Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-27 / 295. szám
4 OLDAL » ÁRA 1'!. DINÁR POŽTARINA PLAĆENA XXV. évfolyam Snbotica, HÉTFŐ, 1924 október 27. 295. szám. Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Fonciére-palota) Radies százharminc mandátumra számit A horvát parasztvesér többségi kormányt vagy választásokat követel Zagrebból jelentik : Radies vasárnap Krizsevcin, pártjának népgyülésén több beszédet mondott, a melyekben a kormányválsággal foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a blokk külső és belső nyomás alatt jutott kormányra. Elmondta a válság történetét és különösen azt a tervét fejtegette, hogy miért mondott le Davidovics. Radies — mint mondotta — megüzente Petrovics Nasztáz utján a királynak, hogy a régi rezsim tisztviselői azt terjesztik, hogy a király nem bizik a saját kormányában. Kifejezte Radics azt a kívánságát, hogy a király ezt a látszatot oszlassa el. Petrovics Nasztáz közölte is ezt a kívánságot a királlyal, azonban Davidovics más véleményen volt és lemondott, holott neki azt kellett volna mondania : Nem mondok le, mert ez a nép akarata ellen volna, én pedig a nép akaratának vagyok az elnöke. A parlament rendes ülésszakának — folytatta Radics — az alkotmány értelmében október 20-án meg kellett nyílnia. Furcsa, hogy épen egy demokrata, Pecsics Dragutin azt a véleményét fejezte ki a király előtt, hogy az ülésszaknak nem kell okvetlenül megkezdődnie. A kamarilla azt kívánta és a király a kívánságot elfogadta, hogy a parlament elnöke és mindkét alelnöke radikális legyen. Ferenc József sem akarta annak idején, hogy Medákovics Bogdán legyen a szábor elnöke, mégis Medákovicsot választották meg. Október 20-án 10 órától este 6 óráig csak horvátok ültek a parlamentben. Elég lett volna 105 képviselő, hogy megválaszthassák az elnökséget, de nem akadtak annyian. A mi 70 képviselőnk közül — mondotta Radics — 59 ott volt. A diplomáciai páholyban az angol és francia diplomaták csodálkoztak és azt kérdezték: Mi ez ? Bolondok háza, vagy parlament ? Az udvarból rendelet jött, hogy Jovanovics Ljubát és valami Dragovicsot ke 1 megválasztani, a demokraták azonban úgy határoztak, hogy ez nem fog megtörténni. Végül is Jovanovicsot, Macseket és Hohnyect választották meg, ami az udvar akarata ellenére történt. Az udvar azt kívánja, hogy a radikális-párttal kell mennünk, mi kijelentettük, hogy erre hajlandók vagyunk, de a tolvaj radikális miniszterek nélkül. Élesen támadta Radics a kamarillát, amely szerinte kisebbségi kormányt akar az ország nyakára ültetni. Azt mondják a királynak, hogy nem akarunk becsületes megegyezést és hogy Oroszországgal paktáíunk. Még Davidovics-párti demokraták is azt tanácsolták, hogy jó volna, b szakítanánk Oroszországgal, pedig ez legnagyobb védelmünk és támaszunk. Mi a paraszt Oroszországgal állunk és nem fogunk addig elbukni, amíg az velünk van. Azt követelik tőlünk, hogy a vidovdáni alkotmányt fogadjuk el, viselkedjünk úgy, mint a bárányok, ők pedig kezükben tartják a kést, hogy belénk vágják. Mi nem vagyunk farkasok, de bárányok sem akarunk lenni. Emberek vagyunk, horvátok, köztársaságiak. Radics beszéde további folyamán követelte, hogy parlamentáris többségi kormányt nevezzenek ki. Ha azonban ezt nem akarják, akkor írják ki a szabad választásokat. Ennek elöbb-utóbb úgyis meg kell történnie, mert ha nem lesz választás, olyan összeomlás lesz, amilyen még nem volt a Balkánon. Minden össze fog omlani, kivéve Horvátországot, amely fel fogja magát szabadítani, ha lehet, a szerbekkel, ha nem, teljesen a maga erejéből. A népgyülés folyamán Radics még néhányszor felszólalt. Rámutatott arra, hogy a választások nagyon közel vannak, lehet, hogy már a télen az urnák elé szólítják az országot. A király környezetében is tudják, hogy a választásokon a horvát paraszt-párt 130 mandátumot fog kapni. De még ha Pasics-Pribicsevics kormány jön is, biztos, hogy egész Horvátország, Slavónia, Dalmácia, Bosznia és Macedónia is horvát parasztpárti képviselőt választ. Horvátország harcát az európai események is megkönnyítik. Élesen támadta a bankokat, amelyek magas kamatot szednek és kijelentette, hogy ha ők jutnak hatalomra, meg fogják rendszabályozni őket. Végül hangsúlyozta, hogy az orosz forradalom hetedik évfordulóján biztos, hogy Európa minden országában a köztársasági eszme rövidesen diadalmaskodik és Horvátországban sem fog gyökeret verni a a kard és a bajonet. A horvát nép csak az Isten előtt hajt fejet. Tovább folynak a koncentrációs tárgyalások A radikálisok a blokk vezéreinek visszavonulását követelik Jovanovics Ljuba és Davidovics a királynál Beográdból jelenük: A kibontakozási tárgyalások vasárnap is csak lassú lépésben haladtak előre. A radikális-párt és a blokk között a közvetlen érintkezés még mindig nem állt helyre és a két ellenfél közt a tárgyalások a királyi audienciák közvetítésével folynak, oly módon, hogy a király meghallgatja Jovanovics Ljubán keresztül a radikálisok és Davidovics Ljuba miniszterelnök révén a blokk véleményét Vasárnap délelőtt csak Jovanovics Ljuba és Davidovics Ljuba jelentek meg az udvarnál; előbb a házelnök, majd a miniszterelnök volt audiencián. Davidovics Ljuba kihallgatása több mint egy óra hosszat tartott, aminek eredményéről azonban semmit sem közöltek a nyilvánossággal. A miniszterelnök az audiencia előtt és utána is a blokk többi pártjainak vezetőivel tanácskozott, Jovanovics Ljuba pedig Pasicsot kereste fel lakásán. Davidovics Ljuba délután is meglehetősen hosszú ideig tárgyalt a blokk vezetőivel, azonban a Radicspcírt bevonása nélkül, mert ennek megbizottai a várakozás ellenére a nap folyamán nem érkeztek meg Bcográdba. A radikálisok feltételei Az esti tanácskozás után Davidovics kijelentette, hogy a koncentráció megvalósításáról folynak a tanácskozások. aminek lehetősége — mint mondotta — közepesnek mondható lArra a kérdésre, Jipgy milyen feliételeket szabtak a radikálisok a koncentrációba való belépés fejében, a miniszterelnök tréfásan azt felelte: — A radikálisoknak tulajdonképen csak egy feltételük van: hogy hagyjuk levágni a fejünket. Hir szerint a radikálisok újból megfogalmazták feltételeiket a koncentrációban való részvétel tekintetében. A feltételek a következők: 1. Davidovics Ljuba semmi esetre sem állhat a koncentrációs kormány élén, azok után a vádak után, amelyeket Hadzsics tábornok lemondólevelében a kormány ellen emeit. 2. A szükebb blokk szegezze le nyíltan és világosan álláspontját Radicsékkal szemben. 3. Ha a szükebb blokk pártjai mégis fenn akarják tartani Radicsékkal az eddigi viszonyt, akkor a horvát köztársasági parasztpártnak jegyzőkönyvileg írásban vállalnia kell azoknak a feltételeknek a teljesítését, amelyeket a legutóbbi a király elnöklete mellett megtartott udvari tanácskozásokon a radikálisok elébük szabtak. Vasárnap este elterjedt hírek szerint a radikálisok azt is követelik a koncentráció feltételéül, hogy a blokk pártjainak vezetői vonuljanak vissza és helyettük más politikusok vegyenek részt a kormányban. Radicsot várják Beográdban Beográdban még mindig várják Radics megérkezését, bár autentikus; értesítés nem érkezett, hogy a horyát parasztvezér valóban hajlandó-el felkeresni Beográdot. Popovics Ljuha demokrata képviselő Zágrebba utazott. Politikai körökben tudják, hogy Popovics utazásának az a célja, hogy Beográdiba hozza Radicsot. A szerb—horvát megegyezés alapja az Egységpárt alkotmánytervezete Zágrábból jelentik: A horvát parasztpárt elnökségének szombat éjszakai ülésén ä pártvezetőség több tagja kijelentette, hogy Radics István a végleges megegyezés bázisául a Horvát Egységpárt alkotmánytervezetét jelölte meg. A parasztpárt vezetőinek véleménye szerint Radics ajánlata, továbbá a pártnak az a határozata, hogy hajlandó a radikális-párt egészével való együttműködésre, széles plattfonnoí teremtett a megegyezés véglegezésére. A válság keletkezésében nagy szerepe volt annak a követelésnek, hogy Radics adjon határozott nyilatkozatot arról, hogy milyen alapon képzeli cl a szerb—horvát megegyezést, Radics eleinte kitért a válaszadás clöl és ekkor hivatalosan meg is cáfolták az erről a követelésről szóló híreket. Végül Radics azt a — nem kötelező — kijelentést tette, hogy a megegyezésre irányutó tárgyalások alapjául a Horvát Egységpárt alkotmánytervezetét is lehet venni. A Horvát Egységpárt képviselői dr. Login ja Matko későbbi horvát bán vezetésével, az áiiamalakulás első napjaiban készítették el alkotmánytervezetüket. A tervezet szerint az állam a következő hat tartományból áll: Szerbia Ószerbiával és Macedóniával; Horvátország Szlavónia és Dalmácia a Muraközzel, Isztriával és az adriai szigetekkel; Montenegró; Bosznia és Hercegovina; a Vajdaság; végül Szlovénia. A tartományoknak az államhatalomhoz való viszonyát az alkotmány szabályozza, amelynek megváltoztatásához, amennyiben a tartományok hatáskörét érinti, a tartóin ánygyiiiések beleegyezése szükséges. A törvényhozási hatalom az állam és a tartományok között oszlik meg. Az. állami törvényhozás körébe tartoznak: a hadügyek, külügyek, a közös vám- és kereskedelmi ügyek, a pénzrendszer, posta: vasút, kereskedelmi és hajózási jog (a polgári és büntetőjog nem). E tárgyak némelyikénél az állami törvényhozás nem teljes mértékben illetékes. Az állami törvényekről a király és az állami parlament döntenek. A parlament alsó- és felsőházból áll A tartomány gyűlés által hozott törvényeket te megerősíti a király. Beográdi politikai körök, még az alkotmányrevizió hívei sem tartják alkalmasnak ezt a tervezetet a megegyezési tárgyalások bázisául
