Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-15 / 283. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. október 15. mondás elkerülhető, igen kevesen bíznak. Radies ßeogradba megy Kormánypárti körökben még némi reménykedéssel tekintenek az elé, hogy Radies a közeljövőben valószínűleg szombaton Beogradba érkezik. Remélik, hogy azzal, hogy Radics megjelenik Beogradban. a helyzet lényegesen javulni fog, mert a korona nem fog további garanciákat követelni, s hozzájárul ahhoz, hogy a kormányt csak a Radicspárti miniszterekkel egészítsék ki. Egy pikáns interpelláció Miletics Krszta volt földművelésügyi miniszter, radikális képviselő interpellációt jegyzett be a miniszterelnökhöz. amelyben azt kérdi, hogy igaz-e, hogy a Davidovics-korrnány több tagja útlevelet szerzett külföldre, azt vízummal is ellátta s készen áll arra. hogy külföldre szökjön, mert fél attól, hogy törvényellenes működéséért a néptől és a bíróságtól elveszi büntetését. Az interpelláló azt kérdi, hogy kik ezek a miniszterek s hajlandó-e a miniszterelnök ezektől elvenni az útlevelet. Hozzájárult-e a király a kormány előterjesztéséhez ? Marinkovics Voja külügyminiszter audienciájával kapcsolatban a beogradi estilapok, úgy a Pribicsevics-párti Rees, mint a kormányt támogató Novosti — radikális forrásra való hivatkozással — azt a hirt közölték, hogy a kormány hétfőn este egy nagyobb diplomáciai ukázt terjesztett aláírás végett a király elé, amit azonban a király nem volt hajlandó aláírni és a kinevezésekről szóló okmányt széttépte. A Recs hozzáteszi, hogy információja szerint ezzel az ukázza! felmentették volna állásától Spálaikovics párisi követet is. Ellenzéki körökben jellemzőnek tartják a helyzetre, hogy a lapoknak ezt a hírét a kormány részéről az esti órákig nem cáfolták meg. Az izgalom az esti órákban ismét fokozódott, mert azt várták, hogy Davidovics miniszterelnök ismét- kihallgatásra fog menni a királyhoz. Sok képviselő és ujságiró ment a miniszterelnökségre, akik izgatottan várták a helyzetről érkező legujabb híreket. A korrupció-bizottság ülése A korrupció elleni törvényjavaslatot tárgyaló parlamenti bizottság Timotievics Koszta elnökletével kedden délelőtt ülést tartott, amelyen az általános vitát Hrasznica igazságügyminiszter nyitotta meg, aki hosszasan indokolta a tövényjavaslat egyes szakaszait és kitért arra is. hogy mi indította a kormányt a javaslat benyújtására. Az ellenzék több szónokkal vett részt a vitában, akik rámutattak a törvényben előirt eljárás nehézségeire és a Grizogono-féle ellenzéki javaslatot igyekeztek előtérbe tolni. Az ország különböző részeiben másmás törvények vannak életben s igy a korrupció elleni küzdelem nem le hét egységes, mert például Boszniában a bűntett kísérletét ugyanúgy büntetik, mint a bűncselekmény el 1 követését. Az ellenzék részéről fel‘ hozott kifogásokra az igazságügy-Í miniszter adta meg a választ, majd berekesztették a vitát, amelyet szerdán folytatnak. Anatole France: GONDOLATOK El sem lehet képzelni, mily bonyolult gondolatok lakoznak egy ötesztendős fejben. A felnőttek sohasem értik meg jól, amit a kisgyerekek magyaráznak. # A kis gyermek örökös csodavilágban él; minden csoda neki; ezért van költészet a pillantásában. Mellettünk van és más régiókban lakik, mint mi. Az ismeretlen, az isteni ismeretien veszi körül. # Aki gyermekeknek ir, ne teremtsen külön modort magának. Gondolkozzék és Írjon nagyon jól. Az elbeszélésében éljen minden, Jegyen nagy, széles és hatalmas. Ez az egyetlen titka annak, hogy az olvasóinak tessék. A legkisebb könyv, amely valami költői gondolatot sugall, szép érzésre ösztökél, egyszóval megmozgatja a lelket: ezerszer többet ér a gyermeknek és az ifjúnak, mint a ti mechanikai fogalmakkal megtömött könyveitek mind összevéve. 1 Erősen kívánni valamit csaknem annyi, mintha a miénk voVr Sőt: annyi, hogy utálat és csömör nélkül miénk valami. Élni annyi, mint vágyakon*-5 És aszerint, amint a vágyakozást édesnek vagy keserűnek érezzük. ítéljük jónak vagy rossznak az életet. * A gazdagokban éppen gazdagsá-Nem enyhült a tanárhíáoy a szuboticai gimnáziumban Tizenhárom uj tanári: kér az igazgató a minisztériumtól Szuboticán sem tudnak a névvegyelemzés megszüntetéséről Jelentettük már, hogy a suboticai gimnáziumban heti százharminc óra ellátatlan és ezért a tanítás folytonossága csali tetemesen redukáltmértékben tartható fenn. Több fon tos tantárgyra egyáltalán nem jut tanerő és a tantárgyak legnagyobb részét csökkentett óraszámmal tanítják. Nemcsak a rajz- és ,a tornatanitás szünetel a tanárhiány következtében, hanem például a magyar osztályokban nem adják elő a nemzeti tárgyakat, amiket pedig igen szigorúan vesznek az évvégi osztályozásnál és a szerb osztályokban is nem egy fontos stúdiumot ki kelleti hagyni az órarendből, mert nem akadt rájuk szaktanár. Azóta, hogy a suboticai gimnáziumnak erről a megdöbbentő állapotáról beszámoltunk, hetek múltak el és ezalatt az idő alatt a közoktatásügyi minisztériumnak módjában lett volna gondoskodni a tanítás érdekében szükséges személyzeti pótlásokról. Munkatársunk ezért az intézet uj igazgatójához, Völnics-Tunics Jánoshoz fordult azzal a kérdéssel, hogy történtek-e már intézkedések a tanügyi kormányzat részéről a suboticai gimnázium normális működésének biztosítására. Az igazgató a kérdésre a következő választ adta: — Amikor elődömtől, Borovnyák Tódortól a gimnázium vezetését átvettem, nyomban felterjesztést intéztem a minisztériumhoz és a már elcöb is kért tanerők kiküldését megsürgettem. A helyzet most az, hogy minden tanár a kötelező óraszámon felül a túlórák maximumával van megterhelve és mégsem jut előadó minden osztály minden tantárgyára. Innen van az. hogy egyes osztályokat a rendes napi tanítási időnek csak felében foglalkoztathatunk. — Az igazgató természetesen nem tehet mást. mint hogy jelentést tesz felettes hatóságának és intézkedést kér. Mindaddig, mig a minisztérium nem nevez ki megfelelő 5 számú tanerőt, úgy segítünk magukat szokták tisztelni. Fösvénységük, mely növeli gazdaságukat, még nagyobb tekintélyt szerez nekik ellenben bőkezűségük, mely apasztja, vagyonukat, csökkenti hitelüket és jóhirüket is, * Az a bölcsesség, ha az ember elfordul önmagától, megfeledkezik önmagáról, másnak hiszi magát, mint amilyen természeténél és szerencséjénél fogva. Ne ismerd magadat: ez a bölcsesség első törvénye. * I A művészetnek meg kell hagyni nemes meztelenségét. A jelmezek pompája, a díszletek fénye megfojtja a drámát, mely nem kíván más díszt, csak a cselekvés nagyszerűségét s a jellemek igazságát. * ! A katonaélet méltósággal teljes. A kötelesség világosabb és annál is jobban meg van határozva, mert nem az okoskodás határozza meg. Aki okoskodhatilí a tettein, hamarosan fölfedezi, hogy kevés az ártatlan közöttük. Papnak vagy katonának kell lenni, hogy a kétség gyötrelmeit ne ismerje az ember, * Mindig a szivére hallgasson az ember: gyöngéd lelkek örülnének ennek. Ám az igazságot ki kell mondani, ha nem tetszik is. A szív éppen úgy téved, mint az ész; a tévedései nem kevésbbé gyászosak és nehezebb megszabadulni tőlük, mert gyöngéd szálak keverednek beléjük * , Eszesnek azt nevezem, aki a maga külön okosságát úgy tudja összhangba hozni az általános okossággal, hogy soha sincs túlságosan meglepve attól, ami történik és jól-roszszul, de tud alkalmazkodni hozzá. iunkon. ahogy tudunk. A magam részéről tizenhárom uj tanár kinevezését javasoltam és minden pillanatban várom, hogy a minisztérium i felterjesztésemet elintézze — A tanárhiánynak —' mondotta az igazgató — két főoka van. Az egyik az. hogy a szerb osztályok száma évről-évre eggyel szaporodott anélkül, hogy uj tanerőket kaptunk volna: a másik pedig az. hogy az elmúlt tanévben öt tanárt■ bocsátottak el redukció címén, anélkül, hogy a megüresedett helyeket áthelyezéssel betöltötték volna. Az elbocsátott tanárok a mostani tanév elején kérték reaktiválásukat. de kérvényüket még nem intézték el. Megemlítette még a gimnázium igazgatója, hogy legutóbb utasította a minisztérium a több mint hetven tanulóból álló magyar első osztály párhuzamosítására, de ennek az utasításnak nem felelhet meg. mig megfelelő számú tanerőt nem kap. Végül kérdést intéztünk Vojnics Tunics János igazgatóhoz aziránt, hogy Korosecnek a névvegyelemzést megszüntető rendeleíe milyen gyakorlati következményekkel jár a tanulók nemzetiségi minősítésére. Az igazgató azt a meglepő választ adta. hogy erre. nézve az iskolához nem érkezett miniszteri rendelet. Kezd egészen titokzatossá válni a közoktatási kormányzat tanügyi politikája. Kiad rendeleteket. amelyek nem érkeznek meg és hónapokig hevertet fölterjesztéseket, amelyek célja a vajdasági iskolák kulturális nívójának megmentése A szuboticai gimnázium öt. pénzügyi takarékoskodásból elbocsátott tanára várja teljes munkabírásban reaktiválását és a minisztérium referensei fiókba zárják az ügyre vonatkozó aktákat, mialatt a szuboticai gimjinázium diákjai a tanítási idő feiét I sétálással ütik el. Ha nincs elég ta. riár. miért tizedelik a meglevőket? \ Érthetetlen kultúrpolitika és csak úgy magyarázható, hogy itt nem Ikultúráról van szó. csak nolitihd- I TÓI. mzmi Eszes embernek nevezem azt, aki megfigyelvén a természet rendetlen ségét és az ember bolondságát, nem akar ezekben konokul rendet és bölcsességet látni: szóval azt tartom eszes embernek, aki nem erőlködik, hogy az legyen, * Ha csak nem öreg az ember, nem keil sokat megértenie, hogy sokat élezzen. Homályos dolgok is meginditóak lehetnek és szent igaz, hogy ami határozatlan, az tetszik az ifjú lelkeknek. A demokrácia megköveteli, hogy a középiskola a nép előtt is nyitva legyen — ingyen — és ne vagyon,, dejj tehetség szerint rekrutálódjanak a növendékek: igy vezetnék a demokráciát valóban a legkiválóbbak. % A sovinizmus bűnös esztelenség. Mikor a soviniszták azt mondják, hogy a.háború felséges, hogy iskolája minden erénynek, ujraedzi és újjá szüli az embereket; hogy a Gondviselés a méltóbbik félnek adja a diadalt és* egy nép nagyságát a győzelmein lehet megmérni, vagyis azokon a mészárlásokon, melyekben gyermekei együtt pusztulnak el az ellenség gyermekeivel: akkor a soviniszták esztelenek és gyűlöletesek. * Nem kell félnem, hogy túlélem enyéimet, mig emberek lesznek a földön, mert mindig van köztük, akit lehet szeretni. aki kalyibát épit magának Palmyra templomainak romjaiból, iilozófusabb. mint London. Paris és München múzeumainak minden konzervátora #■ Az ember azért van a világon,; hogy élvezze a szépet és a jót és végrehajtsa az akaratát, ha ez az akarat nemes, elmés és nagylelkű. 5Az a nevelés, mely nem gyakorolja !az akaratot, lealjasitja a leiket. A nevelő tanítson akarni. # Keresztény bölcsességre kell tanítani amely fölébe emel minden nyomorúságnak és megszeretteti még a fájdalmat is. # ... Igen ezt a sok könyvet mind elolvastam: azért nem tudok semmit. Mind ellentmondanak egymásnak... ♦ Lázadó az, akit legyőznek. A győztesek sohasem lázadók. A táborok sohasem oszlanak világosan jókra és rosszakra, ezért kell a győzelmet tekinteni döntő kritérium gyanánt. # A szabadság csak a polgárok gazdagságának eredménye, akik tüstént felszabadítják magukat, mihelyt elég hatalmasak, hogy szabadok legyenek. A forradalom a megszerzett javak biztosítása, uj jvakat nem szerez. Kinos és hiábavaló a tüdősök min-,] den erőfeszítése, hogy visszatartsák és fenntartsák a halott dolgokat. Minden, ami élt. szükséges tápláléka az uj életeknek. Az arabs, A kereszténység sokat tett a szerelemért, mikor bűnt csinált belőle. Sokkal többre tartja a tisztaságot,; semhogy egyszersmind végtelenül! értékessé ne tenné a. gvönvört. Az asszonyt a civilizáció fátylai és a vallás aggodalmai tették hatalmassá'.
