Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-23 / 291. szám
1924 október 23. BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oldal KÖZGAZDASÁ A politikai válság és a dinár emelkedése A hetek óta húzódó politikai válság — amely túlnőtt az egyszerű kormányválság méretein — szemmellátható módon befolyásolja a belföldi gazdasági életei. A kereskedelem és ipar minden ágában erős tartózkodás nyilvánul meg minden vállalkozásban és a nagyobbszubásu tranzakciók különösen az importvállalatoknál teljesen szünetelnek. A mai feszült belpolitikai helyzetnek természetszerű következménye ez a tartózkodás — annál feltűnőbb tehát, hogy a külföldön a dinár nemcsak szilárdan tartja pozícióját, hanem valutánk még emelkedik is. Julius végén, amikor Davidovics Ljuba került kormányra, 6.40—6.50 centimes körűi állt Zürichben a dinár kurzusa, amely az elmúlt három hónap alatt 15 százalékkal emelkedett. A politikai helyzet pillanatnyi stabilitása júliusban kedvező alapot nyújtott ahhoz, hogy egyéb gazdasági körülmények hatása alatt a dinár javulhasson. Már júliusban meg lehetett állapítani, hogy a jugoszláv valuta gyors emelkedését nem a politikai körülmények, hanem a gazdasági viszonyok idézték elő, elsősorban az a tény, hogy Középcuröpában egyedül az S. H. S. királyság képes számottevő gabonamennyiségeket exportálni. A gabonaexport dinárkeresletet idézett elő, viszont a belföldi pénzhiány miatt a jugoszláv kereskedők nem fokozhatták — a devizakurzus kihasználása végett — az importot és dinár a nagy kereslet ellenére nem került a külföldre. Ez a tény fokozta valutánk szilárdságát, mert a dinárkereslettel szemben alig van dinárkinálat. Az importkereskedelemre és a fogyasztókra nézve kedvezőtlen az általános pénzkrizis, mert a pénzhiány miatt az olcsó devizakonjunljturát az importőrök nem használják fel arra, hogy olcsóbban vásárolhassanak a külföldön, viszont éppen ez a körülmény idézi elő, hogy a külföldön a mostani súlyos belpolitikai válság ellenére is, egyre emelkedik a dinár. A múlt héten Zürichben 7.30—7.35 centimest adtak egy dinárért, e hét első napján 7.35, kedden 7.47 Yi, szerdán pedig 7.55 centimes volt a dinár. A dinár javulását exportunk emelkedése érthetővé teszi és a belföldi gazdasági körök még további áremelkedésre számítanak. Ebben a tekintetben már a belpolitikai helyzetet sem veszik figyelembe, amit az is bizonyít, hogy a devizák és valuták kurzusa a belföldi tőzsdéken is teljesen a zürichi jegyzés paritásán mozog. Abban az esetben pedig, ha a . politikai válság megoldást nyer, bizonyosan számítanak arra, hogy ismét nagyobb pontaránnyal fog a dinár javulni, A törvény világosan előírja, hogy a III- osztályú kereseti adó az üzemi és személyi kiadások levonása után elért eredmény alapján számítandó, vagyis olyan'elért üzleti haszon alapján, amely minden üzemi kiadás levonása után- íenmaradt. A szóbanforgó esetben a megadóztatás az 1923. esztendőre történt, de figyelmen kívül hagyták az 1920., 1921. és 1922. évi kiadásokat, pedig a cég 1920-ban alakult és az első három évben hasznot nem ért el- Az adókivető hatóság, hogy mennél magasabb hasznot mutathasson ki a cég hátrányára, csak az 1922. évi eredményt vette alapul és nem is érdeklődött az előző évek eredményei után, pedig egy uj vállalatnál az első időben jelentékeny invesztációs kiadások történnek. Ilyen adókivetési módszer mellett tönkremegy az adóalany és ennek maga az állam is kárát szenvedi. Téves és törvényellenes a forgalmi adót alapul venni, mert hisz a törvény rélremagyarázhatatlaiiul kimondja, hogy adókivetésnél semmiféle más adótörvényt alapul venni nem lehet, de legkevésbbé a forgalmi adótörvényt, amely 1875-ben kelt, elavult és nem felel meg a mai viszonyoknak. De törvényellenes ez az eljárás azért is, mert a kereskedelmi életben nemcsak aktív, de igen sok passzív tétel is fordul elő. Legjobb példa erre az építkezési vállalat üzeme, ahol a legnagyobb kiadások építési anyagokra és munkabérekre mennek el és ahol a legminimálisabb a haszon. Lehetetlen, hogy az adózó a veszteség után is fizessen adót. Törvénytelen és igazságtalan ez az adózási módszer azért is, mert a törvényhozás a ÍIÍ. osztályú kereseti adótörvény megalkotásánál azt az intenciót követte, hogy az adózó a tiszta haszon 85«-át fizesse, míg 92?n az adózó üzemi és személyi kiadásainak fedezésére szolgál. A valóságban ezek’ a különféle adók. I mindenféle mellékhajtással együtt, úgyis 50%-ra növekednek és ez néni volt, de nem is lehetett a törvényhozók intenciója, Minden ilyen esetet tehát meg kell felebbezni és a felettes pénzügyi hatóság nem térhet ki a jogorvoslat elöl. Svájc megszigorította a faimportot. Bernből jelentik: A szövetségi tanács a Der Bund értesülése szerint hatályon kivül helyezte az 1923 február 16-ikán kelt rendeletet, amely az építési és a nyersfa szabad importját engedélyezi. Faárut ezentúl ismét csak az egyes hatóságok behozatali engedélye alapján lehet importálni. A svájci lapok a rendelkezést azzal okolják meg, hogy az utóbbi időben a rossz valutájú országokból nagy mennyiségű ía került oda. A beográdi kormány uj javaslata a jugoszíáv-magyar vasutügyi egyezményről. Megírtuk, hogy a jugoszláv és magyar kormány között a kölcsönösen nyújtandó díjszabási mérséklések ügyében tárgyalásokat folytattak, ame-TŐZSDE ©EŽ® A dinár külföldi árfolyamai 1924. október 22. Budapest deviza 1113—1119, valuta 1093—1114. Berlin deviza 610.50—613.50 milliárd márka, valuta 605—609 milliárd márka. Becs deviza 1026—1030, valuta 1017— 1025. Prága deviza 49-^-49.50, valuta 48.85— 49.35. Newyork 145. Zürich, okt. 22. Zárlat: Beograd 7.55, Newyork 520, London 23.4550, Páris 27.15, Milánó 22.5875, Prága 15.4750, Budapest 0.0068, Bécs 0.007330, Bukarest 2.95. Beograd, okt. 22. Zárlat: Genf 13.36, London 311.75, Milánó 3.005, Newyork 69.49, Páris 3.63, Prága 2.044, Bukarest 40, Bécs 0.09825. Noviszadi terménytőzsde, okt. 22. Mérsékelt forgalom _ mellett változatlan irányzat. Búza, bácskai ó 66 kg.-os 370 dinár, uj búza 365—367V* dinár. Szerémsésci zab 265 dinár. Bácskai uj tengeri 165 din ári, szárított < tengeri 240 dinár, szerem,Siégi uj tengeri 175—180 dinár, szerémségi csövestengeri 120 dinár. Liszt 0-ás GG. 650 dinár, 2-es 480 dinár. Korpa bácskai 165 dinár, szerémségi 165 dinár. Budapesti gabonatőzsde, okt. 22. Szilárd irányzat mellett a búza emelkedett. Búza tiszavidéki 77 kffi.-os 470.000, 78 kg.-os 480.000 korona. Rozs 430.000 korona. Csöves tengeri 175.000, morzsolt tengeri május-áprilisi ■ szállításra 305— 310.000 korona. Takarmányárpa 420.000, sörárpa. 470—480.000 koronái, u.izab 400.000. Liszt 0-ás 6700—6900, 6-os 5200 —5300 korona kilónként Chikagói gabonatőzsde, okt. 22. Búza decemberre 146, Búza májusra 150, Buza júliusra 132, Tengeri decemberre 108, Tengeri májusra 116, Tengeri júliusra 110, Zab decemberre 52, Zab májusra 57, Rozs decemberre 131, Rozs május ra 132. Newyorki gabonatőzsde, okt. 22. Búza őszi vörös 161, Búza őszi kemény 158, Tengeri 123, Liszt sp. w. cl. 675—725. Az irányzat szilárd. 97, Ált taEaxéíc 110, Pesti Kazal £5850, Biztosítók: I. Magy. Bizt. 6250, Fonciére 143. Malmok: Back-malom .49, Botsod-miskolci 132, Concordia 36.5, I. budapesti gm. 116, Gizella 66, Hungária 113. Bányák és téglagyárak: Beocsin. 830, Borsodi 88, Cement 73, Szászvári 235, Salgó 452. Vasmüvek rés gépgyá rak: Bródi vaggon 90, Franki 110, Ganz Dán. 2050, Ganz vilL 1000, Hoffherr 100, Láng 92, Ált. gépgy. 25, Rimamuráayi 124, Roessemami 50, Schlick 48. Különféle vállalaíok: Ált. gázizzó 11.75, Ált iégszesz 545, Bárdi 14, Bóni 521, Danica 82, Délicukor 480, Gyapjumosó 35.5, Részvényserf. 286, Temesi szesz 225, Fővárosi sör 35, Műtrágya 99. Juta 150, Karton 112, Cukor 2115, Faipari vállalatok: Guttmann 750, Hazai fa 110, Honi fa 11, Ofa 490, Szlavónia 76, Nasici 1950. Közlekedési vállalatok: Adria 1060, Közúti 61, Délivasut 50, Mftr, 190, Államvasut 420. Hibásan számítják ki a ÍO-atl oszt. kereseti adót Számos panasz hangzott el, hogy az egyes adóhivatalok a III. osztályú kére- iyek alapján remélhető volt, hogy röviseti adó megállapításánál, minden tör- desen megállapodás létesül és érvénybe vényes alap nélkül, a kivetett forgalmi lépnek az uj kedvezményes tarifák, amelyek a Jugoszlávia és Magyarország közötti forgalmat nagy mértékben segíthetnék elő. A jugoszláv kormány most egy uj javaslattal állt elő és azt kívánja, hogy az eredetileg Magyarországtól csak az egyes mezőgazdasági terményekre kért tarifái is kedvezményt bármily cikkre igénybe vehesse. Az a kedvezmény, amelyet a beográdi kormány kér, a gyorsárunál 10—25 százalékig, fehéráruknál pedig 20—40 százalékig terjed. Ennek fejében lényeges mérsékléseket nyújtanának a jugoszláv vonalakon is a magyar vasutaknak. Azt is kívánják a jugoszláv delegátusok, hogy a díjszabási mérséklések életbeléptetését későbbi időpontra halaszák. A budapesti kereskedelmi minisziériumban hétfőn az érdekeittégek bevonásával értekezlet lesz, amelyen megvitatják az uj jugoszláv javaslat. adót veszik alapul, ami által az adózókat igazságtalanul magasabb adóval terhelik meg. Erre nézve egy elismert adószaktekintély a Bdcsmegyei Napló munkatársának a következőket mondotta: — Egy helybeli céggel történt meg legutóbb, hogy az adóhivatal a kereseti adója kivetésénél a forgalmi adót vette alapul. Az adóhivatal azzal indokolja határozatát, hogy a cégre az elmúlt' évben 30.000 dinár forgalmi adót róttak ki, mert a könyveinek felmutatásával megállapították, hogy három millió dinár összforgalma volt. Az adóhivatal a forgalmi adókulcs alapján az elért forgalom 8%-át, vagyis a három millió forgalom után 250.000 dinár III. osztályú kereseti adót vetett ki. Ez a számítás téves, igazságtalan és nem felel meg sem a törvény betűinek, sem szellemének. Budapesti értéktőzsde, okt. 22. A nyitáson a nagy kínálat mellett estek az árfolyamok, az interveniáló bizottság közbelépése azonban megakadályozta a nagyobb áresést. Záróárfolyamok (ezer koronákban) : Bankok: Angol-magy. 44.5. Bosny.-agrár 56, Föidhitelb. 215, Hazai 125, Szlavón jelz. 60, Magyar Hitel 435, Osztrák Hitel 158, Leszámítoló 61.5, Olaszbank 22, Keresk. bank 1070. Takarékpénztárak: Belvárosi 28, Egyes. főv. SPORT 9 S 0 Az M. L. Sz. nyílt levele a fuiballtsiaíotnról Budapestről jelentik: Az MLSz. veze^ tősége nyílt levelet intézett a magyar közönséghez, amelyben feltárja a MASz.ol való háborúskodás eddigi titokban tartott részleteit. A maniiesztumban a labdarugó szövetség leszögezi, hogy a MASz. azért indította meg az OTT-ban a harcot a futball ellen, mert fájt neki, hogy az MLSz.-ben nem vezették be a kurzust, a labdarugó szövetségben nem kap lábra a faji és felekezeti ellentét. A MASz.-nak! az MLSz. ellen sikerült fegyvertársakat megnyerni — a tömegsport szempontjából jelentéktelen — tornász, tennisz és evezőszövetségeket, bár ezek versenyterminusait a futballsoprt egyáltalán nem zavarja. A nyílt levél így végződik: Az OTT ahelyett, hogy a többi sportágat is népszerűség tekintetében a futball nívójára emelné, a futballt is le akarja süllyeszteni csak azért, mert az MLSz iránt averzióval, vagy szabatosabban kifejezve, gyűlölettel viseltetik. Hisszük, hogy a labdarugósport közönsége továbbra is mellettünk marad s szeretett sportunk továbbfejlesztésének nagy munkájában ezentúl is támogatni fog bennünket. Szenta: Gimnázium VI. oszt. V.-VII. oszt. komb. 3:1 (1:1.) A hatodik osztály csapata mindvégig fölénnyel játszott. A vezetőgólt a kombinált érte el Tripolszky révén. A győztes csapat gólíövői: Albert és Gere voltak. g v NT W tói <235* • Hp* ... v t) >rr'V-;: • JS&vi lágitás.’ fip seqiti &-■ UBR szemünket ésÁ kezünket M&P .. _ k-, ua Ixi wi .. |sr...
