Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-29 / 298. szám

Wselőház 12 OLDAL * ÁRA 1'L DINÁR POŠTARINA PLAĆEM ACSMEGYEI XXV. évfolyam Subotica, SZERDA, 1924 október 29. 298. szám Megjelenik minden reggel, ünnep ntán és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség S—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul. 1.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Fonclére-palota) Az angol választások (+) Amikor Macdonald lett az angol premier, még Milieranđ állott a francia köztársaság élén és szívós nacionalista politikáját Poincaré ellenjegyezte. Akik féltő gonddal óvják az európai reakciót a fúvó széltől és az égő napsu­gártól, a pacifizmus fúvó szelétől és a demokráci égő napsugarától, azok bizakodásuk Mekkája, Paris felé fordulva igyekeztek kivonni magukat az angol példa csüg gesztő hatása alól. A kontinens politikájának ritmusát — mondot­ták — Franciaország vezényli, a hol változatlanul zuhatagos bő­séggel patakzik az erős kéz im­perialista és militarista rendsze­rének jogforrása. Azóta Franciaországban a bal­oldali pártok jutottak uralomra. A tüzesen aktiv Milierand helyét a szelíd Doumergue foglalta el és a megbékülést hirdető Herriot ragadta ki a kormánypálcát a harcias Poincaré kezéből. Az an­gol munkáspárti kormányt idő­közben válságba sodorták a par­lament két nagy ellenzéki pártjá­nak koncentrikus támadásai és Macdonald úgy próbál kitörni a liberálisok és konzervativek ost­­romgyürüjéből, hogy a választók döntéséhez folyamodik. A szerdán lezajló angol válasz­tások kimeneteléhez minden or­szág jobboldali pártjai nagy re­ménységeket fűznek. Egyszeriben lefokozzák a francia befolyás je­lentőségét és az angol politika vezető szerepét ismerik el, abban a várakozásban, hogy a munkás­párt nem fog annyi mandátumot szerezni, amennyi kormányképes­ségének parlamenti megalapozá­sához szükséges. Macdonald mi­niszterelnökségét csak epizódnak minősítették, de bukását a kon­zervativizmus nemzetközi diada­léul irányozzák elő. Az angol belpolitikai viszonyok ismerői azt a horoszkópot állítják fel, hogy a választások nem fog­nak lényeges eltolódást előidézni a három nagy parlamenti párt számarányában. Nagy a valószí­nűsége annak, hogy a munkás párt megerősödve fog kikerülni a küzdelemből, de abszolút több ségére minimálisak a kilátások. A liberális párt, a két szélső vi­­lágnézlet malomkövei közé szo­rulva, bizonyára veszteséget fog szenvedni, azonban közéleti sú­lyának nagyohbmértékü csökke­nése nem várható. A konzerva­­tiveknek van a legtöbb esélyük az abszolút többségre, de semmi­esetre sem tudják ezt azzal a fölénnyel elérni, amely a másik két part feszítőerejét elhanyagol­ható tényezővé zsugoríthatná Össze. Abban az egv esetben volna. korszakalkotó az angol választó sok eredménye, ha annak alap­ján a Labour Party többségi kor mányt alakíthatna és hozzáfogna programjának végrehajtásához, amitől Macdonald eddig annyira tartózkodott, hogy bizonyos kér­désekben a liberálisok túlzott óvatosságot vetettek a szemére. Csak a tények logikáján felül­emelkedő és a számvetésbe ada­tok helyett kívánságokat becsusz­­tató vérmesség kereshet össze­függést az egyes országok belső politikája és a közt a negatívum közt, hogy Macdonald kisebb­sége nem izmosodik többséggé, ami Anglia politikai rétegeződé­­sének természetes következménye. Angliából és Franciaországból sugérzanak szét a parlamentariz­mus és demokrácia tanításai. A francia nép a baloldali pártokat emelte hatalomra, de a nemzeti blokk soraiban sem »vágott olyan sürü rendet, hogy Herriot köny­­nyüszerrel tultehetné magát a jobboldal nacionalista szempont­jain. Ugyanígy Angliában is akár Chamberlain, akár Asquith, akár Macdonald intézi a birodalom ügyeit, egyik sem helyezkedhetik mereven szembe azoknak a tö­megeknek felfogásával, amelye­ket az ellenzéki pártok képvisel­nek. A parlamentarizmusnak épen az a lényege, hogy a kormány­zati szellem az ellentétes politikai erők eredőjeként alakul ki belőle. Az angol parlamentarizmus, füg getlenül a mostani választások eredményétől, klasszikus tanúság amellett, hogy az áilamélet nyu­godt fejlődésének legerősebb biz­tosítéka a politikai akaratnyilvá­nítás szabadsága és meghamisit­hatatlansága. Ha a nép lelkében gyökeret ver az a meggyőződés, hogy parlamentje az egész or­szág törekvéseinek, minden nép­osztály célkitűzéseinek összefog­lalója és a kormányzat irányelveit ennek a parlamentnek többsége szabja meg, akkor a legsúlyosabb politikai problémák is rázkódta­­tás nélkül oldhatók meg. Musso­lini az ő álparlamentárizmusával vulkánon táncol. Ferrero megál­lapítja, hogy Olaszország politi­kai kurzusának megváltozása más­kép, mint forradalmi utón nem mehet végbe. Csak olyan ország mentes az erupciók veszélyétől, ahol a közélet koefficiensei sza­bad versenyben érvényesülhetnek. Az angol választások a parla­mentarizmusnak a háborúban megtépázott nimbuszét állítják helyre. A király Timotievics Kosztét bízta meg kormányalakítással A dezignált miniszterelnök koncentrációs kormány alakítására kapott megbízást — Az összes pártokból kell kormányt alakítania a szerb-horvát megegyezés programjával Jovanovics Ljuba tanácsolta a királynak Timotievics dezignálását Beográdból jelentik: Davidovics Ljuba miniszterelnök távolléte foly­tán a kibontakozási tárgyalások az eddiginél is lassabban haladnak. Kedden a délelőtt folyamán egyszer sem kerültek érintkezésbe a blokk pártjai a velük szemben álló nemzeti blokkal és a királyi udvarban se voltak kihallgatások. Egyedül Cse­­movics Marko belügyi államtitkár jelent meg délben a királynál, de az ö gyakori kihallgatásait az udvarban, a politikai körök nem tekintik poli­tikai jelentöségüeknek. Jovanovics Ljuba tanács­kozásai Pasiccsal Jovanovics Ljuba kedden délelőtt meglátogatta Pasicsot a lakásán és vele a radikálispárt további maga­tartásáról tanácskozott. Pasics be­tegsége ellenére is — amely még mindig az ágyhoz köti — újra a ma­ga kezébe vette a radikálispárt ve­zetését. nélküle semmiféle lépésre szánják magukat a radikálisok. A politikai közvélemény Pasicsnak tulajdonítja azt a most aktuális ki­bontakozási tervet is, amely szerint az uj koncentrációs kormány nem a pártok vezetőiből, hane-- a máso­dik sorban helyet foglaló politiku­sokból alakuljon meg és hír szerint erről folytak kedden délelőtt is a tanácskozások Pasics és Jovanovics Ljuba között. A Radics-párt nem sztrájkol Kedden reggel megérkezett Beo­­crádb.a. i^imicsuRudo RadiesJiácti. képviselő, a parlament titkára, aki még a délelőtti órákban felkereste Jovanovics Ljubát a parlament el­nökségén és közölte vele, hogy Macsek. a parlament Radics-páríi alelnöke, készségesen eleget tesz a meghívásnak, ha Jovanovics Ljuba a parlament elnökségét be akarná mutatni az uralkodónak. Bacsinics az újságírók előtt megcáfolta egyes lapoknak azokat a hireit, hogy a Ra­dics-párt elnöksége elhatározta, hovy nem jönnek Beográdba mindaddig, amíg a király nem fogadja Macsekel audiencián. Bacsinics kijelentette, hogy a horvát parasztpárt elnöksége ilyen határozatot nem hozott és mihelyt a helyzet megkívánja, az elnökség tagjai közül valaki azonnal Beográdba jön. Timotievics Koszta Rezignált miniszterelnök Kedden este egész váratlanul dön­tő fordulat állott be a politikai hely­zetben : a király este félhét órakor Ti­motievics Koszta Davidovics­­párti képviselőt, volt belügymi­nisztert bizta meg kormányala­kítással Timotievics Koszta megbízatásának hire csak este nyolc órakor terjedt el és óriási feltűnést keltett. Ez a megbízás azoknak a napok óta hú­zódó tárgyalásoknak eredménye, amelyek arra irányultak, hogy a blokk első vonalban küzdő vezérei vonuljanak vissza és adják át helyü­ket kevésbbé exponált politikusok­nak. Timotievics megbízatásának törté­netéhez hozzátartozik, hogy közvet­lenül Timotievics előtt Jovanovics Lfuba volt kihallgatáson és ö taná­csolta a királynak, hogy Timotievi­­cset bízza meg kormányalakítással. Mint a késő esti órákban beogradi munkatársunknak sikerült megtudni, limoíieyics arja kapóit .mandá­tumot. hogy a Davidovics-kor-i mány programja, tehát a szerb­­horvát megegyezés programja alapján alakítson koncentrációs kormányt az összes pártokból Timotievics Koszta a kormán! alakítási megbízás kézhezvétele utáW azonnal a miniszterelnökségre ment, ahol már együtt voltak a lemondott kormány tagjai. A dezignált minisz­terelnök rögtön megkezdte tanács­kozásait a blokk vezetőivel, akik azonban nem hoztak végleges dön­tést. tekintettel arra. hogy Davido­vics Ljuba még nem érkezett vissza Beogradba ' Davidovics megérkezé­sét szerda reggelre várják.és csak a vele való tanácskozások után lép Ti­motievics Koszta a radikálisokkal érintkezésbe. Hogy kabinetalakitási kísérlete sikerrel jár-e. azt még ter­mészetesen nem lehet tudni mert az eredmény a tárgyaló pártok maga­tartásától függ. Politikai körök véleménye szerint a demokraták közül kétségtelenül Tijnoímics Koszia. látszik legyilkol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom