Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-05 / 304. szám
4. oldal, BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 november 5 Ludendorff tábornok államcsíny előkészítésével vádolja a volt bajor trónörököst Bajor tábornokok viszálya Ludbnd >rffal Münchenből jelentik: A lapok jelentése szerint Ludendorff tábornok környezetében mozgalmat indítottak meg avégből, hogy a német tisztek nemzeti szövetségét és a németországi tiszti szövetséget szolidaritásra bírják Ludendorff mellett, Rupprecht trónörökös ellen. Mind a két szövetségtől azt a nyilatkozatot kívánták, hogy helyeslik Ludendorff tábornok magatartását és elitélik a bajor tábornoki kar határozatát, amellyel megtagadnak minden közösséget Ludcndorffal. A németországi tiszti szövetség visszautasította ezt a feltevést, a tisztek nemzeti szövetsége ellenben még nem döntött s úgy mondják, hogy sokan vannak, akik hajlandók szolidaritásukról biztosítani Ludendorffot. Ludendorff tábornok egyébként éleshangú nyilatkozatot tett közzé a bajor tábornokok határozata eilen és burkoltan azzal vádolja Rupprecht extronörökösf, hogy államcsínyt tervezett. Azt állítja nyilatkozatában, hogy egy titkos ülésen tudomást szerzett arról, hogy a trónörökös november 11-én vagy 12-én, tehát néhány nappal a Hitler—Ludendorff-puccs kitörése elölt döntő lépést akart végrehajtani. A trónörökös evégből Münchenbe érkezett és egy prokfamációt Íratott. Az elhatározó pillanatban azonban külső körülmények miatt a trónörökös nem hajthatta végre tervét. Froreich után . . . Egy veszprémi gazdatiszt meggyilkolta az apósát Veszprémből jelentik: Froreich Ernőnek, az egyedi gyilkosnak Veszprémben követője akadt: Bácsi Géza 32 éves gazdatiszt revolverrel meggyilkolta apósát, Angeli Márton 50 éves földbirtokost, majd revolverrel támadt a férje segítségére siető anyósára is, azonban a második gyilkosságot már megakadályozták. Angeli Márton, Veszprém vármegye egyik legtekintélyesebb földbirtokosa, néhány évvel ezelőtt, mikor többszáz holdat kitevő vagyonához újabb nagyobb területet bérelt ki, megismerkedett Bácsi Géza veszprémi gazdatiszttel, akit birtokán alkalmazott. Bácsi Géza, ki úgy a veszprémi gimnáziumot, mint a magyaróvári gazdasági akadémiát, kitünően végezte, intelligenciája révén csakhamar megkedveltette magát kenyéradójával, Angeli Mártonnal és amikor a fiatalember megkérte Ángeliék adoptált és nevelt leányát, Katinkát, a család szívesen beleegyezett a házasságba. Az após és a vő között csakhamar differenciák támadtak, mert a jólétbe került Bácsi Géza nem akart a családi birtokon dolgozni és azt követelte apósától, hogy birtokot vásároljon részére, amelynek jövedelme fölött kizárólag ő rendelkezik. Angeli nem teljesítette veje kérését, aki ezek után teljesen elhanyagolta a gazdaságot és zülleni kezdett. Emiatt napirenden voltak a veszekedések apósával. Bácsi Géza, hogy hozzájuthasson Angeli vagyonához, gyilkossági tervet eszelt ki. Vasárnap az egész család együtt ebédelt és az ebéd végeztével Angeli Márton együtt maradt az ebédlőben veiével. Bácsi Géza ekkor elmondta, hogy ogy sopronmegyei birtokot szeretne bérbevenni. Egész barátságosan tárgyaltak, majd igy szólt Angeli: — Majd meglátjuk, mit tehetek értetek. E szavakkal Angeli felkelt és kifelé indult az ebédlőből. Már majdnem elérte az ajtót, amikor Bácsi hirtelen előrántotta revolverét és rálőtt apósára. A golyó Angeli nyakába hatolt és átszakitotta a föütőerct. A lövés zajára a szobába szaladt Angelinő is, mire Bácsi anyósát is le akarta lőni, azonban a revolver csütörtököt mondott. Erre Hozzárohant, megrohanta a nyakánál és hajánál és a revolverrel oly súlyosan összeverte Angeliné fejét, hogy az a nagy vérveszteségtől elájult A nagy lármára és kiabálásra figyelr messé lettek a házbeliek, Bemer Lajos Ángeliék rokona rárohant a gyilkosra és egy székkel fejbeütötte úgy, hogy nyomban összeesett. Azonban csakhamar felugrott kifutott a házból és jelentkezett a rendőrségen, ahol letartóztatták a gyilkos merénylőt. A rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt is azt a vallomást tette Bácsi, hogy Froreichet akarta utánozni abban a reményben, hogy apósa halála után feleségére száll a vagyon. Vallomásához még hozzáfűzte, hogy a gyilkosság tervéről felesége is tudott, aki még bátorította a gyilkosság végrehajtására. A rendőrség most ebben az irányban is megindította a nyomozást. a lányomat, hát mit tehettem volna? Én nem vagyok a kőszivii apák közül való. Hagytam őket. — Nem fél a halottaktól? — Már hogy félnék tőlük? — kérdi megbotránkozottan — Csak nem vagyok gyerek! Nem bántanak ezek senkit soha, semmi bajom sincs velük és ha a temetőbe járok, nem is jut eszembe, hogy a lábam alatt halottak porladoznak. olyan az érzésem inkább, mintha egy nagy virágoskertben lennék. Itt a rossz emberből is ió ember lesz. A halott ember a legjobb ember a földön. Meghiúsul a koncentráció A blokk elégedetlen a radikálisok válaszával Késő éjjel jelentik Beogradbó! : Timotievlcs Koszta esti audienciája után a blokk pártjainak vezetői ismét konferenciát tartottak, amelyen a radikálisok válaszával foglalkoztak. A tanácskozáson az elégedetlenek álláspontja győzött. Az a vélemény alakult ki, hogy az n válasz, amit a radikális-párt Timoltevics Kosztánalc adott, egyáltalán nem kielégítő és nem egyenes felelet a Timotievics által feltett kérdésre, hanem annak megkerülése. Emiatt a blokk vezetőinek tanácskozása után politikai körökben a hangulat megváltozott és azt hiszik, hogy Timotievics akciója most már a blokk magatartása miatt meg fog hiúsulni. Általában arra számítanak, hogy a dezignált miniszterelnök mandátumát szerdán vissza fogja adni a királynak és a kibontakozási tárgyalások más alapon idulnak meg. Beszélgetés a halál kertészével Egy sirásó élete a föld legjobb emberei között A sirásó bennt él a temető kellősközepén, saját háza, kertje van a halottak városában és egy kicsi darab földecskéje, amelybe azonban halottak helyett kukoricát, kumplit és virágot ültet. Egész kis virágoskert ez itt a sirok árnyékában. nefelejts, árvácska és rengeteg krizantém borítja a földet, akár egy fehér selyemtakaró és a sirásó kertészkedik a halál virágai között, amelyekkel a holtaknak kedveskednek az élők. Negyvenöt év a holtak szolgálatában A temető kapujában találkoztam a sírásóval. A keskeny hidat, amely az élők városát köti össze a holtaid városával, nagy sereg koldus lepte el és a sii ásó épen beszédet intézett a koldusokhoz. Bőbeszédüen és kitartóan magyarázott, mint egy algebra tanár és a koldusok érdeklődéssel hallgatták a biblikus értekezést, i — Ha én mondom kendnek, hogy a Jónást elnyelte a cetha!. akkor mérget vehet rá! — szólt a sirásó az egyik Lázárra, aki a kételkedés szellemét hintette szét a hallgatóság soraiban és aztán méltóságosan hozzám fordult. Kövér, őszülő ember a sirásó. mélyen ülő, jámbor szemekkel és duzzadt. piros szájjal. Előzékenyen és szívesen mesél. — Engem a temetőben találtak a nevelőszüleim, akik szintén sírásók voltak. Itt töltöttem az egész gyerekségemet, itt nőttem fel és itt emberesedtem meg a halottak között, hálisten a legjobb egészségben. — Hány éves most? — kérdeztem. — Negyvenöt. Azóta megástam már egy pár ezer sirt — mondia nevetve. Nemsokára jubilálni fogok. Mennyi mindenkivel találkozhatott negyvenötév alatt a sirásó, gyerekekkel, urakkal, hires emberekkel, csalókkal, tolvajokkal, katonákkal, civilekkel, akik sorjába mind elzarándokoltak szépen hozzá és akiknek az utolsó ágyát ő vetette meg. Egv lábszárcsonton tört el karriérie — Hogy lett sirásó? — Nézze, ez igen körülményes. A ne- _ velöszülök eleinte hallani se akartak róla. Iskolába járattak és úgy tervezték, hogy ha kijárom az iskolát, elküldenek külföldre kertészetet tanulni. Hatödikba jártam épen. az elemibe, amikor pont a vizsga előtt 'kicsaptak. Ez úgy esett, hogy a régi temetőbe egy aszszony holttestét exhumálták és a koporsóból kiesett a halott lábszárcsontja. Megtaláltam és másnap elvittem az iskolába, ahol kitünően eljátszottunk és a lányokat rémitgettük halálra vele. De a tanitó bogaras, kellemetlen fráter volt, minden bolhából elefántot csinált és persze engem kicsapatott. Ez a hulla törte ketté a karriéremet. Hol lennék én azóta! ... Találkozás a szellemmel Itt- fájdalmasan felsóhajtott a sirásó és lassan sétálva elindultunk a sirok között. — A szülék szörnyen bánkódtak miattam — mesélt tovább — szabadjára hagytak. Néha bejártam a városba, de legtöbbször itthonmaradtam és segédkeztem a temetéseknél. Nagyon szép és vidám élete van a sírásónak. Mennyi kitüriő tréfát csináltunk mi. amikor még fiatalabbak voltunk! Lakott itt két sirásó, akik nem voltak szakemberek, csak úgy napszámba ástak sirt. ha épen összetorlódott a munka és a szüléék nem győzték egyedül. Hát megfog ez a két mafla egy nap engem, félrehinak nagy rejtelmesen és megkérdezik: — Nó Jancsi, akarsz-e kisértetet látni? — Tegyétek lóvá az öregapátokat! — mondtam nekik nevetve, mert mindjárt gondoltam. hogy ez csak ugratás, de ők becsületszavukat adták, hogy az öreg Mézesné éjszakánkint kitár a sírjából. Hát én fogadtam velük tizenöt krajcárba, mert nagyon izgatott a dolog. Ez békeidőben történt, husvét táján, mikor a Gravalát kivégezték. Pontosan éjfélkor lesbe álltam a sirkő mögött egy széles ásóval a markomban. A kisértet megjelent. Fehér lepedő volt rajta és nesztelenül lépkedett, akár a macska. Ravasz eset volt. — Az ur szent nevében, ki vagy te beste szellem?! — kiáltottam rá bátran, mert tudtam, hogy nem lehet kísértet. — De hátha mégis az? — gondoltam magamban és rácmeltem az ásót. A kisértet ekkor hangosan elröhögte magát: — Ne bolondozz. Jancsi, én vagyok — és nyakába kapva a széles lepedőt, elfutott. Ma sem tudom hogy ki lehetett. De a tizenöt krajcárt nem fizettem meg a pasasoknak. Mert azt bizonyítani költött volna, hogy valódi kísértet volt-e a jelenés vagy sem. Ez az igazság? — Én zajosan helyeseltem. Addig íár a bognár a temetőbe, mig meg nem nősül Az egyik kripta előtt megálltunk. Valóságos kis villa márványból. A sirásó körültekintett, majd leült a kőnárkánvra. — így aztán az évek során benmaradtam a sirásó brancsban — folytatta élete történetét.— Sok heccet csináltak velem az öregek, mig serdülő gyerek voltam. de hát ez minden szakmában előfordul a kezdőkkel. — Ezelőtt húsz évvel megnősültem, Szintén a brancsbái, ámbár nem tartiuk valami különösebben a barátságot. Két fiam is van. belőlük is sirásó lesz. ha felnőnek. Ki-ki maga mesterségét űzze és a sirásás a legbékésebb, legszelídebb mesterség az egész világon. A lánvom. az tavaly ment férjhez egy bognárhoz. Itt ültük meg a lakodalmát. Nem szívesen adtam hozzá, elhiheti, nem szeretem én az ilyen világi foglalkozású embereket. de bolondul ragaszkodtak egymáshoz. a fiú addig mászkált ki a temetőbe az anyja sírjához, míg aztán elszerette Tóth Imre slria tele van virággal Egy dúsan felvirágozott domb előtt asszonyok csoportosultak. — Itt fekszik a Tóth Imre. akit felakasztottak — mondia a sirásó. — Naponta kijönnek hozzá mindenféle nők és az édesanyja is ittjárt gyönyörű virágokkal. Halottaknapián pedig valóságos bacsuiárás volt a sir körül. Mindenki őt tudakolta): — Hol van eltemetve a Tóth Imre? Legalább harmincán megkérdezték. Csupa nők ...ezalatt otthon... Alacsony, palafödeles házban lakik a sírásó. Vagy húsz liba szaladgál az udvarán. malacok és tvukok és hátul az istállóban tarka fejőstehén bőg. Örömmel konstatáltam le. hogy a sirásó nem hal egykönnyen éhen. — Édesapám, friss hulit hoztak! — jelenti áz ajtóból egv kis pöttöm emberke. mire az apja felháborodottan leszidja a kis kegyeletsértőt és egyszerű, istenes szavakkal megvilágítja előtte a halottgvalázás fogalmát. Szinte végszóra egv gyászruhás asszony jött át az udvaron. — Itthon a felügyelő ur? — kérdi és a sirásó szolgálatkészen elébe ugrik. — Bársonvkát szeretnék az uránt sírjára — mondia az özvegy és mig a kert felé mennek, a sirásó szürke szemei kigvulnak. mint az automobil-lámpák. — Talán ebből a lilából tetszik parancsolni? — lelkendezik az mi a it tatva —. valami csudás diszkrét színe van! — és a halál bánatos kertésze ebben a pillanatban ápolván kereskedővé vedlett át. mint a többi kalmár, aki rizskását s ruhát árul és lelket és pénzt; csereberél a zord városi boltok mélyén. (t. I.) Orgyilkosságokra készölt a romániai diákszövetség Minisztereket és zsidó bankárokat akartak eltenni láb alól Bukarestből jelentik: A romániai liberális sajtó érdekes leleplezéseket közöl az antiszemita fascista diákszövetség működéséről. Ezeket a diákszövetségeket Cuza Sándor jassyi egyetemi tanár kezdeményezte annakidején. Szervezeteket alapított' Bukarestben. Csernovitzban. Kolozsvárott. Temesvárott és Jassyban. amelyek már a numerus clausus kérdésénél is jelentős szerepet játszottak. A kormány akkoriban az egyetemeket a diák-botránvok miatt becsukatta és megnyitásukat csak akkor engedélyezte, amikor a diákok kijelentették, hogy a numerus clausus követelésétől elállanak. A diákokat az egyetemeken kivül álló politikai körök utóbb eszközül használták fel arra, hogy filoszemita minisztereket és előkelő zsidó pénzügyi embereket még gyilkosság utján is eltegyenek láb alól. Amikor azután az ilyen bűntényekre alakult összeesküvésnek egyik részese, egy diák a rendőrségen kipattanhatta az ügyet., akkor derült világosság az egész hatalmas bűnszervezetre, a merénylet tervezőit azonban az esküdtek felmentették. Most. hogy az antiszemita diákok uira mozgolódni kezdenek, a kormány annál nagyobb erély kifejtésére határozta el magát, minthogy a bolsevista támadások, az utlevélbotrányok és az a körülmény. hogy vasúti közegek több mint százmillió leit elsikkasztottak, a kormány helyzetét amugyis nagyon megingatták, s a kormánynak létérdeke, hogy megmutassa, hogy ura . a helyzetnek.
