Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-29 / 328. szám

12 OLDAL * ÁRA DINÁR P^nam pl»tens ilJ XXV. évfolyam Subotica, SZOMBAT, 1924 isovember 29. 328. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Ssibotica,Aleksandrova ul.l.(Leibach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Ross:a-Foncierc-pslota) A KÉPVISELŐI IMMUNITÁS Irta: dr. Krisztinán Ádám Az alkolmátiy 88. §-a érteimében »a nemzetgyűlés felhatalmazása nél­kül annak tagjait semmilyen bűn­cselekményért nem lehet felelősség­re vonni, semmiféle hatáság nem foszthatja meg személyes szabadsá­guktól. míg megbízatásuk tart, ki­véve, ha tettenérik ... A képviselő ez immmiitásjoga a választás nap­jával kezdődik . Mintán az alkotmány kifejezetten nem mondja, meddig tart a kéoyi­­seiő megbízatása, vita keletkezett az immunitás tartamáról, nevezetesen arról, vájjon megszünik-c az immu­nitás a nemzetgyűlés feloszlatásával vagy sem? E kérdés csak a'tételes jog alap­ján old ható meg; és pedig ha az al­kotmány arról kifejezetten nem in­tézkedik, annak szellemében a doktrína segítségével. E kérdést fejtegetve lássuk előbb: r.i-u/, n»/*.uvV cviui, us mi un­­nak forrása. Kétségtelen, hogy célja nem más, mint biztosítani a törvényhozás tisztségének felelőtlen, akadálytalan, pressziónétküli gyakorlását. Ezért ruházza fel az alkotmány a tör­vényhozás faktorait: a királyt az 55. §., a nemzetgyűlés tagiait pe­dig a 87—88. 88. különös privilé­giumaival. Az alkotmány 1. §. szerint álla­munk alkotmányos, parlamentáris és örökléséé monarchia: — a 46. 8 sze­rűit pedig a törvényhozóhatalmat a kirak és a nemzetgyűlés együtt gyakorolják. Miután az állam szu­verenitása legtisztábban a törvény­hozásban nyilvánul meg. mondhat­juk, hogy az állami szuverenitás hordozói: a király és a nemzet együttvéve. Tekintette! pedig arra, hogy a felelőtlenség és sérthetetlen­ség csak a törvényhozás faktorait illeti, arra kell következtetnünk, bogé az immunitás forrása a sz.u­­v eréiíitás. A törvényhozói-tisztet a király közvetlenül gyakorolja, inig a nem­zet közvetve, képviselői utján. így száll át a nemzet szuverenitása a képviselők összességére a nem­zetgyűlésre. Következik ebből, hogy a képviselői immunitás nem más, mint a nemzettől választással átru­házott szuverenitásának attribútu­ma. mely addig tart, mig a megbí­zatás tart ■ • mig a mandátum le nem jár. Kérdés immár, bogy a nemzet­­gyűlés- feloszlatásával megszűnik-e a mandátum vágy sem? ,4 felelet: nem. A megbízást csak az szüntet­heti meg, aki adta. Miután pedig nem,.a király adta azt. azért meg se szüntetheti. A mandátum csak ön­kéntes lemondással vagy a megbí­zás idejének lejáratával, vagyis uiabb választással szűnik még. A mandátummal járó immunitás tehát a parlament feloszlatása után is ér­vényben marná mindaddig, mim a képviselő le nem mond vagy a nem-Izet u'tabbat nem választ. (Az érdem­telenség okaira nem akarok kiter­jeszted ni.) Az immunitás a képviselőt nem mint a parlament tagját illeti — inig az működik —, hanem megilleti öt ni ár. a választás napján (88. 8.), te­­fhát mielőtt a nemzetgyűlés össze­gyűlt volna. Az alkotmány szellemé­ből következik tehát, hogy uz im­munitás a képviselőt akkor is meg­illeti, ha a parlament nem dolgozik, ha az cl van napolva, fel van osz­latva. A nemzet szuveréuitása azon­ban képviselőiben a parlament el­napolása vagy feloszlatása után is szunnyad és az bármikor tevékeny­ségre szólítható. Ez jut kifejezésre az alkotmány 65. 8-ában, mely előre látva minden eshetőséget - kimondja: ha a nemzetgyűlés fel lett oszlatva, és az uj nem lenne még megválasztva, az előbbi ueruzei­­g.vülés hivandó össze«. - E 8- te­hát kifejezetten tartalmazza, hogy a parlament feloszlatásával a kép­viselői megbízatás nem szűnik meg, és az újabb tevékenységre szólítha­tó mindaddig, inig újabb választás nem történt. Nem fogadható el az az elmélet, hogy az esetben a király hosszab­bítja meg a mandátumot, mert a megbízást csak az hosszabbíthatja meg, aki azt adta: á nemzet maga. A nemzetgyűlést feloszlató királyi tikáz pedig nem más, mint a szuve­rén királynak szózata szuverén tár­sához: a nemzethez, szuverén aka­ratának meghatározott napon való kinyilatkoztatása végett. Hogy a képviselői mandátum nem szűnik meg a házfeloszlatással, kö­vetkezik a 65. 8-on kívül a szuvere­nitás elméletéből is. Az állam életében nem lehet egyetlen nap se, amikor teljes szu­verenitása kifejezésre nem juthatna. Alkotmányos, parlamentáris monar­chiában tehát úgy a királynak, mint a nemzetgyűlésnek bármikor tevé­kenységgel. kell bírnia. Ezért történt gondoskodás a király kiskorusága, távolléte esetére. (60 68. 88-1 Már pedig, ha a parlament fel­oszlatásával megszűnne a. képvise­lői megbízás, akkor a nemzet négy hónapig — az újabb nemzetgyűlés összeilléséig' szuverenitásának gyakorlatától meg volna fosztva, 'némaságra volna kárhoztatva és [szükség (háború) esetén se nyilat­koztathatná ki szuverén akaratát. Már pedig az alkotmány 51. 8-a ezt kizárja, mert előírja, hogy háború esetén a nemzetgyűlés azonnal ösz­­szeliivandó, tekintet nélkül arra, hogy el van napolva vagy fel van oszlatva. A nemzet szuverenitásának tehát élnie kell képviselőiben a feloszla­tás után is és él is egészen addig, mig a nemzet (a szuverenitás elsőd­leges hordozója) nem nyilatkoztatja ki szuverén akaratát a választás napján. Vagyis a képviselői megbízás és annak attribútuma, az immunitás, a választás napjáig tart. Hogy külföldi . államokban (köz­társaságokban is) az a felfogás, hogy a parlament feloszlatásával a man­dátum is lejárt — nem lehet ránk mérvadó. Ezt az elvet vallja különben az eddigi gyakorlat is, mely külsőleg abban jut kifejezésre, hogy a kép­viselőnek a parlament feloszlatása után is jár a »képviselő« cím és élvezi a velejáró kedvezményeket: (a napidijat, vasúti szabadje^vet) egészen a választás napjáig. Harc a jelölések körűi Az uj miniszterek A kormány uj tagjai, valamint a más tárcák élére újonnan ki­nevezett miniszterek: dr. Surmin György kereskedelmi miniszter, dr. Diinkovics Máté tdrcanélküli, dr. Krizman Hinko agrárreform- és Grizogono tárcanéiküli minisz­ter pénteken délelőtt a király ke­zébe letették az esküt. Az eskü tételnél Posies Nikola miniszter elnök is jelen volt. Sr skies Milán, az up törvény egy ségesitő minisz­ter ,oAg nem érkezett meg Beo­grad ba és igy eskütételre még nem jelenhetett meg. A kereskedelmi miniszter nyilatkozata Surmin kereskedelmi miniszter kinevezése után kijelentette uj sagirók előtt, hogy a Pasics mi­niszterelnökkel történt megegye­zés után azzal a programmal lé­pett be a kormányba, hogy a hat év óta felmerült vitás kérdése­ket, amelyek az államnak igen nagy károkat okoztak, szilárd alapon megoldják. — A radikális pártot — mon­dotta Surmin dr., aki a horvát Zajednico disszidens tagja — mindig alkalmasnak láttam a kon­szolidáció megteremtésére. Ért­hető tehát, hogy Pasiccsal tör­tént hosszas tanácskozások után, amelynek során minden részletre nézve megegyeztünk, be kelleti lépnem a kormányba. Kijelentette a kereskedelmi mi­niszter, hogy a vélasztásokor Zugi ebben külön liszfával fog fel­lépni, és emely megbeszélése végett legkésőbb szombaton Zág­rábbá fog utazni. Miniszteri pro gramjáröl közölte Surmin, hogy mindent el fog követni a keres­kedelem és ipar fejlesztésére é: az ipar érdekében arra törekszik, hogy a S. H. S. királyság iránt megnyerje Anglia és Amerika bi­zalmát. Érintkezésbe fog lépni az érdekelt gyáros-, kereskedő- és ipari körökkel. Kijelentette végű I miniszter, hogy a kereskedelmi minisztériumban uj helyettes ál­lamtitkári állást fog szervezni, amelynek élére egy elsőrendű gazdasági szakembert kíván ál­­li’ani. Jelölések Az egyik beogradi estilop pén­teki számában azt a hirt közölte, letelték az esküi: hogy a vranjei kerületben valószí­nűleg szakadás fog beállni a de­mokraták között, mert egyik cso­­port D ívidovics Ljubát, egy másik frakció pedig Rafailovics Zsivojin volt erdő- és bányaügyi minisz­tert akarja listavezetőül jelölni. Rafailovics e cikkre válaszképpen a „Novostia-ban nyilatkozatot tett közzé, amelyben valótlannak mondja azt a hirt, hogy pavido­­vics Ljubávai ellentétei támadtak. Kijelenő, hogy miatta semmi­esetre sem lesz két lista a vranjei kerületben és még abban az eset­ben sem szakítana a púi Ital, ha öt egyáltalán nem jelölnék. A radikálisok a rurnái járásban Miladinovics Zsarko vök minisztert jelölik listavezetőnek. A nisi ke­rületben U^unovics Nikola építés­ügyi miniszter lesz a listavezető. A Pribicsevics-púrl a varasdini kerülethez tartozó Muraközben erős agitációt fejt ki és itt Kriz­­man Hinko agrárreforrn minisztert fogják listavezetőnek jelölni. A járási jelöltnek Csalóvácon dr. Ncvákot, Ludbregben pedig dr. Racicsevics Jankót kandidálják. A radikális-párt tiszamenti jelölései Szentáró! jelentik : Pénteken tartották meg Milovánov Milán martonosi görögkeleti plébános elnöklete alatt, dr. Radonics Jovan egyetemi tanár jelenlétében a radikális-párt járási jelöléseit. Az értekezleten elhatározták a helyi pártszervezetek elnökei, hogy Szentén dr. Színlich Béla nyugal­mazott főszolgabírót jelölik. A rnohoíi kiküldöttek Sztriiich-csel szemben Ludaiis Szávó mohoii ianitó jelölését ajánlották. Megál­lapodtak abban, hogy a topolai és szentai járás, valamint Szenta és Sztarakanizse* város együttesen jelölnek. Szentén és Kanizsán kompromisszum alapján Lalits Milndin földbirtokos, Pribicsevics­­pártit jelölik. A topolai és szentai járás helyettes jelöltje Mtirkusev Milán topolai kereskedő lesz. A radikális-párt végrehajtó bizottságának ülése A radikális-párt végrehajtó bi­zottsága pénteken ülést tartott, amelyen a már megejtett jelölé­sekről beérkezett jelentésekkel foglalkozott. A bizottság többek

Next

/
Oldalképek
Tartalom