Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-31 / 300. szám
1924 október 31. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi ft sä® Az erdélyi katolikus nagygyűlései amely Aradon folyt le, többek közt elfogadtak egy határozati javaslatot, melynek egyik passzusa tiltakozik az erdélyi felekezeti oktatás romanizálása ellen és követeli, hogy a kormány a jövő nemzedék számára érintetlenül tartsa fenn a katolikus iskolákat. A határozati javaslatot, amelyet a kormány elé terjesztenek, Erdély ősz püspöke, Majláth Gusztáv gróf ajánlotta elsőnek megszavazásra, aki beszédében arra is rámutatott, hogy a harcot, amelyet a felekezeti oktatás szabadságáért kell megkezdeni, a kisebbségi népeknek közösen muszáj megharcolniok. Az erdélyi katolikusok elsősorban az aradi katolikus gimnázium visszaállításának ügyét szeretnék dűlőre vinni sürgősen, mielőtt még Anghelescu — aki most igen békülékeny kedvében van — meg nem gondolja ismét magéit és újabb, utolsó rohamot nem vezényel a megtizedelt felekezeti iskolák ellen. * Az iskolakérdésben teljes volt az összhang az aradi kongresszuson, a sajtó dolgában azonban már némi vita frissítette föl az egyébként nyugodt hangulatot. A nagyváradi pápai kamarás, prépost, dr. Lestyán Endre, aki a katolikus sajtóról tartott előadást, tüzes antiszemita beszédben azt próbálta bizonyitani, hogy az erdélyi magyar sajtó nem is magyar és nem is keresztény: zsidó. A katolikus hívek, akiknek szokatlan volt a prépost ébredő-retorikája, nagyon felháborodtak az ünnepsértés miatt. Az erdélyi magyar sajtó pedig másnap mondotta el véleményét Lestyán Endre beszédéről. Azt irta: a prépost volt az egyetlen.pogány a keresztény gyülekezetben. Es az egyetlen magyar, aki nem tudta, mit cselekszik . . . * A ruszinszkói vicekormányzó jelentést tett a prágai kormánynak Ruszinsz^á helyzetéről. A lapok jelentése szerint az alkormányzó figyelmeztette a minisztertanácsot, hogy szüntesse be a kolonizációt, mert tönkreteszi vele a szegény ruszin-ország amúgy is gyönge mezőgazdaságát. Azt indítványozta: a földet, ahoi ruszinok laknak — ruszin földmiveseknek, ahol pedig magyarok élnek — magyar nincsteleneknek kell adni, akik legalább megművelik rendesen a nekik kiosztott földet. Nem úgy, mint a légionáriusok, akik — majdnem kivétel nélkül — kosztba adjak és elkótyavetyélik a „nemzet ajándékát“. * Az utlevélpanama, amely már napok óta foglalkoztatja Bukarestet, élesen rávilágít arra a példátlanul veszedelmes korrupcióra, amely a román államigazgatás egész területén dühöng már esztendők óta. A vizsgálat, amely az ominózus utlevélcsalás ügyében teltes erővel megindult, feltárta az egész kelevényt, amely a román állam testit megmérgezte. A bukaresti Lupta azt írja: a kormány egyelőre háromszáz tisztviselőt fog elbocsájtani, akiknek közvetve, vagy közvetlenül részük volt a panamában. November elsején küldik nyugdíjba a tolvaj tisztviselőket, akik közül nem egy reprezentatív állást tölt be. A többiekre — ha igaz — később kerül sor. Mert a bukaresti lap szerint az utlevélpanamában közel ezer tisztviselőt ér a gyanúsítás. Majdnem az egész belügyminisztériumot — a minisztertől !e az utolsó hivatalszolgáig. * A nemzeti kisebbségek sorsa szóbakerült a moszkvai internacionálé legutóbbi kongresszusán. A csehszlovák delegátusok terjesztettek elő erre vonatkozólag egy indítványt, amely úgy szól, kogy a szocialista pártoknak kötelességük támogatni a kisebbségi népek küzdelmét. A kongresszus — legalább isi ezt irja egy berlini lap — a csehszlovák I indítványt elfogadta • A A maggar bírák, akiket Romániában! nyugdíjba küldtek, még hetekkel ezelőtt® mozgalmat indítottak, hogy reaktiválják őket. A mozgalmat támogatta néhány erdélyi román képviselő, akiknek intervenciójára az igazságügyminiszter három nagyváradi bírónak, névszerinti Tóth Kálmánnak, Petróczy Zoltánnak és Sólyom Kálmánnak megkegyelmezett és visszahelyezte őket állásaikba. A többi magyar biró felebbezési panasza a bukaresti semmitőszék előtt fekszik, amely decemberben dönti el a magyar bírák sorsát. Belső ellentétek az erdélyi Magyar Pártban Páll Árpád a Magyar Párt vezetőinek „sajtóellenességé“-ről Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi Magyar Párt kebelében, az utóbbi hetekben egy elnökválasztás körül súlyos nézeteltérések merültek fel, amelyek a párt életében belső válságot idéztek elő. A romániai magyarság egyik legkiválóbb vezetője: Páll Árpád, a Magyar Párt aktuális problémáiról a következőket mondta az egyik kolozsvári lap munkatársának: — Aj Magyar Párt működése sok akadályba ütközik. A párt csoportja között abban mutatkoznak különbözetek, hogy a viiágdemokrácia iránti hajlandóság és vonzalom következményeit nem egyformán vonták le. Vannak a pártban olyanok, akik bizalmatlanok a nyilvánossággal szemben és a pártéletet a közvélemény egyensúlyozó befolyásától féltik és emiatt még sajtóellenességre is hajlamosak. Viszont vannak, ............. ■■MmtwiwraSHEMBi akik a nagy tömegmozditások hivei és ellenzői minden olyan atavizmusnak, mely megszokott kizárólagosságait a magyarság uj politikai helyzetében is érvényesiteni akarja. Van olyan csoport, mely a jövő nemzedék ügyét csak az egyházi testületek saját ügyének kívánja tekinteni és van ezzel szemben egy másik csoport, mely a különböző vallásfelekezetek válaszfalain tulemelkedő és csupán anyanyelvi alapon álló nagy társadalmi közösséget akar. Ezek az elvieknek nevezhető csoportulások, melyek azonban még a kölcsönös egymásra-hatás állapotában vannak és igy a személyi csoportosulások körvonalai nem váltak határozottakká. Az erdélyi Magyar Párt intézőbizottsága különben újból összeül, hogy az elnökválasztás kérdésében végleges álláspontot foglaljon el. A konzervatívok abszolút többséget kaptak az angol választásokon A liberálisok megsemmisítő veresége — Asquith kibukott A munkáspárt elvesztette kerületeinek egy részét IVfegiepetésszerü győzelmek és vereségek Az angol választások a konzervatív-párt nagyarányú győzelmével, a liberális-párt teljes megsemmisülésével és a munkáspárt némi háttérbe szomléisával végződtek. A választási eredmények kialakulásában nagy szerepe van az angol választást rendszernek, amely — minthogy az egyes kerületékben relativ többség is elegendő a mandátum elnyeréséhez — mindig lehetővé tette, mint ezúttal is. a legnagyobb meglepetéseket. A múlt választásokon a konzervatív-párttal megtörtént az a baleset, hogy noha szavazóinak száma több mint kétszázezerre! megnőtt az azelőtti választásokhoz képest, mégis hatvan képviselői mandátumot vesztett a kerületi beosztás és az ósdi választási rendszer _ következtében: a mostam választások azután kiigazitották ezt az irreális eredményt és a konzervatívok visszakapták elvesztett kerületeiket, sőt nagyszámú mandátumot hódítottak a liberálisok rovására. A liberális-párt. mint várható volt. teljesen felmorzsolódott a két szélsőség. a konzervatívok és a munkáspárt között. A munkáspárttól ez alkalommal elpártolt a szerencse: bár a munkáspárti jelöltekre most sem adtak le kevesebb szavazatot, mint az egy év előtti választásokon, de mandátumaikból sokat vesztettek. Csütörtökön hajnali öt órakor ez volt az eredmény: Konzervativ-párt 150 mandátum Munkáspárt 77 „ Liberális-párt 24 „ Töredékpártok és pártonkivüliek 2 „ Délután három órakor a következő volt az eredmény: Konzervativ-párt 207 mandátum Munkáspárt 88 „ Liberális-párt 25 „ Töredékpártok és pártonkivüliek 2 „ Félhatkor a mandátumok megoszlása a következő volt: Konzervativ-párt 330 mandátum Munkáspárt 125 LiebráHs-párt -32 Töredékpártok és pártonkívüliek 2 Este hét órakor a következő volt az eredmény: Konzervativ-párt 398 Munkáspárt . 151 Liberális-párt 40 Pártonkivüliek 3 Késő éjjel érkezett jelentés szerint az eredmény al következő: Konzervatívok 393 Munkáspárt 149 Liberálisok 40 Függetlenek 4 Trade Union 5 Alkotmánypárt 3 Kommunista 1 Húsz kerület eredménye még ismeretlen. A konzervatívok többsége 149. A munkáspárt miniszterei győztek A munkáspárti miniszterek közül megválasztották Henderson belügyminisztert. Worth hadügyminisztert, Shaw közmunkaminisztert Trevelyan közlekedésügyi minisztert, Clynes népjóléti minisztert Robert pecsétőrt. Thompson nyugdijügyi minisztert. Thomas gyarmatügyi minisztert. A kormány tagjai közül eddig csupán egy nö. Bondfield Margit helyettes államtitkár vesztette el mandátumát. Snowden pénzügyi kancellárt szintén megválasztották. Macdonald kétezer szótöbbséggel győzött liberális ellenjelöltjével szemben. Whitney munkáspárti miniszter szintén bejutott a parlamentbe, de csak kis többséggel. Késő éjjel jelentik, hogy Hodges munkáspárti miniszter kisebbségben maradt. A konzervatív pártvezérek csaknem teljes számban bekerültek a parlamentbe. Idáig Chamberlain. Aston. Hamm'. Greenwood. Hogg. Hoare. Hickins. Valamenyien nagy többséget kaptak. A liberális vezérekből viszont hírmondónak maradt csak meg egykettő. Maga Asquith is kibukott. Paisleyben a konzervatívok eiállot,tak a jelöléstől, hogy Asquith-ot támogassák munkáspárti ellenjelöltjével szemben s közvetlenül a szavazás megkezdése előtt a konzervatív vezérek még egy utolsó figyelmeztetést intéztek elvbarátaikhoz, hogy tömegesen szavazzanak Asquithra. így aztán biztosra vették megválasztását. Éjfélig egyre jöttek a jelentések Londonba, hogy Asquith vezet és egy magántávirat hírül hozta Paisley-ből, hogy a liberálispárt vezérének másfélezer többsége van. Ilyen körülmények között senki sem akarta elhinni, mikor reggelre beérkezett a hivatalos jelentés. hogy Asquith elbukott és munkáspárti ellenfele több mint 2000 szótöbbséggel győzött. Éppen ilyen váratlan volt Masterman liberális pártvezér bukása Manchesterben, viszont a meglepetés erejével hatott, hogy Runciman volt liberális-párti kereskedelmi minisztert Svansea-ban megválasztották. Megbuktak még a következő liberális vezérek: Mac Laran. Ramsay Muir. Simon, Manchester volt polgármestere. Érdekes bukások és győzelmek A munkáspárti pacifista Morell és az erősen baloldali Saklatwalama — aki régi londoni kerületében lépett fel — újra bekerült az alsóházba. Henderson belügyminiszter két Ha kibukott. A konzervatiV-párt vezérének. Baldwimak a fia. aki munkáspárti programmal lépett föl, kisebbségben maradt néhány száz szavazattal. Curzon lordnak, a másik konzervatív vezérnek viszont a veje lépett föl munkáspárti programmal és győzött is" hetVenhét szavazattöbbséggel Chamberlain Neville ellen. Az elhunyt Botiar Law veje, aki konzervatív programmal lépett föl, 'bekerült az alsóházba. A női jelöltek is szolgáltak meglepetésekkel. Míg Bondfield Margit helyettes államtitkárnő, a szakszervezeti' vezető asszonyok legkiválóbbika Northamptonban megbukott, pedig biztosra vették győzelmét, addig a munkáspárti miss Wilkinson, aki idáig nem szerepelt, megbuktatta liberális ellenfelét. A választók egyébként kétségtelen animozitással viselkedtek a nőjelöltek ellen, akiknek legnagyobbrésze megbukott. A munkáspárti nőgyőzelmen kívül még három konzervatív nő-jelölt került be a parlamentbe: Athol hercegnő, a milliomos lady Astor és Phillipson színésznő. A fővárosi eredmények Londonban nagy izgalommal tárgyalják a választás eredményét. Feltűnő, hogy London ötvennyolc kerülete közül eddig csak negyvenben hirdették ki az eredményt, a mely szerint huszonöt kerületben nem történt változás. A munkáspárt nyert négy kerületet és tizet megtartott, a konzervatívak eddig hat újat nyertek és tizennyolcat megtartottak. A liberálisok Londonban egyet nyertek és egyet megtartottak. A leadott szavazatok száma Hogy az angol választást rendszer mennyire befolyásolta a választások eredményét, arra jellemző a leadott szavazatok eloszlása. Hajnali öc órakor — amikor százötven konzervatív képviselővel szemben a munkáspártiak száma mindössze hetvenhét volt. tehát száz konzervatív képviselőre csak ötv"munkáspárti esett — a leadott szavazatok igy oszlottak meg: Konzervativ-párt Munkáspárt Liberális-párt Kommunista^párt Ha tehát Angliában proporcionális választási rendszer lenne érvényben, akkor a leadott szavazatok arányában száz konzervatív képviviselőre nem ötvenegynek, hanem nyolcvannak kellett volna jutni. 2,766.124 2,183.000 955.295 55.000
