Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-05 / 304. szám

1924 november 5 BACSMEGYE! NAPLÓ 9. oldat. pat fölényével folyt le. A zagrebiek a második félidőben estek vissza erősen, a magyar csatársorból azonban akkor már hiányzott Orth, aki nélkül nem volt olyan veszélyes a támadósor. mint az első félidőben. Országos birkózóverseny. Noviszad­­ról jelentik: A noviszadi Jüda Makkabi november 17-én Noviszadon a Sloboda dísztermében országos birkózóversenyt rendez, amelyhez az ország minden szá­mottevő birkózója benevezett. Uruguay csapata Dé!-Amerika futball­­bajnoka. Momtevideoból jelentik: Teg­nap játszották a Dél-Amerika futballbaj­­nokságáért rendezett körmérkőzés utol­só meccsét, amelyben Uruguay csapata 3:l-re verte Paraguay csapatát, A játék gyönyörű volt s 35.000 néző ünnepelte lelkesen Uruguay olimpiai bajnokcsapa­tát. A mellúszás olimpiai bajnokát legyőz­ték. Newyorkból jelentik: Amerika fe­dettpálya bajnokságaiban érzékeny ve­reség érte R. Skeltont,' a mellúszás olimpiai bajnokát. A 440 yardos bajnok­ságban R. Patterson '(Chigaco) 7 p. 3.2 mp.-es idővel legyőzte. Pattersont Nor­man Ross, a volt olimpiai bajnok trení­rozta. Norman Ross mint aktiv verseny­ző is sikert aratott. Az 5 mérföldes baj­nokságban legyőzte az ausztráliai Beaurepairc-t. KINTORNA A mama korholja leányát: — Ilyen fiatal lányhoz a szerénység illik — mondja —, nem szabad olyan büszkének lenned. — De mama — tiltakozik Manci —, hiszen én éppen a szerénységemre va­gyok büszke. * Egy szuboticai kereskedő felesége fentjárt a napokban Budapesten. Visz­­szaérkezóse után beszámolt barátnői­nek arról, hogy mulatott, miiyen kon­certeket hallgatott és milyen darabokat nézett meg. Elmondta, hogy többek kö­zött jelen volt Móricz Zsigmond uj da­rabjának, a Vadkan-nak premiérjén is. — Na, az hogy tetszett? — kérdezte egyik barátnője. — Tudod, édesem — hangzott a vá­lasz — nekem úgy rémlik, hogy Móricz bosszút akart állni néhai kartársáért, Zrínyi Miklósért, a költőért. — Hogy-hogy? — Zrínyit egy vadkan ölte meg. Mó­ricz most megölte a vadkant. * A rabbi elhivatott egy szegény zsi­dót magához és felszólította, hogy vág­ja föl az udvaron áüó fát — Fizetek a munkáért százötven di­nárt, — mondta. — Kevés, — felelte a szegény zsidó. — Kevés? Ha egy kereszténnyel vá­gatnám föl, az nem kérne érte többet hetvenöt dinárnál. A favágónak kiszemelt zsidó vállat vont: —- Tessék ideadni nekem a differenciát és hivasson el egy keresztényt. Hadd keressenek a gajoh is... * A falu jegyzőjének rendes szokása panaszkodni a segédjegyzőre, hogy nem csinál semmit. — Mindent magamnak kell végeznem, — ez volt ai szavai árasa. Nemrégiben aztán elcsapták a jegyzőt hivatalából. Menesztése után beköltö­zött Somborba, ahol pár hét múlva vé­letlenül találkozott egy falujabeli gazdá­val. Barátságosan üdvözölték egymást. — Hogy van, jegyző ur? — kérdezte ZL falusi ismerős — mit csinál? — Semmit — felelte az elcsapott jegy­ző szomorúan —, lopom a napot. I — Ejnye — sopánkodott a gazduram f—, hát már a napot is maga lopja. KÖZGAZDASÁG Megkezdődött a takarékpénztárak milánói világkongresszusa A milánói »Cassa di Risparmio dellc Provincia Lombarda« százéves fennál­lásának megünneplésével kapcsolatban már a nyár folyamán tervbe vette, hogy takarékpénztárak üzletvitelével és általánosan a takarékossággal kapcso­latban néhány kérdés megbeszélése cél­jából »nemzetközi takarékossági kon­gresszust« szervez. A kongresszus egy­úttal foglalkozik azzal a gondolattal is, hegy nem volna-e célszerű ezeknek a kérdéseknek állandó tanulmányozására nemzetközi intézetet létesíteni. A tekintélyes olasz intézmény kezde­ményező lépését örömmel fogadták a közgazdasági körök. A kongresszus megnyitásának időpontját mégis több­ször el kellett halasztani. Az olaszok azonban mégis megvalósították tervü­ket és október 29-ére Milanóba hívták a világ minden számottevőbb takarék­­pénztári szervezeteinek képviselőit. A kongresszust a Cassa di Risparmio el­nöke, Marquis de Capitani, volt olasz földmivelésügyi miniszter Mussolini je­lenlétében nyitotta meg a Teatro Liri­­coban, amelynek földszintjét és páho­lyait az utolsó helyig megtöltötték a résztvevők. Az ünnepség folyamán osz­tották szét ugyanazokat a tanulmányo­kat is, amelyek a tárgyalás alá kerülő kérdésekben a világ minden részéből a világ minden nyelvén beérkeztek. Ezek a kérdések a következők: 1. a takarékpénztárak szervezete és jogszabályaik az egyes országokban, 2. a takarékosság fejlesztésére szol­gáló propaganda, főleg a középosztály­ban és a munkásság között, 3. a kivándorlók takarékbetéteinek vé­delme, 4. milyen értékben foglalkozhatnak a takarékpénztárak a banküzlettel, 5. a takaréküzlet tanulmányozására és a takarékpénztárak együttműködésé­re szolgáló nemzetközi szerv létesítése. A tárgysorozat feletti vitát október 30-án kezdték meg. A beérkezett tanul­mányok és a felszólalásra jelentkezők számából már meg lehet állapítani, hogy a propaganda és üzletkör kérdései kö­rül fog nagyobb vita kifejlődni. Különö­sen az utóbbiaknál Ígérkezik érdekesnek azoknak az összecsapása, akik a teljes üzleti szabadságot és az üzletkör szigorú köriilhatolását kívánják. A háborús országok államadósságai A Dawes-szerződéssel kapcsolatban a nemzetközi pénzpiacon ismét aktuálissá vált az egyes államok egymással szem­ben fennálló tartozásainak rendezése. A világháborúban résztvett országok közül eddig tudvalévőén csak Anglia kezdte meg háborús adósságainak törlesztését. Az amerikai Bankers Trust Company most kimutatást közöl az államok egy­­másközti tartozásairól. Eszerint Jugoszlávia Angliának 138, Franciaországnak 349, Olaszországnak 3, Amerikának 62 millió dollárral tarto­zik a háborús kiadások fedezésére ren­delkezésére bocsátott' összegekért. A kimutatás szerint úgy a győztes, mint a legyőzött államok egyaránt sú­lyos adósságokkal kerültek ki a világ­háborúból. A legnagyobb hitelező-állam az amerikai Unió, a legtöbb tartozása Franciaországnak van. A SHS király­ság tartozásai szövetségeseivel szemben 552 millió dollárt tesznek ki, amelyből a legtöbbel, — 349 millió dollárral Fran­ciaországnak tartozik. A bankok egyesülete a deviza" illetek ellen. Bcogradból jelentik : A bankok egyesülete hétfői ülésén fog­lalkozott a deviza- és valutaüzletek után fizetendő két és fél ezrelékes illetékek ügyével. A beogradi bankok az illetékei nem fizetik, mert sze­rintük az ma már törvénytelen, ezzel szemben a pénzügyminisztérium bün­tetéssel fenyegeti az illeték nem-fize­tése miatt. Az egyesület elhatározta, hogy a minisztériummal meg fogja értetni, hogy az illetékek szedésére csak a deviza-bizottságokat hatal­mazta fel a törvény, amelyek ma már nem működnek. Ezenkívül az egyesület elhatá. ózta, hogy lépéseket tesz a Nemzeti Banknál egy infor­mációs iroda felállítása iránt. Egy boszniai fakereskedö cég négy­milliós fizetésképtelensége. -Boszniai, fa­kereskedelmi körökben nagy feltűnést keltett a szarajevói Iljin Vladimír és Társa fakitermelő cég bukása. A cég 4,455.047 dináros passzívával szemben csak 841.377 dinár aktívával rendelkezik és hitelezőinek 15 százalékos kvótát ajánlott fel, amely összeg hat hónapon belül volna fizetendő. Az Iljin cégnek —• amely nagy Vagyonnal kezdte meg mű­ködését — nagy fűrésztelepe volt a boszniai Ustipratacsán, ezt azonban egy évvel ezelőtt egy millió dinár veszte­séggel el kellett adnia. A bukást közvet­lenül az idézte elő, hogy az Iljin cég magas áron vásárolt fát Angliába való szállítás végett, azonban az angol meg­bízók a britanniai faárak esése miatt az üzlettől visszaléptek és a cég emiatt igen nagy veszteséget szenvedett. Nagy veszteségei voltak az lljin-cégnek az állam részére eszközölt szállításoknál. Vásár Szentán. A szentai őszi vásárt november 16-án tartják meg. Álhir a jugoszláv moratóriumról. A »Träger Presse« néhány nappal ezelőtt zagrebi jelentés alapján azt a hirt kö­zölte, hogy a zagrebi Kereskedelmi és Iparkamara egyik legutóbbi ülésén ha­tározatot hozott, hogy a kormánytól az adósok védelme érdekében moratórium elrendelését fogja kérni. A prágai lap közlése érthető konsternációt keltett csehszlovákiai gazdasági körökben, mert a csehszlovák gyárosok és nagykeres­kedők, — akiknek, nagy kintlevőségeik vannak Jugoszláviában, — -a moratóri­umban érdekeik veszélyeztetését látták. A csehszlovákiai gazdasági körök emi­att a beogradi csehszlovák követséghez fordultak, amely a hir valóságára nézve a beogradi Kereskedelmi és Iparkama­rától kért felvilágosítást. Ennek során megállapítást nyert, hogy a »Prager Presse« zagrebi jelentésének semmi alapja sincs és a hir misztifikáción ala­pul. Ugyanezt az információt nyerte e zagrebi csehszlovák konzulátus is-, amely hivatalos kommünikében cáfolta meg a »Prager Presse« közlését és a csehszlo­vákiai lapokat — a jugoszláv-cseh­­szlovák kereskedelmi kapcsolatok vé­delme érdekébe^, — felkérték a cáfolat közlésére. ZONGORÁZIK? Megjelent az uj Moravetz album! HEGEDÜL? Megjelent az uj Moravetz album 1 CEMBALMGZIK ? Megjelent az uj Moravetz album I FUVGLÁZÍK ? CLARINÉTGT vagy MANDOLINT JÁTSZIK ? Megjelent az uj Moravetz album! Minden hangszerre külön kiadás készült. Mindénütt kaphatók. MARIOLA TŐZSDE © SS & A dinár külföldi árfolyamai 1924. november 3. Zürich 7.55. Budapest deviza 1100—1106, valuta 1080—1101. Berlin deviza 60.75—61.05 milliárd márka, valuta 60.15—60.55 milliárd már­ka, Bécs deviza 1028—1032, valuta 1022— 1028. Prága deviza 49.20—-19.70, valuta 48.875—48.375. I ' Zürich, nov. 4. Zárlat: Beograd 7.55, Paris 27.15, London 23.56, Ncwyork 5.19, Brüsszel 25, Milánó 22.80, Amsterdam 205.30. Berlin 123‘/a, Becs 0.007325, Szó­fia 3.75, Prága 15.475, Varsó 100, Buda­pest 0.0068, Bukarest 2.90. Beograd, nov. 4. Zárlat: Paris 360—- 363, London 313.25—313.50, Ncwyork 68.80, Genf 13.33—13.35, Milánó 3.01— 3.0175, Prága 2.06-—2.0625, Becs 0.974— 0.975, Budapest O.Ö20, Bukarest 39.15-— 39.50. Noviszadi terménytőzsde, nov. 4. A forgalom csekély volt, az irányzat vál­tozatlan. Bácskai búza 370 dinár. Zab 268 dinár. Liszt 0-ás GG. 575 dinár, 6-os 368.50 dinár. Szentai gabonaárak, nov. 4, Szeníáról jelentik: A keddi gabonapiacon a követ­kező árak mellett vásároltak: Búza 355 dinár. Árpa 300 dinár. Zab 250 dinár. Ó-tengeri 250 dinár, uj morzsolt 165 di­nár, csöves 110 dinár. Repce 600 dinár. Bab 400 dinár. Muhar 300 dinár. Köles 200 dinár. Kcrpa 170 dinár. Chfkagói gabonatőzsde, nov. 4. Búza prompt 2. min. 164.625, Búza prompt 3. min. 145, Búza decemberre 139.75, Búza májusra 145.625, Búza júliusra 131.875, T engeri prompt 2. min. 114.875, Tengeri decemberre 105.375, Tengeri májusra 109.375, Tengeri júliusra 109.875, Zab decemberre 48.625, Zab májusra 53.5, Zab júliusra 52.125, Rozs decemberre 117.875, Rozs májusra 120.75. Newye-rki gabonatőzsde, r.ov. 4. Búza őszi vörös 157.5, Búza őszi kemény 150, Tengeri 119.25, Liszt sp. w. cl. 675— 725. Az irányzat állandóan tartott. ■RaaiBBgaSBBH DB SSfigES5BGISEffi| I Női kabátra j 1 finom francia tiszta gyapjú velour I 140 cm. széles minden színben máterenkint ! Dia. 140. 03 1 t» 91 1 55* EK OS L és divatáruházában Sishotica J Székrekedésnél, emésztési zavarok­nál és vértolulásoknál reggel éhgyomorra 1 pohár Ferenc Józzef keserüvizet iszunk. ARCKRÉM NAPPAL! HASZNÁLATRA ARCPOMÁDÉ ÉJJELI HASZNÁLATRA AJiCPUD E R HÁROM SZÍNBEN ZETA a legkifünőb! arcápoló szerel

Next

/
Oldalképek
Tartalom