Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-29 / 298. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 október 29. masabbnak arra. hogy a radikálisok­kal létre tudja hozni a megegyezést. Timotievics eddig sem titkolta, hogy nem nagyon lelkesedik a Radicsék­­kal való kooperációért és éppen az tí magatartása miatt többször felme­rült a demokrata képviselői klub szakadásának gondolata is. Erre csak azért nem került sor. mert Ti­­motievics minden esetben alávetette magát a párífegyelemnek. A radiká­lisok kétségtelenül több bizalommal lesznek hozzá, mint bánnelv másik demokrata politikushoz. Timotievics az utóbbi időben egyáltalán nem ex­ponálta magát semmilyen irányban, viszont mint a régi gárda egyik leg­tekintélyesebb tagjának, nagy sze­mélyes súlya van politikai körökben. Timotievics Koszta megbízatásá­nak lehetőségére eddig legkevésbbé sem gondoltak politikai körökben és alig keltett feltűnést, hogy az utóbbi napokban Timotievics délelőtt és délután állandó látogatója volt a mi­niszterelnökségnek. Csak most, hogy megbízást kapott a kormány­alakításra. derült ki, hogy ezek a lá­togatások nemcsak informatív jelle­gűek voltak, hanem ezek során már Timotievics kormányaiakitása is szóba került. Vádinditvany Spaho ellen A radikálispárti volt miniszterek elleni vádinditványok ellensúlyozá­sára a radikális klubban már régeb­ben akció folyik, amely a blokk mi­nisztereinek vád alá helyezését cé­lozza. Az első ilyen vádimditvány kedden készült el és azt kellő számú aláírással benyújtották a parlament elnökségének A radikálisok vádin­­ditványa dr. Spaho Mehmed pénz­ügyminiszter ellen szól. A vádirat szerint Spaho mint a régi koalíciós kormány kereskedelmi minisztere törvényellenesen naconalizálta a iai­­cai villamostársaságot és abból ma­ga is hasznot húzott. A radikálisok továbbá azzal vádolják Spahot. hogy annak idején, mint a boszniai nem­zeti tanács postaügyi megbízottja egy millió dinár értékű bélveget tu­lajdonított el. Politikai körökben; a vádinditvány nagy feltűnést keltett. Fekbér a latin betű miatt A novlszadi vámhivatal a kereskedők ellen A novisadi vámháboru napról-napra jobban kiélesedik, a vámhivatal fan­tasztikus törvénymagyarázatokkal mér­hetetlen károkat okoz a kereskedelem­nek, mely kétségbeesetten és elkesere­detten szervezkedik, hogy a vámhivatal mindinkább érezhető üldözésével szem­ben védekezhessék. Vasárnapra tiltakozó nagygyűlésükre jönnek össze a kereskedők, amely moz­galom élén a Lloyd és annak agilis el­nöke Miroszávljevits Lázár áll. A Lloyd falragaszokon és a helyi lapokban felszólítja a kereskedőket, hogy pana­szaikat csütörtökig jelentsék be a Lloyd titkári hivatalinak-, amelyeket memo­randumban összegyűjtve, fognak a pénzügyminiszter elé terjeszteni. A kereskedelem példátlan vexálását bizonyítja az alábbi néhány eset, ame­lyet találomra szedtünk elő a kosárnyi panaszos irás körűt A novisadi vámhivatal szombaton egy vámspeditőrnek 22 vámdekla; ációt adott vissza, mert azok latin (horvát betűkkel voltak kitöltve, úgy, i hogy a 22 vámdeklaráció most már csak hétfőn, vagyis a fekbérmentes idő letelte után kerülhet elvámolásra. Tragikomédiának illő egy üvegkosár málnaessencia novisadi kálváriája. Ra­­donits Péter, novisadi szikvizgyáros ez­­evi április 29-én Prágából egy demijon málnacssenciát kapott. A novisadi vám­hivatali főnök a vámolást megtagadta, mert az üveg tartalma nem volt ve­­gyelmezve. Radonics az üvegből vett mintát, a vámhivatalban levő kémiai la­boratóriumnak akarta vegyeleniezés vé­gett odaadni, de a vámfőnük azzal nem volt hajlandó megelégedni és ragaszko­dott a beogradi fővámhivatal kémiai vizsgálatához. A fél másodszor is pró­bát vesz, leviszi azt Beogradba, ott, — bár nem tartják magukat illetékesnek, mégis megvizsgálják, bizonylatot adnak és ráírják, hogy milyen vámtarifa sze­rint lesz elbírálva. A novisadi vámfőnök ezt sem fogadja el és a beogradi bizo­ny itványt felülbírálds végett a novisadi vámhivatal kémikusának adja ki, aki a beogradi lelettől teljesen eltérő megálla­pításra jut. Erre a vámfőnök megkere­si a beogradi vámkemikust, hagy derít­se fel az ellentétes szakvélemény okát. A beogradi kémikus uj mintát kér. A demijon tartalma szenved a folytonos ryitogatás alatt. Eközben a vámspeditőr az áruról a beogradi bizonylat alapján, kiaállitotta a vámdeklarációt. A novi­sadi vámfőnök a vámtétel ötszörösére büntette a vámspeditőrt, mert »hamis adatokat« irt a deklarációba. Radonits Péter szikvizgyáros ezalatt a télen ren­delt, tavaszkor érkezett áruját, — nyári idénycikk, — október végén se kapta még meg. A Lloyd elnöke, Mirosavljevits Lázár nagykereskedő, Angliából textilárut ren­delt. A londoni cég hajóval Gruzson át küldte az árut. Gruzsból vonaton jött az áru a címzett lakhelyére. A vámhivatal nem is értesíti a felét, visszaküldi az árut, hogy azt Gruzsnak kell elvámolni, noha a grnzsi másodosztályú vámhiva­tal, a törvény szerint nem is jogosult textilárut elvámolni. Az áru már hat hó­napja utazik ide-oda, a fél még ma sem kapta meg, de 4000 dinár fuvartéteí máris terheli a küldeményt. Suboticáról egy beogradi cég száraz beleket vásárolt és azt Novisadra diri­­sáltatta, hogy innen hajón továbbítsák Regensburgba. Az áru megérkezik No­visadra, az itteni vámhivatal állatorvosi bizonyítványt kér, hogy az áru ragály­­mentes helyről jött. A fél Suboticán ezt beszerzi. A vámhivatal nem fogadja el, mert az árut itt rakták hajóba, szerinte a novisadi állatorvos illetékes. Az ide­való állatorvos ezt nem teljesíthette, mert az áru Suboticáról való. Hetek tel­tek fel, a vagondijak rohamosan emel­kedtek, a fél feldühösödött és az árut vonaton küldte Mariboron át külföldre. Fuvardijtöbblete 15.000 dinár. Kórodi Lajos novisadi nagykereskedő két vagon mákot kapott. A vámtarifa 30. szakasza szerint a mák behozatala vámmentes. A vámfőnök szóbelileg uta­sította közegeit, hogy a mákra 100 kilón­ként 20 aranydinár vámot (220 papirdi­nárt) vessen ki Kórodi tiltakozott. A vámfőnök azt követelte erre, hogy a fél hozzon a fővámigazgatóságtól Írást, ihogy a mák vámmentes. A fél ezt be­szerzi, közben 9 nap telt el és 9 napért lekbért kellett fizetni. Ugyancsak Kórodival történt. Vásá­rolt Becsben csomagoláshoz egy vagon makulaturapapirt, aminek behozatala vámmentes. Csak rendőrségi bizonylat kell, hogy az újságok nem szolgálnak agitációs célokat. A vámfőnök újra a fő­vámigazgatóság utasításához ragaszko­dik. Ez ráírja az aktára., hogy a maku-i latura vámmentesen hozható be. Eltelik 12 nap, 12 nap után fekbér volt fizeten­dő. A vámfőnök ezenfelül 2% propa­gandaadót vetett ki a félre. Az ígéret földje Mo? község felosztásra kerül® fold* jebol nem kapnak a magyarok Mali-Idjosról jelentik: Még a leg­utóbbi választási hadjárat során, amikor az egyes pártok jelöltjei tele voltak szép Ígéretekkel és a korte­sek ís minden földnélkülinek — akár szláv volt. akár magyar — föl­det ígértek, a moli és maliidjosi földnélkülieknek is megígérték, hogy az úgynevezett »moli járást«, Mól községnek Mali-Idios határá­ban felevő ezer hold földiét fel fog­ják osztani nemzetiségre való te­­kintet nélkül a földnélküliek között. Ugyanezt az ígéretet megerősítette a községi elöljáróság is. Hogy akkor miért maradt el a tervbevett földosztás, az most de­rült kij amikor az ezer hold moll föld szétosztását csakugyan meg­kezdték. azonban azt a Magyaror­szágról optált szlávok között oszt­ják szét. A moli és mali-idiosi föld­­nélküliek most kétségbeesve látják reményeik újabb csődjét mert a sok ígéret után végkép elesnek a nehe­zen várt földosztástól. Az erre a célra kijelölt földet most mások kö­zött osztják fel. Az eddig remény­kedő moli és mali-id.iosi magyarok közül bizonyára sok veszi megint kezébe a vándorbotot . . j TUD JA-E TUDJA-E. hogy kicsodák az oroszok? Nem tudhatja, bármennyire is közöttük élt. bármennyire is ismeri íróikat, egye­dülálló irodalmukat. Az orosz apostoli, megváltó lélek teljesen rejtélyes valami, amit mi európaiak csalt sejthetünk. Nincs benne semmi politika, vagy párt­állás. Ez az üzleti, gyakorlatias, önző XX-ik század egyetlen csodája. Két francia iró most tanulmányt irt a Párisban élő orosz menekültekről, ki­ket a bolsevik uralom tett száműzette. Egy volt vidéki kormányzóval beszél­getett. ki a vásárcsarnokban teherhor­dó munkás. — Miért haragudjak a bolsevikiekre? — kérdezte a volt kormányzó.^ Elvették va gyónóm, bútoraim, ékszereim. így szóltam hozzájuk: »Igazatok van. Nincs szükségem pénzre, mert elég erős va­gyok, hogy megkeressem a kenyerem. De elvettétek feleségem vagyonát is és ő nem tud dolgozni. Egy idegszanató­riumban van, a lelki betegekkel. Ki fi­zeti az ellátását?« Es a bolsevikiek igy feleltek: »Sohase nyugtalankodj. Majd mi gondoskodunk róla«. Láthatják ké­rem — fejezte be elbeszélését a volt kormányzó — a bolsevikiek becsületes emberek — és rettenetes, kifürkészhe­tetlen módon kacagott. Aztán igy szólott, pár percnyi gon­dolkodás után: — Hogy bennünket megértsenek, kö­zöttünk kellene élniök, főkép a parasz­tok között. A rövid nyár alatt szaka­datlanul dolgoznak ezek. hajnali két órától este tiz óráig. Aztán egész télen át kunyhójukban kuksolnak. Itt pedig folytonosan álmodoznak. Ezért va­gyunk olyan titokzatos nép: a dolga­­végeztén a munkás, kereskedő, hivatal­nok igyekszik megszabadulni a min­dennapi élettől, olvas, vagy elmélkedik. Önöknél mindenki csak a maga dolgára gondol. A pék például egész szellemi képességét a dagasztóteknőre közpon­tosítja. Mikor szórakozni kíván nem törődik a leikével: színházba megy, vagy orfeumba. Itt nem is értenek meg, hogy néha egy vagy két napig nem dolgozom. Ha viszontlátnak azt kérdik tőlem, hogy beteg voltam-e. Pedig ha beteg vagyok, akkor dolgozom. De semmi sem bir a munkára akkor, ha el­mélkedni akarok. A volt kormányzó itt rámutatott két fiatalemberre, ki egy bódé előtt ült va­lami ládán. Mind a ketten egyetemi hallgatók nappal, éjszaka pedig rakodó­­munkások a vásárcsarnokban. Este hattól éjfélig alszanak. Az egyik ezt mondta: — A munka nyugtatja a szellemet. A másik titokzatos mosollyal hozzá­tette: — Dosztojevszky is elviselte a gálya­rabságot. Tolsztoj is művelte a földet. Egy főúri hölgy a műhelyben igy nyi­latkozott: — Mi nagyon boldogok vagyunk. Nem tudtuk, nem értettük meg, hogy mit tehetünk a szegényekért. Most ve­zekelünk boldogságunkért. Pár pillanatig merengett, majd meg­szólalt: — Különben nem is tudom, hogy bol­dogság volt-e az? Akkor mindig szo­morú voltam. — És most? — Most elfogadom az életet, amint van és nem kívánok semmit. * TUDJA-E, hogy ,ralóban van egy gyémánt-város, amelyről csak a mesék­ben, gyerekkori regéinkben hallottunk? Egy délafrikai utazó most tér vissza onnan és rendkívül érdekes dolgokat mesél. Kimberieynek hivják ezt a várost s minden' lakója a szó szoros értelmében a gyémántokból él. Ma is lelni itt gyé­mántokat, de miután már mindenünnen kibányászták, csak a járdák és házak alatt. Annak idején tudniillik, egy1 kez­detlegesebb, kevésbé önző és kapzsi korban csak felületesen vonták ki a ! gyémántot az iszapból, az anyagot el- S dobták, noha még sok gyémánttörmelé­­ket tartalmazott s járdákat, házakat építettek föléje. Manapság, mikor egy házat lebontanak, vagy megújítják a kövezetét, gyakran találni kincseket érő gyémántdarabokat. Az emberek ezeket a földről veszi fel. Nem is ritkaság, hogy egy szemfüles vállalkozó ingyen vállalja a kövezet megjavítását, vagy a házak építését, ab­ban a reményben, hogy egy ilyen csil­logó gyöngyre bukkan. Kimberley vá­ros különben egész lakosságával, a hi­res De Beers társaság alattvalója s pompásan él, minthogy ez a gyémánt termelő társaság példás módon gondos­kodik mindenki megélhetéséről és tár­sadalmi jólétről. A kereskedelemnek [j eddig csakis a hamisított gyémántokká! gyfilt meg a baja. melyeket nem tudtak kellően ellenőrizni. Most fölfedeztek egy bűvös lámpát, melvet Gwanson­lámpának neveznek s ez ultraviolett su­­garaival bármely gyémántról kimutat­ja, hogy hamisitott-e vagy sem. A bra­ziljai gyémánt például sugaraiban kékes villamos fényt kap. mig az indiaiak egé­szen kékek lesznek bennük. A nagyér­­íékii gyémántok barnásán vörösösek, mint a fahéj, a volt Német-Afrikábóí szármázok sárgák, világoszöld árnya­lattal. Ez a bűvös lámpa az ékszerészek tol­vajlámpája. TUDJA-E, hogy még csak tegnap is miért volt divat a sárgára festett haj. mely a rántettához. vagy a kanári tol iához hasonlít? A nők nemrég óta festet ték meg sárgára hajukat. Ez az Ízléste­len divat a francia második császárság alatt jött létre. Eugénia császárnő szőke volt. a sző­keség divatba jött. keresték a titkát, különböző szerekkel, porokkal, de hiába. Végre Hugót, a korszak legnevesebb fodrásza, divatba hozta az aranyvizet s megfestette vele Cora Pearlnek, a di-í vatos szinösznpn.ek a halát. Erie min-* den gáláns urihölgy. minden arisztokrata nő. követte példáját Az egész világ megszőkült Sohase lehetett látni annyi aranyhidat. Patakokban csörgött az aranyviz. noha árát a fodrász nagyon magasra szabta. Háromszáz frankba ke­rült már akkoriba egy hafj esték s Hugót ur rövid időn belül milliomossá vált Manapság még mindig látni sárga ha­jakat. Tudják meg az illetők, akik meg­festetik hajukat, hogy egy hamvába holt divatot követnek és előttük Cora Pearl haja lengedez, sárga lobogóul. * TUDJA-E. hogy meghalt a szerelem? Legalább ezt mondja nekünk egy fran­cia leány. Borely Mártii, ki a szerelem válságáról komoly, tudományos, szocio­lógiai könyvet irt. mellyel most hozzá­értő tudósok is foglalkoznak. A kisasszonynak az az álláspontja, hogy vissza kell térni a régi. annyira lenézett és ostorozott házasság kezdet­leges erkölcseihez, hol a féri. a család­apa korlátlan jogokkal rendelkezik. Szó­val. ő antifeminista és egyáltalán nem barátja a nők jogainak, nem szívesen nézi. hogy a családanyák választási ur­nákhoz Iárulnak, mert mindez aláássa a nők igazi jogát. Ennek az emancipációi­nak tulajdonítja, hogy a férfiak ma fáz­nak a házasságtól. Ami a munkás, hivatalaikból élő nők ügvét illeti, erre azt feleli, hogy a leg­több képtelen teljesen eltartani magát, gyengén fizetik, aztán kénytelen mégis csak olyan férjet keresni, aki nagyobb vagyonnal rendelkezik, s rabszolgasága, melvet a munka is súlyosít, ebben a mo­dern világban még nagyobb. Szentül meg van győződve, hogv a mai házas­ságok azért olyan ziláltak és gyermek­idének. mert a nő kimozdult családi otthon íibol. Tgv bölcselkedik Márta kisasszony. És iga/a is lehet. Mária azonban nem böl­cselkedik. hanem szeret. Hogv a biblia szavával éljünk: Mária a iobb részt választotté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom