Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-24 / 292. szám
1924 október 24, BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal, Európa Jövőjét a német választások döntik el Nagy leiidülefctel indult meg a választási küzdelem Németországban volna, sőt a felnőttek félkörben körülállták a harcos feleket s ülandóan egymás ellen biztatták őket. A noviszadi lör\ ényszék biiiitcíötanácsa, — dr. Bclaizsics Vladimír törvényszéki eilnök elnökletével, — szerdán tartotta meg a helyszínén a főtárgyalást és a fővádlóit Jovan Vargát gyilkosság miatt a beogradi javítóintézetbe való internálásra Ítélte és amennyiben ott helyszűke miatt nem volna elhelyezhető, hat hónapra a mitrovicai fiatalkorúak fogházába internálják. A másik két fiút, mint tettestársat 8—8 napi elzárásra ítélték. A főtárgyalás Gynrgyevó községházán folyt le. A község egész lakossága köriilálita a községházát és izgalommal várta az Ítélethirdetést, amelyet dr. Belajzsics Vladimír törvényszéki elnök az egybegyiilt lakosság között, szabad ég alatt hirdetette ki. Az Ítélet láthatóan nagy hatással volt a gyurgyevói ruténekre. A tárgyalás után dr. Bclujzsics törvényszéki elnök megkérdezte a gynrgyevói rutén papot és a községi jegyzőt, hogy miért tűrik ezeket az állapotokat. Mindketten azt felelték, hogy a rutének ragaszkodnak népszokásaikhoz és azoktól el nem téríthetők. A törvényszék átírt a zsabljai főszolgabirósághoz, hogy hatósági beavatkozással akadályozza meg a kiskorúaknak a Prclon való részvételét. Gyilkosság elmén a magyar hatóságok egy szuboticai lakatos-mester kiadatását kérik Francia-Kiss Mihály unokaöccsének meggyilkolásával vádolják Wachtlcr Mihály laka'ost Berlinből jelentik: A választási harc nagy lendülettel indult meg. A centrum kivételével a pártok már kiadták választási kiáltványaikat. A német nemzetiek most is elsősorban ('■ szociáldemokraták eilen irányítják választási harcukat, de éles küzdelmet hirdetnek a zsidó demokrácia dien is. A demokrata-pártnak jelszava a köztársasági blokk megalakítása. A párt kiáltványában hangoztatja Németország és a megszállt területek teljes fölszabadítását s a kíméletlen harcot a német fajvédők ellen. A szociáldemokrata-párt december hetedikét úgy tünteti föl, mint a leszámolás napját, amely •végre rendet fog teremteni a birodalomban és Poroszországban. A nemzeti szocialisták közük, hogy a párt választói listáján ezúttal is Lu(lendorii tábornok lesz a listavezető. A kommunisták választási harcát nagyon megnehezíti, hogy a kommunista vezérek legnagyobb része ellen körözőlevé! van kibocsátva. Feloszlik a porosz tartománygyüiés is A porosz tartománygyiilés szerdán valamennyi párt hozzájárulásával kimondotta, hogy december 6-án föloszlik és az uj választásokat december 7-én irja ki., A francia sajtó félti a demokratizmust Parisból jelentik: A német birodalmi gyűlés feloszlatását egész Franciaország megelégedéssel fogadta. Általános a nézet, hogy végzetszerü és szükséges megoldása volt ez a helyzetnek, amely már nem tarthatott tovább. A politikai köröknek és a sajtónak a közelgő német választásokhoz fűzött kommentárjai főleg azt igyekeznek kiemelni, hoigy mily rendkívüli fontossága lesz az európai békére a német választások eredmény ének. A baloldali sajtóorgánumok igen nyomatékosad és nyíltan figyelmeztetik Németországot erre a körülményre. Most Németországtól . függ, hogy Európa története belép-e a várt ui korszakba, jelenti ki a Ouotidicn. a baloldali blokk hivatalos lania. — A francia demokrácia — iria a kormánypárti szocialista Oeuvre. — ezúttal tisztában akar lenni Németország valódi szándékaival s azt reméli. hogy a Rajnán túli szociáldemokraták rá fogják szorítani Strcsematntnt és párthiveit olyan színvallásra. amely nehézzé teszi számukra eddig folytatott játékukat a nacionalistákkal. — Mi őszinte szívvel kivárniuk kezet nyújtani a hajdani el-Ilenségnck. de csak azzal a feltétellel. hogy semmiféle non nutaremnek ne legyünk kitéve. — irja az Ere Notivelle. December 7-ike igen fontos dátum, amelytől Európa jövője fiigg. mert csak december 7-ikc után leszünk abban a helyzetben, hogy meggyőződjünk azoknak a rc-I menyeknek helyességéről, amelyeket Németország demokratikus gondolkodásába helyezni -el nem mulasztható. — iria a nacionalista I Echo de Paris. Hasonló hangnemben ir a német választásokról az egész ‘francia sajtó. A szuboticai rendőrséghez a külügyminisztérium utján érdekes megkeresés érkezett a kecskeméti ügyészségtől. A kecskeméti ügyészség megkeresése Wachtlcr Mihály 39 éves bácsalmási illetőségű lakatosnak a kiadását kéri a jugoszláv hatóságoktól. azzal az indokolással, hogy Wachtler a magyarországi proletárdiktatúra idején Kecskeméten gyilkosságot követett el. Az ügyészi vád szerint Wachtler Mihály Kecskeméten 1919 április 19-én több társával behatolt dr. Kiss Béla kecskeméti ügyvéd lakásába, az ügyvédet elhurcolták és kivégezték, a lakását pedig kifosztották. A diktatúra bukása után — mondja a kecskeméti ügyészség — Wachtler egy ideiig még Magyarországon bujkált. 1920- ban Jugoszláviába szökött és Szubotícán telepedett meg. Az ügyészség szerint nem politikai bűncselekményről, hanem közönséges gyilkosságról és rablásról van szó és ennek alapján kérik Wachtler kiadását. A megkeresés alapján a szuboticai rendőrség szerdán este letartóztatta Wachtlcr Mihályt, aki 1920 óta tartózkodott Szuboticáu. Wachtler itt meg is nősült, cgyideig szódavizgyára volt. most pedig lakatosmiih.elye van a Zrinski-tércn. Vallomása szerint neki a kecskeméti ügyészség által leirt gyilkossághoz semmi köze sincs, azt hiszi, hogy kikérése csak egyélű bosszú müve. miután Kecskeméten sok haragosa van. A kecskeméti ügyészség kiadatási kérelmében szereplő dr. Kiss Béla ügyvéd unokaöccse Erancia-Kiss Mihálynak, a hírhedt kecskeméti ébredővezérnek. Héjjas Iván hadsegédének. akinek nevéhez az orgoványi tömeggyilkosságon kivül még több más gyilkosság is fűződik. A rendőrség Wachtler Mihályt átadta az ügyészségnek és most a törvényszék fog az igazságiigyminisztérium részére javaslatot tenni a kiadatás kérdésében. Nem kel! az élet sem, ha nincs kabát Nuomoruság elől a halálba Lajos Mariska húsz éves munkásleány öngyilkossági szándékból zsirszódát ivott. Tettének oka ismeretlen. Lajos Mariska nem az érdekes fajtájú öngyilkosok közül való. Mint öngyil- Ifeos, a pár soros napihirnél többet nem is érdemel, inert senkit se érdekel a sorsa. Nem is megrendítő, nem is tragikus ma, amikor százszor komplikáltabb, szenzációsabb gyilkosságok és öngyilkosságok kerülnek terítékre a napilapok hasábjain. Lajos Mariska esete egyszerű történet, külvárosi, rossz-szagu, nyomorúságos. Lajos Mariskát megölte egy télikdbá[. Mi van ebben érdekes? Niobe a kórházi ágyon A fehér kórházi ágyon fekszik a közös teremben. Köröskörül csupa szerencsétlenül járt nő, öngyilkosok, hisztériások, leforrázott és megégett asszonyok. Az) egész szoba sóhajt és nyögdécsel. Lajos Mariska feje fölött fekete tábla. Hosszú, sürü szőke haja mellette pihen a párnán, mint egy baba. Nem tud beszélni. A torkát felmarta az erős zsirszóda oldat és az orvos szerint, ha életben marad, elveszti a hangját. A szája állandóan remeg és hangtalan szavakat mond. Csak a szemeivel integet: igennem. — Szerelmi bánat? — kérdeztem. Hunyorít: nem. — Bántották? Újabb szemrángás: nem. — Nyomor? — Igen, igen, igen — kiabálják egyszerre hangosan a szemei és fájdalmasan lecsukódnak. Sir. Az ápolónő gyorsan megnyugtat: — Ezek nem igazi könnyek. Ez az injekciótól jön. Egész nap potyognak a könnyei. Mint egy kis szökőkutból — mondja és mosolyog. Marólúgot ivott a nagylány A Sabacka ulica 6. szám alatt laknak a Mariska szülei. Aijyja mosónő, apja szabó, hat gyerekkel. A Mariska a legidősebb. Kicsi, rendetlen, rongyos kis szoba >a szabómühely, talán fáskamra lehetett régebben. Egyetlen prices a fal mellett, ezen alszik a családfő. A szomszédos, szűk, nedves és sötét kamrácskában cl és hál a család. Hatan, A tömlöcök egész biztosan barátságosabbak és kényelmesebbek. — Itthon a Lajos ur — mondja a szemfüles szomszédasszony és már hívja is előre az udvar végéből. Jön, körülötte a gyerekraj, mint a kiscsibék. Fáradt, közömbös és előzékeny velem, akár egy kuncsafttal. Bemegyünk a műhelybe. — Mért lett öngyilkos a lánya? — kérdem, — Mit tudom én — húzza fel a vállát és 'a vasaló után nyúl. Dolgozik és közben válaszol. — Hogy történt az öngyilkosság? — Egyedül voltam idehaza délelőtt. A Maris a kredcnc körül babrált és ivott valamit. Mit tudtam én hogy mi az. Ép úgy viz is lehetett volna, nem igaz? Aztán hirtelen dülöngözni kezdett, mint egy részeg és elsikitotta magát: — Jaj istenem meghalok! — Mit ittál te hóbortos! — mondom neki, de ői nem szólt egy árva kukkot sem, csak elterült a padlón, hanyatt és kézivel a pohárra mutatott. Zsirszóda vót, mingyárt megösmertem. — Köpd ki szerencsétlen! Köpd ki! — ordítoztam, mert hát be vótam gyulladva most má én is egy kicsit és lenyomtam jó erősen a fejit és ráztam, hintáztattam, hogy kiadja a mérget. Közbe a gyerekek elszaladtak a rendőrért, gyütt a feleségem, gyüttek a mentők, hát így történt. — Szerették? — kérdezem. — Hát. Hisz a lányunk — és rám néz hideg szemekkel. A szomszédasszony nyomban megesküszik. hogy a Marist otthon bálványozták. — A család kedvence volt —■ jelenti hi és a gyerekekhez fordul: , ; ! — Igaz? — Igaz! — harsogják kórusban a testvérkék és libasorba kimasiroznak az udvarra játszani. Nem érdekli őket a diskurzus. — Dolgozott a lánya? — Nem. Munkanélkül volt már három hete. Egy krajcár keresethez nem tu« előtt jutni. — Nem udvarolt neki senki? — Kisérgetíék haza egy páran, én soha nem törődtem velő. Teljesen sza< boájára hagytuk. Most három nap óta kezdett szómorkodni. Nem beszélt hozzánk. Tegnap a. kislányomtól kért kölcsön egy dinárt. Én nem segíthettem pénzzel, kell minden garas a családomra. A feleségein mosni jár. Borzasztó szegénység ez. — Nem panaszkodott az. utolsó este? — De igen. Kabátot csináltatott, amely niest készült el, de nem birta kiváltani. A szab.ónő meg nem akarta pénz nélkül kiadni. Emiatt nagyon elkeseredett. Ki se járt nappal az uceára. Szégyellő a szegénységit. A feleségem azt mondja, hogy a télikabát miatt akart meghűlni a Maris. Különben mit tudom én? — és az apa tovább vasal egyforma hideg arccal. Úgy beszél a lányáról, mint egy kabátról. Szabó. (t. 1.) Vámháborti Növi szádon Passzív rezisztenciába léptek a vámhivatalnokok a kiszállási dijak beszüntetése miatt Novisadról jelentik: A vámtörvény úgy intézkedik, hogy ha a vámhivatal területén levő egyéb vámraktárak két kilométernél nagyobb távolságra vannak) magától a vámhivataltól, az oda áruelvámolás céljából kiszálló vámközegeknek természetben kocsi és minden kiszállásért hatvan dinár jár. Ez az öszszeg a vámhivatal pénztárába folyik be; viszont a vámhivatalnókokat illetik meg, akik azt félhavonként meg is kapják. A novisadi vámhivatal a város; közpénztárában, a Futoški put és Carinska ulica sarkán van, a hajó és a vasúti állomások melletti vámraktárak a vámhivataltól két kilométernél kisebb távolságra esnek és így a vámraktárakba való kiszállásért a törvény szerint kiszállási illeték nem jár. Novisadon mégisi az a gyakorlat alakult ki, hogy a /vámraktárakban sürgősség miatt elvámolásra került áruknál minden esetben lefizették a hatvan dinár kiszállási dijat, ezenfelül a vámspeditőr természetben bocsájtotta a kocsit rendelkezésre. Ez az állapot mindaddig tartott, inig egy novisadi kereskedőnek egy egészen kis értékű, jelentéktelen nagyságú csomagja nem jött, de a vámspeditőr a féltől ezért a kis csomagért mégis beszedett 50 dinár kocsiköltséget és hatvan dinár kiszállási dijat, ami ellen tiltakozott. Matanovics Alexander novisadi vámspeditőr ebből az esetből kifolyólag, felének védelmében, hivatalosan megállapította a városi mérnöki hivatallal a vámraktárak távolságát a fővámhivataltól és kezében a hivatalos városi bizonylattal a beogradi vámfőigazgatósághoz fordult panaszával. A beogradi; vámfőigazgatóság dicséretees gyorsasággal és lelkiismeretséggel megvizsgálta a panaszt és azt C 48647 számú rendeletével orvosolta is. A vámfőigazgatóság terjedelmes rendeleté szerint a novisadi, suboticai, osijcki és veliki-beckereki vámhivatalok té^ vesen és törvényellenesen értelmezik a vámtörvény szóbaniorgó 233. §-át, miért is a vámföigazgatóság kioktatja a vám- Iiivatalokat, hogy ennek a 00 dinár kiszállási dijnak abban az esetben való szedése, — ha a vámraktár 2 kilométernél közelebb esik a vámhivatalhoz — törvénytelen és jogosulatlan. Ha a vámraktárakba való kiszállás terhes és hosszadalmas volna, minden vámraktárba megfelelő személyzet helyezendő, rrely a felek külön megterhelése nélkül tartozik az elvámolást végezni. A rendelet megjelent a Službcnc No-, vine október 18-iki szombati számában
