Bácsmegyei Napló, 1924. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1924-11-12 / 311. szám

12 OLDAL » ÁRA 1'/2 DINÁR POSTARINA PLAĆENA XXV. évfolvani Subotica, SZERDA, 1924 november 12. 311. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotfca, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonciere-palota) Felix Austria (+) A hires habsburgi jelmon­dat, hogy míg más országok há­borút viselnek, Ausztria házas­ságokkal alapítsa meg szerencse jé*, rég bevonult a gyakorlat ál­tal megcáfolt szállóigék pantheon­­jóba. A jelige pacifizmusát so­hasem vették komolyan, de e benne kifejezésre jutó házasság­politikai alapelvet is megdöntölte a főhercegeken eluralkodott kis­polgári érzelmesség. Az osztrák­magyar monarchia összeomlót! és a romjaiból fölépült utódába mok közül épen ez osztrák köz­társaság az, amelyre kicsiségé­ben, termelési lehetőségeinek kor­látozottságában és hatalmi esz­közöktől való megfosztotlságában is annyian mondják : Felix Aus­tria ! Minden forradalmi excessus nélkül, egy óriási bérharc fegyel­mezett tervszerűségével folyik le az egész világ figyelő szeme előtt az osztrák vasutassztrájk. A föld­kerekségen nincs még egy állam, amely megengedhetné magának azt a fényűzést, hogy szervezeti katonai és közigazgatási erejét ne vezényelje a legkíméletlenebbül harcba vasúti közlekedésének megbénitói ellen. Ezzel szemben az osztrák kormány minden pre­ventív rendszabály nélkül várta be a vasutasok elhatározását, c sztrájk kimondása után sem teti megtorló intézkedéseket, még csak a legcsekélyebb fenyegető vagy elítélő nyilatkozatra sen> ragadtatta magát, hanem benyuj tóttá lemondását és a további lé­péseket az alkotmányos tényezők bölcs belátására bízza. Az államkormányzatnak az egyes országok közjogi szerkeze téré való tekintet nélkül nemzet közivé uniformizálódott módsze­rei szempontjából az osztrák kor­mány magatartása gyöngeségnek, sőt tehetetlenségnek látszik. A hajdani császárváros monarchis­­téi nosztalgikusan sóhajtozzak vissza a régi szép időket, amikor a szuronyok, gépfegyverek és büntető paragrafusok légióit vo­nultatták fel a mértéktelenül kö­vetelőző és a közüzemek műkö­dését letiltó munkások megféke­zésére. De a külföld úgynevezett rendpártjai is szánakozó mosoly­­lya! szemlélik Seipel vergődéséi és azt a tanulságot vonják le be­lőle, hogy az állam üdvének biz-; tositására az erőszak, mint Sup­rema lex, elkerülhetetlen. Mo­narchia, köztársaság vagy szovjet nem tud más módot elképzelni a vasutassztrájk pusztításainak el hárítására, mint hogy a sztrájko­­lókat a kormányhatalomból font ostorral ijeszti e! és fenyiti meg. A kis osztrák reszpubüka azon­ban a rárótt békeszerződés jóvol­uiból megszabadulva a fegyve­res akcióképesség s vele együtt a bonyodalmas külpolitikai gon­dok, stratégiai megfontolások és presztizsféltés terheitől, abba a kiváltságos helyzetbe jutott, hogy első állami életében szinte ideá­lis szabadságintézményeket épít­hetett ki, amelyek az ország tár­sadalmi, politikai és gazdaság erőinek egyensúlyát legmeg­­bizhatóbben őrzik. Szociáldemo­kraták, keresztényszocialisták és nagynémetek szabják meg az osztrák kormányzat szellemét és inindahárom politikai párthoz tar­tozó gazdasági szervezetek hatá­rozták el egyhangúan a vasutas­sztrájkot a felállított bérkövetelé­sek nyomatékosításául. A Seipel­­kormány, mint a vasutas-sztrájk­ban érdekelt politikai pártok aka­ratának végrehajtója, a munkás­­orgonizáctők mozgási szabadsága és törvénybe foglalt sztrájkjoga alapján kimondott munkabeszün­tetéssel szemben csupán arra szorítkozhatott volna, hogy a kö­zönség érdekeit megvédje o sztrájkolok túlkapásaitól. Ezt a hivatását is átvállalták maguk a sztrájkoló vasutasok, akik gon­doskodnak róla, hogy a közön­ség ne szenvedjen szükséget a mozgalomból kifolyólag. Ilyen módon az osztrák vas­utassztrájk a munkaadó és a munkások között a szabályok keretein beiül lezajló mérkőzéssé lokalizálódik, ami Ausztrián kívül sehol másutt nem volna lehetséges. Ausztriának nincs kombattáns hadserege, nincs a nép kívánságai iránt süket és vak bürokráciája, amely a kormány­zatot föltétlenül, az unbedingte Unterwerfung régi osztrák császári hagyománya szerint kiszolgálná, de van érett gondolkodású, józan és öntudatos népe, amely a leg­súlyosabb válságokban is meg­mutatta, hogy rá tud találni a kibontakozás helyes »íjára. Az osztrák korona tragikus zuhaná­sának idején ez a nép nem vesz­tette el a fejét és a kereseti vi-0 szonyokat hetenként állította arányba a kenyér árával. Az oszt­rák pénz stabilizálódásával a sza­nálási főbiztos vette ál az állam­háztartás ellenőrzését és megtil­totta, hogy a költségvetési fölös­legeket a kormány a tisztviselők fizetésének javítására fordítsa. A vasutasok követeléseinek teljesí­tését is a szanálási programmra hivatkozva tagadták meg. Az osztrák vasutassztrájk nem a kormány ellen, még kevésbbé az állam konszolidációja ellen irányul, hanem az ellen a szaná­lási koncepció ellen, amely a munkások és fixfizetésü tisztvise­lők életstandardjának leromlását vonja maga után. Bizonyosra ve­hető, hogy a vasutasok igényei­nek túlnyomó részét ki fogják elégíteni és a sztrájk megszűnése minden órában várható. Ausztria razkódtatás nélkül ússza meg ezt a - krízist is. Boldog ország, a melyiknek népe ilyen megfontol­ton és önmérséklőn tud élni a sze­génységéből fakadó szabadsággal. VITA A KÉPVISELŐI IMMUNITÁSRÓL Megkezdődik a küzdelem a jelölésekért — Beogradban elcsendesedik a politikai élet A vasárnapi beogradi népgyiilésen fogja a belügyminiszter kifejteni a kormány állás­pontját a Radics-párttal szemben ORSZÁGSZERTE MEGINDULT A VÁLASZTÁSI AGITÁCIÓ A parlament feloszlatásával észre­vehetően enyhül a politikai atmo­szféra. A kormányválság lázas nap­jai elültek, a képviselők szétszéled­tek a kerületeikbe, ahová Beograd­­ból lassankint áthelyeződik a politi­kai élet súlypontja. Beograd egyre csendesebb lesz s a kerületek egyre hangosabbak. Eddig hurcol vívtak egymással az uralomért, most meg­kezdődik a harc a jelölésekért. Mert — mint emlékezetes — a választási küzdelemnek talán ez a legizgalma­sabb fejezete. A legtöbb jelölt sorsa itt dől el a listákon. A beogradi népgyülés Beograd egyelőre kevés politikai szenzációt Ígér. Ilyennek tartogat­ják azonban a vasárnapi beogradi népgyiilést. melyet a radikális-párt rendez. A népgyülésen. hir szerint, részt vesz pártja vezetőinek élén Pásics is. aki már teljesen felépült betegségéből. Beszélni fog Makszi­­movics Vózsó belügyminiszter is. Nagy érdeklődéssel tekintenek a két beszéd elé. mert Pasicstól kormány­zati programot várnak, a belügymi­niszter pedig, hír szerint, ez alka­lommal első ízben lógja kifejteni a nyilvánosság előtt a kormány állás­pontját a Radics-párttal szemben. Legújabban, egészen váratlanul, a politikai diszkusszió középpontjába a képviselők immunitásá­nak kérdése került, aminek különö­sen az ellenzék tulajdonit nagy fon­tosságot. mert az immunitás védel­me alatt a volt képviselők sokkal ve­szélytelenebből vehetnének részt a választási agitációban. mintha a sérthetetlenséget a parlament fel­oszlatásával egyidőben megszűntnek tekintenék. Az S. H. S. királyság megalakulá­sa óta — az 1923. évi választásokon is — a gyakorlat e tekintetben az volt. hogy az immunitás az uj par­lament megválasztásáig , érvényben marad, bár erre vonatkozóan sem­minemű törvényes intézkedés nin­csen. Ezt az álláspontot képviseli Jovanovics Szlobodán jogtudós, egyetemi tanár is. amit azzal indo­kol. hogy ha a feloszlatás és az uj választások közé eső időben háború tör ki. a feloszlatott parlament tag­jait kellene összehívni törvényhozó munkára. Ezzel szemben a kor­mánynak az az álláspontja, hogy az immunitás a parlament feloszlatásá­val megszűnt. így nyilatkozott a Bácsme.gyei Napló munkatársa előtt a keddi nap folyamán a kormány több tagja, köztük Makszimovics belügyminiszter. A belügyminiszter ezzel kapcsolatban megcáfolta beogradi szerkesztőnk előtt azt a hiresztelést. hogy a belügyminiszté­rium erre vonatkozóan leiratot inté­zett a közigazgatási hatóságokhoz. Erről a kérdésről zagrebi munka­társunk előtt a Radics-párt egyik vezető tagja a következőket mon­dotta : — A parlament feloszlatása után is a ház elnökét, mint .a választáso­kat irányitó állami bizottság elnökét megilleti a képviselői immunitás. Mi­vel pedig a törvény nem ismer kü­lönbséget a képviselők között, azt valljuk, hogy az elnök immunitása megilleti a képviselőket is. A kor­mány nyilvánvalóan azért helyezke­dik más álláspontra, hogy eljárhas­son pártunk vezére ellen, aki pedig már kivitt van a kormány hatásköré­nek területén. Egyébként mi minden támadásra készen állunk, választási agitdciónkat már az előző kormány alatt befejeztük. Szervezetünk 600.000 választópolgárból áll, akik már megkapták utasításainkat — Radios tartózkodási helyéről egyelőre semmit sem mondhatunk, a nyilvánosság nemsokára teües tájé­koztatást iog nyerni. — Azok a hírek, amelyek a széle­sebb blokknak a választásokon való egységes fellépéséről szóltak, csak részben felelnek meg a valóságnak. A részletek e tekintetben még nin­csenek megállapítva és szövetsége­seink további magatartásától függ, hogy mennyire fogunk nekik támo­gatást nyújtani. A mi magatartásun­kat viszont a kormánynak velünk szembeni eljárása fogja megszabni. Mindenesetre ebben Délszerbiának is nagy szerepe lesz. Szlovéniában speciális megegyezést szeretnénk kötni a szlovén néppárttal, mivel ezeket a szlovén republikánusokat feltétlen támogatni akarjuk. Szövet­ségeseink mindenesetre honorálni fogják támogatásunkat és ahol ők

Next

/
Oldalképek
Tartalom