Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-25 / 293. szám

Z. oldal 1924. október 25. r BÄCSMEGYE1 NAPLÓ az eddigi fegyverbarátságot tartó Radics-párt ellen irányul. Ma eny­híteni és magyarázni igyekeznek ezt a nyilatkozatot, azonban az egyet­len. amit magyarázatul mondanak, hogy az nem a kormány álláspontja, hanem a kormányt támogató blokk egyes pártjainak hangulatát fejezi ki. A radikális-párt körében gúnyo­san fogadják ezt a magyarázatot s rámutatnak arra. hogy a lemondás­ban lévő belügyminiszter tegnap es­te alkotmányellenes rendeletét adott ki. amikor a lapoknak megtiltotta, bogy Radics beszédét közölték, hor lőtt az alkotmány szerint a sajtó szabadságát semmiféle preventív in­tézkedés nem korlátozhatta s az el­kobzást is csak a bíróság rendel­heti el. Beogradban érdeklődéssel várják, hogy milyen hatással lesz Radicsra a csütörtöki kormánynyilatkozat. Erről azonban még semmiféle meg­bízható jelentés nincs, ligy tudják, hogy Radiés-párti politikusok jön­nek Zagrebba. akik a vezér instruk­cióit hozzák. Erről azonban' szintén nincs pozitív hír. Általában azt várták, hogy a pén­teki napon a király meg fogja kez­deni a radikálispárti politikusok ki hallgatását, de az egész nap folya­mán csak a blokikhoiz tartozó állam­férfiak . jelentek meg az udvarnál Ebből arra következtetnek, hogy a korona'továbbra is a kibonta­kozásnak azt a módját keresi, amely a válság megoldását vá­lasztási kormány alakítása nél­kül tenné lehetővé. A kirn ív e szerint nem látja elérkezettnek az Időt arra. hogy a választások kiírásával történjék kísérlet a politikai erőviszonyok átcsopor­tosítására, A következő napokban előrelátha­tólag meg fognak indulni a tárgya­lások a radikálispárt és a szőkébb blokk között koncentrációs kormány 'alakítása iránt. Tekintettel arra. hogy a parlament elnapolta magát. 'a válság megoldása most már nem olyan sürgős és igv több idő van an­nak a formulának keresésére, aniely­lyel az egyelőre még naev ellenté­tek át volnának hidalhatok a radi­kálisok és- a szükebb blokk között, A földműves-párt a titkos erőkről A földmivespárti Novosti »A blokk kapitulációja« cimü cikkében meg­állapítja, hogy a szükebb blokk csü­törtöki közleménye valóiában szé­gyenletes kapituláló!: i^ent, ami­lyen ritkán fordul elő a politikai krónikákban. Tény az, — írja a No­vosti. — hogy Radics beszédében és határozatában csak a parlamen­tárizmus területére való visszaté­rést követelte a mostani helyzet, az alkotmányos monarchia keretein be­lül. Ez a válság leleplezte, hogy az alkotmányos tényezőkön kívül me okkult faktorok is léteznek az or­szágban, akiknek erejét és hatalmát ismeretlenségük is növeli. Tény az is. hogy valamennyi parlamenti párt, — Radicsot és a földmivespár­­tot kivéve, — kapitulált a kulisszák mögötti erők előtt és megpróbálták, hogy egyik, vagy másik katonai klikk segítségével hatalmukat meg­tarthassák. Direktórium az erdélyi Magyar Párt élén Az erdélyi magyarság egyelőre nem választ eTr?okot A magyarság vezérei a direktórium terve ellen direktórium tervét, mert az általá­nos vélemény, hogy a soktagu di­rektórium még inkább megnehezíti a párt munkáját. A jobboldal vezetője, Bernády György képviselő, aki egyik jelöltje a konzervatív csoport­nak, nyilatkozott az intézőbizottság határozatáról .A direktórium ötletét — mondotta — eihibázottnak tar­tom egyrészt azért, vrm-f a párt szervezeti szabályai ilyenneniii párt­szervet nem ismernek, másrészt, mert egy kilenc, egymástól száz­száz kilométernyire lakó tagból álló direktórium természetszerű nehéz­kessége már eleve kizárja azt, hogy áldásthozó munka és komoly fel­­készültség váltsa fel erőinket ledön­tő. elsorvasztó és folyton ingádon' magatartásunkat. A magam részéről már most kijelentem, hogy nem var gyök hajlandó direktóriumi tagságot elfogadni, mert egyéni önérzetem is ja az ilynemű megbízás ely^lla-Kolozsvárról jelentik: Az erdélyi Magyar Párt intézőbizottsága Ma­rosvásárhelyen ülést tartott, ame­lyen a november 30-ikán megtartan­dó nagygyűlés programját állapítot­ták meg. Az intézőbizottság úgy ha­tározott. hogy a nagygyűlésen — amelyet Brassóban fognak megtar­tani — elsősorban az iskolakérdés­iben, a közigazgatási reform, válasz­tójog. valamint az agrárrefonnsé,rel­éinek ügyében szögezik le a Magyar IPárt álláspontját. Az elnök-kérdés­iben, amely rendkívül aktuális pro­­fblémája a pártnak, az intézőw^ott­­ság. hosszabb vita után, általános meglepetésre ugv döntött, hogy a nagygyűlésen egyelőre nem töltik be az elnöki állást, hanem átmeneti­leg egy kilenctagú direktórium vá­lasztását javasolják az ügyek veze­tésére. Az intézőbizottság - mint a nyilatkozatokból utólag kiderült I— azért kerülte meg ezt a kérdést, ínért az az aggodalma! hogy az el­nökválasztásra felvonult jobb- és baloldal összecsapása a pártegysé­get veszélyeztetné a nagygyűlésen. Az intézőbizottság határozatát kedvetlenül fogadta Erdély magyar­sága. A Magyar Párt köreiben — úgy a jobboldal, mint a baloldal ré-Tudja-e . . . ? TUDJA-E, hogy mi történt London­ban, az Empir-szinházbau? Egy ameri­kai néger operettet játszottak, a Szivár­ványt és amikor az utolsó kép után le­gördült a függöny s a tömeg tapsolt, uj­jongott, harsogott, a szerző megjelent a lámpák előtt, hogy megköszönje a kö­zönség tetszésnyilvánítását. Boldogan hajlongott a szereplő színészek között; mikor váratlanul elöbujt a függöny mö­gül egy frakkos ur és ezt kiáltotta: — Hölgyeim és uraim, vegyék tudo­másul, hogy engem a darabból kihúztak. Nagyszerű szerepemet majdnem egészen kihúzták. A közönség, mely már az ajtók felé fordult, a színpadra tekintett és eleinte :nem tudta mire vélni ezt: vájjon egy tréfáról van-e szó, mely benne van a darabban, vagy valami kinos botrány szemtanúja. Ellenben a szerző rémülete és a színészek zavara csakhamar felvi­lágosította. hogy egy kétségbeesett szí­nész tiltakozik itt sérelme ellen. A frak­kos ur egyre hangosabban, egyre dühö­sebben ordított, míg a szolgák meg nem ragadták és el nem vitték a színpadról. A különös epizódnak folytatása lett. Jack Edge — így hívták a színészt — másnap nyilatkozott a lapokban. Elpa­naszolta, hogy három-négy jelenetét egyszerűen törölték, csak egvet li agy­iak számára s nem tudott más módot, mint hogy a közönséghez forduljon. Erre színpadi bíróság elé állították és az ügy bocsánatkérésével zárult. Az angol színpadokon nem ritkák az ilyen meglepetések. Színházi évköny­veik följegyzik, hogy Coborn és Ansom két eléggé ismert színész nviltan kikelt a közönség ellen, miután nem kapott elég tapsot. Még erélyesebb volt George Federic Cooke, az ismert Shakespeare­­szinész, ki egy alkalommal, mikor Liver­poolban játszott és kifütyülték. így ki­áltott a nézőtér felé: —- Ti engem kifütyültök? Engem, Ge­s zérói egyaránt helytelenítik a orge Federic Cooket. Hát tudjátok meg, hogy a ti várostok minden tégláját rab­­szolgavérrcl ragasztottátok össze. Még nevezetesebb Etnerynck az esete, ki egy alkalommal fél óra késéssel érke­zett az előadásra. A színész a rivaldá­ra lépett és igy szólt a közönséghez: — Bocsánatot kérek hölgyeim és uraim, hogy megkéstem. De ma felesé­gem szült és nem akartam eltávozni ágya mellő!, mig nem látom a gverme­­kemet. A csodálkozás, nevetés orkánja har­sait fel erre a nézőtéren. Az igazgató dühöngött. De Emery még az előadás aiatt is folytatta tréfáját. Egy katonát látszott. Szereptársa az igazgató volt. ki amint a szövegkönyv előírta, azt kér­dezte tőle: — Van feleséged, katona? — Van. •— Hát gyermeked? — Az is van. Eddig csak kettő volt, de ma este óta már három. TUDJA-E, hogy Anatole France, a most elhunyt nagy francia iró mily mo­solygó bölcsességgel intette le a forra­dalmárokat, kik szabadgondolkodása és bátorsága miatt ragaszkodtak hozzá. _ Egy hosszuhaju orosz forradalmár­diák évekkel ezelőtt fölkereste öt. A költő a szó erejéről és hatalmáról be­­s? élt neki s Corneille verseit dicsérte. Azt mondotta, hogy nem szabad vért ontani. A diák csalódottan hallgatta. — Vértanuk kellenek — ismételte — sok sok vér, el kell űzni a kormányt, szét kell szaggatnia a dühöngő népnek. — Micsoda álmodozó egy ifu ez — mondta Anatole France, barátai felé. Még bombát is képes volna vetni. Erre az orosz diák zsebéből két acél­hengert vett elő és az asztalra tette. — Két részből áll — magyarázta. Ne tessék semmit se félni. De ha össze csa­varom, akkor az egész a levegőbe repül. — Kérem — szólt a költő — legyen szives s ne csavarja össze. És higyjen 1. lását. Páll Árpád, a párt baloldalának vezére, szintén kijelentette, hogy a direktórium tervét nem torija elfo­gadhatónak és a direktóriumban nem vállal semmi szerepet. Az erdélyi magyarság ezekután kíváncsian várja: hogy fogják meg­oldani a pártelnöbség kérdését. nekem, barátom, vannak ennél hatalma­sabb fegyverek is és inkább azokat használja. Jegyezze meg, hogy az az Igazság, mely embereket öl, még ha egy nép szabadsága érdekében is, szomorú igazság. Nem tanácsos vérrel itatni a szomjas isteneket. — fis micsoda fegyver az. mely a bombánál is erősebb? — kérdezte a lá­zas diák. — A szó — felelte csöndesen az iró. Hasonlóan csalódott benne egy orosz diáklány is, ki egy alkalommal látni akarta őt a Villa Saidben. Csak az elő­szobájáig jutott be. itt megállt, átadta ajánlólevelét házvezetőnőjének, az öreg fir.nek. ki ezt bevitte urának. Addig a diáklány nézegette az előszobát. Ez az előszoba kék, vörös, zöld szek­­íiikkel ékes oerzsa-kerámittéglákkal volt kirakva, barna és rózsaszín fényben égő terracottákkal. asztalain és állvánvkáin iégi szobrok álltak, a falakon szentképek lógtak s az üveges szekrényekben ara­nyozott régi szobrok csillogtak. Főúri fény, a múlt és művészet szeretete su­gárzott mindenünnen. Pár perc múlva az öreg házvezetőnő megjelent az első emeleti faléncsőn és igy szólt: — Tessék belépni De a diáklány már nem volt sehol. A szilaj forradalmárnő az előszoba pom­pájában annyira csalódott, hogy jobb­nak látta kerekei oldani: elmenekült. * TUDJA-E, hogy milyen mulatságos nyugdíjazás történt most Brazilliában? Pádovai Szent Antal, a kegyes és ked­ves szentet, kit mindnyájan szerettünk már a VI. században ezredessé nevezte ki egy portugál király, hálából azért, mert csapatjai győztek egy csatában. Nemsokára azután követte példáját egy brazíliai alkirály is és a nagv. cso­datevő szentet egyik brazíliai ezred tiszteletbeli ezredesévé nevezte ki. Most azonban Brazília köztársaság. A köztársaság szabadszellő »radikális«. KereskedőkéstisztviseSők pfakáfiiáljGf!$a Aradon kiplakaiirozzák az adóhátra­lékos kereskedőket és a nemfizető tisztviselőket • Az aradi kereskedők körében — mint Aradról jelentik — napok óta nagy az izgalom. Az ottani pénzügyigazgató s Popescu ugyanis .három nappal ezelőtt kiplakatiroztatta azoknak a kereskedők­nek névsorát, akik adóhátralékban van­nak. A plakátokon, amelyeket a város minden kávéházában, kocsmájában és középületében kifüggesztettek, a pénz­­ügyigazgató egyúttal tudtára adta a kö­zönségnek, hogy a kipellengérezett ke­reskedőknél a hatóság az adóhátralék fedezésére foglalásokat fog eszközölni. Az aradi kereskedőket kínosan érintette Popescu eljárása és nyomban el is ha­tározták, hogy küldöttséget menesztenek a pénzügyminiszterhez, hogy az adóbe­hajtásnak ezt a formáját tiltsa meg ez aradi pénzügy igazgo. tónak. A kereskedők egyúttal Popescuhoz is menesztettek de­­putációt, amely arra kérte a pénzügy­­igazgatót., hogy a plakátokat szedesse le. A pénziigyigazgai ó azonban kijelentette, hogy a falragaszokat csak akkor távo­­iittatja el, ha a kereskedők, akik adó­hátralékban vannak, befizetik adójukat, ellenkező esetben: folytatja a kímélet­len piakátharcot. Az elkeseredett kereskedők erre ki­mondták, hogy a plakátokra — ellen­­plakátokkal felelnek. Ha a hatóság bele­kényszeríti őket a harcba, ők nem ijed­nek meg, nekik is vannak fegyvereik, amivel visszavághatnak : a nyilvánosság­gal közölni fogják mindazoknak az ái­­lamhivatalnokoknak a névsorát, akik ne­­kik kisebb-nagyobb összeggel tartoznak. Ezek az urak pedig nagyon sokan van­nak, sőt a kereskedők szerint több éves adósságaik kifizetéséről hallani se akar­nak azon a cimcn, hogy ők a román államot szolgálják. A kereskedők ellenplakátja még nem jelent meg, de égés:: Arad kíváncsian várja a píakátháboru újabb fejleményeit, különösen pedig, hogy Popescu ur a kereskedők hadüzenetére megkezdi-e — a béketárgyalásokat. Ennélfogva a nagyon is haladó hadügy­miniszter mrcsálloíta. hogy a köztársa­sági ezred védnöke, parancsnoka egy szent. Közölte aggályát az elnökkel, aki — mint egy amerikai lap írja — a következőkén oldotta meg a kérdést. — Pádovai Szent Antal ezredes há­rom évszázadig szolgált becsülettel. He­lyes. Ki fogjuk öt nevezni tábornoknak es nyugalomba küldi ük. Ha hinnünk lehet az amerikai lapnak, ez meg is történt. A jámbor szent neve csakugyan ott szerepel az idén kiadott katonai évkönyvben: a nyugalomba kül­dött tisztek névsorában. * TUDJA-E. hogy a harisnyáknak is van lélektana? Egy angol drámaíró. Basil Macdonald Hastings foglalkozik inest vele egy furcsa cikkben. A szirtes cipőkkel együtt divatba jöttek a szí­nes harisnyák is. melyekből az iró a nők jellemére következtet. — Eltűntek a fekete harisnyák — szó! ez a harisnya-lélekbúvár — s ma már. egyáltalán nem divat összehangolni a harisnyát a cipővel, a ruhával. Minden szín jogosult, az aranytól kezdve egé­szen az itatóspapír- és lazacrózsaszinig. Londonban a rózsaszín harisnyát a va­sárnapi kiránduló bolti lányok és kiime­­nős cselédleányok használják. Meg a a kis színésznők, akik tilosban iárnak. Az aranvharisnyát főkép a szép zsidó­nők kedvelik. Hihetetlen, liogv hány nő ölt ma fehér harisnyát. Rendkívüli me­részség. mert csak a legtökéletesebb lábak vállalhatják ezt a kockázatot. A fehér harisnya sokkal szembeötlőbb. mint az arany. Nézetem szerint —- folytatja az író — a legelőkelőbb a nyersselyemKharisnva. vagy a világosbarna harisnya. Ezt használiák a szelíd és jóindulatú urj­­lányok. kik egyszerűek, tisztatelkiiek. Aki barna harisnyát visel, az nem képes Semmi rosszra. Nők. hordjatok világosbarna harisnyát. Kosztolányi Dezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom