Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-04 / 272. szám

XXV. évfolyam Sisbotica, SZOMBAT, 1924 október 4.__________ 272. szám

Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10

Előfizetési ár negyedévre 135 dinár

Kiadóhivatal: Snbotica, Aleksandrova ul.l.(Lelbach-paiota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 4. (Rossia-Fonciére-paleia)

Bohózat —

színház nélkül

A kormány a magyar színház engedélyezése iránti kérelmet elutasító határozatban indokul arra hivatkozik: nem engedhető meg, hogy az állandó magyar színház a Vajdaságban nagyszámmal működő műkedvelő társaságok további fennállását lehetetlenné tegye.

Úgy látszik, megoldódtak már a nagy politikai problémák s a legsúlyosabb gazdasági kérdéseket is sikerrel intézte el a kormány, hogy most ennyi keresetlen bájjal, ennyi hamisítatlan humorral, ilyen verőfényes derűvel tudja megoldani a kisebb kérdéseket. Igaz ugyan, hogy ezek a műkedvelő társaságok csak azért szaporodtak el, mert állandó magyar színház nincs s így a miniszteri indokolás kicsit hasonlít ahhoz, mintha a sántaság gyógyítását azzal az indokoiá&sai tiltaná el a törvényhozó, hogy a törött lábak összeforrasztása veszélyezteti a mankóipart, — de hát nem szabad a logika okvetetlenkedésével zavarni a humor hatását. A séma, amivel a minisztérium a magyar színház engedélyezését megtagadta, félünk, olyannyira tetszetős, hogy a magyarság többi komoly és nagy kívánságának megtagadásánál is fel fogják használni. A magyaroknak maid nem adnak választójogot, mert — mint a miniszteri indokolás mondani fogja — nem engedhető meg, hogy kitegyük a teljes állampolgári egyenlőséget élvező magyar testvéreinket annak a veszélynek, hogy izgalmas választásokon esetleg a fejeiket beverjék, a magyar iskolákat nem fogják engedélyezni, mert — hogy bosszankodhatik Pribicsevics, hogy ez nem jutott eszibe! — az egyenlőség elvét sértenék meg, ha a magyar gyerekek magyar nyelvből is megbukhatnának, holott a szerb gyerekeknek nem is kell tanulni ezt a tantárgyat. Természetesen földet sem adhatnak a magyaroknak, mert — hallgassák csak meg — minden földbirtokos panaszkodik s a magyarokat nem szabad olyan helyzetbe hozni, hogy az időjárás szeszélye is befolyásolhassa munkájuk eredményét.

Nem védjük azt a vállalkozót, akinek a minisztérium most meghiúsította üzletét, nem akarjuk azokat a műkedvelőket sem védeni, akik a „Dikics gróf"-okkal és a „Buta emberek"-kel rontják a közízlést. Egyedül a magyar színház ügyét akarjuk megvédeni nem is ezzel a miniszteri indokolással szemben, amit nem is kell túlságosan komolyan venni, mert csak a kérelmező elutasítását, nem

pedig a magyar színház engedélyezésének megtagadását kell benne látni. A magyar színház engedélyezését csak majd az egész magyarság kérheti, ha megalakul az a társadalmi szervezet, mely a magyarság nevében az engedély kérésére s a magyar színjáték megalapítására jogosult lese. A magyarság nem is panaszkodhatik még joggal a magyar színház hiánya miatt, mert a magyarság még semmit nem tett meg a vajdasági magyar színészet érdekében. Idestova négy éve lesz annak, hogy állandóan sürgetjük a Magyar Szinpárteló Egyesület meg alakítását, mely az egész magyarság nevében s az egész magyarság részére kérhetné a magyar színház engedélyezését. Soha még egyetlen kísérlet sem történt ennek a gondolatnak, vagy olyan tervnek megvalósitása érdekében, mely gyorsabban s biztosabban vezetne el a magyar színház megnyitásáig.

Ha a kormány barátságtalanul fogad ismeretlen kérvényezőket, vagy ha soha magyar színházi ügyekkel nem foglalkozó üzletembereknek nem ad engedélyt arra, hogy állandó magyar színházat nyissanak, ebből még nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a kormány nem is akarja megengedni a magyar színjátszást. Igaz, hogy Erdélyben és Szlovenszkóban működnek magyar színtársulatok, de ott -— a Vajdasággal ellentétben — röpködtek az impériumváltozás napjaiban is s ott csak az törtérit, hogy az impériumváltozás népi befolyásolta a magyar színházak működését. Itt azonban 1918 őszén nem volt magyar színészet s amit ott folytatni lehetett, itt azt meg kell kezdeni.

Természetesen távol áll tőlünk az a szándék, hogy a kormány magatartását igazoljuk. De őszintén rá keli mutatnunk arra is, hogy nemcsak a kormányt kell hibáztatnunk, ha nincs színházunk, hanem magunkat, a magunk tétlenségét, kényelemszeretetét, talán közömbösségét is. Valljuk be, a jugoszláviai magyarság még semmit sem tett meg a magyar színház érdekében. A Mre’-'sségi sors még nem tanította meg a magyarságot arra, hogy csak annyi birtoka lesz, amennyit két kezével kapar össze, csak annyi joga, amennyit két kezével harcol ki s csak akkor lesz színháza, ha maga hordja hozzá a téglákat.

A parlament első ülésén tárgyalják

a volt miniszterek ellen benyújtott vádinditványt

A demokrata-párt hivatalos lapja a szuboticai kinevezésekről

Beogradból jelentik: Dr. Mecsek Zagrebba való visszatérése után az egész politikai helyzet egyelőre holtpontra jutott és egyelőre semmi lényegesebb változás nem várható. A kormánypártok körében a kormány helyzetét egyáltalán nem tartják kritikusnak és a Radics-pártnak a kabinetből való esetleges kimaradása szerintük nem befolyásolja a helyzetet. Ezt főleg azzal indokolják, hogy a mai politikai viszonyok mellett más kombináció, más rendszer alakulása el sem képzelhető, mivel a parlamenti többség a kormány oldalán áll és igy a nyugodt kormányzás biztosítva van. Megvannak győződve arról, hogy a kormány a deklarációban kitűzött programját — Radicséknak a kormányba való belépése nélkül is — meg tudja valósítani és az uj válesztésokat is ez a kabinet fogja vezetni. Az ellenzék optimista hangulata is egyre csökken, miután azok a kísérletek, hogy az ellenzéki politikusok az udvarral érintkezésbe lépjenek, sikertelenek maradtak.

A király egyébként tovább folytatja a helyzet tanulmányozását és pénteken délután ismét kihallgatáson fogadta Davidovics

Ljuba miniszterelnököt és Petrovics Nasztáz belügyminisztert. Az audienciák tárgyéról semmi sem szivárgott ki a nyilvánosságra, politikai körökben azonban azt hiszik, hogy ez alkalommal is a Radics-párt kormányba lépésének feltételeiről referáltak a kabinet vezető tagjai a királynak.

A parlament programja

Az október 11-ikén összeülő parlamenti ülésszakra már nagy előkészületek folynak az egyes pártok körében, annál is inkább, mert mindjárt az első ülések nagyon viharosaknak ígérkeznek. Az első ülés napirendjén, a további napirend megállapítása után, a házszabályok értelmében elsősorban a volt miniszterek ellen benyújtott vádinditványok szerepelnek. így mindjárt napirendre tűzik a ]ankovics Velizár, Markovics Lázár és Kojics Dragutin elleni vádinditvényokat és csak ezeknek letérgyalása után kerül sor a korrupció elleni és a rokkant-törvényjavaslatra. A vádinditványok vitája természetesen rendkívül hevesnek ígérkezik és igy viharos ülésekre van kilátás. Ügy a kormánypártokban, mint az ellenzéken heves harcokra készülnek és az egyes pártokban máris folyik a szónokok kijelölése.

Nagy érdeklődéssel tekintenek a radikális-párt taktikája elé és egyáltalán nem keltene meglepetést, ha a radikális-párt presztízsének megvédése érdekében, a vitában visszautasítaná a vádakat, de ezután maga is a parlamenti vizsgáló bizottság kiküldése mellett szavazna, hogy ezzel igazolja, hogy nem riadna vissza egy ilyen vizsgálattól sem.

A „Demokracija“ vitája a bunyevác-párt hivatalos lapjával

A szuboticai „Hrvatske Novine*, a bunyevác-sokac-párt hivatalos lapja — mint a Bácsmegyei Napló már jelentette — legutóbbi számában éles támadást intézett a kormány egy része, különösen a demokrata-párt ellen, amelyet azzal vádolt meg, hogy ugyanúgy dolgozik, mint a régi rezsim alatt. A cikk megvádolta a kormányt, h*.gy a. vajdasági szegényektől elveszik azt a kevés földet is, ami birtokukban van és üldözik a katolikusokat. A cikk a következőképen fejeződött be: „Odakiáltjuk a vajdaságiaknak : Ne engedjétek, hogy belőletek gyarmatot csináljanak és takarmányt néhány tolvaj élelmezésére/"

A demokrata-párt hivatalos lapja* a „Demokracija“ péntek esti számában „Papi provokáció“ cimü cikkében foglalkozik a „Hrvatske Novine" vádjaival és kijelenti, hogy ilyen hangú cikkel nem akar polemizálni, mégis kénytelen néhány tényt leszögezni. A Davidovics-kormény mindjárt megalakulása után ép a bunyevác elemekre való tekintettel — írja a „Demokracija“ — az ö soraikból akart főispánt kinevezni, de Raics Balázs és hivei ellenezték ezt és ma is azt követelik, hogy a szuboticai főispáni állást egy szerb demokrata kapja meg, ugyanúgy, mint a korábbi koalíció alatt.

A főispáni állást tehát felajánlották a bunyevácoknak, de azok azt visszautasították. Ekkor a su-\ boticai polgármesteri állásra jelöltek bunyevácot és valamennyi jelöli kö-\ zül dr. Ivkovics-Ivandékics Imrének,' a bunyevác-sokác párt jelöltjének van a legtöbb esélye, akinek kinevezése küszöbön van.

A szuboticai rendörfőkapitányi állásra — írja a „Demokracija" — a bunyevác-sokác párt jelöltje nem jöhetett kombinációba, mivel az valóban megbízhatatlan, nem azért mert katholikus — ezt butaság volna feltételezni — hanem mert a megszállás alatt Beogradban gyanús szolgálatokat tett az osztrák katonai hatóságoknak és az ország felszabadulása után sem tanúsított korrekt magatartást. Ez az egyedüli oka, hogy a bunyevácok főkapitány-jelöltjét el kellett vetni.

\