Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-17 / 285. szám

T924. október 17. BÄC5MEGYEI NAPLÓ 3 oldal. Kisebbségi Élet $10 Besszarábiában minden csöndes. Az orosz lapokat, amelyek ebben a vihar­­szögletben hónapokon át lármáztak, vá­doltak és fenyegettek, betiltotta a kato­nai hatóság, amely tudvalévőén ostrom­állapot alatt tartja a besszarábiai kerü­leteket, mert teli vannak bujtogató haraggal és — ellenzéki kortesekkel. Besszarábia nagy gond volt mindig a román kormánynak, amely már kipró­bált minden receptet a pacifikálására, de eddig sehogysem tudta a rendet és békét megóvni a sűrűn fellángolt orosz parasztnyugtalanságokkal szemben. Most, utolsó szükségben, az orosz lapok elné­­mitásával gondolta megvédeni az állam érdekeit Besszarábia földjén. A román közvélemény, bár fájlalja a sajtószabad­ság megsértését, elismeri, hogy a kor­mánynak ez a lépése érthető és indo­kolt, hiszen Besszarábia mögött ott van Oroszország, mely állandóan tüzeli és pártfogolja a fenyegető besszarábiai kommunista mozgalmat. A bukaresti Universul cimü lap azonban tovább megy és miközben tapsol a besszarábiai orosz lapok betiltásának, követeli, hogy ezt a császármetszést Erdélyben is csinálja meg a kormány. Meg is magya­rázza rögtön, hogy micsoda felbecsülhe­tetlen haszon származik abból az or­szágra, ha a kisebbségeknek nem lesz­nek lapjaik: először is — mondja kéje­­legve az Universul — kénytelenek lesz­nek megtanulni az államnyelvet, ha olvasni akarnak és tájékozódni a világ dolgairól. Aztán pedig — és itt bújik ki a szög a zsákból — nem lesz a ro­mán lapoknak konkurrenciája ; boldogan élhetnek és virulhatnak. A román kor­mány meg szokta hallgatni az Univer­­su!-t, amely félig-meddig hivatalos lapja, de nem hisszük, hogy ezt az ötletét, mely kísérteties és megdöbbentő, át­venné és az erdélyi kisebbség lapjait is elnémítaná a bukaresti lap üzleti érde­kei kedvéért. Mert a hárommillió erdélyi magyar békéje mégis csak többet ér az országnak, mint az Universul hazafisága. * Az erdélyi magyar színházak, majd­nem kivétel nélkül, csak éppen hogy tengődnek. A rossz konjunktúra az aradi színházat sodorta különösen súlyos vál­ságba, ahol most Fekete Mihály társu­lata játszik nap-nap után üres padsorok előtt. A magyar színház krízisét — írják munka. Töredelmesen megbánta legalább a bűnét? Nem. Hazudott, amig csak Letagadhatatlanul rá nem bizonyították a gyilkosságot. De legalább a vallomása őszinte-e? Nem. Úgy akarja feltüntetni magát, mintha családja áldozata lenne, mintha felesége iránti végtelen szerel­mében követte volna el tettét. Pedig pénzért ölt és az elsikkasztott nyolcszáz millió legnagyobb részét sem feleségére költötte, hanem a szeretőjére. Én tudom, hogy Froreich is beteg és tudok enyhítő-körülményeket is számá­ra. De kezet azért nem adnék neki. Az ügyétsz, aki leparolázott vele — s akinek mások a szempontjai, mint nekem. — nem láthat enyhítő-körülményeket ebben az esetben és nem akceptálhatja a »Mu­sik« hősnőjének a börtön akusztikájában sikollyá erősödött sóhajtását, hogy a művészethez hullákon keresztül vezet az ut. Froreich az ügyész szemében példát­lanul aljas gyilkos kellene hogy legyen s az is lenne, ha nem. születik véletlenül tábornok fiának, ha nem hord vasalt nadrágot, ha nem visel hegyesorru lakk­cipőt, ha nem nyiratja franciásan a szakállát, ha nem beszél öt nyelvet, ha nem komponál müdalokat, ha nem áll háta mögött az Egyedi-család a sokezer holdas birtokkal: ha nem ur. De mert az, nem az aljas gyilkosok fajtájából való és kezet fog vele a sop­roni ügyész, aki szintén úriember. És egy másik úriember, a törvénvszéki el­meszakértő kiállítja majd róla a bizo­nyítványt s ennek alapján talán a Schwartzerbe fogja bedugni, ugyancsak kifogástalan úriemberek. Kéz kezet fog. ' a lapok — főleg az okozza, hogy a társulatnak a napi jövedelemből 40 szá­zalékot kell leadni adóba. De van a válságnak egy másik oldala is: a ma­gyar közönség nem támogatja a színhá­zat úgy, ahogy kellene. Lelkiismeretlenül közömbös az aradi magyarság, mely — amig nem volt színháza — sirt és vere­kedett érte, most meg nyugodtan nézi, hogy züllik, pusztul a magyar kultúra egyik erdélyi fellegvára. Ruszinszkó autonómiája majdnem olyan kényes kérdése Csehszlovákiának, mint nálunk a horvát probléma. A ruszin pa­rasztok is már évek óta harcolnak az önállóságért, amelyet állítólag a béke­szerződések is biztosítanak számukra Vezérük: Kurtyák, a ruszinszkói Radics. miután bent az országban nem fogadták el kissé fantasztikus tervét, elutazott Genfbe és a Népszövetséget egy memo­randumban kérte, hogy vegye oltalmába a ruszin parasztságot. A memorandumot a nálunk is járt Colban vette át Kur­­tyáktól, aki követelte, hogy a békeszer­ződés 14-ik szakaszát hajtsák végre és adják meg Ruszinszkónak a teljes auto­nómiát. Colban nem ígért semmit a ru­szin parasztok vezérének, csak annyit mondott neki biztatásul, hogy a Nép­­szövetség tárgyalni fogja a kérdést. A többi: türelem dolga. Ebben pedig a ruszinok tartják a világrekordot... következőképpen képzelik. No­vember közepén összeül az uj; parlament és a munkáskormány progrommjához híven kimondot­tan szocialista trónbeszédet fognak; előterjeszteni. Ha a felirati vita kapcsán leszavazzák a munkás­kormányt, valószinüleg egy mér­sékelt konzervatív hivatalnok-mi-; nisztérium lép kormányra. De a munkáspártiak meggyőződése szerint Macdonald az uj alsóház­­dan abszolút többséggel fog birni. Kezdődnek az atro­citások Mandzsu győzelem a kínai kormány csapai fölött Sanghaiban fosztogatnak a győztes csapatok Londonból jelentik: A mandzsuriai sereg győzelme San-Hai-Kuan mellett Csang-Cso-Lin marsall számára megnyi­totta az utat Csi-Li tartományba. A kor­mánycsapatok 4000 embert vesztettek, a másik fél vesztesége még nagyobb. A város környékén az árkok tele van­nak halottakkal és sebesültekkel. Hir szerint, a csi-li-i csapatok vezére, Peng- Ja-Sziang, aki a múlt évben 30.000 emberével együtt felvette a keresztsé­­get, elpártolt a pekingi központi kor­mánytól és Csang-Cso-Linhez csatlako­zik. Kétségtelennek tartják, hogy Csang- Cso-Lin a japánok részéről támogatás­ban részesül, mig az angolok és ameri­kaiak a pekingi kormányt és Vu-Pej-Fut támogatják. A Csang-Cso-Lin által ki­bocsátott kiáltvány igy hangzik : — „Csao-Knu elnök és az őt támo­gató Vu-Pej-Fu tábornok gazságai a hegyek magasságán tulemelkednek. A nép nyomorúságára való tekintettel ed­dig késedelmeskedtem megfenyitésük­­kel. A mérték azonban betelt. Eskü­szöm, hogy elpusztítom őket és az or­szágnak visszaadom elrabolt békéjét és jólétét. A magas ég legyen tanúja eskümnek!“ Londoni lapok jelentik Sanghaiból: A cse-kiangi csapatok mintegy ezer ka­tonája támadást kísérelt meg a francia negyed ellen, azonban a támadást egy gépfegyverosztag visszautasította anélkül, hogy tüzelésre került volna a sor. A támadó katonák azután egymás között mészárlást kezdtek, majd a különböző városrészekben fosztogattak. Ezerháromszáz jelölt küzd az angol mandátumokért A Labour Party választási programmja — November 5-én lesznek az uj választások — Nincs kerület ellenjelölt nélkül Londonból jelentik : Az egyes politikai pártok felvonulása az uj választásokra minden vonalon teljes gőzzel megindult. Ameny­­nyire át lehet tekinteni a kandi­­dálásokot, mintegy 1300 jelölt vesz részt a választási küzdelem­ben, akik közül 500 jelölt a mun­káspárthoz tartozik. A liberálisok eddig 320 jelöltet állítottak fel a konzervatív párttal történt meg­egyezés alapján, amely ugyan még hivatalosan nem jött létre, de publikálása csupán napok kér­dése. A konzervatív párt a 615 választókerület közül 523-ban lép­teti fel jelöltjeit. A liberális vezető lapok ellene vannak a konzervatív párttal való fúziónak és igen valószínű, hogy a liberális pártnak jelentékeny része fog munkáspártiakkal sza­vazni. A pártok erőfeszítései Különösen nagy a választók érdeklődése a londoni kerület iránt, amelynek 62 mandátuma van. E 62 mandátumra 150-en pályáznak, akik közül 55-en mun­káspártiak. A választásokra jel­lemző, hogy egyetlen kerület sincs, ahol ne több jelölt lépne fel és igy ellenjelölteket állítanak fel Macdonald, Baldwin, Asquith, John Simon és a munkásminisz­terek ellen. Macdonald ellenje­löltje Williams százados liberális programmal lép fel és hogy kilátá­sait erősítsék,a konzervatívok Mac­­donalddal szemben a kerületben nem is állítottak fel ellenjelöltet. A pártkassza A londoni sajtó adatokat közöl az egyes pártok rendelkezésére álló választási propaganda-pén­zekről. A liberális pártnak 100 ezer font tartalékja ál! rendelke­zésre és igen bőségesen vannak ellátva választási alappal a kon­zervatívok, akiknek finanszírozó­juk a dúsgazdag Lord Iveax, to­vábbá Sir Georg Younget. A munkáspártot a választási kam­pányokban a trade unionok fog­ják támogatni. A választási har­cokkal kapcsolatosan az angol temperamentumnak megfelelőleg fogadások indultak meg. A foga­dásokat a londoni börzék kötik és állandó nagy élénkség mutat­kozik e téren. A munkáspárt programja Most tették közzé a munkás­párt választási programját. A vá­lasztási fölhívás a következő irányelveket tartalmazza: 1. A külpolitikában a béke biztosítása döntőbírósági eljárás alapján. 2. Az orosz szerződésez ratifikálása, mint a békekormány békepoliti­kájának fontos alapja. 3. A bá­nyamüveknek, villanyosságnak és a nagyban való élelmiszerkeres­kedelemnek államosítása. 4. Uj javaslatok a munkanélküliség le­küzdésére. 5. A lakásépítési pro­gram megvalósításának gyorsí­tása. Ami a liberálisok pártprogram­ját illeti, a liherélisok manifesz­­tumának főpontja a Szovjetor­szág részére kilátásba helyezett kölcsön elleni küzdelem, továbbá a harc a munkanélküliség le­küzdésének eddigi irányelve ellen. Munkáspárti körökben a válasz­tások lezajlása utáni teendőket a A Reuter-ügynökség jelenti Londonból: A munkáspárt egyik jelöltjét az Írországi Belfastban a tömeg megtámadta. Az igy keletkezett tumultusban húsz em­ber megsebesült. Vasárnap temetik Anatole Franceot Rendezik irodalmi hagyatékát Párisbó! jelentik : Anatole France özvegyéhez özönével érkeznek a részvéttáviratok. Doumergoue el­nök a francia nemzet, Herriot mi­niszterelnök a francia kormány nevében nyilvánított részvétet. A külföldről érkezett táviratok kö­zött ott van D'Annunzio sürgönye is. Németországból, Oroszország­ból, Angliából és Amerikából szá­zéval érkeznek a táviratok. Anatole France földi maradvá­nyait szerdán délután ólomkopor­sóba helyezték, amelyen egy kis tábla jelzi az elhunyt élettörténe­tének legfontosabb adatait. Az: özvegy kívánságára némi válto­zások estek azokon a rendelke­zéseken, amelyeket a kormány a temetésre vonatkozóan megálla­pított. A holttestet katonai tisztelet­­adás mellett Parisba szállítják, ahol valamely középületben, valószinüleg az Invalidusok templomában rava­talozzák fel. Vasárnap lesz a teme­tés, amelyen a kormány tagjai, a francia akadémia tagjai és a becsületrend tagjai teljes szám­ban vesznek részt. A költőt ideig­lenesen a neuilly-i temetőben levő családi sírboltban helyezik nyu­galomra. Innen később a Pan­­theonba kerül, a nemzet nagy­jai közé. Törökország uj háborúra készül Kiélesedett a helyzet Anglia és Törökország között A brit kormány tudvalévőén ultimá­tumot küldött a török kormánynak, amelyben felszólitotta, hogy vonja vissza csapatait az iraki halárrá!. Az angorai kormány válaszolt az ultimátumra s ki­jelentette, hogy intézkedéseit fenntartja, mert a török határ védelmére volt: kénytelen azokat életbeléptetni. Mint most a Reuter-ügynökség jelenti, a brit és a török kormány között megegyezés történt, amelynek értelmében a mcsszuli kérdéssel kapcsolatban fölvetődött iraki katárkérdés rendezését a népszövetségre bízzák. Addig az ideig, mig a népszö­vetség döntése megtörténik, a brit és a török csapatok mostani állásaikban ma­radnak. Ezzel a londoni távirattal ellentétben azt jelentik Konstantinápolyból, hogy a helyzet Anglia és Törökország között ki­élésedéit. A török hadsereget még nem mozgósították ugyan, de Angorában ké­szen vannak minden eshetőségre. Az angorai hadügyi biztos kijelentette.,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom