Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-09 / 247. szám

2. oldal. BAOSMEGYEI NAPLÓ 1924 szeptember 9. A moll hármas ünnep Ireney püspök a szerb-magyar kuíturkczeledésró'l Mólról jelentik: Fényes külsősé­gek között szombaton, vasárnap és hétfőn zajlottak le a moli görög­keleti templom centennáriumának ünnepségei, amelyeknek keretében megünnepelték a dobrovoljácok zászlójának felszentelését és Joszi­­movics Dusán lelkész egyházi mű­ködésének harmincéves jubileumát is. A centennáriumi ünnepélyen részt vett Ireney noviszadi püspök is. aki vasárnap délelőtt fényes papi segédlettel szentelte fel az újonnan restaurált templomot. Az istentisz­telet után a püspök a különböző küldöttségeket fogadta: a. görög­keleti presbitériumét, a katholikus egyházközségét és a zsidó hitköz­ségét. A küldöttségek szerb, ma­gyar és héber nyelven üdvözölték a főpapot, aki szerbül és magyarul készönte meg a község vendégsze­rető. ünnepi fogadtatását. A templomfelszentelés Után. dél­ben bankett volt, , amelyen Ireney püspök Joszimovics görögkeleti lei­kész. Michler katholikus apáíplébá­­nos, Ludaics igazgatótanitó, és Po­­povics moli görögkeleti lelkész mondottak felköszöntőt. A délután folyamán a szokolisták diszgyakor­­latokát mutattak be. este pedig kon­cert volt a vendégek tiszteletére, ■ amelyen a helyi dalárda és a szubo­­ticai katonazenekar szerepeltek ní­vós számokkal. A dobrovoljácok zászlójának fel­szentelése hétfőn délelőtt folyt le. A felszentelési ünnepélyen az ud­vart Svabics ezredes, a hadügymi­nisztert Hadzsi Mimics alezredes képviselte. Ireney püspök az ünnepély alkal­mával fogadta a Bácsmegyei Napló tudósítóját A tudós főpap, aki ki­váló filológus — tiz nyelven beszél — lekötelező szívességgel állott tu­dósítónk rendelkzésére, aki elsősor­ban kérdést intézett hozzá: mi a vé­leménye a római katholikus és gö­rögkeleti egyházak egyesítésének kérdésében. Ireney püspök kijelen­tette, hogy 1920-ban résztvett Géni­ben azon a világkonferencián, ame­lyen vallási kérdésekről döntöttek. A katholikus egyház képviselői ek­kor még az egyesítés ellen merev Legenda Of Irta: Csánk Enár ■ A csónak orra felfutott a homok­torlaszra. amit napok óta hordott össze a szél és viz. Alkonvodott a tengerről langyos szél fújt és meg­­megemelgette a vitorla lecsüggő vásznát. A Párton asszony várt a csónak­ra. Fáradt, törődött, időses nő. Ke­zét szeme elé tartotta ernyőnek és úgy kémlelte hazatérő ura arcát. — Hoztál? — kérdezte halkan. A férfi válasz helyett eléje dobta a halakat, aztán belépett a csónak oldala mellett apró hullámokat verő vízbe. — Egy . . . kettő . . . három . . négy... öt... hat... hét... hét,,, nyolc,., kilenc ... — számolta az asszony a halakat. —• Mindig kilenc! Soha, még véletlenül sem nyolc, vagy tiz. Kilenc! Tegnap is, egy hónap előtt is., mindig! A férfi kilábolt a vízből. Görnyedt hátát kiegyenesítette, nem szólt semmit. A nap már lebukott a viz alá és csak elterülő széles fénygyii­­rük jelölték, hogy hol. Mentek ha­zafelé. Az asszony nézte az utat, amely füstölgő porfelhőbe burkoló­zott a lábuk alatt, a férfi kimerültem gondtalanul ballagott. A sós levegő cserbarnára izzította a bőrét, tenye­re kérges lett a háló húzásától — és éhes volt, éhes és fáradt a nap fá­álláspontof foglaltak el. Az a meg­győződése. hogy a görögkeleti egy­ház egyesülése az anglikán egyház­zal hamarabb jön létre, mint a római katholikussaí. A magyar-szerb kulturközeiedés­­jrö! a püspök a következőket mon- I dotta: ! — Ez a kérdés engem saját sze­mélyemben is érdekel. Mikor Zmaj Jovan Jovanovics »Tcldi«-t lefordí­totta. egyes kritikusok úgy véleked­tek, hogy a fordítás, bár költői és gördülékeny, de nem hü és pontos. Erre én lefordítottam »Toldi« három l első énekét, melyről a kritika elis­merte. hogy úgyszólván teljesen szórói-szóra való fordítás és mégis sikerült Arany remekének szépsé­geit átültetni a szerb nyelvre. Nem járnak töretlen utón azok. akik a szerb és magyar népet a kultúra ut­ján akarják egymáshoz közelebb \hozni. Nekem Őszinte örömet okoz - mindaz, ami ezt a nemes célt szol­­‘ gálja. Amikor a házasfelek cégtársak Lehet-e feleségének jó üzlettársa a hűtlen férj? Budapestről jelentik: A budapesti törvényszék cégbírósága egy több­milliárdos per keretében érdekes elvi kérdés fölött tárgyalt. Azt a nem mindennapi kérdést kellett el­dönteni. hogy lehet-e jó cégtárs a hűtlen férj. Az ügy előzményei a kö­vetkezők : 1924 május 29-én M. A. előkelő gyárost a Hungária-fürdőben a fele­sége légyotton kapta rajta egy ke­reskedősegéd feleségével, aki az­előtt a gyáros üzemében volt alkal­mazva. A rajtakapásnak uccai bot­rány lett a fofytatása. A gyáros felesége az uccán üldözőbe vette vetélyíársnőjét. miközben a gyáros az összecsődült publikum előtt tett­legesen a feleségére támadt, maiid otthon is inzuííálía és fenyegette. Az asszony erre a főkapitányság­hoz fordult, ahol feljelentést tett életveszélyes fenyegetés miatt férje ellen, majd a központi járásbíróság­nál nőtartás iránt keresetet nyújtott be. Ebben előadta, hogy férje há­zasságtörést követett el. ezért vele a házassági együttélést megszaki­­totta. mire válaszul férje beszüntet­te a róla való gondoskodást s a Jen­­tartásához szükséges összeg folyó­sítását megtagadta. Ezt annál sérel­mesebbnek tartja magára nézve, mert férjével együtt törvényszéki- Ieg bejegyzett tagja a gyári cégnek, amely közös tulajdonuk is. A háborúskodás ezzel nem ért vé­get. mert most már a férj indított a cégbíróságnál pert felesége eilen s arra kérte a bíróságot, hogy a há­zastársak közös cégét bírói határo­zattal számoltassa fel s a társas­viszonyt köztük rögtöni hatállyal a—— radalmai után. A gyermekei elébe szaladtak, de nem tudott velük játszani. Csak nézte a hét apróságot, akik zajos örömmel táncoltak körülötte és las­san. mereven, darabosan leült az asztal mellé. # Az asszony kiosztotta az ételt. A férfinak adott először, magának vett utoljára és a férfi számolta, amint a keze fazék és tányérok kö­zött vándorolt: — Egy . . . kettő . . . három . . . négy ... öt . . . hat ... hét . , . nyolc . . kilenc . . . Mindenkinek egy hal jutott. Sok éhes gyomor, éhes száj, pillanatok alatt tüntette el az ennivalót. Azután vigasztalan csönd ült el a szobán. — Éhes vagyok, — gondolta a halász. — Megettem az egész halat, a legnagyobb halat 'és mégis éhes vagyok. • Nem tudott megbarátkozni azzal, hogy nincs több. A gyomra követe­lőén korgott. szeme káprázott az esés* nap rettenetes erőfeszítései­től és egész éjjel nem tudott aludni, mert kínozta az éhség. Arra gon­dolt, hogy még soha életében jól nem lakott. A bőre azért szárad rá lassan a csontjára, mert sokszor és hiába éhes. És meggyülölte a ten­gert, amely mindennapra csak ki­lenc halat ad. mindenkinek egyet a házában. — Istenem, tégy csodát! Engedd, szüntesse meg. Keresetében a férj előadta. hogV felesége őt életveszé­lyes fenyegetés miatt feljelentette, ímajd a járásbíróságnál házasságtö- I réssel vádolta meg. amiből szerinte két dolog következik. Vagy igazak a vádak s akkor köztük a viszony annyira fel van dúlva, hogy üzlet­társak nem lehetnek, vagy valótla­nok a feleség állításai s akkor öt neje a hatóságok előtt olyan rágal­makkal illette, hogy ezen az alapon felesége hibájából a társas viszonyt jogosult azonnal lebonyolítani. A pernek, amely többmilliárdos vagyon körül forog, szombaton volt az érdemleges tárgyalása a buda­pesti törvényszék cégbírósága előtt. Az asszony ügyvédje a tanuk egész seregét jelentette be. akikkel a bán­talmazásokat és a házasságtörést igazolni akarja. Előadta, hogy a joggyakorlat értelmében a társas viszonyt csak az a fél bonthatja fel, j amely a sérelmet szenvedte. A bán­talmazott asszonynak joga lenne az I üzlet felszámolását követelni, de nincs ehhez joga a férjnek, aki,a sé­relmet okozta. Egyébként a házas­társi viszály teljesen különálló do­log és egymagában nem elegendő ok a társas viszony megszüntetésé­re, különösen nem akkor, ha a cég­társak üzleti érintkezése minden ci­­vakodástól ment. Nagyon jól el tud­ja képzelni, hogy valaki mint férj naponta hajnalban jár haza és nők után szaladgál., de mint cégtárs ki­fogástalanul működik. Éppen ezért az asszony nevében a felszámolás kimondását a leghatározottabban ellenezte. A bíróság megállapította, hogy íhogy holnap tiz halat fogjak. Vagy ha nem . . . vedd el talán legkiseb­bik gyermekemet, neki még úgy sem fáj itthagyni a világot. De ne­kem két hal kell. mert éhenhalok! I Reggel zavaros hangokra ébredt. jjKábultan ült fel. nem értette miért jajgatnak körülötte és időbe telt, amíg meglátta, hogy legkisebbik fia mereven, hidegen fekszik a ház hi­deg földjén. Meghalt ... Jaj nekünk .. . Meg­halt. Zavart aggyal vette a szerszá­mait és kiment az ajtón. * A nap közeledett a látóhatár al­jához. Nyolcadszor húzta be háló­ját és hatalmas halat hajított a bár­ka orrába. Kilencedszer is nagy Ív­ben dobta ki a hálót és várt. Hüvösödött. Minden bárka a part felé suhant már, hívták magukkal és integettek neki, de ö a vízre figyelt. A víztől a második halat várta, a Halat, amelyikkel jóllakik. Sötét leitt, gyenge ezüstfenyő csillagok pontozták ki az ég bolt­ját. A percek nehezen múltak. Egy­szerre megmozdult a háló. — Hála neked! — tört fel a ha­lászból1 a szó. Berántotta a hálót, aztán kétségbeesve meredt az üres palackira, amelyből dűlt a sós ten­gervíz. A csónak orra a part felé fordult. Az asszony nyugtalanul várta.. —- Hoztál? kérdezte aggodal­elvben nem tartja még azt sem ki­zártnak, hogy elvált házastársak a1 házasságuk idején létesített közös cégnek a házasság felbontása után is tagjai maradjanak, feltéve, hogy az üzleti viszony közöttük nem mérgesedett el s felhívta a gyáros képviselőjét, igazoljon olyan tény­körülményeket. amelyek az üzlet­­társi együttélés további lehetetlen­ségét bizonyítják. Az erre vonatko­zó bizonyítékok beszerzése és a tényállás tisztázása céljából pedig elrendelte mindkét félnek, úgy a férjnek, mint a feleségnek szemé­lyes meghallgatását s e célból a tár­gyalás folytatására uj határnapot tűzött ki, amelyen a biróság az elvi jelentőségű kérdést ítélettel fogja eldönteni. hajfonattal kereskedni A suhoticai vásáron is megbukott a hosszú haj A kisasszony-napi szuboticai vásár zsivajában a legérdekesebb sátrak azok voltak, amelyekben női hajfonatot áru-; sitottak. A bubi-frizura divatjának kor­szakában, amikor minden második nőj rövidre vágatja a haját, kontrasztként hatottak a nyárutói napsütésben sely-‘ mesen ragyogó szőke és barna női haj-' fonatok. A fodrászüzletek kirakataiból; már régen eltűntek a hosszú haj és nagy kontyok divatja idején annyira kapós haj fonatok és most a vásár zűr­zavarában a »fütyülőcukor« és a fonott kosarak szomszédságában mintha szé­gyenkeztek volna a sátorra kiakasztott1 dús hajfonatok__ Rossz üzlet ma az ilyen női hajfona-j tokkal kereskedni. Páris divat-köreiben nem bukhatott volna nagyobbat a hosz­­szu haj, mint a szuboticai országos vá­sáron. Senki sem érdeklődött iránta, közömbösen mentek el mellette az asz­­szonyok. Csak két parasztmenyecske állt meg egy pillanatra a hajfonatos sátor előtt. Az egyik egy szőke lökni árát kérdezte, de a boldogtalan vásá­ros, aki már üzletet szimatolt, még nem is váiaszolhatott, amikor a másik pa­­rasztasszony már rászólt: — Ugyan csak nem vesz kend hos:>­­szu hajat, amikor csak a rövid /a módi Szemrehányólag nézett és meglát­szott rajta, hogy nagyon megveti a I másán,, halkan. I És ő felelet helyett odadobta a zsákmányt. — Egy . , . kettő . . . három • . .i négy ... öt ... hat ... hét . . . nyolc . . .,— ez csak nyolc! — ki­áltott fel az asszony. — Csak nyolc, — felelt rekedtem a halász, és éjszaka jobba« kínozta az éhség, mint valaha. De másnap megint csak nyolc ha­lat fogott és harmadnap is és ez­után is, mindennap. Végre belátta, hogy ezentúl így lesz és egy éjjel megint fohászkodott: — Uram, ha máskép nem, halál­lal adjad, hogy jóllakhassam. Reggel halott volt a második fia. * Mikor nyolcadszor dobta ki há­lóját, megdördiiit az égalja. Fekete fellegek borultak a tenger fölé, óriási hullámok táncoltak és a bár­kák menekültek. Ö a csónak kor­mányánál ült és haragosan belené­zett az égbe: — El akarod venni tőlem' a nyol­cadikat? Nemi iadom! Egy óriási hullám partra dobta a csónakot és odateregette a vára­kozó asszony elé a zsákmányt: — Egy . . . kettő . . . három . . , négy . . . öt. . . hat . . . hét , „. Egy hatalmas hullám' kinyúlt a halászért és magával ragadta. A tenger toronymagasra tajtékzott és a fellegekből tüzsugarak hullottak a vizbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom