Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-02 / 270. szám
2. oldal. BACSMEGYE1 NAPLC 1924. október 2. A magyar tanítóképzés elvész az ellentmondó rendoletek labirintusában A magyar középiskolát végzett növendékeket nem veszik fel a tanítóképzők Mindenki belátja már, hogy a magyar tanítók továbbképzését komoly veszedelem fenyegeti. Nagyon kevés magyar nemzetiségű növendék jelentkezik már felvételre a tanítóképző-intézetekben. de azokat sem veszik fel. Mint most kiderül, a tanítóképzőknek sérelmes magatartása az ellentmondó miniszteri rendeletekben leli magyarázatát. A tanítóképzőkben ugyanis a német nyelv kötelező tantárgy és az érvényben levő rendelkezések szerint csak olyan növendéket lehet a tanítóképző intézetekbe felvenni, aki a német nyelvből is szerzett osztályzatot. Ezzel szemben a német nyelvet csupán a középiskolák szerb tagozatán tanítják mig a magyar tagozat alsó osztályaiban a magyar nyelven kívül csak a szerb-horvát nyelv kötelező tantárgV és a német nyelvet egyáltalán nem tanítják. Ebből önként következik azután, hogy a magyar középiskolát végzett magyar nemzetiségű növendékek egyáltalában nem vehetők fel a tanítóképző, intézetekbe. Ebbői az következik, hogy nem lehet szó a magyar tanítók utánképzéséről. és ha nem segítenek sürgősen ezen a bajon, akkor néhány év imává nem lesznek már magyar nemzetiségű és anyanyelvű tanítók. A vajdaság iskolai sérelmek sorában ezt a közoktatásügyi rendszerre annyira jellemző nemzetiségi panaszt a német képviselők legközelebb szóvá fogják tenni a közoktatásügyi miniszter előtt. Amikor hasznos a kémkedés gyanúja A budapesti rendőrség nem adja ki a Schwaiger-féle betörés tetteseit Ez év májusában — mint a Bácsmegyei Napló megírta — ismeretlen tettesek betörtek Schweiger Jenő szuboticai kereskedő Antunovicse- j va-ucca 11. szám alatti lakására. A betörők magukkal vittek több mint 1 félmillió dinár értékű aranvékszert, jj arany pénzeket, ezüst evőeszközö- jj két és értékpapírokat. A szuboticai í rendőrség erélyes nyomozást indi- f tott a megszökött tettesek kézreke-i ritésére. A nyomok Magyarország-?; ra vezettek és a rendőrség csakha- • mar megtudta, hogy a betörők egyike Szegeden áruba bocsáitotta az ellopott papírokat. A szuboticai rendőrség megkeresésére a szegedi rendőrség előállította azt a bankárt, j akit a tettesek megbíztak az érték- ’ papírok eladásával. A bankárnál az. értékpapírokat meg is találták és le- ■ foglalták azokat. A további nyomozás folyamán ki-' derült, hogy a szuboticai betörők Budapesten tartózkodnak. Hosszas i kutatás után a budapesti rendőrség Beykovics Fehmi boszniai szárma-: zásu kávémérő és Sándor Iván ke-, íeskedősegéd személyében letartóz- i tatta a betörőket, akik kihallgatásuk j alkalmával be is ismerték tettüket. | A betörők letartóztatásáról a bu-1 dapesti rendőrség táviratilag érte- j siette a szuboticai rendőrséget. Dip- jj lomáciai utón megindult a kiadatási j eljárás a betörők ellen. Hetek teltek el anélkül, hogy az ügyben bármi is történt volna. A rendőrség időközben az ügyet áttette az ügyészséghez. amely többizben megsürgette a tettesek kiadását. Beykovics és Sándor kiadása helyett azonban a budapesti rendőrség arról értesi- j tette a szuboticai ügyészséget, hogy j a tetteseket nem adják ki. mert tu- jj doimsukra futott, kasy 4 szubctt- ‘ cai ügyészség a betörésért körözött Beykovicsék ellen kémkedés miatt is vádat akar emelni. A Schweiger-család most aziránt tett lépéseket, hogy a kézrekerült betörőktől valami módon visszaszerezze az ellopott értékeket, mert eddig csupán csak a Szegeden megtalált és kevésbé értékes részvényeket szolgáltatták ki a károsuknak. A szuboticai munkásbiztositó nem tudja fizetni az orvosait Két hónap óta nem kapnak fizetést a pénztári orvosok A szuboticai munkásbiztositó pénztárral, legutóbb annak a meglepő miniszteri rendeletnek kapcsán foglalkoztunk, amely a pénztár igazgatóságából és felügyelőbizottságából a legtevékenyebb tagokat eltávolította azon a cimen, hogy nem,tudják az államnyelvet. Amikor a szociálpolitikai minisztérium által kinevezett igazgatóság és felügyelőbizottság nem tárgyi okokra alapított megrostálásáról beszámoltunk, rámutattunk arra. hogy a munkásbiztositás naigyfontosságu népjóléti intézményének fenntartása, célszerű vezetése, működésének ellenőrzése elsősorban szaktudást és lelkiismeretes törődést igényel és ezeket a tulajdonságokat maga a nyelvismeret nem pótolhatja. Ezt a megállapításunkat frappánsul igazolja az a tény, hogy a szuboticai munkásbiztosító pénztár súlyos anyagi zavarokkal küzdA pénztár orvosainak túlnyomó része már két hónap óta nem kapta meg havi fizetését. A múlt hónap elején azzal tagadta meg a pénztár aszí ouv vosok fizetésének kiutalását, hogy az uj pragmatika szerint a szerződéses orvosoknak utólag jár a fizetés. Október elsején azonban ez a megokolás már nem lehetett jogosult. mire a pénztár kijelentette, hogy továbbra sem űzetheti orvosait, mert nincs pénze. A pénztári orvosok természetesen nem nyugszanak bele abba, hogy járandóságaikat aj pénztár ilyen, az intézmény történetében példátlanul álló indokolással visszatartsa és értesülésünk szerint értekezletet fognak tartani a további eljárás megbeszélése végett A közönséget azonban a pénztári orvosok sérelmén túl is igen közelről érdekli, hogy mi az oka a szuboticai munkásbiztositó pénztár anyagi válságának. A pénztár területén 2000 munkaadó és 8000 munkás fizeti' be a járulékokat amelyeket késedelmes fizetés esetén könyörtelenül behajtanak. Ha a pénztár mégsem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek, akkor ezt a bajt nem a jövedelem hiánya, hanem csakis a szakszerű adminisztráció súlyos fogyatkozásai idézik elő. Nem akarunk senkit sem a személyében felelőssé tenni a mizériákért, ' de kétségtelen, hogy az a rendszer a hibás, amely a vajdasági munkásbiztositó pénztárak régi, kipróbált személyzetét nemzetiségpolitikai okokból szétzavarta és az elbocsátott megbízható, hozzáértő és pontos tisztviselők helyét olyan emberekkel töltötte be, akiknek az államnyelv tudásán és szláv mivoltukon kivül semmi más kvalifikációjuk nem volt hivatali teendőik ellátására. A munkásbiztositó pénztárak hivatalnoki karának szakszerütlenitése után rávetették magukat ennek a káros rendszernek ekszponensei az igazgatóságokra és felügyelőbizottságokra és mint a szuboticai példa is mutatja, elkezdték az ellenőrző szerveket is átgyurni a maguk kényére-kedvére. Mindezeknek a körülményeknek tudjia be a közvélemény, hogy a nagy jövedelmi forrásokkal rendelkező szuboticai pénztár odáig jutott, hogy nem talál fedezetet az orvosok fizetésére. Ferenc József és a szerb belpolitika A monarchia harca Oroszországgal a balkáni hegemóniáért A múlt század közepén a moriar-1 chia fölött sötét felhők sűrűsödtek. A 48-as forradalomból éppen kimentett császárság úgyszólván szövetséges nélkül állta a parlamentárizmust követelő polgárság^ ostromát. A német királyságok és fejedelemségek az erőszakos Poroszország befolyása alá kerültek, a mely szívósan dolgozott a Habsburg-ház hatalmának megtörésén. A déli végeken is egyre veszedelmesebb lett a helyzet: a nagy Oroszország ügyesen keverte a kártyát a kis Szerbiával, amelynek egyik legtekintélyesebb államférfia Garasanin — Obrenovics Milán leghívebb embere — orosz-barát poli- ? tikát folytatott. A monarchia diplomáciája fáradhatatlanul dolgozott» hogy a veszélyt elhárítsa és maga Ferenc József személyesen irányította ebben a nehéz helyzetben a monarchia életmentő külpolitikáját. Az alábbi levélben a császár igy utasította Buol grófot: Kedves Buol gróf! Mellékelve küldöm Hübner mémoireiát a tculoni kitüntetések dolgában és a bécsi érsek előterjesztését a konkordátum ratifikálása folytán adományozandó kitüntetésekről. A német szövetségi viszonyok mindenesetre megkövetelik teljes figyelmüket, Azt? túlzó alkotmányos és szabadelvű izgatás lábra kapjon a német országokban. Ha aztán a kormányok erős támaszukat találják bennük, önkénytelenül mellénk állanak. Kérem, fordítsa figyelmét a szerb viszonyokra és ne engedje érvényesülni azokat a fondorlatokat, melyek ismét hatalomra akarják segíteni a veszedelmes és nagyon rosszindulatú Garasanint. Ennek az embernek sohasem szabad töb'bé a kormányba jutnia Ischl, 1855 október 7-én. Ferenc József. »A hazugságok atyja....« Oroszország volt a monarchiának mindig a legfélelmetesebb ellenfele. Az ellenségeskedést a Balkán-fölötti rivalizálás élezte ki és nem egyszer vezetett a két ország közt súlyos konfliktusra. Az orosz külpolitika ebben az időben a pánszlávizmus jelszavaival fölfegyverezve vetette meg a lábát a Balkánon, amelyre a monarchia is szemet vetett, miután az osztrák iparnak fontos piacot jelentettek a déli indusztriális tekintetben egészen elmaradt országok. Ferenc József 1878-ban fogadta az orosz külpolitika vezetőiét: Ignatiewet, aki a pánszlávizmus fanatikus apostola volt. lgmtiew látogatásáról ezt irta Albert szász királyr V 3.íí * hiszem, hegy mihamarabb időszerűvé! válik} kezünkbe venni konzervatív | Kedves Albert! monarchikus szellemben a reviziój Mihelyt Seebottendorf kapitányi kérdését és nem engedni meg, hogy a kérvényét megkapom, amelyet eddig! még nem kaptam1 meg, meglátom, hogy mit tehetek, hogy ajánlásodnak lehetőség szerint megfeleljek és csak meg kell jegyeznem, hogy a gárdánál ritkán megüresedő helyre igen sok kitűnő és megsebesült tiszt már hoszszu ideje van előjegyezve. Seebottendorf kapitány egyébként igen jó tiszt. A berlini látogatásod kétségtelenül igen érdekes volt. Minden okunk megvan arra, hogy az ottani külpolitikával meg legyünk elégedve, a hozzánk való viszony mosta legnagyobb. Rudolfot is rendkívül jósággal és barátsággal fogadták. A politika most sok gondot okoz nekem, de az a vigaszom, hogy mi igen loyalisan jártunk el, amit másokról nem igen lehet mondani. Nem egy váratlan fájdalmas csalódást éltünk meg. A hires vagy sokkal inkább hirhedt Ignatiew útban van ide és én kiváncsi vagyok, hogy ez a »Hazugságok atyja« — ahogyan őt a törökök nevezik, — mit hoz nekünk. Isten. Veled, kedves Albert! Ferenc József. Ferenc József a békéért A Ballplatzon sok szó esett Bismarcknak, a vaskancellárnak arról a tervéről, hogy a két szövetséges országnak ki kellene békülni valahogy Oroszországgal. Az oroszorientációnak nagy ellenzéke volt az udvarban is. ahol úgyszólván egyedül a császár helyeselte Bismarck koncepcióját. Albert szász királynak meg is írja ezt a véleményét: Kedves Albert! Mint Te, én is a legnagyobb súlyt helyezem a béke érdekében a három nagyhatalom szorosabb együttműködésére. Bismarck hercegnek e cél eb érésére vonatkozó kezdeményezését tehát én És örömmel üdvözöltem és támogattam» A. tervezet, amely most tárgyalások alapjául szolgál, az én kormányont közvetlen közreműködése nélkül készült Pétervárott. Hogy abban túlnyomóan az orosz kormány kívánságai jutnak kifejezésre, nem veszem tőlük rossz néven, csak a ml részünkről is vannak bizonyos politikai szükségességek, amelyek nem maradhatnak számításon kivül. Jelentősebb változtatásokat egyébként nem csináltak. Sőt mc;st ezeket is elejtik és az utolsó orosz ajánlatot, az egy Boszniára vonatkozó pontot kivéve,1 amelynek tekintetében még Sándor cár idején megegyezés jött létre, elfogadtatták. Oroszország utolsó javaslatából ez a pont mégis hiányzik. Azt kell fentennem, hogy itt csak elnézésről van szó, miután az ügy sem érinti Oroszország közvetlen érdekeit, reánk nézve azonban komoly jelentőséggel bir. Az én törekvésem elsősorban odairányul, hogy a megegyezésnek valódi békés tendenciát adjunk. Éppen mert Nyugaton oly bizonytalanul fest a helyzet és mindenfelé gonosz szellemek mozognak, gondoskodásomnak oda kell irányulnia, hogy a legközelebbi években ne legyenek a Keleten komplikációk, amelyek Oroszországgal ellentétet idézhetnek fel. Azt hiszem, hogy az ellentétből még fennmaradt egyetlen kő könnyen elhárítható az útból. Ha ez megtörténik, akkor hajlandó vagyok az aláírásra, A mi szilárd és benső egyetértésünk Németországgal szivemen fekszik és minden változás esetére fenn akarom tartani. Ha ez a Nyugaton békére figyelmeztet és Oroszország részéről uj békebiztositékokat ér el, máris jó eredményt érlelt meg Mindnyájunk érdekében, remélem az újból felvett tárgyalások hamaros befejezését és semmit sem kivánok őszintébben, mint ezáltal Oroszországhoz a jobb •és bizalmasabb viszony kiépíttessék és biztosittassék. Ferenc József. Bismarck tervéből nem lett semmi. A monarchia nem békült össze Oroszországgal, amely pár évre rá szövetséget kötött Franciaországgal.
