Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)

1924-10-15 / 283. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924. október 15. mondás elkerülhető, igen kevesen bíznak. Radies ßeogradba megy Kormánypárti körökben még némi reménykedéssel tekintenek az elé, hogy Radies a közeljövőben való­színűleg szombaton Beogradba ér­kezik. Remélik, hogy azzal, hogy Radics megjelenik Beogradban. a helyzet lényegesen javulni fog, mert a korona nem fog további garanciá­kat követelni, s hozzájárul ahhoz, hogy a kormányt csak a Radics­­párti miniszterekkel egészítsék ki. Egy pikáns interpelláció Miletics Krszta volt földművelés­ügyi miniszter, radikális képviselő interpellációt jegyzett be a minisz­terelnökhöz. amelyben azt kérdi, hogy igaz-e, hogy a Davidovics-kor­­rnány több tagja útlevelet szerzett külföldre, azt vízummal is ellátta s készen áll arra. hogy külföldre szökjön, mert fél attól, hogy tör­vényellenes működéséért a néptől és a bíróságtól elveszi büntetését. Az interpelláló azt kérdi, hogy kik ezek a miniszterek s hajlandó-e a minisz­terelnök ezektől elvenni az útleve­let. Hozzájárult-e a király a kormány előterjesztéséhez ? Marinkovics Voja külügyminisz­ter audienciájával kapcsolatban a beogradi estilapok, úgy a Pribicse­­vics-párti Rees, mint a kormányt támogató Novosti — radikális for­rásra való hivatkozással — azt a hirt közölték, hogy a kormány hét­főn este egy nagyobb diplomáciai ukázt terjesztett aláírás végett a ki­rály elé, amit azonban a király nem volt hajlandó aláírni és a kinevezé­sekről szóló okmányt széttépte. A Recs hozzáteszi, hogy információja szerint ezzel az ukázza! felmentet­ték volna állásától Spálaikovics pá­risi követet is. Ellenzéki körökben jellemzőnek tartják a helyzetre, hogy a lapok­nak ezt a hírét a kormány részéről az esti órákig nem cáfolták meg. Az izgalom az esti órákban ismét fokozódott, mert azt várták, hogy Davidovics miniszterelnök ismét- ki­hallgatásra fog menni a királyhoz. Sok képviselő és ujságiró ment a miniszterelnökségre, akik izgatottan várták a helyzetről érkező legujabb híreket. A korrupció-bizottság ülése A korrupció elleni törvényjavas­latot tárgyaló parlamenti bizottság Timotievics Koszta elnökletével kedden délelőtt ülést tartott, ame­lyen az általános vitát Hrasznica igazságügyminiszter nyitotta meg, aki hosszasan indokolta a tövény­­javaslat egyes szakaszait és kitért arra is. hogy mi indította a kor­mányt a javaslat benyújtására. Az ellenzék több szónokkal vett részt a vitában, akik rámutattak a törvényben előirt eljárás nehézsé­geire és a Grizogono-féle ellenzéki javaslatot igyekeztek előtérbe tolni. Az ország különböző részeiben más­­más törvények vannak életben s igy a korrupció elleni küzdelem nem le hét egységes, mert például Boszniá­ban a bűntett kísérletét ugyanúgy büntetik, mint a bűncselekmény el 1 követését. Az ellenzék részéről fel­­‘ hozott kifogásokra az igazságügy-Í miniszter adta meg a választ, majd berekesztették a vitát, amelyet szer­dán folytatnak. Anatole France: GONDOLATOK El sem lehet képzelni, mily bo­nyolult gondolatok lakoznak egy ötesztendős fejben. A felnőttek sohasem értik meg jól, amit a kisgyerekek magyaráz­nak. # A kis gyermek örökös csoda­világban él; minden csoda neki; ezért van költészet a pillantásában. Mellettünk van és más régiókban lakik, mint mi. Az ismeretlen, az is­teni ismeretien veszi körül. # Aki gyermekeknek ir, ne teremt­sen külön modort magának. Gondol­kozzék és Írjon nagyon jól. Az el­beszélésében éljen minden, Jegyen nagy, széles és hatalmas. Ez az egyetlen titka annak, hogy az ol­vasóinak tessék. A legkisebb könyv, amely valami költői gondolatot sugall, szép érzés­re ösztökél, egyszóval megmozgat­ja a lelket: ezerszer többet ér a gyermeknek és az ifjúnak, mint a ti mechanikai fogalmakkal megtömött könyveitek mind összevéve. 1 Erősen kívánni valamit csaknem annyi, mintha a miénk voVr Sőt: annyi, hogy utálat és csömör nélkül miénk valami. Élni annyi, mint vágyakon*-5 És aszerint, amint a vágyakozást édes­nek vagy keserűnek érezzük. ítéljük jónak vagy rossznak az életet. * A gazdagokban éppen gazdagsá-Nem enyhült a tanárhíáoy a szuboticai gimnáziumban Tizenhárom uj tanári: kér az igazgató a minisztériumtól Szuboticán sem tudnak a névvegyelemzés megszüntetéséről Jelentettük már, hogy a suboticai gimnáziumban heti százharminc óra ellátatlan és ezért a tanítás folyto­nossága csali tetemesen redukált­­mértékben tartható fenn. Több fon tos tantárgyra egyáltalán nem jut tanerő és a tantárgyak legnagyobb részét csökkentett óraszámmal ta­nítják. Nemcsak a rajz- és ,a torna­­tanitás szünetel a tanárhiány követ­keztében, hanem például a magyar osztályokban nem adják elő a nem­zeti tárgyakat, amiket pedig igen szigorúan vesznek az évvégi osztá­lyozásnál és a szerb osztályokban is nem egy fontos stúdiumot ki kelleti hagyni az órarendből, mert nem akadt rájuk szaktanár. Azóta, hogy a suboticai gimná­ziumnak erről a megdöbbentő álla­potáról beszámoltunk, hetek múltak el és ezalatt az idő alatt a közokta­tásügyi minisztériumnak módjában lett volna gondoskodni a tanítás ér­dekében szükséges személyzeti pót­lásokról. Munkatársunk ezért az in­tézet uj igazgatójához, Völnics-Tu­nics Jánoshoz fordult azzal a kér­déssel, hogy történtek-e már intéz­kedések a tanügyi kormányzat ré­széről a suboticai gimnázium normá­lis működésének biztosítására. Az igazgató a kérdésre a következő vá­laszt adta: — Amikor elődömtől, Borovnyák Tódortól a gimnázium vezetését át­vettem, nyomban felterjesztést in­téztem a minisztériumhoz és a már elcöb is kért tanerők kiküldését megsürgettem. A helyzet most az, hogy minden tanár a kötelező óra­számon felül a túlórák maximumával van megterhelve és mégsem jut elő­adó minden osztály minden tantár­gyára. Innen van az. hogy egyes osztályokat a rendes napi tanítási időnek csak felében foglalkoztatha­tunk. — Az igazgató természetesen nem tehet mást. mint hogy jelentést tesz felettes hatóságának és intéz­kedést kér. Mindaddig, mig a mi­nisztérium nem nevez ki megfelelő 5 számú tanerőt, úgy segítünk ma­gukat szokták tisztelni. Fösvénysé­gük, mely növeli gazdaságukat, még nagyobb tekintélyt szerez nekik ellenben bőkezűségük, mely apasztja, vagyonukat, csökkenti hitelüket és jóhirüket is, * Az a bölcsesség, ha az ember el­fordul önmagától, megfeledkezik önmagáról, másnak hiszi magát, mint amilyen természeténél és sze­rencséjénél fogva. Ne ismerd maga­dat: ez a bölcsesség első törvénye. * I A művészetnek meg kell hagyni nemes meztelenségét. A jelmezek pompája, a díszletek fénye megfojt­ja a drámát, mely nem kíván más díszt, csak a cselekvés nagyszerű­ségét s a jellemek igazságát. * ! A katonaélet méltósággal teljes. A kötelesség világosabb és annál is jobban meg van határozva, mert nem az okoskodás határozza meg. Aki okoskodhatilí a tettein, hamaro­san fölfedezi, hogy kevés az ártatlan közöttük. Papnak vagy katonának kell lenni, hogy a kétség gyötrel­meit ne ismerje az ember, * Mindig a szivére hallgasson az ember: gyöngéd lelkek örülnének ennek. Ám az igazságot ki kell mon­dani, ha nem tetszik is. A szív ép­pen úgy téved, mint az ész; a téve­dései nem kevésbbé gyászosak és nehezebb megszabadulni tőlük, mert gyöngéd szálak keverednek beléjük * , Eszesnek azt nevezem, aki a ma­ga külön okosságát úgy tudja össz­hangba hozni az általános okosság­gal, hogy soha sincs túlságosan meg­lepve attól, ami történik és jól-rosz­­szul, de tud alkalmazkodni hozzá. iunkon. ahogy tudunk. A magam részéről tizenhárom uj tanár kine­vezését javasoltam és minden pilla­natban várom, hogy a minisztérium i felterjesztésemet elintézze — A tanárhiánynak —' mondotta az igazgató — két főoka van. Az egyik az. hogy a szerb osztályok száma évről-évre eggyel szaporo­dott anélkül, hogy uj tanerőket kap­tunk volna: a másik pedig az. hogy az elmúlt tanévben öt tanárt■ bocsá­tottak el redukció címén, anélkül, hogy a megüresedett helyeket áthe­lyezéssel betöltötték volna. Az el­bocsátott tanárok a mostani tanév elején kérték reaktiválásukat. de kérvényüket még nem intézték el. Megemlítette még a gimnázium igazgatója, hogy legutóbb utasította a minisztérium a több mint hetven tanulóból álló magyar első osztály párhuzamosítására, de ennek az utasításnak nem felelhet meg. mig megfelelő számú tanerőt nem kap. Végül kérdést intéztünk Vojnics Tunics János igazgatóhoz aziránt, hogy Korosecnek a névvegyelem­­zést megszüntető rendeleíe milyen gyakorlati következményekkel jár a tanulók nemzetiségi minősítésére. Az igazgató azt a meglepő választ adta. hogy erre. nézve az iskolához nem érkezett miniszteri rendelet. Kezd egészen titokzatossá válni a közoktatási kormányzat tanügyi po­litikája. Kiad rendeleteket. amelyek nem érkeznek meg és hónapokig hevertet fölterjesztéseket, amelyek célja a vajdasági iskolák kultu­rális nívójának megmentése A szu­­boticai gimnázium öt. pénzügyi ta­karékoskodásból elbocsátott tanára várja teljes munkabírásban reakti­­válását és a minisztérium referensei fiókba zárják az ügyre vonatkozó aktákat, mialatt a szuboticai gim­­jinázium diákjai a tanítási idő feiét I sétálással ütik el. Ha nincs elég ta­­. riár. miért tizedelik a meglevőket? \ Érthetetlen kultúrpolitika és csak úgy magyarázható, hogy itt nem Ikultúráról van szó. csak nolitihd- I TÓI. mzmi Eszes embernek nevezem azt, aki megfigyelvén a természet rendetlen ségét és az ember bolondságát, nem akar ezekben konokul rendet és böl­csességet látni: szóval azt tartom eszes embernek, aki nem erőlködik, hogy az legyen, * Ha csak nem öreg az ember, nem keil sokat megértenie, hogy sokat élezzen. Homályos dolgok is meg­­inditóak lehetnek és szent igaz, hogy ami határozatlan, az tetszik az ifjú lelkeknek. A demokrácia megköveteli, hogy a középiskola a nép előtt is nyitva legyen — ingyen — és ne vagyon,, dejj tehetség szerint rekrutálódjanak a növendékek: igy vezetnék a demo­kráciát valóban a legkiválóbbak. % A sovinizmus bűnös esztelenség. Mikor a soviniszták azt mondják, hogy a.háború felséges, hogy isko­lája minden erénynek, ujraedzi és újjá szüli az embereket; hogy a Gondviselés a méltóbbik félnek adja a diadalt és* egy nép nagyságát a győzelmein lehet megmérni, vagyis azokon a mészárlásokon, melyekben gyermekei együtt pusztulnak el az ellenség gyermekeivel: akkor a so­viniszták esztelenek és gyűlölete­sek. * Nem kell félnem, hogy túlélem enyéimet, mig emberek lesznek a földön, mert mindig van köztük, akit lehet szeretni. aki kalyibát épit magának Palmyra templomainak romjaiból, iilozófu­­sabb. mint London. Paris és Mün­chen múzeumainak minden konzer­­vátora #■ Az ember azért van a világon,; hogy élvezze a szépet és a jót és végrehajtsa az akaratát, ha ez az akarat nemes, elmés és nagylelkű. 5Az a nevelés, mely nem gyakorolja !az akaratot, lealjasitja a leiket. A nevelő tanítson akarni. # Keresztény bölcsességre kell ta­nítani amely fölébe emel minden nyomorúságnak és megszeretteti még a fájdalmat is. # ... Igen ezt a sok könyvet mind elolvastam: azért nem tudok semmit. Mind ellentmondanak egymásnak... ♦ Lázadó az, akit legyőznek. A győztesek sohasem lázadók. A tá­borok sohasem oszlanak világosan jókra és rosszakra, ezért kell a győ­zelmet tekinteni döntő kritérium gyanánt. # A szabadság csak a polgárok gaz­dagságának eredménye, akik tüstént felszabadítják magukat, mihelyt elég hatalmasak, hogy szabadok legye­nek. A forradalom a megszerzett javak biztosítása, uj jvakat nem szerez. Kinos és hiábavaló a tüdősök min-,] den erőfeszítése, hogy visszatart­sák és fenntartsák a halott dolgo­kat. Minden, ami élt. szükséges táp­láléka az uj életeknek. Az arabs, A kereszténység sokat tett a sze­relemért, mikor bűnt csinált belőle. Sokkal többre tartja a tisztaságot,; semhogy egyszersmind végtelenül! értékessé ne tenné a. gvönvört. Az asszonyt a civilizáció fátylai és a val­lás aggodalmai tették hatalmassá'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom