Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-25 / 293. szám

6. oTöTalc BAC5MEGYEI NAPLÓ 1924 október 25. egész. A kegyelmi rendeletet csak az utolsó pillanatban szokták az el­itélttel közölni. Sok ilyen történetet olvastam én már. azokban is mindig igy történt. Ez az érvelés megnyugtatta Tóth­­nét. csak azért aggályoskodott, hogy miért kell a kegyelemmel az utolsó pillanatig várni. Tóth erre is tudott magyarázatot: — Azért van igy. hogy nagyobb hatást keltsen A népnek igy akar­ják megmutatni, hogy a király mi­lyen jó. Nekem is csak holnap reg­gel kegyelmeznek meg. Csütörtökön majd begyüssz hozzám, hogy be­szélgessünk^ Özvegy Tóthné sírni kezdett örö­mében. Ügy hagytuk ott őket össze­­ölelkezve. A fogház uccai kapujában egész sereg ember várakozott, ami­kor megláttak kijönni bennünket, körülvettek és kérdezgették, hogy bent voltunk-e Tóthnál? Egy nagy kövér ember nekünk esett: — Az most jól zabái bent. mi? — kérdezte dühösen. Diőszeghy Tibor szemeit is maga kötözte be, amikor azonban a bitó alá állították, elájult. Nem is tért többet magához, — mondja Mauser. A legérdekesebb esete mostani első segédjének, Hart Károlynak a »felava­tása« alkalmával történt. Martot, — aki Mauserrel együtt részt fog venni Tóth Imre kivégzésében isi, — amikor Sey­fried helyett ő lett a főhóhér, 1922-ben vette maga mellé. Segédje egyébként cípészmestcr Szarajevóban, de vállalko­zott a hóhér-mesterségre és azóta A felkelő csapatok bevonultak Pekingibe Lefegyverezték a kormánycsapatokat Londonból jelentik: A lapok érte­sülése szerint Kínában Vu Pej-Fu és Csang-Cso Lin csapatai között a harc ismét nagy hevességre kapott. A kor­mánycsapatok váratlan támadást in­téztek Csang-Cso-Lin ellen a shang­­hai-kvani szakaszon. Egész éjszaka tartó ütközetben végül is a felkelők ■»Ír Beszél ívelés a hóhérral Tagbaszakadt, szélcscsontu atléta; az ötvenkét esztendős kor alig látszik meg rajta. Arca hinilőhelyes, — vörösessző­ke bajsza enyhe tónust ad arcának, sze­mei szelíd kékek. Nem ilyennek képzeli el az ember a halál liferánsát. Barna ruhát, szürke inget, eugos cipőt visel. Kis kezei vannak, A törvényszék épületében beszélge­tünk Mauser Flórián állami hóhérral, Ift kapott szállást megérkezésekor, a delikvens közelében. Csütörtökön este jött Szarajevóból, hogy Tóth Imrét ki­végezze. Pénteken délután első segéd­jével Hart Károllyal együtt felállították a törvényszék II. számú kis udvarán a bitófát, —• minden előkészületet megtet­tek az ítélet végrehajtására, ami szom­baton reggel 7 órakor fog majd meg­történni. Nyugodtan, szinte kedélyesen beszél mesterségéről és meglátszik, hogy hoz­zászokott az újságírók kérdéseihez. Szarajevói születésű, egv elemi isko­lát végzett és a polgári életben ácsmes­terséggel foglalkozik. Még 1896-ban egy vadászaton ismerkedett meg Seyfried Alajos akkori szarajevói állami hóhér­ral, aki éppen segédet keresett és hív­ta, hogy legyen az »asszisztense«. — Kicsit haboztam, — mondja Mau­ser, — de Seyfried rábeszélésére mégis vállalkoztam az állásra és azóta műkő döm ezen a pályán is. Seyfried, aki már hatvan éven felül van, 1922-ben nyugalomba vonult és ő lett helyette az állami Ítéletvégrehajtó. — Mit érez az akasztáskor? — kér­deztük a hóhért, aki széles mosollyal, flegmatikus kézlegyintéssal válaszot: — Semmi küönöset. Az első alkalom­mal, — mondotta, — kicsit reszketett a kezem. De ez már régen volt. Ezt is meg lehet szokni. — Tud-e aludni a kivégzések után? — A legjobban. Ha az ember hozzá­szokik egy mesterséghez, — válaszolja nem minden filozófia nélkül, — az már r.em izgathatja. Különben is eddig már huszonnyolc embert akasztottam, mind­ről van elismervényem. Ez lesz a hu­szonkilenc edik. Montenegróban, a Sze­­rémségben, Szarajevóban, Mariborban. Petrinjén, Oszijeken, Bihácson. -* * az országnak majdnem minden részében volt már dolgom. A Vajdaságban ez lesz az első munkám. Huszonnyolc esztendei működéséből, az egyes »esetekről« részleteket mesél el. A legtöbb elitéit teljesen apatikusan viselkedik a bitófa alatt és elleriállás nélkül engedelmeskedik. Ha ellenállnak, segédeinek segítségével kötözik le. Egy esetben a halálraítélt teljesen részeg volt és nem is tudta még a bitónál sem;, gondosan előkészített zoritották. Az aknák egymásután robbantak fel. A foglyok állítása szerint Vu-Pej-Fu ebben a harcban 5000 embert vesztett. Tovább északra, a Jehol-harcvonalon, ahol a 3000 sebesült és 1700 fogoly, Shanghaiban horgonyzó amerikai í tették. együtt dolgoznak. Hart »hivatalbalćpć-1 megfutamították a kormanycsapator. se« után rövid idővei Travnikban kel-1 balszárnyát, ugyanakkor pedig a jobb­lett volna egy rablógyilkost kivégezni. S szárnyat egy A bitófát is felállították, — azonban az \ aknamezőre elitéit a cellában valahogyan zsebkés­hez jutott és összeszurkáta magát. Emi­att az ítéletet akkor nem hajthatták végre. A rabot kórházba szállították, a hol két hónapig ápolták. Mikor a de­likvens felgyógyult, ismét Travnikba rendelték őket, minden előkészületet megtettek az akasztásra, — azonban az elitéit az utolsó napon kegyelmet ka­pott. Elmondja még Mauser, hogy az ál­lamtól havonta 228 dinár fizetést kap, ezenkívül kiutazáskor száz dinár napi­­dijat és minden ítélet végrehajtásakor jj ezer dinár fejdijat. Segédjének is ugyanez a díjazása, csuk havi fizetést icni kap. Ezenkívül tekintélyes jövedel­me van az akasztásnál használt kötél eladásából is. — A kötél szerencsét hoz, — mondja. Kerüli aizt a szót, hogy az »akasztott I ember kötele«. Az egész beszélgetés során nem mondja ki azt a spot, hogy »akasztás«, hanem mindig »végrehajtás­ról« beszél. Nyugodt viselkedése, kedélyesen bi­zalmas szavai mentesek minden ciniz­mustól. A hóhérban, minden iskolázat­lansága, mesterségének elriasztó volta ellenére is sek jó érzés csendül ki sza­vaiból. Csak az utolsó szavai hangza­nak kicsit cinikusan, amikor felénk for dúlva mondja: — Príma, békében kötelet használok... Amerikai tengeri-fűből — — kas. hadihajóról e'rkezett szikratávirat sze­rint a felkelők Pekinget teljesen el­vágták a távíró- és vonatforgalomtól. A városban nyugalom var., aggoda­lomra nincsen ok. A Reuter iroda jelentése szerint a Peking falait védelmező tábornokok államcsínyt követtek el. Őt kormány­­párti tábornok ugyanis elhatározta, hogy beszüntetik az ellenségeskedést és megtették a szükséges előkészüle­teket, hogy a felkelők bevonulhassa, nak a városba. Pénteken reggel negy­venezer felkelő bevonult Pekingbe, a csapatok megszállták a középülete­ket és a minisztériumokat. A pénz­fölkelők szintén előnyomulást kísérel- ügyminiszíert letartóztatták. A város, tek meg Peking irányában, a kor- ban semmi zavart nem idézett elő a mánycsapatck ugyancsak vereséget felkelő csapatok váratlan bevonulása, szenvedtek. Veszteségük 1000 halott, A város őrségét, háromezer embert a felkelők lefegyverezték és foglyul ej. Katolikus egyfiázmsgyel konferencia Szuboticán Ä kormány jóváhagyta a kathoíikus hitközségek alapszabályait A bácskai egyházmegye megalakulása után az egyházi fenhatóság hozzálátott az egyházközségek megszervezéséhez és a régebb idő óta fennálló szornbori s no­­viszadi római katholikus hitközségek mellé egymásután sorakoztak az ujonan alakult bácskai egyházközségek, amelyek a múlt évben már meg is kezdték működésüket. Az egyházközségek egy­séges alapszabályait bemutatták a val­lásügyi minisztériumnak és a szuboticai adminisztraturához most érkezett meg Korosec vallásügyi miniszter leirata, a melyben jóváhagyja az egyházközségi Á kivégzés A bűnvádi perrendtartás rendel­kezései szerint a halálos Ítéletet zárt helyen kell végrehajtani és pedig az Ítélet kihirdetése után következő nap reggelén. A kivégzés színhelyén jelen kell lenni a törvényszékig büntető tanács egyik tagjának, az államügvésznek, a jegyzőkönyvvezetőnek é.s három törvényszéki orvosnak. A törvény az iránt is tartalmaz rendelkezést, hogy a kivégzésnél kevés ^ számú férfi közönség lehet jelen. Nők nem lehetnek jelen a kivégzésnél A kivégzésre kitűzött órában a bi­tóhoz vezetik az elitéltet. Ekkor a törvényszéki tanács tagja uiból fel­olvassa az ítélet rendelkező részét és a Semmitőszék végzését. Ezután az államügyész felszólítja az állami hóhért, hogy teljesítse kötelességét. Erre a hóhér és segédje hátrakö­tik a delikvens kezeit, szemére kö­teléket tesznek és felállítják a bitófa mellett levő alacsony zsámolyra. Ezután a hóhér ráteszi a kötelet az elitéit nyakára és megtörténik a ki­végzés. Az aktus után a törvényszéki or­vosok megállapítják a beállott halált és ezután még harminc nercig a bi­tón kell hagyni a holttestet. Har­minc perc után leveszik és két óra leteltével eltemetik. Negyven év előtt A szuboticai törvényszéki épület zárt udvarában, ahol most Tóth Imre részére állították fel a bitófát. negy­venegy év óta nem volt akasztás. Negyven évvel ezelőtt. 1883-ban állt hagyással egyidejűleg Intézkedett arról, hogy az alapszabályokat még egy sza­kasszal egészítsék ki, amelynek értelmé­ben az egyházközségek jogerős dönté­seik végrehajtására a közigazgatási ha lóságok segítségét is igénybevehetik. Fontos határozatokat fog hozni az egyházközségek működésének végleges szabályozására vonatkozóiag a legköze­lebbi egyházmegyei konferencia is. No­vember 11. és 12. napján ugyanis a bácskai egyházmegye konzuitorai és ka­­nonokjai Szuboticán tanácskozásra gyűl­nek össze, amelynek napirendjén több fontos kérdés szerepel. Tárgyalni fogja a konferencia a papnevelés és a szemi­nárium kérdését is, továbbá a hitoktatás, a vallási egyesületek ügyét, valamint az iskolai és kántorföldek visszaszerzésének alapszabályokat. Á minisztérium a jóvá?- i módozatairól is hal ározni fognak. Végül 8 az egyházmegyei konferencia megteszi az idei jubileumi szentév megünneplé­séhez és a római zarándokút előkészíté­séhez és rendezéséhez szükséges intéz* kedéseket is. Megfosztják otthonuktól a horgost magyarokat Veréssel és erőszakkal telepítik az optáltakat — Csak a szegények lakását veszik igénybe hogy mi vár reá. Ezt fekve kellett ősz- utoljára akasztója az udvarban, ek­­.szekötözni, — đe minden gyorsan ment. kor kötötte fel Báli Mihály hóhér ÖS7Íieken a delikvens példátlan nyuga- Táncos Istvánt, kiöli Jánosné palicsi Jómmal viselkedett, annyira, hogy a halászasszony gyilkosát Színtelen riport minden tendencia nélkül. A pusztulásra ítélt magyar köz­ségek minden fájdalma csak belül fáj, — panasza csak befelé hangzik, mert orvoslást az instanciák rengetegében nem találnak, a panaszok nem jutnál: el a meghallgatásig és községek, embe­rek sorsa fölött közrendőrök, írnokok döntenek végérvényesen. Horgoson a rendőrök telepítenek, ki­lakoltatnak és — vernek. * A tavasz óta tömegesen érkeznek Horgosra magyarországi szerb opt .ltak. Eddig kétszáz család érkezett, akiket a hatóságok az agrárreform céljára lefog­lalt nyolcezer holdas kisiiorgosi Kárász­uradalomban és a Reök Iván-féle bir­tokon helyeztek el és itt a kormány Ígéretéhez képest, földet, fedeleiét kap­tak. A múlt héten ismét harminchat csa­lád érkezett Szöregről, Deszkről és a gyálai határból Horgosra, akiknek azon­ban a birtokokon nem jutott szállás és merült fel a közrendőrök elfogultsága ellen és ezt közölték azzal a bizottság­gal is, amely a telepítés végrehajtása végett Stragarac Zsarkónak, a belügy­miniszteri államvédelmi osztály titkárá­nak vezetése mellett kedden Horgosra érkezett. A bizottságnak azonban nem volt ideje a panaszokat esetenként fe­lülvizsgálni, de kijeleniették, hogy a betelepitcs uián orvosolni fogják a jogos panaszokat. Alig távozott el a bizottság, c rend­őrök hozzáláttak az általuk kimondott betelepítési Ítéletek végrehajtásához. Szélpál Pál egyszerű föidmives há­zába, aki két szobában lakik családja­­val együtt, — szintén betelepítettek egy optáít családot. Szélpál emiatt panaszt emelt a községházán, mire a rendőrök őrölt füzér-paprikáját, egész idei termé­sét, bútorait a zuhogó esőben az ud­varra hurcolták, őt és húszéves leányát pedig — amint prvosi látlelet is tanú­sítja — megverték. Megverték Koza Mihály földmivcst, ezért a hatóságok elhatározták, hogy mert az elrekvirált szoba kulcsa nem Horgos községben helyezik el őket. Ezért megbízták a községi rendőröket, hogy az üres, vagy fölösleges lakásokat írják össze, hogy az optáltakat ott szál­lásolhassák el. Az összeírás alkalmával azonban a legszegényebb emberek laká­sait jelölték ki az optáltak számára, olyan emberekét, akik családostól egy, vagy két szobában laknak. Iparosoknak a. műhelyét vették el, ugv, hogy ezek most mesterségüket sem folytathatják. A betelepítés módjáról pedig orvosi látleletek tanúskodnak. * Az összeírás után általános panasz volt nála, hanem fiánál, aki egy pap­rikamalomban dolgozott, amikor a rend­őrök megjelentek náluk. Berényi Istvánné hetvenéves öregasz­­szonyt annyira összeverték, hogy azóta ágyban fekvő beteg. Lisztjét, paprikáját, bútorait az udvarra szórták. Reisz Gergely kádármester műhelyét foglalták le, kész áruit, nyolcvan edé­nyét kidobták a műhelyből. Reisz most műhely hiányában nem tudja mestersé­gét folytatni. Csepregi Ferenc rokkant fényképésztől szintén a műtermét vették el. Fodor Mihály lakását — aki nem volt otthon — feltörték és bútorait

Next

/
Oldalképek
Tartalom