Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-08 / 276. szám

BACSMEGYE1 NAPLÓ 1924 október 8. Orjunások és hanaosok halálos végű összeütközése Osijeken Egy hanaóst agyonlőttek — Megszö­kött a gyilkosság gyanúsítottja Oszijekről jelentik: Hétfőre virradó éjjel az oszijeki »Zlatni Bunar« vendég­lőben hanaosok és orjunások között véres összeütközésre került a sor. Jo­­vanovics Dragutin hadnagy, az oszijeki Orjuna tagja, több nacionalista társával megtámadta Veszelics Sztjepan és Buk­­ves Ádám fiatal* munkásokat, a Hanao tagjait. Verekedés keletkezett, amely­nek során az Orjunások egyike revol­vert rántott és lövöldözni kezdett. Egy golyó Veszelics Sztjepan húszéves ci­pészsegédet találta el, aki a mellén ka­pott halálos sebet és néhány óra múlva meghalt. A halálosvégü verekedés résztvevői azonnal szétfutottak, de a rendőrség még hétfőn délelőtt letartóztatta Vrga Milán, Kantor Sztjpan, Eror Sztánkó és Drugovics Dragon orjunásokat, mig An­­drijasevics Petar nevű orjunás, aki a verekedés szemtanúinak állítása szerint revolverét használta, ismeretlen helyre szökött. Ezenkívül a rendőrség jelentést tett az oszijeki hadosztályparancsnok­ságnak a verekedésben résztvett kato­nai személyekre volnatkozólag. Hétfőn délután temették el Veszelics Sztjepant, a nacionalista verekedés áldozatát. A temetésén nyolcezer ember vett részt, valamennyi horvát társadalmi egyesület, a horvát zajednica-párt és a horvát parasztpárt testületileg kivonult a temetésre. Oszijek város képviseleté­ben Hengl polgármester és a városi ta­nács tagjai vettek részt a gyászmenet­ben. A temetőben több, búcsúbeszéd hangzott el, majd a horvát nacionalista iijak fogadalmat tettek, hogy megbosz­­szuljdk megölt társuk halálát. A temeités után iá horvát nacionalista ifjak a város főbb uccáin tüntetést ren­deztek. A tüntetést este tiz órakor megismételték. Rendzavarásra sehol sem került sor, de a hangulat a város­ban rendkívül izgatott. A város uccáin rendőrség és katonaság tartja fenn a rendet. A város nyugalmát a gyilkosság tel­jesen feldúlta és attól lehet tartani, hogy a hanaosok és orjánusok között újabb konfliktusra kerül a sor. A hor­vát lapok heves támadásokat intéznek dr. Bozsics radikális-párti főispán ellen, akit az orjunások megfékezésének el­mulasztása miatt személyében tesznek felelőssé az eseményekért. Az emigráns-pörben Rupert védi Károlyi Mihályt Az októbrista emigráns-vezérek nem is­merik el a magyar bíróság illetékességét Budapestről jelentik : A törvényszék november 11-ikére tűzte ki az első emigráns-por tárgyalását, amelynek vádlottjai Károlyi Mihály, Garami Ernő, físzi Oszkár, Hatv íny Lajos, Lovásiy Márton, Hock János, Bltchin­­rrer Manó, Szende Pál és Under Béla, Az állami és társadalmi* rend hatályo­sabb védelméről szóló törvény alap­ján vád alá he yezett politikusok vé­dői néhány nappal ezelőtt értekezletet tartottak, amelyen megállapodtak ab­ban, hogy a főtárgyaláson egységesen fognak eljárni, azonkívül megbeszél­ték, hogy az egyes vádlottakat kik védik. Károlyi Mihály védelmét N gy Vince nemzetgyűlési képviselőtől Ru­pert Rezső dr. vette át, mig Nagy Vince Hatvány Lajost fogja védeni. Jászi Oszkárt Váml'éry Rusztem d;„ Lová-zy Mártont B't'a Barna dr., Hock Jánost Szólc- Sándor dr., Szende Pált Kiss Jenő dr., Linder Bélát pe­dig Kolltnann Dezső dr. védi majd a főtárgyaláson. A vád alá helyezett két szociál demokrata politikus, Garami és Bu­­chinger védője, Gyírki Imre dr. nem­zetgyűlési képviselő — a védői kon­ferencia határozata értelmében — deklarációt fog felolvasni valamennyi vádlott nevében és bejelenti majd a főtárgyaláson, hogy a vádlottak nem ismerik el a bíróságát púnál lan és illetékes fórumnak és ezért védencei, Garami és Buchinger nevében jemand a védelem törvényben biztosított jo­gáról. A deklarációhoz valamennyi vádlott védője csatlakozni fog, de nem Vonulnak ki. Györkivel együtt a tár­gyalásról, hanem védenceik akarata ellenére is meg fogják kísérelni a védekezést. Az ügyészi vádbeszéddel szemben a védők egyetlen összefüggő nagy védőbeszédei tartanak majd, amelynek során más-más védő fog-, lalkozik a bünpörrel összefüggő jogi, történelmi és politikai kérdésekkeh 3. oldal egyezést el kell fogadniok, de sen­kinek sem szabad magát szenti­­mentalizmustól vezettetnie. A kor­mány nem volna méltó helyére, ha ilyen kérdésben érzelmes frázisokra fektetné az ország külpolitikáját. (Zaj a fajvédőknél és a szociálde­mokratáknál.) Eckhardt képviselő ur félrevezeti a magyar közvéle­ményt, ha úgy állitja be a dolgot, mintha Anglia nem ismerte volna el a szovjetkormányt és Oroszor­szág elismerése miatt kell Angliá­ban uj választásokat elrendelni. Ez nem igaz: sem itt, sem Angliában nincs szükség ezért választásokra. Angliában sokkal fontosabb kérdé­sek merültek föl. mint az orosz szovjet elismerésének kérdése. Eck­hardt szegénységi bizonyitványt ál­lított lri az országról, amikor meg­jegyezte, hogy az a pár diplomáciai Személy, akiket esetleg Oroszország élküld, bolsevista veszedelmet je­lentenek az országra. Bethlen végül visszautasította azt ; vádat, mintha bizonyos pénzügyi örök nyomására kötötte volna a kormány az orosz-magyar szerző­dést Rakovszky Iván belügyminiszter ezután kimagyarázta Eckhardt be­széde közben tett megjegyzését — Macdonaldot is megvádolták azzal, —• mondotta — hogy har­mincezer font értékű részvényt ka­pott Az angol miniszterelnök azon­ban nyíltan beismerte ezt és az an­gol közvélemény teljes elégtételt szolgáltatott neki. Nagy Vince kifogásolja, hogy az élnök nem utasította rendre Ra­kovszky belügyminisztert, amikor az közbeszólt. Kérdés — mondotta Nagy Vince — nem bántó-e Mac­­donaldra, hogy őt Rakovszky bel­ügyminiszter önmagához hasonlítja. Óriási zaj keletkezik erre, Beth­len miniszterelnök izgatottan kia­bálja: — Hogy mer gyanúsítani? Az elnök nagynehezen helyreál­lítja a rendet, majd a gyorsírói jegyzetekből megállapítja, hogy a belügyminiszter nem sértette meg Macdonaldot. Peidl Gyula magyarázatot kér Bethlentől, amiért a baloldalt per­­fidnek mondotta. Végül Ruppert Rezső napirendi indítványt tesz, Eckhardt a magáét visszavonja, a nemzetgyűlés pedig az elnök napirendi indítványát fo­gadja el. Politikai botrány Bukarestben Útlevél-panama a. román belügy­minisztériumban Bukarestből jelentik : A Lupla cimü lap szenzációs leleplezéseket közöl ar­ról az utlevélpanamáról, amelyet nem­régen fedeztek fel egy Petrolul Natio­nal nevű, utlevélkijárással foglalkozó zugtársaságnál. A panama óriási poli­tikai botránnyá nőtte ki magát. A társaság igazgatójának, Filipovicinak vallomása alapján a vizsgálóbíró ház­kutatást rendelt el Vaitoiann tábor­noknál, a közlekedésügyi miniszter fivérénél, aki szintén a társaság egyik igazgatója volt. A házkutatás alapján lefoglalták a tábornok egész levelezé­sét és irattárát. A Lupta szerint a vizsgálatot leg­közelebb kiterjesztik a belügyminisz­térium utlevélosztályi ra is. A belügy­minisztérium állítólag nem akarja az ügyet eltussolni, sőt a legerélyeseb­ben kívánja a vizsgálatot lefolytattatni, lehetőleg még a parlament ősszeülése, vagyis október 15-ike előtt. A Lupta megjegyzi, hogy ez a botrány köny­­nyen miniszlerválsdgot is idézhet elő. Herriot tanácskozásra hívta Párisba a magyar ellenzék vezéreit Európai demokratikus blokkot akar teremteni Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés baloldali pártjaihoz tartozó képviselők Herriot francia miniszterelnöktől levelet kaptak, a melyben a francia kormányelnbn a magyarországi baloldalt ellenzék vezéreit tárgyalásra hívja’Pwisba. Herriot hivatkozik levelében arra. hogy a demokratikus elemeknek egész Európában össze kell fogni, mert a legutóbbi évek eseményei napnál világosabban dokumentálják, hogy a középeurópai államok kor­mányai nem alkalm-sax a béke és nyugalom megteremtésére. Ennek a nagy célnak elérésére a külön­böző országok demokratikus párt­jainak kell kezet fogmok egymással, A francia miniszterelnök hangsú­lyozza, hogy ez a lépés nem akar beavatkozás lenni ví v es államok belügyeibe, csupán egv nagy de­mokratikus szövetség létesítéséi szolgálja. A párisi meghívás hire mgy kon­­sternációt keltett kormánykörökben, ahol az ellenzéknek ezt a tagadha­tatlanul nagy erkölcsi sikerét a bé­csi emigráns-vezérek sakkhuzásá­­nak tartják. A baloldali ellenzék egyik tagja, aki okvetlenül közte lesz azoknak a radikális, politiku­soknak, akik Párisba tárgyalni fog-: nak Herriot-vaL, a következőket mondotta a francia miniszterelnök leveléről: — Garami és Peidl londoni útja, amely Macdonald meghívására kö­vetkezett be, ez most a második fel­mérhetetlenül nagy külpolitikai si­kere a (baloldali ellenzéknek, Beth­len gróf azt hitte Genfben, hogy port hinthet a külföld szemébe, ha szabadelőadást tart a demokráciá­ról a népszövetségi uraknak. Most meggyőződhet róla, hogy mennyire demokratának tartják azok, akik számára ezt a szerepet'nagy igye­kezettel eljátszotta: annyira, hogy megfeszített erőlködésének eredmé­­nyekép sietve meghívják Párisba — az ellenzékét. Az orosz-magyar szerződés vitája a magyar nemzetgyűlésen r Eles fajvédő-támadás a kormány ellen Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés keddi ülésén Szcitovszky Béla elnök napirend előtt megemlé­kezett Mária Valéria főhercegnő és Kövess Hermann tábornagy elhalá­lozásáról. azonkívül József királyi hercegnek Anna szász királyi her­cegnővel történt esküvőjéről. Nagy Ernő: Habsburg József pri­vát ügye! Felkiáltások a baloldalon: A ki­rályi kidobták! Buday Dezső a kormány támogató Wolff-párt nevében az orosz-ma­gyar szerződést tette szóvá és az' oroszországi viszonyokról beszélt. — Azok. — mondotta — akik az Ottani bolsevista zsidó uralmat fen­­tartani kívánják, csak a maguk bő­rét védik. Propper Sándor: Maguk szövet­keztek velük! Horváth Zoltán: Szövetségestár­­sak! Az a kormány tárgyalt velük, amelyet önök támogatnak! Buday Dezső: Ne tőlem tessék reklamálni. Dénes István: De önök támogat­ják a kormányt! Buday Dezső: Oroszországban napirenden vannak a gyilkosságok. Horváth Zoltán : Hát az itteni gyil­kosságok? Mi lesz a gyilkosokkal? Propper Sándor: Mi lesz Somo­gyi és Bacsó gyilkosaival? Buday Dezső: Ütni fog majd a megtorlás óráia! Reisinger Ferenc szociáldemokra­ta: Bizony ütni fog! Buday Dezső: Ebből a kérdésből óriási európai konflagráció lesz! Echardt Tibor szintén az orosz­magyar egyezmény megkötéséről beszélt. Hosszasan ismertette az oroszországi viszonyokat és kijelen­tette, hogy az orosz rendszer a trösztök rendszere, amely a külföldi tőkére orosz tulajdonjogot akar biz­tosítani. Felolvasott egy levelet, a mely szerint a vörös őrség parancs­noka részvényeket■ fogadott el Egy hang balról a belügyminisz­ter felé: Ebben is hasonlítunk Oroszországhoz! Rakovszky belügyminiszter: Mac­­donald is kapott részvényeket, (Nagy zaj) de Macdonald elégtételt is kapott. Eckhardt Tibor: Semmi okunk sincs arra, hogy a bolsevista diplo­máciát beengedjük az országba. Ez a legalkalmasabb mód arra. hogy a szovjet Magyarországon propagan­dát folytasson. Bethlen miniszterelnök közbeszól; Mindenki tudja, hogy. semmi sem igaz az imént elmondottakból, csu­pán a fajvédők szándéka, hogy a közvéleményt felkorbácsolják. Eckhardt: —A szerződés Kát rolyi Mihály keleti orientációjának a megvalósulását jelenti. Nem tud­juk elképzelni, hogy Horthy Miklós szembe nézzen egy ilyen társaság­gal, amelynek kezéhez vér tapad... Esztergályos János: Hát Siófok? (Óriási zaj.) Eckhardt: Javaslom, hogy a ma­gyar-orosz szerződést a nemzet­gyűlés tüzae kJ tárgyalásra. Eckhardt Tibor beszédére Beth­len István miniszterelnök válaszolt; — Az oroszokkal való megegye­zésben — kezdte beszédét Bethlen — nem járunk elől, csak követjük a többi államok példáját. Eddig hu­szonnyolc európai állam, köztük Németország és a fascista Olaszor­szág, kötött megegyezést a szov­­jetkormánnyal. (Zaj a jobboldalon.) Megmagyaráznám, hogy mi tette szükségessé a megegyezés érdeké­ben tett lépéseket, de nem tartom az időt alkalmasnak politikám tel­jes kifejtésére. Elismerem, hogy vannak olyanok, akik érzelmi non possimius előtt állanak, ha a meg­

Next

/
Oldalképek
Tartalom