Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-03 / 302. szám

1924 november 3. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal, Gyilkosság egy noviszádi étteremben Timotijev operaénekes öt lövéssel agyonlőtt egy orosz tisztet A tettes vizeikért a szemtanuktól és a gyilkosság színhelyén megmosta véres kezét Novisadról jelentik: Véres gyilkosság színhelye volt szombaton este a Mária Királynő-szálló épületében levő Orosz Olvasókör étterme. Timotijev Gregorije Mihajlo, huszonhét éves orosz hadnagy, a novisadi operatársulat tagja, agyonlőtte egyik tiszt társát, Kanarevsky Györgyöt, dr. Nikolics Bránkó novisadi közjegyző irodájának alkalmazottját. Az orosz olvasókört, ahol a gyilkos­ság történt, a Novisadra került orosz emigránsok alapították és kizárólag ők látogatják. A kör egyik helyisége étter­­mül szolgál, amely rendes találkozási helye a novisadi orosz emigráció tagjai­nak. Szombaton este már zsúfolt volt az étterem, amikor nyolc óra tájban megjelent ott Timotijev Grigorije Mi­hajlo. A színész néhány percig az ajtó­ban állott, lassan körülnézett, majd leült az egyik üres asztalhoz, amelynek szom­szédságában Szidorev Nikola, a nemzeti színház jegyszedője és Kanarevsky György vacsoráztak. Timotijev pár perc múlva felkelt az asztaltól és odalépett Kana­­revskyékhez. — Mit csinálsz ? — kérdezte Szido­­revtől mosolygó arccal — hova akarsz ma este menni ? Ami ezek után történt, az pillanatok alatt játszódott le. A színész választ nem várva előrántott kabátjából egy revolvert és ötször eg\*násután rálőtt a mitsem sejtő és nyugodtan vacsorázó Kanarevs­­kyre. A fiatalember vértől elborultam szénáikul zuhant a földre és nyomban meghalt. A revolverdörrenésre óriási tumultus támadt az étteremben, a vendégek ré­mülten ugrottak fel helyeikről, egyrészük a kijárat felé szaladt, mig a bátrabbak Timotijevre vetették magukat, aki még mindig kezében tartotta a füstölgő re­volvert. A gyilkos azonban durván el­lökte magától támadóit, a revolvert _ rádobta áldozata holttestére és nyugodt hangon oda szólt Szidorevnek: — Adj egy kis vizet, megmosom a kezeimet, mert bevéreztem. A közeiben állók szinte megdermedtek ekkora nyugodság láttára és nem is gon­doltak arra, hogy a gyilkost lefogják. Az egyik pincér közben vizet hozott egy mosdótálban. Timotiev lemosta a vért kezeiről, azután körülnézett: — Adjatok egy cigarettát és hivjátok a rendőröket! Nyugodtan rágyújtott és magához hi­vott egy közelben álló fiatal hölgyet, akivel néhány szót váltott. Időközben a rendőrség részéről megérkezett Nőtá­ros Bogoljub ügyeletes rendőrkapitány és dr. Fenyő Győző rendőrorvos. A rendőrkapitány letartóztatta Timotijcvet, akit bekísértek a rendőrségre. Fenyő dr. megvizsgálta a holttestet és megál­lapította, hogy mind az öt golyó a ko­ponyába hatolt és teljesen szétroncsolta az agyvelőt, amelynek egy része ki­loccsant a padlóra. Timotijev Grigorije Mihajlót vasárnap reggel hallgatta ki Rákics Miadenkó bűnügyi rendőrkapitány, a színész azon­ban nem akart részletes vallomást tenni arról, hogy miért gyilkolta meg Kana­­revskit. Annyit árult el csupán, hogy egy nő megrágalmazásáért szerzett ma­gának elégtételt. Kijelentette még, hogy a gyilkosságra előre készült. Megmotozása alkalmával egy női arc­képet találtak nála, amelyről azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy kit ábrázol. A rendőrség megállapította, hogy a szóban forgó nő, akinek a fény­képét Timotijevnél meg is találtak, egy orosz származású városi tisztviselőnő, aki a gyilkosság idején szintén az ét­teremben tartózkodott és azonos azzal a hölggyel, akivel Timotijev a gyilkosság után beszélgetett. A gyilkost kihallgatása után átkisérték a noviszádi ügyészség fogházába. Meghalt Nagyatádi Szabó Agyvérzést kapott erdőcsokonyai birtokán Budapestről jelentik: Nagyatádi Szabó István volt földmivelésügyi miniszter szombaton délben egy órakor váratla­nul elhunyt. A kisgazda-vezér a szom­bat-vasárnapi kettős ünnepre hazauta­zott erdőcsokonyai otthonába, hogy ki­pihenje a legutóbbi hetek izgalmait. Szombaton reggel vadászatra indult néhány hívével és eközben hirtelen rosszul lett és összeesett. Azonnal la­kására szállították, ahol gondos ápolás alá vették hozzátartozói, de a katasztró­fát, amely agyvérzés folytán követke­zett be, nem tudták megakadályozni. A hatvanegy éves nagyatádi Szabó Istvánnal a magyar politikai élet egyik legérdekesebb alakja dőlt ki. Erdőcso­­konyán született, szegény földmunkás­családból és maga is mezőgazdasági munkás lett már kora ifjúságában. Volt arató, részes cséplő, erdei famunkás, napszámos, tűzoltóparancsnok, olvasó­köri pénztáros, községi biró, 1904-ben a somogymegyei parasztok beválasztot­ták a megyei törvényhatósági bizott­ságba, az akkoriban meglehetősen ra­dikális jelszavakat hangoztató Szabó Istvánt. Négy év múlva, az 1908-as vá­lasztásokon a nagyatádi kerület bevá­lasztotta a képviselőházba, ahol ő volt az első komolyan-vett és osztálytudatos paraszt-képviselő. A munkapárti érában az ellenzék padsoraiban foglalt helyet és évtizedek szívós, fáradhatatlan mun­kájával országosan megszervezte a ma­gyar gazdatársadalmat. Nagyatádi pa­rasztpártja, amelyet ő egyébként kis­gazdapártnak nevezett, — a „paraszt“ elnevezést sértőnek tartotta és miniszter korában nemzetgyűlési felszólalásban tiltakozott az ellen, hogy őt parasztnak nevezzék — különösen a háború utolsó éveiben hódított erősebben tért. A köz vétlenül a forradalom előtt kinevezett Hadik kormányba már földmivelésügy1 miniszternek volt kiszemelve, de a bár­sonyszékbe csak a Károlyi-kormány alatt került, mint forradalmi miniszter. Ebben az időben meglehetősen balra tolódott és például az agrárreíorm-kér­­désben sokkal szélsőségesebb álláspon­tot foglalt el a később ellenforadal­­márrá vedlett Nagyatádi, mint például a ma is októbrista Búza Barna. Amikor az októberi forradalom egész polgári miniszterei, Lovászy Márton vezetésé­vel kiváltak a Károlyi-kormányból a szocialisták előtérbenyomulása miatt, Nagyatádi nem tartott velük, hanem miniszter maradt a kommün kitörése napjáig, a proletárdiktatúra ala't pedig szakszervezeti tag lett. A proletárdiktatúra bukása után Nagyátádi pártja állott először talpra. A kisgazda-vezér kezdetben nem állt be a szervezkedő ellenforradalom kerék­tolójának. Friedrich István első kormá­nyában miniszteri tárcát vállalt ugyan, de hamarosan lemondott s Lovászival és Garamival együtt demokratikus kon­centrációs kormány létesítése érdekében foglalt állást. A Clark-féle egyezmény alapján megalakult Huszár-kabinetben újra miniszter lett és ettől kezdve lé­­pésről-Iépésre mindjobban szembekerült múltjával. A Dózsa György ivadékából a módos középgazdák exponense lett, aki politikai állásfoglalásainak tenge­lyévé a kisüstöt tette meg s harcait mind kizárólagosakban az adómentes szeszfőzés kieszközléséért vívta. Minden ezután következő kormánynak tagja ma­radt. A Simonyi-Semedam kormányban közélelmezési miniszter volt, a Teleki­kormányban vette át a földművelésügyi miniszteri tárcát és hozta tető alá a földreform-törvényt, amelyben csaknem minden régi követelését föladta. A nagy-agrároknak azonban még a Nagy­atádi-féle szeliditett földreform is sok volt és a reakciós politikusok még az ő opportunus „demokráciájával“ sem tudtak kibékülni: amikor a Bethlen­­kormány minisztere volt, kipattantották az Eskütt-ügyet s ezt halála pillanatáig Damokles-kardjaként hagyták feje fölöít függni. Az Eskütt-panamában Nagyatádi Szabó személyesen nem vett részt, ha­nem érdekelve volt benne a veje, Tan­­kovics Miklós, aki osztozott Esküttel a kijárási pénzekben. Tankovicsott le is tartóztatták és csak akkor helyezték szabadlábra, amikor Nagyatádi teljesen megtörve deferált Bethlen miniszterel­nök minden feltételének. Az Eskütt-ügy óta nem volt többé a maga embere. Nem tudta el érni még azt se, hogy a saját, szükkörü földre­form-törvényét a gyakorlatban végre­hajtsák és a választójog kérdésében is kénytelen volt lényegbevágó engedmé­nyeket tenni Bethlennek. Az egységes­pártban meglehetősen háttérbe szorult, az utolsó vá'asztásokon Bcthlenék meg­­tizedcltették kisgazdáit és éppen a leg­utóbbi hetekben készült a miniszterel­nök végleg leszámolni Nagyatádival: az Eskütl-pör tárgyalásának lefolyása és annak politikai fejleményei — amelyek végül is Nagyatádi Szabó lemondására vezettek — emlékezetesek. Nagyatádi váratlan halála nagyban megszijärditja a Bethlen-kormány pozí­cióját, amelynek most már könnyű dolga lesz a vezérüket vesztett kisgazdakép­viselők leszerelésével. Radies támadja szövetségeseit A horvát parasztpárt elnökének újabb kiráíyséríő beszéde A blokk táviratilag felelősségre vonta Radicsot Zagrebből jelentik: A horvát pa­rasztpárt zagrebi szervezetének szombat esti' ülésén Radics István egyórás beszédet mondott, amelyben a politikai helyzet ismertetése kap­csán minden eddigi beszédét felül­múló vehemenciával támadta a beo­­grádi politikai óiét valamennyi íele­­lös tényezőit. Radics beszéde a kö­vetkezőképen hangzik: — A közvélemény nem értette át a maga valóságában Kossutics meg­­támadtatásának jelentőségét, külö­nösen a beográdi közvélemény, amely nem tudja, hogy a képviselői immunitás nélkül nincs népszuvere­nitás. Tragikus dolog, hogy milyen primitiv környezetbe jutottunk mi Morvátok 1918-ban. A kastelli táma­dásról .néhány óra. múlva Beográd­­ból már hamis jelentést kaptunk. Pet­­rovics Nasztázíól kezdve végig min­denki hamisan informál bennünket. Az osztrák korbács száz év alatt sem tette azt, amit a beográdi hat év alatt. Petrovics Nasztáz ez után a merénylet után számomra ugyan­az, mint Pasics és lényegében Da­­vidovics is ugyanaz. Nincs törvény. — A másik dolog Timótievics Koszta mandátuma. Timótievics nem értett egyet Davidovics megegyezé­ses politikájával, amig a horvátok a horvát parasztpártban vannak. Ezt nem is titkolta. Davidovics, mikor a király közölte vele, hogy Timotie­­vicsnck fog megbízást adni, azt vá­laszolta: próbálja meg. De a parla­ment nem béka. hogy kísérleteket végezzenek rajta és a képviselők nem madzagon rángatható bábuk s mi a legkevésbé vagyunk! bábuk. Ők azt mondják: különben a generáli­soknak adják a kormányt. Hát csak adják, csak játszanak a saját sor­sukkal. A politikai helyzet kénysze­­rített bennünket, akaratunk ellenére, hogy sorsunkat Szerbiához fűzzük. Szerbiában nincs szabadság. s-~ az az alkotmányosság, amit még Ausz­­tria-Magyarország alatt is élvez­tünk. A mi száborunkkal sohasem tették azt, amit a mostani kanvu-iila, a szablyásokkal az élén. Timótievics mandátumot kapott és mi azt la­­szóltuk, hogy nem tárgyalunk vele. Nem volt benne annyi szemérem és becsület, hogy kijelentse: nem foly­tathatom Davidovics politikáját, mert az nem az én programmom, én nem lehetek a horváíokkal való meg­egyezés mellett, mert én a meg­egyezést körülbelül úgy aim rom, mint Pasics és Pribicsevics. Valaki azt mondta az udvarnál: »Felség, hallotta, mit beszélt Radics až angol mintájú monarchiáról«. Ez a —'■'ki következő választ kapta: »Én is sze­retnék angol monarchiát, de adjatok nekem angol pártokat«. Gondolják meg. milyen vélemény ey a szerbiai pártokról. A horvátokra ez termé­szetesen nem vonatkozik. Javasol­tam, hogy alakuljon meg a fö'^ra­'■lista klub.. Ne legyen az slnöke kö­ztelünk való ember, legyen olyan, aki udvarképes, legyen Spaho. Hohnyec vagy Korosec. Követeltem, hogy legyen meg ez a klub, amelynek többsége lesz. Azt válaszolták, hogy akkor a szerbek is tömörülni fognak. Hadd tömörüljenek. A korrupció vagy a korbács jegyében nem tömö­rülhetnek az összes szerbek. Ez a garancia, hogy a harc nem csak a mi, hanem az ő felszabadulásukkal is fog végződni. — Őrültség volna azt várni, hogy az angol konzervatívok győzelme erősíti Pasics és Pribicsevics hely­zetét. A legtekintélyesebb angol, po­litikusok követelni fogják a diplo­máciai viszony megszakítását Jugo­szláviával, ha tovább is folytatja ezt a politikát, amely bolsevizinust idéz — Korosec azt mondotta, hogy el­megy külföldre és átengedi Szlové­niát is Radtcsnak. Nem kell Korosecnek semmit átengednie nekem - folytatta Ra­dics —, mert már mindent' átenge­dett. Korosec egész politikája nél­külözi az elveket, nála minden csak taktika. Korosec emberei nem elés bátrak, hogy megmondják: csak a monarchiában lehet ilyen korrupció. A Kossutics képviselő elleni támadás után már nem megyek Beográdba. összeesküvést szőttek ellenem, hogy meg fognak ölni. A' beográdi lapoknak Radics,tudó­sításáról szóló beszámolói sze-:"f a liorvát parasztpárt vezére ezenkívül súlyos kijelentéseket tett a koronára vonatkozólag. A. beográdi sajtó azt irjá, hogy Radics beszédének ezek á kitételei nem nyomdafesték-képesek. Radics szombati beszéde miatt va­sárnap délelőtt a blokk vezetői a következő táviratot intézték Radics Istvánhoz: — Az ön tegnap esti beszéde, melyet klubjában tartott és ame­lyet a Vreme és Politika közölt, a széles parlamenti blokkal való szakítást jelenti-e? Válaszára mi­előbb szükség van. Davidovics. Korosec, Spaho Petrovics. A táviratra hétfő délelőtt még nem érkezet: válasz, bár Radics Zagrebban a Politika tudósítója előtt vasárnap este ki jelentette, hogy válaszolt a sürgönyre. Vasár­nap későn este fíacsevics Radics­­párti képviselő közölte a beográdi sajtó képviselőivel, hogy telefonon beszélt Radiccsal, aki kijelentette, hogy beszédének szövegét a beográ­di lapok meghamisítva közölték. A Vreme és Politika egyébként hétfői számukban közük Radics be­szédének az első szövegből kiha­gyott felség sértő kitételeit is. Esze­rint Radics többek közt azt a kije­lentés: is használta, hogy ha nem rendelik el a választ ásókat akkor a parlamentben vád alá helyezési in­dítványt nyújtanak be u király ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom