Bácsmegyei Napló, 1924. október (25. évfolyam, 269-300. szám)
1924-10-14 / 282. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ 3. olđah Kisebbségi Élet eat A zsombolyai németek, akiket a tavaszon vett át Románia az S. H. S. királyságtól csöbörből-vödörbe estek. A kisebbségi sors itt, nálunk sem volt nekik lakodalom, hiszen, — bogy csak a legfontosabbakat említsük — az isko Iáikért és választójogukért sokszor és nehéz fronton kellett hatcolniok az idő alatt, mig jugoszláv impérium alá tartoztak. Az uj hazájukban azonban az életük még keservesebb az itteninél, sérelmeik még súlyosabbak és gondjaik még reménytelenebbek. Nagyon ráfizettek az országcserére, pedig igazán nem volt sok veszíteni valójuk. A román kormány kisebbségi politikája minden nap gondoskodik számukra valami meg- j lepetésröi. Anghelescu kultuszminiszter —a román Pribicsevics—aki irtóhadjáratot kezdett a magyar és német iskolák ellen, most szeptemberben megszüntette Zsombolya német gimnáziumát, elvette a zsombolyaiaktól azt az egyetlen értéket, amit négy nehéz esztendő után át tudtak menteni Romániába. A német gimnázium helyeit adtak nyolc osztályos román nyelvű líceumot a zsombolyaiaknak, akiknek ráadásul még meg is kellett köszönni Anghelescu ur ajándékát. .. * „A kisebbségi kérdés rendezése hazafiai kötelesség“ kezdik”már hangoztatni az uralmonlevők is. A kisebbségi politika, amely türelmetlen, hazard és gyújtogató, Romániában is kezdi felnyitni a szemét azoknak a román hazafiaknak, akik túl minden gyűlöleten, elsősorban az ország érdekeire vigyáznak féltékenyen. Az egyik erdélyi román párt vezére, Popp György, a bukaresti Adeverul-ban irt legutóbb hosszabb cikket a kisebbségi kérdésről, amelyben megállapítja, hogy a kormány felbecsülhetetlen értékeit teszi kockára az országnak, 1 ha őszintén és becsületesen nem oldja meg a nemzetiségi problémát. A cikk így fejeződik be: — Az erdélyi románság tapasztala" tokból ismeri a kisebbségi probléma természetrajzát. Nekünk, erdélyi románoknak, akik harcoltunk Nagyrománia megvalósításáért, kötelességünk felemelni tiltakozó szavunkat azok ellen, akik nálunk a régi magyar feudális politika hibáiba esnek vissza. A román állam konszolidációjának azok a kormányok voltak és lesznek a legnagyobb ellenségei, akik naprói-napra céltalanul izgatják a kisebbségeket és elmérgesitik a kisebbségi problémát. A kisebbségi probléma megoldása a legmagasabb értelemben vett hazafiui kötelesség és legégetőbb államérdek. Mindazok a politikai pártok! és kormányok, akik — bármely okból — I késleltetik a kisebbségi probléma meg- P oldását, a történelem előtt felelősek | lesznek késedelmeik áldatlan követkéz-1 ményeiért. Húsz magyar postás ügyében hozott | határozatot a prágai közigazgatási biró-1 ság. Az impérium-változás idején a húsz 1 eperjesi postatisztviselő bejelentette aj csehszlovák posta központi igazgatóságának, hogy kilépnek a szolgálatból, mert át akarnak menni Magyarországba. A postaigazgatóság nem adta meg nekik a felmentést, tovább szolgáltak tehát 1920 tavaszáig, amikor egy kormányrendelet felszólította a szlovenszkói magyar tisztviselőket, hogy nyilatkozzanak: akarnak-e tovább is dolgozni, vagy kilépnek az állam szolgálatából. A húsz eperjesi magyar, akik közben meggondolták a dolgot és elhatározták, hogy Csehszlovákiában maradnak, benyújtották kérvényüket és — vártak. Vártak | egy hónapig, vártak egy esztendeig, del a minisztérium csak nem válaszolt kér-1 .vényükre. Végre, sok sürgetés után j a minisztérium kimondotta, hogy nincs í semmi jogigényük az államma! szemben, S mert önként lemondtak a szolgálatról. Ezt a döntést a postások megpanaszolták a rágai közigazgatási birósághoz, amely azonban elutasította a panaszát azzal a megokolással, hogy az 1920-ban 1924. október . ___ kiadott kormányrendelet csak a tényleges szolgálatot teljesítő köztisztviselőkre vonatkozott. A busz eperjesi magyar postás kenyérügye igy nyert szomorú befejezést a demokratikus Csehszlovákiában. És igy vesztette el sok éves Beogradból jelentik: Pasics ismeretes beszéde, amelyben bejelentette. hogy a radikális-párt elvben beleegyezik a koncentrációs kormány alakitásába. a hétfői napon is általános vita és kommentálás tárgya volt. A kormánypárt körében ugyanis konstatálják, hogy Pasics csupán azért hozta beszédét a »Vreme« cimü radikális lapban megjelent formában nyilvánosságra, hogy azt a látszatot keltse, mintha mindenben a korona kívánságait óhajtaná teljesíteni és igy növelje esélyeit a koronánál. A valóságban Pasics a radikális klubban a kormány azonnali lemondását követelte és kijelentette, hogy érdemleges tárgyalásokéi csak a lemondásban lévő kormánnyal hajlandó kezdeni. A kormánypárti politikusok megállapításainak ezt a részét a radikálisok is megerősítik. A demokrata és az ellenzéki sajtó jelentései szerint Jovanovirs Ljuba közölte is a miniszterelnökkel Pasicsnak ezt a feltételét, mire Davidovics miniszterelnök a további tárgyalások feltételéül viszont azt a követelést állította fel. hogy c radikális-párt hivatalosan és nyilvánosan. akár kommüniké, akár parlamenti nyilatkozat utján tegyen hitvallást a megegyezés politikája niel-Az agrárreform törvény végrehajtása alkalmával — mint ismeretes — a nemszláv állampolgárok földigényét figyelmen kívül hagyták és úgy a magyar, mint a német nemzetiségű vagyontalan földművesek kimaradtak a földosztásból. Azokat az akciókat, amelyek ennek a sérelemnek orvoslását célozták, az eddigi kormányok éppugy nem vették 1 figyelembe, mint például a Ny ivét-1 nak ezzel homlokegyenest ellenkező és a földreform ellen irányuló törekvéseit és minden maradt a régiben. A vajdasági nemzetiségi földnélküliek most olyan helyről kaptak támogatást, ahonnan egyáltalán nem várhatták: a szuboticai demokrata-párttól. A szuboticai demokrata-párt — mint most utólag. kiderült — a napokban kérdést intézett az agrárreform-minisztériumhoz, hogy milyen álláspontot fosr'al el a nemszláv nemzetiségű földigénylőket illetőleg. Sudár osztályfőnök a demokratapárt kérdésére azt válaszolta, hogy a jelenleg fennálló szabályok értelmében nem vehetik figyelembe az idegenajka állampolgárok földigényét. A szuboticai kerületi demokratapártszervezet hétfőn délutáni ülésén foglalkozott az agrárreform-minisztérium válaszával és magáévá téve a kisebbségeknek ezt a sérelmét, memorandumot készített, amelyben a kormányhoz fordul a magyar és német földigénylők jogainak elismerése érdekében. A memorandumot a következő pontokban foglalták öszsze: í. Amikor magunkévá tesszük a nemzetiségiek ügyét, hivatkozunk szolgálatainak a gyümölcsét: a nyugdiját is a húsz dolgos kéz, húsz szegény ember, csak azért, mert magyarok. Ez volt minden bűnük, ezért lakoltak a demokrácia nevében. Az igazság nevében . . . lett és tegye magáévá a Davidovicskormány deklarációjában foglalt kormányzati programot. Ez a válasz némileg rontotta a kormányblokk és a radikális-párt kibontakozási tárgyalásainak kilátásait és egyúttal szilárd ellenállást jelent Pasics ama sakkhuzásával szemben, amellyel a kibontakozás vezetőszerepét a mega számára igyekezett átvenni. Hétfőn a kormány hívei között az volt a hangulat. hogy a kormánynak sikerült a radikális-párt első oííenziváiát a hatalomért visszaszerezni Arra a kérdésre azonban még senki sem tudott választ adni. hogy milyen alapon válik lehetségessé a lappangó válság likvidálása, ha a radikális-pártból és a blokk összes pártjaiból alakítandó koncentrációs kormány terve megdől. Egyelőre súlyos akadálya a radikálisokkal való egyezségnek az is. hogy a szőkébb blokk pártjai hallani sem akarnak a Radios-pártnak a további kombinációkból való kizárásáról, mert ez szerintük a megegyezés politikájának halálát jelentené. már pedig a Davidovicskormány politikájának legfontosabb eredménye éppen az. hogy utat tört a szerb-horvát megegyezés számára. az alkotmányra, amely szerint az államnak minden polgárát, tekintet nélkül nemzetiségére, egyforma jogok illetik meg. 2 A vajdasági választói kerületekben sokezer főnyi, szegény földmivelő magyar és német állampolgár él. akik. habár a legnagyobb mértékben rá vannak szorulva a földre, ezideig még nem részesültek az agrárreformban. 3. Azoknak a birtokoknak! a száma. amelyeken a múltban munkát és megélhetést talált a szegény zsellér nép. az agrárreform következtében lényegesen csökkent és ezáltal kevesebb lett a munkaalkalom is. Azok a munkanélküli földművesek. akik nemzetiségük miatt nem kaptak földet, ma már a legnagyobb nyomorban élnek. Felhívjuk a kormány figyelmét arra, hogy amikor elfoglalta helyét. azzal a jelszóval kezdte meg működését, hogy nem tesz különbséget az ország állampolgárai között sem nemzetiségi, sem vallási szempontból és épp ezért kérjük a kormányt, hogy ebben a nagyjelentőségű ügyben teljesítse Ígéretét Kérjük, hogy a kormány azonnal táviratilag utasítsa a revíziót végző bizottságokat, hogy a földosztásnál vegyék figyelembe a magyar és német nemzetiségű földművesek igényjogosultságát. A memorandumot még hétfőn éjjel Beogradba vitte a demokratapárt titkára és azt kedden délelőtt a kormány elé fogja terjeszteni. A kormány — értesülésünk szerint — már a legközelebb foglalkozik a memorandummal. Betiltották a Kossuth-nófát Budapesten A Kossuth-párt vasárnapi nspgy ülése Budapestről jelentik: A függetlenségi 48-as Kossuth-párt vasárnap népgyülést tartott. A nagyszámú hallgatáság előtt Nagy Vince a kormány antidemokrati« kus politikájával foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a kormány az ország gazdasági függetlenségét szanálás címén föláldozta egy olyan kölcsönért, amelynek igénybevétele fölösleges lett volna, ha a földreformot becsületesen hajtják végre és az adóterheket a a polgárság teherviselőképességének megfelelően arányosán osztják el. A Kossuth-párt feladata — mondotta —, hogy ezt a reakciós rendszert megdöntse és az ország bajait demokratikus politikával orvosolja. Ezután Búza Barna szólalt fői és a drágaság kérdésével foglalkozott. A drágaságban mutatkozó nagy. igazságtalanságok — mondotta —felekezeti különbség nélkül sújtják a kispolgárságot és a munkásságot és a kurzus a keresztény politika örve alatt egyaránt támogatja a zsidó és keresztény nagytőkét abban a törekvésben, hogy a nincstelenek millióinak gazdag sági kiuzsorázásából minél nagyobb hasznot húzzon. Az ügyeletes rendőrtisztviselő több^ szőr félbeszakította a szónokokat, majd a gyűlés végén, amikor a hallgatóság a Kossuth-nótát énekelte, az ügyeletes rendörtisztviselö ezt is betiltotta. Nagyatádi panaszkodik Nem tőle függött a földfciríokreform végrehajtása Pécsről jelentik: Vasárnap a baranyai Nagy harsány ban leleplezték a háború» ban éléséit hősök emlékszobrát és ezen az ünnepségen résztvett Nagyatádi Szabd István, a lemondásban iévő földművelésügyi miniszter is, aki az emlékmű leleplezését követő lakomán nagy beszédet mondott. Lemondásának okairól és a kormány helyzetéről a következőket mondotta Nagyatádi: — Hovatovább mindig több és több panasz vágódik a fejemhez. Az, hogy a régi kisgazdapártot elengedem sülyeszteni. Súlyos vád ez, sokszor a z>alószinüség látszatával bír. Elérkezik-e az idő arra, hogy a kisgazdapártot mint önálló kisgazdapártot állítsuk ismét az ország szolgálatába? Nekünk első az ország, azután jövünk mi. Ebből indultam ki és ezt az utat követem, de egy föltevéssel: elsülyeszieni, beolvasztani, megsemmisíteni a régi, eredeti kisgazdapártot soha, de sohasem fogom hagyni. — Programrnom alaptétele a földreform. Évek óta nagy erőfeszítéseket teszek, sok helyen a helyzeten akarok segíteni de nem tudok, mert a döntés más kézben van. Nem lehet elhallgatnom azt sem, hogy köztem és a pénzügyi kormány között majdnem kiegyenlithetetlen ellentétek vannak a vagyonváltságföldek élték megállapítása tekintetében. En nem maradhatok meg a kormányban, ha a kormány úgy hajtja végre a reformot, hogy az igénylők a földet soha nem tudják kifizetni. Meglehetős kormánykrizis van, aminek én állok a központjában. Benyújtottam lemondásomat is. Nem tudom, milyen lesz ennek elintézése. Amikor mi felét sem vesszük cl annak, amit a Károlyi-kormány idején a nagybirtokosok odaígértek, akkor nem engedhetem odavinni a helyzetet, hogy a szegény belebukjék abba, amit kap. Nagyatádi után Pesthy Pál igazságügyminiszter szólalt fel és hangsúlyozta, hogy a kormányon belül felmerült nézeteltérések ügyében Nagyatádi Szabó Istvánnak van igaza és Bethlen miniszterelnök is az ö nézetét osztja. Mint Budapestről jelentik, Bethlen miniszterelnök hétfőn jelentést tett Horthy kormányzónak a Nagyatádi lemondása folytán előállott helyzetről. Nagyatádi keddre meghívást kapott a kormányzóhoz és csak ezután történik meg a döntés a föidmivclésügyi tárca kérdésében Pasics csak a kormány lemondása után hajlandó tárgyalni koncentrációról Ä konnányzópár tok nem nyugodnak bele Radicsék mellőzésébe A szuboticai demokrata-párt földet követe! a magyar földnélktilieknek Memorandumot terjesztettek a kormány elé
