Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-29 / 298. szám

2. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1924 október 29.

masabbnak arra. hogy a radikálisokkal létre tudja hozni a megegyezést. Timotievics eddig sem titkolta, hogy nem nagyon lelkesedik a Radicsékkal való kooperációért és éppen az tí magatartása miatt többször felmerült a demokrata képviselői klub szakadásának gondolata is. Erre csak azért nem került sor. mert Timotievics minden esetben alávetette magát a párífegyelemnek. A radikálisok kétségtelenül több bizalommal lesznek hozzá, mint bánnelv másik demokrata politikushoz. Timotievics az utóbbi időben egyáltalán nem exponálta magát semmilyen irányban, viszont mint a régi gárda egyik legtekintélyesebb tagjának, nagy személyes súlya van politikai körökben.

Timotievics Koszta megbízatásának lehetőségére eddig legkevésbbé sem gondoltak politikai körökben és alig keltett feltűnést, hogy az utóbbi napokban Timotievics délelőtt és délután állandó látogatója volt a miniszterelnökségnek. Csak most, hogy megbízást kapott a kormányalakításra. derült ki, hogy ezek a látogatások nemcsak informatív jellegűek voltak, hanem ezek során már Timotievics kormányaiakitása is szóba került.

Vádinditvany Spaho ellen

A radikálispárti volt miniszterek elleni vádinditványok ellensúlyozására a radikális klubban már régebben akció folyik, amely a blokk minisztereinek vád alá helyezését célozza. Az első ilyen vádimditvány kedden készült el és azt kellő számú aláírással benyújtották a parlament elnökségének A radikálisok vádinditványa dr. Spaho Mehmed pénzügyminiszter ellen szól. A vádirat szerint Spaho mint a régi koalíciós kormány kereskedelmi minisztere törvényellenesen naconalizálta a iaicai villamostársaságot és abból maga is hasznot húzott. A radikálisok továbbá azzal vádolják Spahot. hogy annak idején, mint a boszniai nemzeti tanács postaügyi megbízottja egy millió dinár értékű bélveget tulajdonított el. Politikai körökben; a vádinditvány nagy feltűnést keltett.

Fekbér a latin betű miatt

A novlszadi vámhivatal a kereskedők ellen

A novisadi vámháboru napról-napra jobban kiélesedik, a vámhivatal fantasztikus törvénymagyarázatokkal mérhetetlen károkat okoz a kereskedelemnek, mely kétségbeesetten és elkeseredetten szervezkedik, hogy a vámhivatal mindinkább érezhető üldözésével szemben védekezhessék.

Vasárnapra tiltakozó nagygyűlésükre jönnek össze a kereskedők, amely mozgalom élén a Lloyd és annak agilis elnöke Miroszávljevits Lázár áll. A Lloyd falragaszokon és a helyi lapokban felszólítja a kereskedőket, hogy panaszaikat csütörtökig jelentsék be a Lloyd titkári hivatalinak-, amelyeket memorandumban összegyűjtve, fognak a pénzügyminiszter elé terjeszteni.

A kereskedelem példátlan vexálását bizonyítja az alábbi néhány eset, amelyet találomra szedtünk elő a kosárnyi panaszos irás körűt

A novisadi vámhivatal szombaton egy vámspeditőrnek 22 vámdekla; ációt adott vissza, mert azok latin (horvát betűkkel voltak kitöltve, úgy, i hogy a 22 vámdeklaráció most már csak hétfőn, vagyis a fekbérmentes idő letelte után kerülhet elvámolásra.

Tragikomédiának illő egy üvegkosár málnaessencia novisadi kálváriája. Radonits Péter, novisadi szikvizgyáros ezevi április 29-én Prágából egy demijon málnacssenciát kapott. A novisadi vámhivatali főnök a vámolást megtagadta, mert az üveg tartalma nem volt vegyelmezve. Radonics az üvegből vett mintát, a vámhivatalban levő kémiai laboratóriumnak akarta vegyeleniezés végett odaadni, de a vámfőnük azzal nem volt hajlandó megelégedni és ragaszkodott a beogradi fővámhivatal kémiai vizsgálatához. A fél másodszor is próbát vesz, leviszi azt Beogradba, ott, — bár nem tartják magukat illetékesnek, mégis megvizsgálják, bizonylatot adnak és ráírják, hogy milyen vámtarifa szerint lesz elbírálva. A novisadi vámfőnök ezt sem fogadja el és a beogradi bizony itványt felülbírálds végett a novisadi vámhivatal kémikusának adja ki, aki a

beogradi lelettől teljesen eltérő megállapításra jut. Erre a vámfőnök megkeresi a beogradi vámkemikust, hagy derítse fel az ellentétes szakvélemény okát.

A beogradi kémikus uj mintát kér. A demijon tartalma szenved a folytonos ryitogatás alatt. Eközben a vámspeditőr az áruról a beogradi bizonylat alapján, kiaállitotta a vámdeklarációt. A novisadi vámfőnök a vámtétel ötszörösére büntette a vámspeditőrt, mert »hamis adatokat« irt a deklarációba. Radonits Péter szikvizgyáros ezalatt a télen rendelt, tavaszkor érkezett áruját, — nyári idénycikk, — október végén se kapta még meg.

A Lloyd elnöke, Mirosavljevits Lázár nagykereskedő, Angliából textilárut rendelt. A londoni cég hajóval Gruzson át küldte az árut. Gruzsból vonaton jött az áru a címzett lakhelyére. A vámhivatal nem is értesíti a felét, visszaküldi az árut, hogy azt Gruzsnak kell elvámolni, noha a grnzsi másodosztályú vámhivatal, a törvény szerint nem is jogosult textilárut elvámolni. Az áru már hat hónapja utazik ide-oda, a fél még ma sem kapta meg, de 4000 dinár fuvartéteí máris terheli a küldeményt.

Suboticáról egy beogradi cég száraz beleket vásárolt és azt Novisadra dirisáltatta, hogy innen hajón továbbítsák Regensburgba. Az áru megérkezik Novisadra, az itteni vámhivatal állatorvosi bizonyítványt kér, hogy az áru ragálymentes helyről jött. A fél Suboticán ezt beszerzi. A vámhivatal nem fogadja el, mert az árut itt rakták hajóba, szerinte a novisadi állatorvos illetékes. Az idevaló állatorvos ezt nem teljesíthette, mert az áru Suboticáról való. Hetek teltek fel, a vagondijak rohamosan emelkedtek, a fél feldühösödött és az árut vonaton küldte Mariboron át külföldre. Fuvardijtöbblete 15.000 dinár.

Kórodi Lajos novisadi nagykereskedő két vagon mákot kapott. A vámtarifa 30. szakasza szerint a mák behozatala vámmentes. A vámfőnök szóbelileg utasította közegeit, hogy a mákra 100 kilónként 20 aranydinár vámot (220 papirdinárt) vessen ki Kórodi tiltakozott. A vámfőnök azt követelte erre, hogy a fél hozzon a fővámigazgatóságtól Írást, ihogy a mák vámmentes. A fél ezt beszerzi, közben 9 nap telt el és 9 napért lekbért kellett fizetni.

Ugyancsak Kórodival történt. Vásárolt Becsben csomagoláshoz egy vagon makulaturapapirt, aminek behozatala vámmentes. Csak rendőrségi bizonylat kell, hogy az újságok nem szolgálnak agitációs célokat. A vámfőnök újra a fővámigazgatóság utasításához ragaszkodik. Ez ráírja az aktára., hogy a maku-i latura vámmentesen hozható be. Eltelik 12 nap, 12 nap után fekbér volt fizetendő. A vámfőnök ezenfelül 2% propagandaadót vetett ki a félre.

Az ígéret földje

Mo? község felosztásra kerül® fold* jebol nem kapnak a magyarok

Mali-Idjosról jelentik: Még a legutóbbi választási hadjárat során, amikor az egyes pártok jelöltjei tele voltak szép Ígéretekkel és a kortesek ís minden földnélkülinek — akár szláv volt. akár magyar — földet ígértek, a moli és maliidjosi földnélkülieknek is megígérték, hogy az úgynevezett »moli járást«, Mól községnek Mali-Idios határában felevő ezer hold földiét fel fogják osztani nemzetiségre való tekintet nélkül a földnélküliek között. Ugyanezt az ígéretet megerősítette a községi elöljáróság is.

Hogy akkor miért maradt el a tervbevett földosztás, az most derült kij amikor az ezer hold moll föld szétosztását csakugyan megkezdték. azonban azt a Magyarországról optált szlávok között osztják szét. A moli és mali-idiosi földnélküliek most kétségbeesve látják reményeik újabb csődjét mert a sok ígéret után végkép elesnek a nehezen várt földosztástól. Az erre a célra kijelölt földet most mások között osztják fel. Az eddig reménykedő moli és mali-id.iosi magyarok közül bizonyára sok veszi megint kezébe a vándorbotot . . j

TUD JA-E

TUDJA-E. hogy kicsodák az oroszok? Nem tudhatja, bármennyire is közöttük élt. bármennyire is ismeri íróikat, egyedülálló irodalmukat. Az orosz apostoli, megváltó lélek teljesen rejtélyes valami, amit mi európaiak csalt sejthetünk. Nincs benne semmi politika, vagy pártállás. Ez az üzleti, gyakorlatias, önző XX-ik század egyetlen csodája.

Két francia iró most tanulmányt irt a Párisban élő orosz menekültekről, kiket a bolsevik uralom tett száműzette. Egy volt vidéki kormányzóval beszélgetett. ki a vásárcsarnokban teherhordó munkás.

— Miért haragudjak a bolsevikiekre? — kérdezte a volt kormányzó.^ Elvették va gyónóm, bútoraim, ékszereim. így szóltam hozzájuk: »Igazatok van. Nincs szükségem pénzre, mert elég erős vagyok, hogy megkeressem a kenyerem. De elvettétek feleségem vagyonát is és ő nem tud dolgozni. Egy idegszanatóriumban van, a lelki betegekkel. Ki fizeti az ellátását?« Es a bolsevikiek igy feleltek: »Sohase nyugtalankodj. Majd mi gondoskodunk róla«. Láthatják kérem — fejezte be elbeszélését a volt kormányzó — a bolsevikiek becsületes emberek — és rettenetes, kifürkészhetetlen módon kacagott.

Aztán igy szólott, pár percnyi gondolkodás után:

— Hogy bennünket megértsenek, közöttünk kellene élniök, főkép a parasztok között. A rövid nyár alatt szakadatlanul dolgoznak ezek. hajnali két órától este tiz óráig. Aztán egész télen át kunyhójukban kuksolnak. Itt pedig folytonosan álmodoznak. Ezért vagyunk olyan titokzatos nép: a dolgavégeztén a munkás, kereskedő, hivatalnok igyekszik megszabadulni a mindennapi élettől, olvas, vagy elmélkedik. Önöknél mindenki csak a maga dolgára gondol. A pék például egész szellemi képességét a dagasztóteknőre központosítja. Mikor szórakozni kíván nem törődik a leikével: színházba megy, vagy orfeumba. Itt nem is értenek meg, hogy néha egy vagy két napig nem dolgozom. Ha viszontlátnak azt kérdik tőlem, hogy beteg voltam-e. Pedig ha beteg vagyok, akkor dolgozom. De semmi sem bir a munkára akkor, ha elmélkedni akarok.

A volt kormányzó itt rámutatott két fiatalemberre, ki egy bódé előtt ült valami ládán. Mind a ketten egyetemi hallgatók nappal, éjszaka pedig rakodómunkások a vásárcsarnokban. Este hattól éjfélig alszanak.

Az egyik ezt mondta:

— A munka nyugtatja a szellemet.

A másik titokzatos mosollyal hozzátette:

— Dosztojevszky is elviselte a gályarabságot. Tolsztoj is művelte a földet.

Egy főúri hölgy a műhelyben igy nyilatkozott:

— Mi nagyon boldogok vagyunk. Nem tudtuk, nem értettük meg, hogy mit tehetünk a szegényekért. Most vezekelünk boldogságunkért.

Pár pillanatig merengett, majd megszólalt:

— Különben nem is tudom, hogy boldogság volt-e az? Akkor mindig szomorú voltam.

— És most?

— Most elfogadom az életet, amint van és nem kívánok semmit.

*

TUDJA-E, hogy ,ralóban van egy gyémánt-város, amelyről csak a mesékben, gyerekkori regéinkben hallottunk? Egy délafrikai utazó most tér vissza onnan és rendkívül érdekes dolgokat mesél.

Kimberieynek hivják ezt a várost s minden' lakója a szó szoros értelmében a gyémántokból él. Ma is lelni itt gyémántokat, de miután már mindenünnen kibányászták, csak a járdák és házak alatt. Annak idején tudniillik, egy1 kezdetlegesebb, kevésbé önző és kapzsi korban csak felületesen vonták ki a !

gyémántot az iszapból, az anyagot el- S dobták, noha még sok gyémánttörmeléket tartalmazott s járdákat, házakat építettek föléje. Manapság, mikor egy házat lebontanak, vagy megújítják a kövezetét, gyakran találni kincseket érő gyémántdarabokat. Az emberek ezeket a földről veszi fel.

Nem is ritkaság, hogy egy szemfüles vállalkozó ingyen vállalja a kövezet

megjavítását, vagy a házak építését, abban a reményben, hogy egy ilyen csillogó gyöngyre bukkan. Kimberley város különben egész lakosságával, a hires De Beers társaság alattvalója s pompásan él, minthogy ez a gyémánt termelő társaság példás módon gondoskodik mindenki megélhetéséről és társadalmi jólétről. A kereskedelemnek [j eddig csakis a hamisított gyémántokká! gyfilt meg a baja. melyeket nem tudtak kellően ellenőrizni. Most fölfedeztek

egy bűvös lámpát, melvet Gwansonlámpának neveznek s ez ultraviolett sugaraival bármely gyémántról kimutatja, hogy hamisitott-e vagy sem. A braziljai gyémánt például sugaraiban kékes villamos fényt kap. mig az indiaiak egészen kékek lesznek bennük. A nagyéríékii gyémántok barnásán vörösösek, mint a fahéj, a volt Német-Afrikábóí szármázok sárgák, világoszöld árnyalattal.

Ez a bűvös lámpa az ékszerészek tolvajlámpája.

TUDJA-E, hogy még csak tegnap is miért volt divat a sárgára festett haj. mely a rántettához. vagy a kanári tol iához hasonlít? A nők nemrég óta festet ték meg sárgára hajukat. Ez az Ízléstelen divat a francia második császárság alatt jött létre.

Eugénia császárnő szőke volt. a szőkeség divatba jött. keresték a titkát, különböző szerekkel, porokkal, de hiába. Végre Hugót, a korszak legnevesebb fodrásza, divatba hozta az aranyvizet s megfestette vele Cora Pearlnek, a di-í vatos szinösznpn.ek a halát. Erie min-*

den gáláns urihölgy. minden arisztokrata nő. követte példáját Az egész világ megszőkült Sohase lehetett látni annyi aranyhidat. Patakokban csörgött az aranyviz. noha árát a fodrász nagyon magasra szabta. Háromszáz frankba került már akkoriba egy hafj esték s Hugót ur rövid időn belül milliomossá vált

Manapság még mindig látni sárga hajakat. Tudják meg az illetők, akik megfestetik hajukat, hogy egy hamvába holt divatot követnek és előttük Cora Pearl haja lengedez, sárga lobogóul.

*

TUDJA-E. hogy meghalt a szerelem? Legalább ezt mondja nekünk egy francia leány. Borely Mártii, ki a szerelem válságáról komoly, tudományos, szociológiai könyvet irt. mellyel most hozzáértő tudósok is foglalkoznak.

A kisasszonynak az az álláspontja, hogy vissza kell térni a régi. annyira lenézett és ostorozott házasság kezdetleges erkölcseihez, hol a féri. a családapa korlátlan jogokkal rendelkezik. Szóval. ő antifeminista és egyáltalán nem barátja a nők jogainak, nem szívesen nézi. hogy a családanyák választási urnákhoz Iárulnak, mert mindez aláássa a nők igazi jogát. Ennek az emancipációinak tulajdonítja, hogy a férfiak ma fáznak a házasságtól.

Ami a munkás, hivatalaikból élő nők ügvét illeti, erre azt feleli, hogy a legtöbb képtelen teljesen eltartani magát, gyengén fizetik, aztán kénytelen mégis csak olyan férjet keresni, aki nagyobb vagyonnal rendelkezik, s rabszolgasága, melvet a munka is súlyosít, ebben a modern világban még nagyobb. Szentül meg van győződve, hogv a mai házasságok azért olyan ziláltak és gyermekidének. mert a nő kimozdult családi otthon íibol.

Tgv bölcselkedik Márta kisasszony. És iga/a is lehet. Mária azonban nem bölcselkedik. hanem szeret. Hogv a biblia szavával éljünk: Mária a iobb részt választotté-