Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-07 / 306. szám

2. oldal uß 'ISMEGYEI NAPLÓ 1924 november 7. Is még nem alakult u.ira. abban a radikálisok vannak többségben, a pénzügyi bizottság tehát rendkívüli hitelt szavaz meg s abból kielégítik a rokkantakat. A demokraták válasza Pasics ajánlata késleltette a kor­mány összeállítását. Biztosra lehe­tett ugyan venni, hogy a demokra­ták elutasító választ adnak, amíg azonban a válasz meg nem érkezik, legalább hivatalosan nem folytak tárgyalások a kormány összeállítá­sáról. Davidovics Liuba nyomban Pa­sics levelének átvétele után délelőtt 11 órára ülésre hívta össze a demo­krata-pártot. Határozatot azonban nem hoztak, hanem délután három \ órára újabb klubülést hívtak össze. A demokrata-párt értekezlete dél-? után 3 órától 6-ig tartott s hir sze­rint rendkívül izgalmas lefolyású volt. Többen, köztük Timotievics és Plavcsics Milos azon az állásponton voltak, hogy Pasics ajánlatát el kell fogadni s be kell lépni a Pasics-kor­­mányba. Davidovics és főleg Kurrta­­nudi. akiről ma délelőtt az a hir volt elterjedve, hogy kilép a Davidovics­­pártból. az ajánlat visszautasítása mellett foglaltak állást. Az értekez­let befejezése előtt Trifkovícs és Plavcsics is kijelentették, hogy a többség határozatának alávetik ma­gukat s igy a demokrata-páTt egy­hangúlag hozta meg határozatát a mely szerint Pasics ajánlatát visszautasítja. Az egyhangú határozat ellenére is számiíottak arra. hogy a demo­krata-pártból néhányon kitérnek. Davidovics levele A demokrata-j)ártnak Pasics aján­latára adott elutasító válaszát Davi­dovics még az est folyamán levél­ben közölte a miniszterelnökkel. Davidovics levele igy hangzik: Uram. a demokrata klub elhatározta, hogy nem logadia el azt az aján­latát. amelyet levelében nekünk tett. Mi agy találjuk, hos.v alkot­mányos nézeteink nem egyfor­mák. mert pártunk azon a nézeten van. hogy az alkotmánv a parla­mentarizmus. amelyet akormány-Á régi 1 oroniáiból j 7. A báró kalapja A rési Toróntál szerepet játszó főurai között eevike veit a legérdekesebbeknek grói Karácsonyi Jenő. az örmény szár­mazású bánlaki földbirtokos. Mindig szerette a io életet s örökös pénzzavar-1 ban élt. értve a zavart akkori fogalmak szerint is ezresekre. A földek nem hoztak annyi jövedel­met. hogv minden passzióra futotta vol­na. ezért olykor parcelláztak egy-egv birtokot s előleget vettek föl a termés­re. A hitbizományt azonban nem lehetett eladni, pedig ez volt a nagyobbik terü­let. Viszont a család gyermektelen. Ezt később kicserélték egy másik birtokkal, kisebbel, amelyiken azonban rizst tér­­mcltek s ezért vált értékesebbé, hit­­bizemányra alkalmassá. Reprezentálni nagyszerűen tudott min­dig a hatalmas termetű gróf és b->rmyá­­ra sokan emlékeznek még arra az és­­télvére. amit a spanyol király tiszteleté­re rendezett Krisztina-köruti palotájá­ban. Belekerült az akkor százezer fo­rintnál is többe. Példátlan összeg volt ez valamikor, háromszáz hold föld ára. de gyöngébb minőségűből adtak négy­száz holdat is érte. Aranytálakon, tá­nyérokon történt a felszolgálás, jelen volt az egész udvar. Később Ferenc Ferdinánddal kerültek .Karácsonyiék egészen szoros barátság­ba. A szerencsétlen véget ért trónörökös akárhányszor meglátogatta a Krisztina­­köruti kastélyt olyankor is. amikor csak átutazóban volt Budapesten s egy-két órát kellett várnia a vonatcsatlakozás­ra. vagy a menetrendek beosztásában különvonatának indulására. Hogy azonban mennvirc szerette éreztetni a hatalmát, mindenkin átgá­zoló kíméletlenségét, azt az is bizonyít­ja. hogy néha magával József főher­ceggel jelent tette be Búzát Karácsé. nak tiszteletben kell tartani ellen­kezik azzal a móddal, amellyel ön a kormányt a parlamenti többség ellen létre akarja hozni. Ez a mód azt bizonyítja, hogy az ön pártja nem áll alkotmányos és parlamen­táris állásponton. Klubunk semmi­féle formában és semmiféle mó­don nem óhajt felelősséget vállal­ni azért a politikáért, amelynek az ön kormánya kifejezőié lesz. sem pedig ennek a politikai fordu­latnak további következményeiért. Ezen kívül klubunk ellenzi, hogy ebben a pillanatban választási kormány álakitíassék. miután a parlament munkaképes és fontos kérdések vannak a napirenden, a melyeknek sürgősségét vala­mennyi párt elismerte és amelye­ket el kell intézni még a válasz­tások előtt. Fogadja uram kiváló tiszteletem nyilvánítását Davidovics Ljuba. A demokrata-párt ülése után ki­derült. hogy az uj kormányt a radikális-párt és a Pribicsevics-párt fogják megalakítani. Pasicsnak mégis sikerült a Davido­­vics-írakció egy hívét megnyerni, Szavcsics Milosnak tárcát ajánlot­tak fel. aki azt hír szerint el is fo­gadta. <A legutóbbi beogradi köz­ségi választáson Szavcsics volt a demokrata-párt polgármesterjelölt­je.) A tanácskozás este fél nyolckor véget ért. Jovanovics L’uba ezután Triíkovicsot látogatta meg. aki az uralkodóhoz kapott már meghívást. A belügyminiszter állítólag még ma éjszaka átveszi hivatalai. Ez a hír azokkal a zag^ejji jelentésekkel van összefüggésben, amelyek sze­rint Radios ismeretlen helvrc távo­zott. Radios eltűnt? Pribicsevics esti lapja, a »Rees« rendkívüli kiadásban közli a zag­­rebi »Hrvat«-nak azt a hírét, hogy Radics eltűnt. Az esti lap közlése Beogradban nem sok hitelre talált, mert a »Rees« már többször meg­írta, hogy Radics elhagyta az or­szágot anélkül, ho~” a hír igaznak bizonyult volna. Ezúttal azonban a hir valónak látszik. Az este beúrke zett zagrebí jelentések s7eri"r R» dics nincs Zagrebban és senki seri tudja, hol tartózkodik. A bor-ót pa­raszt-párt képviselői csütörtökön Zagrebban ülést tartottak, amelyen Radics nem jelent meg. Macsek és Predavec, akik Beogradban vannak, Radics hollétéről semmi felvilágo i íratja. . 1 nem. adtak híveiknek. Pasics változtat a kormánylistán A késő esti órákban jelentik Beo­­gradból. hogy Pasics kisebb változ­tatásokat fog eszközölni a kormány listáján, mielőtt azt a királlyal alú-Mirol tárgyal Benes Becsben? Bizalmas megbeszélés a dacai konföderáció előkészítésére Úgy az osztrák, mi’nt a cseh hiva­talos sajtóirodák már hírül adták, hogy Benes dr. cseh külügvminisz— f tér november 15-ikén Bécsbe érke-; zik és két napig, november 17-ikéig fog ott tartózkodni. Mindkét hivata­los közlemény megegyezett abban,! hogy a cseh külügyminiszter a meg­kötött csehszlovák-osztrák kereske­delmi egyezmény aláírása céljából megy Bécsbe. A közleménvek sze­­rint Benes személyes megjelenésé- ji vei dokumentálni akarja azt. hogy a csehszlovák köztársaság nagyíj súlyt helyez az Ausztriával való legbensőbb viszonyra. Mint ismeretes. Bratianu Jonel román miniszterelnök október elejei bécsi látogatását is hasonló udva­riassági aktusnak tüntették fel úgy román, mint osztrák részről. A két kisantant-vezér egymást követő »udvariassági« aktusa azonban nem véletlenség. hanem szoros összefüg­gésben van a kisantant legújabb cél­jaival: a dunai államok kapcsolatai­nak megszilárditásával. A legutóbbi népszövetségi kongresszus óta is­mételten feltámadt a dunai konföde­ráció eszméje. Az összes érdekelt és tekintetbe jövő államok kormá­nyai azonban úgy tettek, mintha a legridegebb elutasító magatartást tanúsítanák a konföderáció tervével szemben. Ez a magatartás arra ve­zethető vissza, hogy a dunai konfö­deráció terve meg van s az egyes dunai államok belpolitikai viszonyai olyan természetűek, hogv az akció komoly belpolitikai bonyodalmakat is okozna Ausztriában. A nagyné­metek hallani sem akarnak a dunai államok konföderációjáról illetőleg Ausztria részvételéről, ők a jelen­* légi helyzetet átmenetinek tartják és j Ausztriának Németországhoz való1 csatlakozását kívánják. Seipelnak szüksége van a nagynémetek támo­gatására. igy lehet megmagyarázni azt. hogy Seipef kancellár a parla­mentben erélyesen megcáfolta azt a hirt. mintha az ő kormánya részt­­venne egy a dunai államok konföde­rációjára irányuló akcióban. Ma­gyarországon a fajvédők küzdenek a dunai államok szövetsége ellen. Jugoszláviában is sok ellensége van a konföderációnak, elsősorban a most újra uralomra jutó radikális­­párt. Romániában ugyanazok az e!*~ niek. amelyek Romániát ki szeret­nék ugratni a kisantantból mert fél­nek a szláv hegemónia veszélyétől, ellenzik a konföderációt. Csehszlo­vákiában pedig Kramarzék és a nemzeti demokraták külpolitikáját támogató nacionalista frakció. Ilyen körülmények között az utód­államoknak azok a politikusai, akik úgy vélekednek, hogy a Duna men­tén csak egy hatalmas blokk meg­alakulása hozhatja meg a konszoli­dációt. csak titokban tárgyalhatnak egymással erről az óriási fontossá­gú és egyre mélyébb gyökereket verő problémáról. Csak ha a belpo­litikai viszonyok az egyes államok­ban tisztulni fognak, akkor lehet nyilvánosan is tárgyalni a konföde­rációról. Ezért volt Becsben a múlt hónap­ban Bratianu és ezért érkezik oda november közepén Benes cseh kül­ügyminiszter. s az éppen most befe­jezett osztrák-csehszlovák kereske­delmi egyezmény ratifikálása csak ürügy, amivel utazását magyarázza. nviéknál. Vadászni sohasem járt be Bániakra a trónöröbös. Az nem volt neki mezfelelő vadászterület, csak néhány eirhes nyúl. mez fozoly. Itt szerényebb társaság szórakozott, köztük gyakran Vécsey Miklós báró. az ismert sportsmann és \ kitűnő vadász, akinek vojt egy szinte köztudomásszerü speciális szokása. Feizsába gyötörte, ennek a bajnak egyedüli orvossága pedig a szabad le­vegő. Maiadon fővel kell járni s Vécsey Miklós élt is ezzel a szokásával már akkor, amikor nem volt divat, vazy szórakozás, assankint úgy hozzászokott, hozv a.z időjárás változatossága nem zsenirozta. a forró napsugarakat épugv eltűrte, mint a metsző telet. Bizonyos tréningre tett igy szert, ami azonban fő­dolog. nem fáit a feje. Maiadon fővel vadászott egyszer grófi házigazdájánál is. ami nem csekély fel­tűnést keltett a környékbeli románok között — Szegény öreg ur. vaiion kije hal­hatott meg! Az »öreg ur« elnevezésen maga a tar­­kooonváiu, de még ifjú biró mulatott a legjobban, viszont a román nép hajadon­fővel gyászol. Elég az hozzá hogv véget ért a va­dászat. a vendégek kocsira ültek, hogv a vasúti állomásra induljanak. A Kará­­csonvi-istálíó pompás linieánerei egymás után vontatták ki a hintókat az udvar­ról. épp csak Vécsev kocsisa nem indí­tott. A gróf int a kocsisnak, hogv mehet, de az visszaint. ravaszul hunyorítva a szemével, mint aki nem beszélhet nvil­­tan. — Men? már! — nézi bele tekintetével a szót Karácsonyi Az öreg parádés azonban rendíthetlen flegmával szorongatta a gyeplőt s te­kintetével messze pontokon kalandozott, hogy ne találkozzék valahogy a gróiéval. — félek, kedves Miklóson, hogy el­késel. — mondta most Karácsonyi. Egyben a kocsishoz fordult. — Haits! Erre már megszólalt az öreg magyar. — Nem lehet, kegyelmes uram. mert az egész kastély cselédnépe keresi a méltóságos ur kalapját. A nagy'- derültségben alig lehetett az egész kastély hajszáját beszüntetni. 2. Bicegés parancs-szóra Gróf Bethlen Miklós, aki. mint toron­táli főispán, elborult elmével fejezte be nagyrahivatott életét és pályáját, ré­gebben törökbecsei főszolgabíró volt. Ebben az időben működött a hivata­lában egy táros nevű írnek. léha. könv­­nvelmü ember, jóformán semmire sem alkalmas. Mikor sorozásra vitték. Bethlen meg­könnyebbülve sóhajtott fel: — Hála Istennek. Mekkora volt azonban a meglepetése, mikor néhány hét múlva megjelenik Já­­ros és jelentkezik szoigálattételre. — Jelentem alásan. kidobtak a kato­naságtól. — Magát? Hisz olyan erős. mint egy bivaly! — Hi a. méltóságos uram. érteni kell a módiát. ón pedig értettem. Elmondia aztán, hogy sehogyan se smakkolt neki az angyalbőr, ezért váltig azon tűnődött, mit süssön ki? — Sánta leszek. — állapodott meg végül. (Bethlen Miklós, aki maga is sántított, összeráncolta a homlokát.) — Igv csináltam ni. tessék csak néz­ni. mintha be volna zsugorodva térd­ben a jobb lábam. A térdem szögalak­ban kicsúcsosodik bicegek. Csakhogy a ka tona doktorok gyana­kodtak és kórházba küldtek tanulmányo­zás okából. Tudniillik, hogy maid en­gem tanulmányoznak. Nézték a lába­mat. próbálták kiegyenesíteni, de nem tudták, csak addiz. ameddig én enged­tem. Nagvon kellemetlen volt ez a pár hét. aludni se mertem, mert sose tud­tam. mikor lepnek meg. Előfordult, hogy éjfél után lelopakodott egy katonadok­tor. óvatosan felhajtotta a takarómat s elkezdte igazítani a lábamat. Meg se mukkantam, adtam az alvót, de a lába­mat nem engedtem egyenesebbre huzni a megállapított szögnél. Végre is meggyőződtek róla. hogy csakugyan sánta vagyok, elkergettek, most itt vagyok. Mikor idáig ért. Bethlenen düh vett erőt. — Halija, maga gazember, hogyan meri ezt igv elmondani nekem? Nem fél. hogy mindjárt vasra veretem s ugv kísértetem vissza? —Járos csak ötölt-hatolt. most igazán nem tudta, hogy hányadán van. — Hallatlan — toporzékolt Bethlen —. ilyen embert tűrjek meg magam mellett! Most takarodjon a szemem elől. maid értesítem az elhatározásomról. Az írnok loholt volna kifelé, de Beth­len rákiáltott. — Maradion csak. tudom már. mit csinálok. Ennek a becstelen hazugságá­nak következményei vannak maga nem kompromittálhat engem, köteles azért állandóan ugv iárni. mint ahogyan a kaszárnyában tette. Ha csak egyetlen alkalommal is meglátom, hogv egyenes a lába. átadom a csendőröknek. A szerencsétlen Járos ettől kezdve folytatólag is bicegni volt kénytelen s lassankint ugv megszokta, hogy m-ég sötét éiszaka se mert változtatni a já­rásán. Hátha figyelik s akkor vége van. Sokáig nem is tűrte meg Bethlen ma­ga mellett, rásózta valamelyik falu nya­kára. Ott aztán, ugv tudom, kirágta az ászákot. sikkasztott, letartóztatták. ... Hiába, nem tudott már semmikén egyenesen járni. Torontáli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom