Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-29 / 328. szám

1924. november 29. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal. Hamis tanuzással vádolják Bethlent Friedrich szenzációs leleplezései az EsküU-ugyről — A kormány tudtával fizettették meg a kiviteli engedélyeket — Bethlen a nemzetgyűlés zárt ülésén védekezett Botrányos jelenetek a magyar nemzetgyűlésen Palotaőrök vezették ki a ülésteremből az ellenzéki képviselőket Budapestről jelentik: Az Eskütt-pör tárgyalásával kapcsolatban Friedrich Istvánnak egy szenzációs leleplezése tartja izgalomban a magyar politikai köröket. Friedrich István pénteken a magyar nemzetgyűlés folyosóján kije­lentette az újságírók előtt, hogy Beth­len István miniszterelnöknek egy olyan levele van a birtokában, amelyből kide­rül, hagy a kormány eddigi nyilatkoza­taival és Bethlennek az Esküit-porben tett tegnapi vallomásával szemben való­ban gyűjtések folytak propaganda- és más célokra is, Bethlen miniszterelnök is tudta, hogy a kiviteli engedé­lyek után bizonyos összegeket fizettek. A kompromittáló akta — Bethlen mi­niszterelnök levele — 1921. júniusában kelt, titkosnak és szigorúan bizalmas­nak vau .megjelölve és hivatkozik a közélelmezési minisztérium 1921. máju­sában kelt egyik titkos aktájára. Friedrich István felhatalmazta uz új­ságírókat a kompromittáló akta szöve­gének közlésére és hangsúlyozta, hogy Bethlennek uz Eskütt-pörben lett teg­napi vallomására ez az ö megjegyzése. Hangsúlyozta még Friedrich, hogy Mayer János földmiv elésügyi miniszter az Esküit-pörbea. tett vallomásában egyes ténykörülményekről teljesen meg­feledkezett, igy például arról, hogy a kiviteli engedélyek kiadásánál különö­sen nagy súlyt helyezett sógoraira, a Beck-testverekre, akik lókereskedők és titkára, dr. Szőke Lajos' szintén rend­szerint szállított ki lovakat külföldre., A távit éli. engedélyek sorozatában mondotta Friedrich — közéleti tényezők egész sógorsága, szerepel. Birtokomban van kótezerütszáz kiviteli engedély megszerzésének minden adata, amelyek mind azit bizonyítják, hogy Esküit La­jos csak porszem a botrányok sivata­gában. Bethlen és Mayer cáfol ■ Amikor Bethlen értesült Fríedrichnek a folyosón tett leleplezéséről, kijelen­tette, hogy sohasem volt tudomása ar­ról, hogy bárminő gyűjtés folyt volna a kiviteli engedélyek kiadásával kapcso­latban. A miniszterelnökségen őrzött akták eredetijéből kiderül — mondotta Bethlen — hegy a Friedrich által közűit akták szövege nem egyezik meg telje­sen a Friedrich birtokában levő levél­lel, hanem az bizonyos kombinációk összevetésén alapul. Mayer János Friedrich István nyilat­kozatára azt válaszolta, hegy Friedrich minden vadja alaptalan. Az említett Beck testvérek lókereskcdőkkel nincs rokonságban, de ismeri őket, mert egy faluban laknak. Beckék már a háború előtt is szállítottak lovakat a hadsereg­nek és mint régi cég kaptak a minisz­tériumtól kiviteli engedélyt. A miniszterelnök állítólagos átirata hír szerint az Eskiitt-pörben szereplő fáskosár iratai közül való. Friedrich leleplezése a nemzetgyűlés előtt A nemzetgyűlésen, a folyosói jelenet után, Bethlen miniszterelnök zárt ülés elrendelését kérte az elnöktől. Az ellen­zék a zárt ülés ellen viharosan tiltako­zott, miközben, éles kifakadások hang­zottak el a kormány ellen. Esztergályos: Disznóság! Az ország is tudni akarja, hogy panamázzál: cl a pénzét! Györki: Gyerünk a napra! Dénes: Panamaország! Az elnök elrendelte a zárt ülést, a mely negyed .háromtól fél négy óráig tartott! Az inból megnyitott nyílt ülé­sen Györki a napirendhez kért szót. Felemlítette, .hogy a zárt ülésen a mi­niszterelnök és a földmivelésiigyi mi­niszter részéiül olyan nyilatkozatok hangzottak el, amelyek a nagy nyilvá­nosságot is érdeklik. Moycr földmive­­lésügyi miniszter azt az álláspontot hangoztatta, hogy az Fskiltl-pör összes iratait parlamenti bizottságnak kell át­adni megvizsgálás végett. A zárt ülé­sen megtudta a Tiemzetgyülés azt is, hogy Bethlen miniszterelnök a bíróság ■előtt hamisan tanúskodott. (Nagy zaj a jobboldalon.) Kdllay Tamás: Szemtelenség'«, ilyet mondani! Bethlen miniszterelnök: Húzódik! A jobboldalon a vihar teljes erővel kitört. Az egységespárti képviselők kö­zül többen követelték, hogy az elnök utasítsa Györkit a mentelmi bizottság elé. A szocialisták a padot verték és úgy kiáltoztak a jobboldal felé. A nagy zajban Györki tovább akart beszélni, de az. elnök megvonta tőle a szót. Horváth Zoltán: (Györki felé): Csak beszélj tovább, ne törődi velük. I.endvai-Lelmer István: Itt már csak a fegyver segít! A baloldal óriási lármában tör ki és a jobboldalon is felviharzotíak a szenve­délyek. A képviselők közül többen felug­rottak a padokra és onnan kiáltoztak. 'Az egyik egységespárti odament az el­nökhöz és kérte a zárt ülés újbóli el­rendelését. Amikor az elnök kihirdette, hogy zárt ülést rendel el, az izgalom a tetőpontra hágott és külörfösen a szo­cialisták tiltakoztak az elnöki terror el­len. A jobboldal viszont ezt kiáltotta az ellenzék felé: — Kisebbségi terror! — Úgy viselkednek, mint 1919-ben! Az elnök végül is szünetet rendel el. A szünet után Györki ismét beszélni akart, mire a jobboldal újból kérte a zárt ülés elrendelését. A szocialisták is­mét hevesen tiltakoztak. A lárma köz­ben az elnök intézkedésére palotaőrök léptek be a terembe és erőszakkal eltd­­volitották Györki képviselőt. A szocia­listák Györki után tódultak. Az izgalom leírhatatlan volt. Kábák Győző képvise­lő és Bátyi E<Jo újságíró a folyosón ncki­­támadtak a Györkit körülvevő palota­­ölüknek és ki akarták szabadítani a képviselőt, de több ellenzéki képviselő lefogta őket. A szocialisták erre kiadták a jelszót: — Menjen Id az egész szociáldemo­krata frakció! A jelenet után az egész ellenzék kivo­nult. Az ellenzéki képviselők a zárt ülé­sen nem is vettek részt. A fajvédők kö­zül egész délután senki sem volt a par­lamentben. Az újból megkezdett nyílt ülésen a szónokok hiába próbáltak beszélni. A szélső baloldalról indulatos felkiáltások zúdultak az elnök felé, aki több képvi­selőt rendre intett és néhányat mentel­mi bizottság elé utasított. A nagy zaj­ban az ülést nem tudták folytatni. , Munkában a palotaörök Félhatkor az elnök az ülést újból fel­függesztette. Ugyanekkor a folyosón megjelent a palotaörség egy százados vezetése mellett. A százados felszólítot­ta Kábák Győző szociáldemokrata kép­viselőt, hogy hagyja cl a parlament épü­letét. Kábák tiltakozott, mire a palota­örök kivezették az épületből. Az ülésnek újból való megnyitása után a szociáldemokraták heves kiáltá­sokat röpítettek az elnök felé. mire Szci­­tovszky Béla elnök egymásután utasí­totta őket a mentelmi bizottság elé és több ellenzéki képviselőtől megvonta a szót, majd egymásután vezettette ki őket az ülést eremből. A legtöbb képvi­selő a palotaörök felszólításának nein akart engedelmeskedni és a vállratett kezét sem tekintették erőszaknak, mire a palotaörök karonfogva harcolták ki őket. Amikor már csak néhány szocia­lista képviselő volt a teremben. Szilágyi Géza szólalt fel és éles szavakkal tá­madta a többségi pártot és Bethlen .mi­niszterelnököt. Az elnök emiatt megvon­ta tőle a szót, Szilágyi azonban tovább akart beszélni, mire Szcitovszky házéi­nak öt is kivezettette. A szociáldemokrata képviselők kive­­zcltétésük után a karzaton jelentek meg, azonban az elnök onnan is kivezettette őket. Hír szerint Pályi Ede ellen hatóság elicni erőszak címén megindítják az ct­­lárást, mert ellenszegülni próbált a palo­taőröknek. Szcitovszky Béla elnök, aki az egész illést végig elnökölte, felszólalásában erőszakos eljárását azzal próbálta indo­kolni, hogy a házszabályok értelmében járt el és a nemzetgyűlés tekintélyét meg kellett óvnia. Beszédét a szocialis­ták, akik minden kivezetés alkalmával hangsúlyozták, hogy társaikkal együtt éreznek és követelték, hogy őket is kí­sérjék ki. óriási lármával tagadták. Az elnök több képviselőt ismét a mentelmi bizottság elé utasított, majd felfüggesz­tette az ülést. Az est folyamán négy tur­nusban több mint tiz képviselőt vezettek ín a palotaörök az ülésteremből, köztük Peidl Gyulát, Piklct Emilt, Szeder hi­rer,cet, Várnai Janiéit és másokat. »Erőszak a felelet a panamavádakra----« Az ülés újbóli megnyitása után fhpcrt Rezső és Payer Károly éles szavakkal bélyegezte meg az elnök, a miniszterel­nök és a kormánypárt eljárását és hangsúlyozták, hogy a kormány a pa­namavádakra erőszakoskodással vála­szol. Bethlen miniszterelnök felszólalásában ezután kijelentette, hogy az eseménye­ket úgy állítják be, mintha azoknak az a vád volna az alapja, amelyet Györki emelt ellene karnis tanuzás címén. A zárt ülésen — mondotta — bebizonyí­totta a vádak tarthatatlanságát. A par­lamenti formákkal ellenkező sértő ma­gatartásra nem lehetett más a felelet, mint az egyes képviselők kivezetése. Ö , nem várta meg a támadást a zárt ülé­­j sen, hanem maga vitte az ügyet a Ház elé. A Friedrich által közölt levél szöve­ge szerinte ellentétes az eredeti szöveg­gel. Azért kért zárt ülést, hogy az ál­lamérdekeket megvédhesse. Friedrich válaszolt ezután Bethlen miniszterelnöknek. Visszautasította azt azt a vádat, hogy aktalopást követett el. A hozzákerült akta az Eskütt-pör iratai közül való. Felszólította a miniszterel­nököt, hogy fogadja el a parlamenti bi­zottságot. Bethlen nyomban válaszolt Frledrich­­nek. Amit Friedrich felolvasott — mon­dotta — hivatalos akta volt, nem pedig levél. A parlamenti bizottság tekinteté­ben az az álláspontja, hogy az ügyet addig nem lehet a bizottság ele terjesz­teni, amíg a bíróság nem Ítélkezett. Fel­kérte Eriedrichct, hogy a nyilvánosság előtt ismételje meg vádjait, hogy felelős­ségre vonhassa. Bethlen után Mayer János szólalt fel ismét, visszautasította Friedrich vádjait és kijelenti, hogy Friedrich hitvány rá­galmazó, ha elégtétel nem ad. Friedrich azt válaszolta, hogy hajlandó megkö­­vetni Mayert, ha bebizonyítja, hogy vádjai alaptalanok. Baross János a demokrata szövetség nevében kijelentette, hogy a szövetség­nek' nem volt szándékában Bethlent a becsületében megtámadni és ilyen mó­don megbuktatni. A demokrata szövet­ség loyalis ellenfele akar maradni a mi­niszterelnöknek. Gömbös Gyula emelkedett ezután szó­lásra és általános meglepetésre meleg­hangú védőbeszédet mondott Bethlen mellett. Végül Szcitovszky Béla elnök -prece­densekre hivatkozva mentegette eljárá­sát. Az ülés éjjel tizenegy órakor ért véget. j A tpkos irat szövege j Friedrich birtokában lévő levelet gróf Bethlen István Mayer János akkori közélelmezési miniszter figvelnieztetćsć­­re intézte Nagyatádihoz. A levélben Bethlen többek közt a következőket irta: Arról értesültem, hogy propaganda­­ős pártcélokra a kiviteli engedélyek ki­adásánál levontak. Felkérem, hogy ilyen engedélyek kiállítását előbb velem be­széljék meg.* Vázsonyi támadása a „nagyzsidók" ellen Bethlen harcot hirdet a ház­­szabályreviijőért Budapestről jelentik: A demokrati­kus pártszövetség legutóbbi értekezle­tén újabb lépés történt a liberális erők egyesítése felé. Az értekezlet első szónoka, Szilágyi Lajos hangsúlyozta, hogy a demokrati­kus blokk egysége állandó és a blokk tagjai nem engednek éket verni soraik közé. — A gazdag zsidók ne gondolják, — mondotta Szilágyi — hogy mi nem tudjuk azt, hogy ok pénzelik a libera­lizmus ellenségeit, azt az irányt, amely semmiben sem különbözik a négy év előtti véres kurzustól. Tudjuk ezt és száraontartjuk ! Beszéde végén bejelentette, hogy a liberális blokk résztvesz a fővárosi köz­­; cégi választásokon. • Pikier Emil a szociáldemokraták kép­viseletében bejelentette, hogy a mun­kásság a dolgozó polgársággal kezet­­fogva akar küzdeni a reakciós irányzat ellen. Vázsonyi Vilmos azt fejtegette, hogy azokról a legendákról, amelyek szerint a kormány titokban liberális és csak a j fajvédők miatt tetteti magát kurzistá­­; nak, ma már kétségtelenül bebizonyo­sodott, hogy nem egyebek legendáknál. — Az a helyzet csupán, — foly­tatta Vázsonyi — hogy a kurzus pénzt kap a nagyzsidóktól és ezek kedvéért a kormány kénytelen volt rituális szakosz­tályt létesíteni pártjában, hogy a nagy­zsidók kormánypártiak lehessenek. Feihivta végül Rassay Károlyt és In­vert, akik liberális létükre távol marad­tak a demokratikus blokktól, hogy szakítsanak a kormányttámogató Hein­­rich-párttal, mert az ő helyük a demo­kratikus szövetségben V3n. Az egységes-párt egyidejűleg tartóit értekezletén Bethlen István gróf minisz­terelnök nagy beszédet tartott, amely­ben felhívta a kormánypárt tagjait, hogy hírlapi cikkekben, gyűléseken, a parla­mentben mindenütt hangoztassák, hogy a nemzetnek életbevágó szüksége van a házszabályrevizióra. — Az ország óriási többsége a káz­­szabályrevizió szükségességének paran­csoló gondolata mögött áll. Mi harcba megyünk, ezt a harcot meg kell vívnunk a rendelkezésre álló összes politikai és alkotmányos fegyverekkel. Zongorázik? Heg dűl? Cimbalmozik? Klarinétot vagy mandolint játszik? A MQRAVETZ ALBUM eziiién a fenti hangszerekre külön­kiilön kötetben jelent meg. Ez a eg­­szebb és legpraktikusabb k rácsonvi ajándík. Jugoszlávia ö: szes könyvke­reskedéseiben pirító. b747

Next

/
Oldalképek
Tartalom