Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-12 / 250. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÖ 1924 szeptember 12, teni. Miután a középosztály igazi ge­rince a mezőgazdasággal és kisiparral foglalkozó kisemberek tömege, a leg­nagyobb gondot kell fordítani a kis­gazdaságok teknikai felszerelésének tökéletesítésére és a mezőgazdasági és kisipari szövetkezetek fellendíté­sére. A középosztályhoz tartozó keres­kedők érdekében a kongresszus a rabatt kérdésének minden országra vonatkozóan egységes rendezését, a tisztességtelen verseny megszüntetését kívánja. Az értelmiség problémáival a kon­gresszus aránylag keveset foglalkozott. Az idevágó határozatok arról szólnak, hogy az egyetemi diplomákat és cí­meket nemzetközi érvényre emeljék. Az állami, községi és más fixfizetésü tisztviselők érdekében a nemzetközi egyesülés latbaveti befolyását, hogy az illetékes tényezők a tisztviselők részére megfelelő javadalmazást és munkafeltételeket szabjanak. — Csirkefogói! Ki osztotta ki az el­nökség tagjai között a közpénzeket? — Mindig az oszt, aki kérdi! Rövid enyelgés után az elnök provo káltaíta a főtitkárt. Segédeiül dr. Pácz Vilmost és dr. Clair Zoltánt nevezte meg. Az ülés általános veszekedéssel ért véget. Másnap összeültek a segédek. A tár­gyalás során dr. Pácz megtudta, hogy. az elnök ellene indítványt tett. Erre provokáltatta a saját felét, az elnököt. Ezután provokáltatta Pocay alelriököt emlékezetes indítványa miatt. Pocay viszont az indiszkréció miatt provokál­tatta az egész választmányt, mert va­laki elárulta az 6 bizalmas indítványát. Végül az elnök, provokáltatta a Liga va­lamennyi .tagját, majd a segédek egy­mást. A párbajok négy hétig szakadatlanul folytak. Végül egy kórházba került az elnök, az alelnök és a főtitkár. Itt rög­tönzött értekezletet tartottak, amelyen a következő szövegű hírlapi kommüni­kében állapodtak meg: »A Párbajellenes Liga humánus mű­ködését az elnökség sebesülése folytán rövid időre felfüggeszti. A rövidesen remélhető gyógyulás után a Liga uj harcot indít eszméi megvalósulása ér­dekében.« Stella Radics macedón parasztpártot szervez Le akarja törni Alexandrov Tódort CIRKUSZ © (S ® Le a párbajjal Ezzel a jelszóval megalakult a »Pár­­bajellenes Liga«, amely azt tűzte célul maga elé, hogy megakadályozza a mind­untalan felharapózó párbajmániát. Az uj liga elnöke dr. Sóhaj Vladimir, az is­mert békebarát, főtitkára Angardi Já­nos volt párbaj szakértő lett, aki sok párbaja után, miután legutóbb jól meg­vágták, maga is belátta, hogy a pár­baj idejét múlta intézmény. A Párbaj­­ellenes Liga tegnap este tartotta első gyűlését, amelynek egyetlen tárgya az volt, hogy miként lehet védekezni a párbajmánia ellen. Este nyolc órakor nyitotta meg Só­haj elnök az érdekes ülést. Ismertette a megjelenteknek a Liga alapszabá­lyait, amelyek közül a 6. pont a leg­fontosabb és igy szól: — »A Liga tagjai kötelesek minden párbajt a rendelkezésükre álló minden eszközzel, ha kell, erőszakkal is meg­akadályozni.« Az elnök megmagyarázta gzt a fontos pontot: — Erőszak alatt természetesen po­fonokat éritünk, mert mi a fegyveres erőszakot még akkor is ellenezzük, ha az mint orvtáinadás jött! létre. Nagy éljenzés követte' ezeket a sza­vakat, majd az elnök a következő sza­vakat intézte a megjelentekhez: — Belátom, hogy a párbajmánia el­len generálisan kellene valamit tenni. Ezért a következő javaslatot terjesz­tem a Liga plénuma elé: »Mondja ki a Liga, hogy megvetéséi fejezi ki mind­azokkal szemben, akik párbajban, akár mint segédek is résztvesznek, , egyben megrój ja dr. Pácz Vilmos urat, aki mint fáradhatatian párbajsegéd előmoz­dítja a párbajmániát.« A javaslatot elsőnek Pocay alelnök bírálta. Szerinte az lenne az egyetlen megoldás, ha a Liga tagjai Páczot pár­bajban megölnék, mert ezzel a párbaj­ellenes ügy egyszerre künn volna a pácból. — Pfuj, Pfujf — hangzik minden ol­dalról. — Vért nem akarunk látni! Angardi főtitkár a javaslatot elfo­gadja, de egy módosítással. Azt java­solja, hogy a Liga ne rój ja meg Pácz Vilmos párbajsegédet és világrekordért, csupán rosszalását fejezze ki vele szemben. Sóhaj elnök: — Nem megyek ebbe bele. Megér­demli a megrovást. A főtitkár belekiáltott: — Nincs jogunk öt megróni! Az elnök: •— Ne oktasson ki a jogcímre! Igenis inegrójjuk! A főtitkár: — Kikérem magamnak ezt a hangot! i— Fogja be a száját! — Maga hallgasson. Panamista! Zagrebból jelentik: Radios István! a Slobodni Dom legújabb számában fogiálkozik Alekszandrov Tódor válasznyilatkozatával amelyben az Radics múltkori élés támadásával szemben védekezik. Minthogy Alek­szandrov nyilatkozatában — ame­lyet tegnap ismertettünk — Radi­­s csőt is felelőssé teszi a macedóniai ‘állapotokért, a horvát parasztvezér a következőképpen reagál Alek­szandrov vádjaira: — Nagyon sajnálatos dolog, hogy az úgynevezett macedón föderalis­­ták, mint a mindenkori beogradi kormány bérencei. sanyargatják Alekszandrov híveit. A továbbiakban Radics nyugtáz­za Alekszandrovnak azt a kijelen­tését. hogy a macedón szervezet nem áll a Cankov-kormány szolgá­latában és tovább is szimpatizál a horvát parasztpárttal. — Jó tudni. — írja Radics • hogy Alekszandrov Tódor, bár sem­miféle kapcsolatban sem áll a. hor­­! vát parasztpárttal, mégsem változ­tatta meg róla korábbi véleményét, 1 annál inkább, mert nyilvánvaló, piogy a horvát parasztmozgalom ij napról-napra közelebb jut Macedó­niához. mig végül ott is. talán ma­cedón parasztpárt formájában, leg­főbb politikai tényezővé lesz a sza­badságért folytatott békeszerető, de rettenthetetlen harcnak. Nyilvánvaló, hogy Radics a hor­vát parasztmozgalom Macedóniára jjvaló kiterjesztésével egyidejűleg ki íí akarja szorítani a macedón autonó­­l mista szervezeteket és lehetetlenné Jakarja tenni Alekszandrov Tódor í befolyását. Ez a tulajdonképpeni loka a most lezajlott nyilatkozat- i háborúnak és a Radics és Alexán-' drov közti ellentéteknek. Belsmeis miniszter magyarnyelvű nyilatkozata egy budapesti újságíró előtt Látogatás a beogradi „Vass József4‘-aái Budapestről jelentik: Az Est beo­gradi tudósítója beszélgetést folyta­tott Sefkija Behrnen dr. népjóléti miniszterrel és látogatásáról a kö­rvetkezőket ir.ia: Beogradi barátaim felhívták fi­gyelmemet. keressem fel okvetlenül dr. Sefkija Behment. a népjóléti mi­nisztert. aki a budapesti egyetem jogi fakultásán végezte tanulmá­nyait és jól beszél magyarul. Az audiencia érdekesnek ígérkezett, hi­szen elvégre a magyar nyelv teljes \ ismeretét nem kívánták meg min­­! denkoron magyar miniszterektől lsem. Magában véve nem mindenna­pos esemény tehát, hogy idegen or­szág minisztere, aki sohasem volt magyar állampolgár, tud magyarul. Sefkija Behrnen a Davidovics-kor­­mánynak legfiatalabb tagja, rokon­szenves egyéniség, nyugati művelt­ségű, pompás megjelenés, piros fez­zel a fején, zsakettben, lakkcipőben. Alig több 30 évesnél és elsőizben, amidőn a kormány tagja lett. két miniszteri tárca ^lére állították. A népjólét minisztere, szóval a beo­gradi »Vass József« vagy ahogy hi­vatalosan nevezik, ministar Socijal­­ne Politike, egyúttal az egészség­ei ügyi minisztériumot is vezeti (18 “miniszteri tárca közül négy minisz­ternek két-két, tárca jutott.) Politi­­fkáilag is jelentékeny szerepet visz; a Spaho-féle bosnyák muzulmán­pártnak tagja, hercegovinál szár­mazású, foglalkozására nézve ba­­njalukai ügyvéd. Az audienciára jel­zett időpontban nyomban fogadott. — Kegyelmes uram. engedje meg. hogy magyarul üdvözölhes­sem hivatalában, mint a budapesti egyetem egykori hallgatóját és volt kartársamat. Behrnen miniszter magyarul vá­laszolt: — Tessék helyet foglalni! Mi új­ság Magyarországon? — Kegyelmes uram. jól beszél magyarul, — vetettem közbe. — Tudok magyarul, de hiányzik a gyakorlatom, mert már régen nem beszéltem. (A miniszter szerényke­dett. folyékonyan beszél.) Sok jó barátom van Magyarországon. 1914-ben voltam Debrecenben, a háború idején pedig Budapesten és Győrött. A boszniai és hercegovinál negyedik gyalogezred kádere akkor Győrött volt és én annak voltam tartalékos tisztje. Mint katona men­tem Pestre és az első alapvizsgát a budapesti egyetemen tettem le 1915- ben Kmetty és Illés professzoroknál. Szeretnék Magyarországra utazni, ahova sok szép emlék köt és meg­látogatni régi barátaimat, de most egyelőre — tette hozzá mosolyogva — nem mehetek, nagyon el vagyok foglalva! A miniszter közben bosnyák szo­kás szerint fekete kávét rendelt és egy szakácsnő két csésze török­kávét szolgált fel az Ízlésesen be­rendezett miniszteri dolgozószobá­iban. amelyet olajfestmények és szo­bormüvek még barátságosabbá tesznek. Behrnen miniszter ezután a tárcá­ja keretébe vágó kérdésekről nyi­latkozott: a lakáshiányról, a hadi­rokkantak. árvák és özvegyek ellá­tásáról és a jugoszláviai munkás­kérdésről. majd igy folytatta: — Mi azt óhajtjuk, hogy Magyar­­országgal a baráti jóviszonyt to­vábbra is fenttarthassuk. sőt még erősebbé tegyük, mint a közelmúlt­ban volt. Ez nemcsak rajtunk múlik, hanem Magyarországon is. amely­nek szintén érdekében áll ennek a baráti jóviszonynak ápolása. A miniszter bucsuzáskor mégegy­­szer kijelentette, hogy már régen készül Magyarországra, mert szá­mos magyar barátját óhajtja meg­látogatni. Az építésügyi miniszter Noviszadon meghallgatja a kereskedők és iparosok panaszait Noviszadról jelentik: A noviszadi Kereskedelmi és Iparkamara, vala­mint a Ltoyd vezetősége memoran­dumban akarta a vajdasági keres­kedők és iparosok sérelmeit a kor­mány elé terjeszteni. A kamara el­nöke csütörtökön értesítést kapott Beogradból, hogy Pccsics Dragu­­tin építésügyi miniszter több magas­­rangú tisztviselő kíséretében vasár­nap Noviszadra érkezik és meghall­gatja a kereskedők és iparosok pa­naszait. Erre való tekintettel a Kamara és a Lloyd vasárnap délelőtt tiz órára nagygyűlést hiv össze, amelyen részt fog venni a miniszter is. A gyűlésen Miroszavlievics Koszta el­nök és dr. Peírovics Brankó. a tőzs­de vezértitkáfa beszámolnak a híd­építés lassú munkájáról és egyben panaszt emelnek a telefonszolgálat és a posta lassúsága ellen. Különö­sen a posta megbízhatatlansága el­len érkeznek egyre nagyobb tömeg­ben panaszok, amelyek szerint a le-, veleket nem kézbesítik rendesen. Gyilkolt a sziiboiieai vasúti étterem szakácsnője Faradicsomfőzés közben agyonverte az egyik konyhaiányi A szuboticai rendőrség csütörtö­kön délután gyilkosság miatt letar­tóztatta' Kocheid Etelt, a szuboticai vasúti étterem szakácsnőiét. A sza­kácsnő ellen ugyanis az a vád, hogy agyonverte az étterem kony­hájának egyik alkalmazottját: He­gedűs Maliid 22 éves konyhaleányt. Véres párád icsomíözés Három héttel ezelőtt a vasúti "ét­terem konyhájában. Kocheid Etel szakácsnő vezetése alatt paradicso­mot főztek. A paradicsomfőzésnél segédkezett Hegedűs Matild kony­haleány is. aki este fél hétkor, ami­kor lejárt a munkaideje, távozni akart. A szakácsnő nem akarta még hazaengedni, ami felett összeszólal­koztak. A veszekedés hevében a szakácsnő ütlegelni kezdte a cseléd-, lányt, majd amikor annak sikolto-j zására figyelmes lett a konyha ud­varán dolgozó személyzet, behur­colta a lépcsőfeljárat alatti sötét helyre és ott addig ütötte a szeren­csétlen leány fejét, amíg az eszmé­letlenül össze nem esett. A leány segélykiáltozásaira a konyhalányok nem mertek közbe­lépni és csak amikor a leány hangba elcsendesült, mentek be a konyhá­ba Hadadi Erzsébet és Adár Julis­ka. Ekkor jött ki a sötét zugból Kocheid Etel. aki a megrémült cse­lédségnek fenyegetőleg mondotta: — Na most nlegvertem. hogy, örökké megemlegeti . . . Jaj a fejem..... Hegedűs Matild cselédleány a verést valóban haláláig megemle­gette. A verés után sokáig eszmé­letlenül hevert a szűk lépcsőházban. A többi lány segítségére ment, élesztgették, locsolták, végre nagy nehezen magához tért és hazaver­gődött lakására Egy hétig tárt be a konyhába He­gedűs Matild. ott azonban állandóan arról panaszkodott, hogy nagyon fáj a feje. Többször megmutatta se­beit társnőinek. A feje tele volt kék foltokkal, két helyen pedig nagy nyílt seb volt a leány koponyáján, amelyek néhány nap múlva geny nyedni kezdtek. Fájdalmában soki szór sirt és többször munkaközben is jajgatva panaszkodott:

Next

/
Oldalképek
Tartalom