Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-02 / 270. szám

2. oldal. BACSMEGYE1 NAPLC 1924. október 2. A magyar tanítóképzés elvész az ellentmondó rendoletek labirintusában A magyar középiskolát végzett növen­dékeket nem veszik fel a tanítóképzők Mindenki belátja már, hogy a ma­gyar tanítók továbbképzését komoly veszedelem fenyegeti. Nagyon ke­vés magyar nemzetiségű növendék jelentkezik már felvételre a tanító­képző-intézetekben. de azokat sem veszik fel. Mint most kiderül, a ta­nítóképzőknek sérelmes magatartá­sa az ellentmondó miniszteri rende­letekben leli magyarázatát. A tanítóképzőkben ugyanis a né­met nyelv kötelező tantárgy és az érvényben levő rendelkezések sze­rint csak olyan növendéket lehet a tanítóképző intézetekbe felvenni, aki a német nyelvből is szerzett osz­tályzatot. Ezzel szemben a német nyelvet csupán a középiskolák szerb tagozatán tanítják mig a magyar ta­gozat alsó osztályaiban a magyar nyelven kívül csak a szerb-horvát nyelv kötelező tantárgV és a német nyelvet egyáltalán nem tanítják. Ebből önként következik azután, hogy a magyar középiskolát vég­zett magyar nemzetiségű növendé­kek egyáltalában nem vehetők fel a tanítóképző, intézetekbe. Ebbői az következik, hogy nem lehet szó a magyar tanítók utánképzéséről. és ha nem segítenek sürgősen ezen a bajon, akkor néhány év imává nem lesznek már magyar nemzetiségű és anyanyelvű tanítók. A vajdaság iskolai sérelmek so­rában ezt a közoktatásügyi rend­szerre annyira jellemző nemzeti­ségi panaszt a német képviselők legközelebb szóvá fogják tenni a közoktatásügyi miniszter előtt. Amikor hasznos a kémkedés gyanúja A budapesti rendőrség nem adja ki a Schwaiger-féle betörés tetteseit Ez év májusában — mint a Bács­­megyei Napló megírta — ismeretlen tettesek betörtek Schweiger Jenő szuboticai kereskedő Antunovicse- j va-ucca 11. szám alatti lakására. A betörők magukkal vittek több mint 1 félmillió dinár értékű aranvékszert, jj arany pénzeket, ezüst evőeszközö- jj két és értékpapírokat. A szuboticai í rendőrség erélyes nyomozást indi- f tott a megszökött tettesek kézreke-i ritésére. A nyomok Magyarország-?; ra vezettek és a rendőrség csakha- • mar megtudta, hogy a betörők egyi­ke Szegeden áruba bocsáitotta az ellopott papírokat. A szuboticai rendőrség megkeresésére a szegedi rendőrség előállította azt a bankárt, j akit a tettesek megbíztak az érték- ’ papírok eladásával. A bankárnál az. értékpapírokat meg is találták és le- ■ foglalták azokat. A további nyomozás folyamán ki-' derült, hogy a szuboticai betörők Budapesten tartózkodnak. Hosszas i kutatás után a budapesti rendőrség Beykovics Fehmi boszniai szárma-: zásu kávémérő és Sándor Iván ke-, íeskedősegéd személyében letartóz- i tatta a betörőket, akik kihallgatásuk j alkalmával be is ismerték tettüket. | A betörők letartóztatásáról a bu-1 dapesti rendőrség táviratilag érte- j siette a szuboticai rendőrséget. Dip- jj lomáciai utón megindult a kiadatási j eljárás a betörők ellen. Hetek teltek el anélkül, hogy az ügyben bármi is történt volna. A rendőrség idő­közben az ügyet áttette az ügyész­séghez. amely többizben megsür­gette a tettesek kiadását. Beykovics és Sándor kiadása helyett azonban a budapesti rendőrség arról értesi- j tette a szuboticai ügyészséget, hogy j a tetteseket nem adják ki. mert tu- jj doimsukra futott, kasy 4 szubctt- ‘ cai ügyészség a betörésért körözött Beykovicsék ellen kémkedés miatt is vádat akar emelni. A Schweiger-család most aziránt tett lépéseket, hogy a kézrekerült betörőktől valami módon visszasze­rezze az ellopott értékeket, mert eddig csupán csak a Szegeden meg­talált és kevésbé értékes részvénye­ket szolgáltatták ki a károsuknak. A szuboticai munkásbiztositó nem tudja fizetni az orvosait Két hónap óta nem kapnak fizetést a pénztári orvosok A szuboticai munkásbiztositó pénztárral, legutóbb annak a meg­lepő miniszteri rendeletnek kapcsán foglalkoztunk, amely a pénztár igazgatóságából és felügyelőbizott­ságából a legtevékenyebb tagokat eltávolította azon a cimen, hogy nem,tudják az államnyelvet. Amikor a szociálpolitikai minisztérium által kinevezett igazgatóság és felügye­lőbizottság nem tárgyi okokra ala­pított megrostálásáról beszámoltunk, rámutattunk arra. hogy a munkás­­biztositás naigyfontosságu népjóléti intézményének fenntartása, célszerű vezetése, működésének ellenőrzése elsősorban szaktudást és lelkiisme­retes törődést igényel és ezeket a tulajdonságokat maga a nyelvisme­ret nem pótolhatja. Ezt a megállapításunkat frappán­­sul igazolja az a tény, hogy a szu­boticai munkásbiztosító pénztár sú­lyos anyagi zavarokkal küzdA pénztár orvosainak túlnyomó része már két hónap óta nem kapta meg havi fizetését. A múlt hónap elején azzal tagadta meg a pénztár aszí ouv vosok fizetésének kiutalását, hogy az uj pragmatika szerint a szerző­déses orvosoknak utólag jár a fize­tés. Október elsején azonban ez a megokolás már nem lehetett jogo­sult. mire a pénztár kijelentette, hogy továbbra sem űzetheti orvo­sait, mert nincs pénze. A pénztári orvosok természetesen nem nyugszanak bele abba, hogy járandóságaikat aj pénztár ilyen, az intézmény történetében példátlanul álló indokolással visszatartsa és ér­tesülésünk szerint értekezletet fog­nak tartani a további eljárás meg­beszélése végett A közönséget azonban a pénztári orvosok sérel­mén túl is igen közelről érdekli, hogy mi az oka a szuboticai mun­kásbiztositó pénztár anyagi válsá­gának. A pénztár területén 2000 munka­adó és 8000 munkás fizeti' be a já­rulékokat amelyeket késedelmes fizetés esetén könyörtelenül behaj­tanak. Ha a pénztár mégsem tud eleget tenni fizetési kötelezettségei­nek, akkor ezt a bajt nem a jöve­delem hiánya, hanem csakis a szak­szerű adminisztráció súlyos fogyat­kozásai idézik elő. Nem akarunk senkit sem a sze­mélyében felelőssé tenni a mizériá­kért, ' de kétségtelen, hogy az a rendszer a hibás, amely a vajdasági munkásbiztositó pénztárak régi, ki­próbált személyzetét nemzetiségpo­litikai okokból szétzavarta és az el­bocsátott megbízható, hozzáértő és pontos tisztviselők helyét olyan em­­berekkel töltötte be, akiknek az ál­lamnyelv tudásán és szláv mivoltu­kon kivül semmi más kvalifikációjuk nem volt hivatali teendőik ellátásá­ra. A munkásbiztositó pénztárak hi­vatalnoki karának szakszerütlenité­­se után rávetették magukat ennek a káros rendszernek ekszponensei az igazgatóságokra és felügyelőbi­zottságokra és mint a szuboticai példa is mutatja, elkezdték az ellen­őrző szerveket is átgyurni a ma­guk kényére-kedvére. Mindezeknek a körülmények­nek tudjia be a közvélemény, hogy a nagy jövedelmi forrásokkal ren­delkező szuboticai pénztár odáig jutott, hogy nem talál fedezetet az orvosok fizetésére. Ferenc József és a szerb belpolitika A monarchia harca Oroszországgal a balkáni hegemóniáért A múlt század közepén a moriar-1 chia fölött sötét felhők sűrűsödtek. A 48-as forradalomból éppen ki­mentett császárság úgyszólván szö­vetséges nélkül állta a parlamentá­­rizmust követelő polgárság^ ostro­mát. A német királyságok és feje­delemségek az erőszakos Porosz­­ország befolyása alá kerültek, a mely szívósan dolgozott a Habs­­burg-ház hatalmának megtörésén. A déli végeken is egyre veszedel­mesebb lett a helyzet: a nagy Oroszország ügyesen keverte a kártyát a kis Szerbiával, amelynek egyik legtekintélyesebb államférfia Garasanin — Obrenovics Milán leg­hívebb embere — orosz-barát poli- ? tikát folytatott. A monarchia diplo­máciája fáradhatatlanul dolgozott» hogy a veszélyt elhárítsa és maga Ferenc József személyesen irányí­totta ebben a nehéz helyzetben a monarchia életmentő külpolitikáját. Az alábbi levélben a császár igy utasította Buol grófot: Kedves Buol gróf! Mellékelve küldöm Hübner mémoi­­reiát a tculoni kitüntetések dolgában és a bécsi érsek előterjesztését a konkordátum ratifikálása folytán ado­mányozandó kitüntetésekről. A német szövetségi viszonyok mindenesetre megkövetelik teljes figyelmüket, Azt? túlzó alkotmányos és szabadelvű iz­gatás lábra kapjon a német orszá­gokban. Ha aztán a kormányok erős támaszukat találják bennük, önkény­telenül mellénk állanak. Kérem, for­dítsa figyelmét a szerb viszonyokra és ne engedje érvényesülni azokat a fondorlatokat, melyek ismét hatalom­ra akarják segíteni a veszedelmes és nagyon rosszindulatú Garasanint. En­nek az embernek sohasem szabad töb'­­bé a kormányba jutnia Ischl, 1855 október 7-én. Ferenc József. »A hazugságok atyja....« Oroszország volt a monarchiának mindig a legfélelmetesebb ellenfele. Az ellenségeskedést a Balkán-fölötti rivalizálás élezte ki és nem egyszer vezetett a két ország közt súlyos konfliktusra. Az orosz külpolitika ebben az időben a pánszlávizmus jelszavaival fölfegyverezve vetette meg a lábát a Balkánon, amelyre a monarchia is szemet vetett, miután az osztrák iparnak fontos piacot je­lentettek a déli indusztriális tekin­tetben egészen elmaradt országok. Ferenc József 1878-ban fogadta az orosz külpolitika vezetőiét: Igna­­tiewet, aki a pánszlávizmus fanati­kus apostola volt. lgmtiew látoga­tásáról ezt irta Albert szász király­r V 3.íí * hiszem, hegy mihamarabb időszerűvé! válik} kezünkbe venni konzervatív | Kedves Albert! monarchikus szellemben a reviziój Mihelyt Seebottendorf kapitányi kérdését és nem engedni meg, hogy a kérvényét megkapom, amelyet eddig! még nem kaptam1 meg, meglátom, hogy mit tehetek, hogy ajánlásodnak lehetőség szerint megfeleljek és csak meg kell jegyeznem, hogy a gárdánál ritkán megüresedő helyre igen sok ki­tűnő és megsebesült tiszt már hosz­­szu ideje van előjegyezve. Seebotten­dorf kapitány egyébként igen jó tiszt. A berlini látogatásod kétségtelenül igen érdekes volt. Minden okunk meg­van arra, hogy az ottani külpolitiká­val meg legyünk elégedve, a hozzánk való viszony mosta legnagyobb. Ru­dolfot is rendkívül jósággal és barát­sággal fogadták. A politika most sok gondot okoz nekem, de az a viga­szom, hogy mi igen loyalisan jártunk el, amit másokról nem igen lehet mon­dani. Nem egy váratlan fájdalmas csalódást éltünk meg. A hires vagy sokkal inkább hirhedt Ignatiew útban van ide és én kiváncsi vagyok, hogy ez a »Hazugságok atyja« — ahogyan őt a törökök nevezik, — mit hoz ne­künk. Isten. Veled, kedves Albert! Ferenc József. Ferenc József a békéért A Ballplatzon sok szó esett Bis­marcknak, a vaskancellárnak arról a tervéről, hogy a két szövetséges országnak ki kellene békülni vala­hogy Oroszországgal. Az orosz­orientációnak nagy ellenzéke volt az udvarban is. ahol úgyszólván egyedül a császár helyeselte Bis­marck koncepcióját. Albert szász királynak meg is írja ezt a vélemé­nyét: Kedves Albert! Mint Te, én is a legnagyobb súlyt helyezem a béke érdekében a három nagyhatalom szorosabb együttműkö­désére. Bismarck hercegnek e cél eb érésére vonatkozó kezdeményezését tehát én És örömmel üdvözöltem és támogattam» A. tervezet, amely most tárgyalások alapjául szolgál, az én kormányont közvetlen közreműködése nélkül készült Pétervárott. Hogy ab­ban túlnyomóan az orosz kormány kí­vánságai jutnak kifejezésre, nem ve­szem tőlük rossz néven, csak a ml részünkről is vannak bizonyos poli­tikai szükségességek, amelyek nem maradhatnak számításon kivül. Jelen­tősebb változtatásokat egyébként nem csináltak. Sőt mc;st ezeket is elejtik és az utolsó orosz ajánlatot, az egy Boszniára vonatkozó pontot kivéve,1 amelynek tekintetében még Sándor cár idején megegyezés jött létre, el­fogadtatták. Oroszország utolsó javas­latából ez a pont mégis hiányzik. Azt kell fentennem, hogy itt csak elnézés­ről van szó, miután az ügy sem érinti Oroszország közvetlen érdekeit, reánk nézve azonban komoly jelentőséggel bir. Az én törekvésem elsősorban oda­irányul, hogy a megegyezésnek való­di békés tendenciát adjunk. Éppen mert Nyugaton oly bizonytalanul fest a helyzet és mindenfelé gonosz szel­lemek mozognak, gondoskodásomnak oda kell irányulnia, hogy a legköze­lebbi években ne legyenek a Keleten komplikációk, amelyek Oroszország­gal ellentétet idézhetnek fel. Azt hi­szem, hogy az ellentétből még fenn­maradt egyetlen kő könnyen elhárít­ható az útból. Ha ez megtörténik, ak­kor hajlandó vagyok az aláírásra, A mi szilárd és benső egyetértésünk Németországgal szivemen fekszik és minden változás esetére fenn akarom tartani. Ha ez a Nyugaton békére fi­gyelmeztet és Oroszország részéről uj békebiztositékokat ér el, máris jó eredményt érlelt meg Mindnyájunk érdekében, remélem az újból felvett tárgyalások hamaros befejezését és semmit sem kivánok őszintébben, mint ezáltal Oroszországhoz a jobb •és bizalmasabb viszony kiépíttessék és biztosittassék. Ferenc József. Bismarck tervéből nem lett sem­mi. A monarchia nem békült össze Oroszországgal, amely pár évre rá szövetséget kötött Franciaország­gal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom