatóságnál ugyanis a követ­kező felvilágosítást kaptuk: Barcelonából jelentik : A ma­rokkói spanyol hadsereg egyik tisztje merényletet követett el Primo di Rivera tábornok ellen. Az eset drámai részletei a kö­vetkezők : A marokkói háború­ban Teiuan mellett elveszített egy hadállást egy spanyol csapat, melyet azután lemészároltak az arabok, csak a csapat parancs­noka, Felice de Camps Y Casa­nova maradt életben. Primo di Rivera maga elé rendelte a tisz­tet, hogy jelentést kérjen tőle a tragikus eset részleteiről. A ki­hallgatás rendkívül hevesen folyt Torma Sándor papucsosinas rejtélyes halála ügyébe!) megindult nyomozás fo­lyamán csütörtökön délben váratlan for­dulat történt. Az ügyészség indítványá­ra a vizsgálóbíró elrendelte Grünfelder Árpád papucsosmester előálitását, aki ellen a nyomozás során gyanú merült fel. A felmerült gyanuokok tisztázása végett, a vizsgálóbiró csütörtökön dél­után kezdte meg Grümíelder Árpád új­bóli kihallgatását. A rendőrségi kihallgatások eredménye Jovánovics Vásza főkapitány-helyet­tes a múlt héten kezdte meg a kihallga­tásokat annak kiderítésére, hogy Torma Sándor öngyilkosságot követett-e cl, vagy pedig bűnténynek lett áldozata. A kihallgatások során a rendőrség bizo­nyítékokat ugyan nem talált, amelyek a gyilkosságra vonatkozó feltevést meg­erősítették volna, azonban bizonyos je­lekből gyanuokok merültek fel Vukma­­növ Simokovics Miklósék ellen. A rend­őrségnek ezt a feltevését megerősítette az írásszakértők véleménye is, akik ki­jelentették, hegy a megtalált búcsúleve­let nem Torma Sándor irta. A detektívek most már a gyanú alatt álló Vukmanovék ellen igyekeztek bizo­nyítékokat szerezni. A nyomozás folya­mán a detektívek megtudták, hogy Vuk­­inanovéknak szombaton elfogyott a ku­koricájuk és három disznójuk részére csak hétfőn vásároltak kukoricát. Ebből a jelentéktelennek látszó körülményből a rendőrség érdekes következtetésre ju­tott Ok a gyilkosságra Vukmanovék arra a kérdésre, hogy szombattól hétfőig honnan szereztek ku­koricát a disznók részére, nem adtak kielégítő választ. Azon a padláson, ahol Torma Sándor holttestére ráakadtak, nagymennyiségű kukorica van, ami Grünfelder tulajdona. A detektívek te-1 !e. Primo di Rivera gyávaság vádjóval illette a hadnagyot, aki erre revolvert rántott s kétszer Primo di Rivera■ ra lóit, akit a kar­ján megsebesíteti. A hadnagyot a hadbirósag azonnal halálra ítélte és kivégez­tette. A spanyol sajtó szigorú utasítást kapott, hogy a merény­letről nem szabad írni s ezért n lapok Camps hadnagy haláláról azt Írták, hogy a fiatal tiszt Ceu tóban tüdőgyulladást kapott és abba halt bele. A merénylő tiszt apja, Camps márki, a katalán mozgalom vezetője. hát valószínűnek tartották, hogy Vuk­manovék vasárnap arról a padlásról akartak titokban kukoricát szerezni. Az inasgyerek azonban egész nap odahaza őrizte a házat és csak délelőtt ment át néhány percre a szomszéd kocsmába. A gyereket tehát valamilyen ürügy alatt el kellett távolítani a háztól, hogy az­alatt kukoricát lehessen szerezni a pad­lásról. Vukmanovné délután öt óra táj­ban kereste a gyermeket, hogy elküldi c valahová. A gyerek a padláson játszott, almát evett, a hivásra onnan jött elő. Az asszony erre odaadott neki egy százdinárost, hogy hozzon e<rv liter bort a kocsmából. A detektívek feltevése szerint, amíg a bort kimérik, a százdi­nárost felváltják, annyi idő eltelik, hogy az alatt egy félzsák kukoricát könnyen le lehet hozni a padlásról. A gyerek azonban hamar visszajött. Kereste Vuk­­manovékat, akiket rajtakapott a padlá­son. A rajtakapott ember első ijedtében, anélkül, hogy számolna a következmé­nyekkel. mindenre képes. Erre alapítot­ták a detektívek feltevésüket és ezért vitték fel két ízben is Vukmanovot a padlásra, hogy megfigyeljék. A Vukma­­nov-házaspárt nem is hallgatták ki a rendőrségen, mert várták, hogy miket vallanak a titokzatos eset többi sze­replői. Vukmanovék rendőrségi kihall­gatására azután nem is került sor, mert időközben a vizsgálóbiró vette kezébe az ügyet és így Vukmanovékat is a vizsgálóbíróhoz idézték be kihallgatásra. Vukmanovné kihallgatása után tör­tént az a fordulat, hogy a vizsgálóbiró elrendelte Grünfelder Árpád papucsos előállítását. Vukmanovné vallomása A vizsgálóbiró csütörtökön délelőtt idézte be magához Vukmanov Simoko­vics Miklósnét és Vukmanovék albérlő­jét Cigánycsics Mariskát I Vallomásukban mindketten egyértel­­jmüen előadták, hogy azon a vasárna­pon, amelyen az állítólagos öngyilkos­ság történt, Grünfelderék este nyolc órakor, amikor Topoláról megérkeztek és nem találták az inasgyereket, Grün­­felder igy szólt: — Mit csináljak ezzel a gyerekkel, amiért itthagyta a házat? Agyonverjem? — Reggel pedig — folytatta Vukma­novné vallomását — amikor kérdeztem a Jiozzánk belépett Grünfeldernét, hogy hol van a Sanyi, előbb azt felelte »nem tudjuk«, amikor pedig a szobából ki­mentem hozzá, azt felelte újbóli kérde­­zősködésemre, hogy »felakasztotta ma­gát«. Végül pedig Vukmanovné kijelentette a vizsgálóbiró előtt, hogy hétfőn reggel, amikor férjével el akart menni kukori­cát vásárolni, Grünfelder kérte őket, hogy ne hagyják őket ilyenkor maguk­ra, majd inkább ők adnak kukoricát, akár ingyen is. A vizsgálóbiró Vukmanovné és Ci­­gánycsics Mariska vallomásában bizo­nyos gyanuokokat talált Grünfelder el­len és ezért szükségesnek találta Grün­­íelder azonnali kihallgatását. Letartóztatás Csütörtökön kezdte meg Tdszics Alexander vizsgálóbiró Grünfelder Ár­pád papucsosmester kihallgatását, a melynek befejezése után délután fél­négykor, a vizsgálóbiró elrendelte Grün­­íelder letartóztatását. A papucsosmester kihallgatásának részleteiről, a vizsgálat érdekében sem­mi felvilágosítást nem adtak ki.------- ni. .............. ............ Nusics Braniszláv jubileuma A király a Karagyorgye-csiiiaggal tüntette ki a jubiláns írót Beográdból jelentik : Csütörtökön ülte meg Nusics Braniszláv, a kiváló szerb iró, születésének hatvanadik és írói mű­ködésének negyvenedik évfordulóját. A jubileumi ünnepségekben a közélet vala­mennyi tényezője és az összes társa­dalmi és kulturális egyesületek reszt­vettek. A király a jubilánst írói és kul­turális munkásságának elismeréséül a Karagyorgye-csillag negyedik osztályával .üntette ki. A beográdi uj egyetemen csütörtökön délelőtt jubileumi disz-ülés volt, amelyen A'anpovics Tugomir, az államtanács alelnöke felolvasta Nusics előtt Cvijics Jován akadémiai elnök ün­nepi beszédét. A sziniiskola a nemzeti színházban matinét rendezett, amelyen Nusics Braniszlávnak „A közönséges ember“ című vígjátékét adták elő. Dél­után öt órakor a „Cvijeta Zuzorics“ művészetpártoló egyesület íeadélutánt és hangversenyt rendezett Nusics tisz­teletére. A Nemzeti Színházban este díszelőadás volt, amelynek folyamán a közönség lelkesen ünnepelte Nusicsot. A díszelőadás után a jubiláns tisztele­tére bankett volt, amelyen a kulturális, politikai és társadalmi élet kiválóságai köszöntötték Nusicsot. A jubileum al­kalmából az ország összes iskoláiban méltatták az ifjúság előtt Nusics ér­demeit. Nusics Braniszláv tizenkilenc éves korában irta első színdarabját, „A nép­­képviselő“ című vígjátékot. Az akkori szentimentális-romantikus szerb iroda­lomban Nusicsnak a komikum és szatíra iránt tanúsított érzéke nagy feltűnést keltett és későbbi munkáival, amelyek hamar népszerűvé váltak, Nusics lett a szerb szépirodalomban a humoros mű­fajok megalapítója és annak mindmáig úgyszólván egyedüli képviselője. Egye­temi hallgató korában résztvett a szerb­bolgár háborúban és ebből az időből származik „Egy káplár elbeszélései“ című noveilás kötete. Nemsokára egy politikai verse miatt, amelyet Milán ki­rályra sértőnek találtak, Nusicsot két évi fegyházra Ítélték és a fogházban irta meg a „Protekció“ cimü vigjátékát, va­lamint a „Levelecskék“ cimü szatirikus I karcolatai gyűjteményét. Szabadulása Letartóztatták a papucsosinas gazdáját Gyilkossággal gyanúsítják Grüafelder papucsosmestert

Next

/
Oldalképek
Tartalom