Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)
1924-11-13 / 312. szám
1924. november 13. BACSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet « E99 Az erdélyi unitáriusok főtanácsa Kolozsváron most vasárnap ülést tartott, amelyen főként iskolasérelmekkel foglalkoztak. Az unitárius iskolák helyzetéről püspökük: Ferencz József mondott beszédet, aki hangsulyoztatta, hogy ha Anghelescu sérelmes rendeletéi, a felekezeti oktatásügyi törvény meghozatalával, törvénnyé válnak, , akkor még panaszkodni sem lehet: kihallgatás nélkül kivégzik az unitárius iskolákat. Az ülés végén meghozott határozatban az unitárius főtanács kimondta, hogy »nem elég a kormány és a törvényhozás jobb belátására számítani, a romlatlan román népet kell történelmi pillanatokban tett ünnepélyes ígéreteire emlékeztetni«. A főtanács egyebekben arra is utasította <ä.z egyházvezetőséget, hogy a többi, fenyegetett erdélyi magyar egyházzal együtt, közösen indítson nagyszabású akciót a felekezeti iskolák megvédésére. A mozgalom előkészítésének megbeszélésére már a legközelebb érintkezésbe lépnek az erdélyi unitáriusok a katolikus és protestáns egyházakkal, amelyeknek szintén veszélyben forog jó néhány iskolájuk. * Ruszinazkóban a nyelvkérdés körül állandó, heves harc folyik. A küzdelem központjában eddig Prcsek tanügyi inspektor állt, aki a ruszin iskolákban az úgynevezett ukrán nyelven való oktatást vezette be, amely époly messze van a ruszin paraszt dialektusától, mint akár a prágai cseh. Presek nemrégiben váratlanul meghalt, de helyét még nem töltötte be a csehszlovák kormány. A ruszinszkói nacionalista körök egyelőre lábhoz-tett fegyverrel várják az uj tanügyi inspektort, aki — prágai hir szerint —■ tovább folytatja az elhunyt Presek iskolapolitikáját. A nyelvkérdés körül tphát a harc Ruszinszkóban újból megindul. Életre, halálra. ♦ Barabás Béla, az erdélyi magyarság vezére a napokban Budapesten járt, ahol az aradi Szabadság-szobor ügyében — amelyet a román hatóságok le akarnak bontani — tárgyalt a magyar kormány tagjaival. Az ősz politikus — mint az erdélyi lapokban olvassuk — már visszatért Aradra és budapesti tárgyalásairól a következő nyilatkozatot jj tette: »A magyar miniszterelnök kihall-1 gatásom alkalmával azonnal rendeletet j adott ki a bukaresti magyar követség S olyértelmü utasítására, hogy az tegyen lépéseket a román kormánynál . annak érdekében, hogy mindaddig, mig a két állam között diplomáciai konvenció nem jön létre a szobrokra vonatkozólag, addig a helybeli hatóságok akciói leszereltessenek«. * A bukaresti semmitőszékkez hónapokkal ezelőtt panasszal fordult húsz elbocsátott marosvásárhelyi magyar tisztviselő. A beadványukban elmondták, hogy a kormány felszólítására annak idején esküre jelentkeztek, de a prefektus, illetőleg a minisztérium elutasította őket és minden nyugdíj igénykielégítés nélkül elbocsátotta állásaikból. A semmitőszék hétfőn tárgyalta a panaszt és döntött abban a kérdésben, hogy az impériumnak volt-e joga ahhoz, hogy tisztviselőket megfosszon szerzett joguktól és illetményeiktől. Az ítéletet azonban nem hirdette ki: csak a jövő hét elején közli határozatát a tisztviselőkkel. * Az erdélyi Magyar Párt Csíkszeredái szervezete most tartotta rendkívüli közgyűlését, hogy megválassza kiküldöttjeit az országos nagygyűlésre. A közgyűlésen heves vita kerekedett a párt jobb és baloldala között. A jobboldal szónokai konkolyhintőknek és egységbontóknak nevezték azokat, akik a direktórium terve ellen hadakoztak, a baloldal viszont azt kifogásolta, hogy a közgyűlésről hiányoznak a földmives székelyek, a Csíkszeredái magyarság igazi tömegei és csak ügyvédek, intellektuelles választanak, szavalnak és vezérkednek. A baloldali felszólalás különösen nagy vihart támasztott: a reakciós csoport kis hijján megverte azt a becsületes székelyt, aki kevesebb ügyvédet és több magyart kívánt az erdélyi Magyar Párt kormányrudja mellé. * A csehszlovák magyar képviselők parlamenti panaszkönyvében jegyezték be az alábbi panaszt: K. J. faluszlatinai lakos már tíz évvet ezelőtt bérbe adta épületeit a katholikus egyház által fenntartott iskola céljaira. Az egyház pontosan fizefte a szerződésileg biztosított bért mindaddig, mig az iskolát nem államosították. K. J. ekkor az államhoz fordult, illetőleg az iskolai hatóságokhoz, de a bér megfizetését senki sem vállalta. Az inspektor kijelentette neki, hogy pörölhet. A bért majd aztán megfizeti a •— nagyharang. Véget ért az osztrák vasutassztrájk Szerdán éjfélkor megindultak a vonatok egész Ausztriában Csütörtökön újra kancellárrá választja Seipelt a nemzeti tanács Becsből jelentik: A szövetségi vasutak vezérigazgatóságának egyességi tervét a legszigorúbb titokban tartják és a szakszervezetek bizalmiféríiaival kedden folytatott tárgyalásokon valamennyi résztvevő titoktartást fogadott, mig az egyes vasúti szakszervezetek tagjai leszavaznak az ajánlat elfogadásáról. A keresztényszocialista vasúti szervezet bizalmiférfiai már a keddi tárgyaláson elfogadták az egyességet. A szociáldemokraták megígérték, hogy a szakszervezeti tanácsnak és a maguk kebelébe tartozó vasutasoknak elfogadásra fogják ajánlani, ellenben a német nemzeti vasutasszervezet hajthatatlan s a bizalmiférfiak kijelentették tegnap, hogy az ajánlatot nem fogadják el, ragaszkodnak a követelések teljes kielégítéséhez s ha másik két szakszervezet a sztrájk befejezése mellett fog határozni, ők egymagák folytatnák a sztrájkot. Nem valószínű azonban, hogy a nemzeti szocialista szakszervezetekben egyesült vasutasok, akiknek száma az összes vasúti alkalmazottaknak alig negyedrésze, alkalmazkodjanak vezetőik ilyen határozatához, amely a nagy többség körében nem rokonszenves. Szerdán délelőtt a sztrájk vezetői folytatták a tárgyalásokat a vasutak vezérigazgatóságával. A tárgyalások folyamán újabb nehézségek merültek fel, mire a vasutasok megbízottai Seipel kancellárral léptek érintkezésbe, akinek közvetítésével a tárgyalások sikeresen befejeződtek. A sztrájkoló vasutasok és a vezérigazgatóság közt létrejött a megegyezés és a szakszervezetek vezetői kiadták az utasítást, hogy a vonatokat éjfélkor az ország egész területén indítsák el. A politikai válság megoldásáról sze dán tovább tanácskoztak a par! meiti pártok vezérei. A szerdai nemzi ti ünnep miatt a nemzeti tanács főbizottsága csütörtökön gyűl össze, hogy megejtse a kancellárvólaszlást. A többségi pártok körében uralkodó hangulatból ítélve, egészen bizonyos, hogy a választás ismét Seipel kancellárra fog esni. Seipel bizonyára elfogadja megválasztását és az egész kormány régi összetételében fog bemutatkozni a nemzeti ianács legközelebbi ülésén. azonban ezt a kijelentést Európa gunykacaja fogadta, mert mindenki tudja, hogy Magyarország részéröl nem fenyeget katonai veszély és az ország még a megengedett létszámú katonaságot is alig tudja fentartani. A katonai ellenőrzés — folytatta Csáky, — a jövőben se vezethet személyes megalázta^ táshoz, de ha mégis sor kerülne erre, a tisztikar meg fogja tudni védeni fegyverét és becsületét. Ha pedig az ellenőrzés túl menne a megengedett határokon, a magyar kormány tudni fogja a módját, hogy tiltakozzék. A nemzetgyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette. Rupert Rezső ezután Károlyi Mihály felelősségre vonása ügyében terjesztett be interpellációt. Beszélt a vngyonelkobzási pörről, amelyet most tárgyal a kúria. Eddig azért nem akarta az ügyet a nemzetgyűlés elé vinni, mert azt hitte, hogy a bíróság visszautasítja a pert, Hosszasan • fejtegeti, hogy miniszterek csak parlamenti utón vonhatók felelősségre, a kormány mégis bíróság elé vitte Károlyi Mihály ügyét, annak ellenére, hogy többször terjesztettek be indítványt Károlyinak és társainak parlamenti felelősségrevonása végett. Azt hiszi, hogy Magyarországon is ugyanaz be fog következni, mint Franciaországban, aho! a háború alatt elitéit politikusokat sorra rehabilitálják. Károlyi Mihálynak sohasem volt híve, ma sem az, mégis azt kívánja, hogy üldöztetésének vessenek véget. Kérdi a kormányt, hajlandó-e a Károlyi Mihály elleni pert megszüntetni és hajlandó-e véget vetni a mostani kormányzati rendszernek. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. A magyar hadügyminiszter Magyarország katonai ellenőrzéséről Vita Tisza István politikájáról a magyar nemzetgyűlésen Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén Horváth Zoltán napirend előtti felszólalásában szóvátette, hogy a kormánypárti sajtó súlyos támadást intézett a kiskunfélegyházai képviselőtestület ellen, mert az állítólag kegyetlen volt Tisza István gróf emlékével szemben. Elmondja, hogy 1920- ban Kiskunfélegyháza képviselőtestülete elhatározta, hogy minden év október 30-án gyászközgytilést tart Tisza István emlékére. Közben azonban 1923-ban nagyszámú Kossuth-párti tag került a képviselőtestületbe és ezért az idén elhatározták, hogy minden zavaró momentum elkerülése végett nem tartják meg a gyászközgytilést, mert pártjának az a meggyőződése, hogy gróf Tisza István politikája káros volt Magyarországra. Ha a törvényhatóságok mégis beváltják fenyegetésüket és akciót indítanak, hogy a kiskunfélegyházai képviselőtestület eljárását megbélyegezzék, előre bejelenti, hogy a dolog botrányba falhat. (Nagy zaj.) Felkiáltások a kormánypárton: Hogy lehet ilyet mondani? Felkiáltások a baloldalon: Nagyon sokan vannak, akik egész életükben ellenielei voltak Tiszának! Huszár Károly: De a vértanút az elleniéiben is meg kell becsülni! Horváth Zoltán visszautasítja a kormánypárti sajtó támadásait. Rátértek ezután a fővárosi törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatására. Hebelt Ede felszólalásában hang-' súlyozta, hogy a törvényjavaslat nem \ konzervatív, hanem reakciós. Amit a kormány ebben a javaslatban törvénybe akar iktatni, az már rég meghaladott ál- i láspont. A Bethlen-féle választójogi ren- j deleihez hasonló reakciós választójogi j intézmény nincs az egész világon és az 3 egész világtörténelemben. Csatlakozik | Rupert indítványához, amelyet kiegészíti azzal, hogy mondja ki a nemzetgyűlés, hogy bűntett, vétség vagy kihágás miatt elitéit csak akkor fosztható meg választójogától, ha az ítélet a politikai jogok felfüggesztését is kimondja. Hebelt ezután válaszol Rakovszky Iván belügyminiszter ama kijelentésére, hogy a magyarországi szociáldemokrata-párt nem olyan, mint a külföldi szociáldemokrata-pártok, mert ez a párt nem küzd a kommunisták ellen. Kijelenti, hogy úgy ő, mint pártja álláspontja homlokegyenest ellenkezik a bolsevisták, kommunisták álláspontjával. Pártja a legteljesebb mértékben antimilitarista. Csodálkozik azon. hogy a militaristák olyan nagyon elitélik a bolsevista módszert, mivel a bolsevisták is militarista eszközökkel, erőszakos módon akarják megvalósítani programjukat. Itt nincs szükség arra, hogy küzdjünk a kommunisták ellen — mondotta Hebelt — mint ahogy küzd a szociáldemokrata-párt Ausztriában és Németországban. itt nincs szükség küzdelemre, mert itt nincs kommunista-párt. Nálunk nincs politikai szabadság, gyülekezési és egyesülési jog, nem is világosíthatjuk fel azokat, akik esetleg kommunista elveket vallanak, mert erre nincs mód. Hegymegi-Kiss Pálnak a fővárosi törvényjavaslat elleni felszólalása után Csáky Károly honvédelmi miniszter válaszolt Zsilinszky Endre interpellációjára a katonai ellenőrzés uj módjáról. Kijelentette, hogy az interpelláló tévedésben van, mert az ellenőrzésben semmiféle mélyreható változás nem történt. Nem osztja az interpelláló képviselőnek azt az aggályát, hogy az ellenőrzés uj módja a kémkedés elharapózására fog vezetni. Klofac volt cseh hadügyminiszter kijelentette ugyan, hogy Magyarország háború esetén lakosságának negyven százalékát hadba tudja állítani,“ A temesvári szerbség ünnepe Létic3 dr. kikindai püspök felszentelte a temesvári szerb templom uj harangjait Temesvárról jelentik: A temesvári görögkeleti szerb hitközség uj harangjait vasárnap rendkívül díszes keretek közt szentelték föl. A harangszentelési ünnepélyen résztvett dr. Létics György kikfndai görögkeleti püspök, aki szombaton érkezett Temesvárra, ahol a görögkeleti szerb hívek ünnepélyesen fogadták. Léíics püspök a temesvári püspöki rezidenciában szállt meg, ahol még a szombati nap folyamán megjelentek előtte a romániai Bánát szerb egyházi és társadalmi körök vezetői és kiválóságai. A harangszentelés fényes ünnepségek között ment végbe. Létics püspököt gyönyörűen díszített négyes fogat vitte a püspöki palotából a gyárvárosi szerb templomhoz, ahol a papság, a hivatalos kiküldöttek és nagyszámú közönség várta. A templom előtt pompás bandérium nyitotta meg a felvonulást, melyben az egész szerb papság, dalárdák, egyesületek és a polgári és katonai1 hatóságok képviselői is résztvettek. A harangok felszentelését . maga Létics püspök végezte nagy papi segédlettel. Az egyházi ünnepségeket este a gyárudvar helyiségében pompásan sikerült »Beseda« követte, melynek fénypontjai voltak: a nagykikindai »Gusle« dalárda és Stojanovits Péter hegedűművész szereplése. Nagy sikere volt Muacsevics Zorka énekművésznek és a temesvári szerb dalárdának is. Létics püspök hétfőn látogatást tett Coste temesvári prefektusnál, kedden pedig visszautazott Jugoszláviába. síi MULABAK MÜKEZEK EGYENESTARTÓK. Schönbrunn subötica. PAŠIĆEVA ULICA S. SZÁM.. — TELEFON S—
