Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-06 / 305. szám

6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 november 6 zásával felhívta ä szomszédok fi­gyelmét, ment be maga is Angcliné Segítségére. Bácsimé egyedül örökli a nagy !Angeli-vagyont — amely mintegy tizenöt milliárd magyar koronára rúg — és Veszprémben azt beszé­lik. hogy emiatt igyekeztek egye­sek az örökségből kizárt rokonok közül elhíresztelni, hogy Bácsiné is bűnrészes. A gyilkos Bácsi Géza szerdai ki­hallgatása semmi eredménnyel nem járt, még a rendőrségen tett beis­merő vallomására vonatkozóan sem nyilatkozott, azt sem meg nem erő­sítette, sem meg nem cáfolta. Telje­sen megtört, azonban kedden éj­szaka szimulálni kezdett, bolondnak tetette magát, zokogott, kiabált, a haját tépte és állandóan azt a tér­képet kérte, melyet a gyilkosság előtt mutatott apósának és amelyen a sopronmegyei Eg3Ted. ahol Fro­­reich gyilkolta meg apósát, színes ceruzával van megjelölve. ' Fascisták véres verekedése az olasz győzelmi ünnepen Garibaldi tábornok prokiamációja a fascists „kormánybanda“ eüen Rómából jelentik: A győzelmi ün­nep nyugodt lefolyású volt, egészen az utoíísóelőtti részig. A késői dél­utáni órákban azonban, amikor a menet a Piazza del Popolon rendez­kedni kezdett, összeütközés támadt a iascisták és a Sem Benelli képvi­selő által alapított Italia Libera cí­mű egyesület tagjai között. Az egyesület Mateotti meggyilkolása után alakult. A iascisták ebben az egyesületben látják legádázabb el­lenfeleiket. Amikor a menet Beppo Garibaldi tábornok vezetése alatt el akart indulni, a iascisták botokkal és revolverekkel megtámadták az egyesület tagjait, dulakodás támadt s a dulakodás közben nyolcán sú­lyosan megsebesültek. Magát Gari­baldi tábornokot kar aláír érik lógták közre, az egyesület többi vezetőivel együtt és egy házba tuszkolták, hogy biztonságba helyezzék. Erre azután a Harcosok Csoportjának központi vezetősége elnökétő5 pa­rancsot kapott, hogy az incidens miatt vonja be az egyesület zászla­ját. Ugyanezt tette meg a Hadirok­kantak és hadiözvegyek központi vézetősége is. A iascisták ekkor óriási lármában törtek ki és odaki­áltották a harcosok csoportja felé: Felboncolták a tornyospu^ztai gyilkosság áldozatát A gyilkosok beismerték, hogy előre készültek Montányi elpusztítására A felesége és mostohagyermekei álta* agyonveri Montányi Károly tornyospusz] tai gazdálkodót szerdán délelőtt boncol! ták fel dr. Davidovics Vladimir senta1 járásbiró jelenlétében ár. Méri Sándor és dr. Szegedi Mihály orvosok. A bon­colás megállapította, hogy az ütések kö­vetkeztében beállott koponyacsonttörés és az agyvelősériilések elégségesek vol­tak a halál okozására. A boncoló orvo­sok állítása szerint ilyen bestiális kegyet­lenséggel végrehajtott gyilkosság már evek óta nem fordáit elő. Mentőtana, akit letartóztatnak Szerdán délelőtt két mentőtanu je­lentkezett Montányiné mellett, özvegy Csermák Péterné és Méri Sándor — mindketten a gyilkos asszony testvérei — akik elmondották, hogy a gyilkosság napján, vasárnap ebédután Montányiné elment az anyjához: özvegy Mérinéhez és ott elpanaszolta, hogy az ebédnél ösz­­szeveszett az urával, aki a földhöz vágta az ebédet és lefeszítette a lakásukba vezető ajtót. A tanúvallomás szerint Montányiné kérte anyját és testvéreit, hogy menjenek vele a rendőrségre fel­jelentést tenni, mert az ura megfenye­{tette, hogy agyonveri. Testvérei azonban ebeszélték arról, hogy családi perpat­varát a rendőrség elé vigye és azt ta­nácsolták neki, hogy urának csak akkor tegyen szemrehányást a történtekért, ha majd kijózanodik. Montányiné vallomásában megerősí­tette testvéreinek előadását, de hozzá­fűzte, hogy fivére. Méri Sándor biztatta arra, hogy üsse agyon az urát, ha az hozzá mer nyúlni. A rendőrség e vallo­más után Méri Sándort, a gtjilkos asz­­szony fivérét is letartóztatta. Méri újabb kihallgatása alkalmával azonban kide­rült, hogy kijelentése nem volt olyan, amit felbujtásnak lehet minősíteni és ezért szabadlábra helyezték, de a nyo­mozás érdekében sem neki, sem Cser­­máknénak nem szabad elhagyni a vá­rost. Csermákné egyébként még azt is elmondotta vallomásában, hogy Montá­nyiné Franciska lányát többször biztatta arra, hogy álljon be valahová szolgálni, mert mostohaapja nem tűri, hogy vőle­génye, Körösi József a házhoz járjon. Megtörtek a gyilkosok Szerdán délután a rendőrség újból kihallgatta a gyilkos asszonyt. Montá­nyiné fenntartotta eddigi vallomását, azonban súlyos ellentmondásokba keve­redett és végül is heismerte, hogy előre kissült férje meggyilkolásán. A nyomozás folyamán kiderült az is, hogy Montányiné leánya, Franciska, már három hete nagyanyjánál lakott, de va­sárnap délután, amikor látogatóban volt otthon, ampa nem engedte el hazulról. — Árulók! A Piazza Venezián ujn^h összeüt­közés támadt a Harcosok Csoport­ja és a iascisták között. A Piazza del-Popolon lefolyt in­cidens következtében Garibaldi tá­bornok a következő felhívást tette közzé: — Több ezer fegyvertelen har­cost ma, a győzelem évfordulójának ünnepén, Rómában, a fascista milí­cia tagjai gyáva módon revolverlö­vésekkel megtámadtak. Mi, akik a Gariballdi-hagyománynak letétemé­nyesei vagyunk, bejelentjük a nép­nek a iascisták gyáva orvtámadását, amelyet ők azok ellen követtek el, akik az összes harctereken küzdöt­tek a népek önállóságáért. Már az a puszta gondolat, hogy a kor­mánynak ezek' a bandái azt hihetik, hogy gálád tettük büntetlenül ma­rad, a legnagyobbfoku izgalmat keltheti, mert tettük elvetemültsége fölülmúlja valamennyi zsarnokság cselekedetét. A történtekért a fele­lősséget a fascista-kormány fejére hárítjuk. Az olasz lapok hasábokon foglal­koznak az ünnep megzavarásával, a melvnek nagy jelentőséget tulajdo­nítanak. Elhalasztották a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat A csehszlovák delegáció nem érkezett meg Budapestre Budapestről jelentik: A magyar kor­mánynak a csehszlovák kormánnyal tör­tént megállapodása szerint a magyar­­csehszlovák vámtárgyalásoknak novem­ber ekö napjaiban kellett volna megkez­dődniük. A magyar delegáció a tárgya­lásokra teljesen elkészített anyaggal várta a csehszlovák delegációt, amely azonban a kitűzött időre nem érkezett meg Bu­dapestre. A budapesti csehszlovák követségen, a csehszlovák kormány megbízottai ké­sedelmének okáról azt a felvilágosítást adták, hogy a csehszlovák delegáció ezidő szerint az osztrákokkal tárgyal Bécsben és minthogy ugyanaz a dele- I gáció kapott megbízást a budapesti tár­gyalások folytatására is, mindaddig, amíg a bécsi tárgyalások véget nem érnek, a csehszlovák bizottság tagjai nem jö­hetnek Budapestre. Hogy a bécsi tár­gyalások mikor fejeződnek be, azt maga a csehszlovák követség sem tudja és igy bizonytalan, hogy a magyar—csehszlovák tárgyalások mikor indulnak meg. Szász Zoltán ti^ye a magyar Kúria elolt Az előadó-bíró védőfeeszéde* mondott Síász Zoltán mellett Budapestről jelentik: A budapesti büntetőtörvényszék Seszták-tanácsa 1922 márciusában napokon keresztül tárgyalta azt a port. amelyet az ügyészség indított Szász Zoltán és társai elleni a bécsi -»Jövő* cimü lap számára küldött cikkek miatt. A büntetőtörvényszék 1922 március hó 24-én hozott ítéletében Szász Zoltánt bűnösnek mondotta ki a magyar ál­lam és a magyar nemzet megbecsü­lése ellen irányuló vétségben és ezért 2 és fél évi fogházbüntetésre ítélte el. Ugyancsak elítélte a bün­tetőtörvényszék egyévi fogházra a Népszava segédszerkesztőiét. Ger­gely Győzőt is. míg a perbefogott Bánőczy Lászlót és a Népszava gépirónőiét. Szerdahelyi Sándornét az ellenük emelt vád alól felmen­tette. ellenben in contumatiam bű­nösnek mondotta ki a törvényszék Madzsar Józsefet. Fel ebbe zés folytán a budapesti ítélőtábla 1923 szeptember 5-én mondott Ítéletet ebben az ügyben: Gergely Győzőt felmentette az elle­ne emelt vád alól. mié Szász Zoltán két és fél évi fogházbüntetését nég v esztendőre emelte fel. Szerdáin tárgyalta az ügyet a kú­ria Ráth-tanácsa. A kúria elé most már csak Szász Zoltán és Madzsar József került, aki időközben vissza­érkezett Magyarországra külföldi tartózkodásából. — Szász Zoltán. — mondotta az ügy előadója. Mendelénvi László kúriai bíró a szerdai tárgyaláson — Író-ember, publicista, akinek politi­kai irányát a radikalizmus jellemzi. De Szász Zoltán kommunista nem volt soha életében. Erre két adat van: az egyik az Otthon-Körben mondott beszéde, amelyet 1919 jú­lius 7-ikén tartott és amelyben éles. erős kritikával illette a proletárdik­tatúrát. a jelenlévő kommunisták he­ves felháborodása közepette, úgy. hogy emiatt öt mámon le is tartóz­tatták. De hogy Szász Zoltán nern kommunista, mutatva az is. hogy a Bécsben megjelent magyarnyelvű napilapok közül éppen a »Jövő«-vel egyezett meg. mivel cikkeit, ame­lyekben éles, erős kritikával illette ja magyarországi állapotokat, ide­­jhaza nem tudta elhelyezni. Össze­­jj köttetésbe lépett Garami Ernővel és \Lovászy Mártonnal, akik a bécsi I magyarnyelvű, erősen túlzó ma­­\ gyár ellenes sajtóval szénáién tiú­­\zóan ellenes, antibolsevista lapot i alapítottak p »Jövöwel. ^ Ismertette ezután az előadó Szász Zolámnak a /övő-ben megjelent in­­j kriminált cikkeit, amelyekben a ma­gyarországi keresztény kurzus bű­neit ostorozta, és amelyekben a de­mokrácia kiszélesítésének szüksé­gességét fejtegette. A törvényszéki tárgyaláson a vádlottak kérték a va­lódiság bizonyitásmak elrendelését és nagyszámú tanút jelentettek be a cikkek valódiságálnak bizonyítására, la törvényszék azonban nem adott helyt a valódiság bizonyításának. Az alsófcku bíróságok ítéleteinek és a bejelentett semmiségi pana­­j szoknak ismertetése után dr. Polgár j Viktor koronaügyészhelyettes tartot­ta meg vádbeszédét, amelyben a vé- I delem álta! bejelentett semmiségi f panaszok elutasítását kérte, de egy­eben alaptalannak jelentette ki az i ügyészségnek azt a semmiségi pa­in ászát is. amely szerint a cikkek ál­lt almosak lettek volna arra hogy a Magyarországgal szemben ellensé­ges érzülettel bíró államok belügyei­­: be beleavatkozzanak. A koronaügyészhelyettes után dr.- Vámbéry Rusztem. Szisz Zoltán védője tartotta meg védőbeszédét, a melyben azt fejtegette, hogy mint minden földi intézmény, az igazság­szolgáltatás is térhez és időhöz var kötve. Több mint három esztendő I telt el a per első tárgyalása óta és bármilyen sötét felhők tornyosulnak is légünkön, kétségtelen, hogy most már a társadalom, a közvélemény lehiggadása állapítható most már meg. Éppen azért reméli hogy a kúria jogászi magaslata előtt ér­­jjvényt szerezhet az igazságnak. Vámbéry védőbeszéde után Réth Zsigmond kihirdette a Kúra vég­zését, amely szerint az ítéletet ked­den délelőtt féltiz órakor hirdetik ki. Faj védő-int erpelláciő Magyarország katonai ellenőrzéséről A magyar nemzetgyűlés ülése _ Budapestről jelentik: A nemzetgyű­lés szerdai ülésén megkezdték a fővá­rosi törvényjavaslat részletes vitáját. Hegymegi Kiss Pál a törvény javas­­iáihoz való hozzászólás során követeli az általános, titkos választójog megal­kotását. Rothenstein Mór és Nagy Vűsce kifogásolj :k a javasla- reakciós voltát. Rakovssky Iván belügyminiszter védi a javaslatot. Zsilinszky Endre Magra,-ország kato­nai ellenőrzése tárgyában interpellált. Az uj népszövetségi ellenőrzés — mondja — még súlyosabb a réginél, tekintettel arra, hogy a szomszéd államok katonai ereje megnövekedett és igy Magyaror­szág ellenőrzése szerinte" feleslegessé vált. Kérdi a miniszterelnököt, hogy hajlandó-e a katonai ellenőrzés uj nép­­szövetségi rendszerével szemben, amely a réginél sokkal súlyosabb és hivatalos kémhálózatot jelent, ellenállást kifejteni és unnak eltörlését vagy leaalább is re­vízióját követelni. A román utlevélpanama a parlament, előtt Bukarestből jelentik: Az Univer­sal parlamenti tudósítása szerint Cazacliu képviselő interpellált az jutlevélpanamák ügyében és felszó­lalásában rámutatott arra. hogy a besszarábiai Erhan képviselő kiván­­jdorolri akaró erdélyiek számára szerzett útleveleket 20.090 leiért, a * Majestic-mulató egy nőa’kalmazott­­si áriak közvetítésével. Ezzel a közve­títéssel sikerült megnyernie fncule besszarábiai minisztert, aki azután megfelelő sikerrel járt e] Vaitoíanu akkori belügyminiszternél. Az interpellációra Vaitoíanu köz­lekedésügyi miniszter rögtön vála­szolt és elismerte, hogy belügymi­­nisztersége idején Erhan csakugyan kért tőle egy erdélyi kivándorló számára útlevelet, de miután neki feltűnő volt. hogy egy besszarábiai képviselő miért .iát el erdélyiek ér- i dekében és kérdezősködésére Erhan bevallotta, hogy eljárásáért pénzt kap a féltől, átadta az ügyet az ügyet az ügyészségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom