Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-02 / 240. szám
Poštaršna plaéena u g-otovom XM:A. iOÍyam Ára egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve Snbotica, KEDD, 1924 szeptember 2. 240. szám lUsgjelenik minden reggel, ünnep ^án és hétfőn délben Teleién szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova id.l.(Leibadi-paloia) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Focciére-palj A korrupció elleni törvényjavaslat és a nemzeti kisebbségek — Kritikai méltatás — A Davidovics-kormánynak azt a bejelentését, hogy a korrupciót minden eszközzel le fogja törni és . e célból külön törvényjavaslatot fog még a mostani rendkívüli üisszak alatt a nemzetgyűléshez benyújtani, az egész ország kitörő lelkesedéssel fogadta. Az ellenzékbe szorult »nemzeti koalíció« a kormány bejelentésének hatását azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy megelőzve a kormányt, benyújtott egy erre vonatkozó törvényjavaslatot. Erről a javaslatról szerzője, Grizogono volt igazságügyminiszter. ajánláskép szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy az a hasontárgyu csehszlovák törvény mintájára készült: de ez az ajánlás, igen helyeden, még nem indította a a kormányt arra, hogy ezt a javaslatot a parlamenti tárgyalás alapjául elfő-, gadja. hanem külön javaslat benyújtására határozta el magát. Es ezt mindenképen helyesen tette. Nehezen, lehet ugyanis shkép-zelni, hogy a korrupció kiirtására alkalmas legyen olyan törvény, mely a megvesztegetés minősített eseteit két évig terjedhető fogházzal akarja büntetni, amikor a Vajdaságban ma érvényben levő magyar jog szerint ennek a bűncselekménynek büntetése öt évtől tíz évig terjedő íegyhdz. A kormány, eltérve elődjeinek szokásától. a javaslatot két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozta és a nemzetgyűléshez való benyújtása előtt szakemberekből alakított bizottság véleményét is kikérte. A mi közvéleményünk annyira elszokott már a jogállamokban szó- A kásos kodifikációs módszerektől és fi0rr, annyira beleélte magát abba. hogy mindent a szent pártérdek szempontjából bíráljon el, hogy eddig sem a napi sajtóban, sem a szaklapokban egyetlen komoly bírálati sem jelent meg a kormány javasla- ‘ tárói. A kormány hivei nem akarják a javaslat tetszetős rendelkezései által fölidézett kedvező közhangulatot telohasztani. politikai ellenfelei pedig nem merik a javaslat bírálatával magukra vonni azt az ódiumot, hogy a korrupció kiirtására irányuló kormányakciót meg akarják hiusitani. Az ország nemzetiségi kisebbségei sokat szenvedtek a korrupciótól és hozzá még annak leggyiiiöletesebb és legvisszataszitóbb megnyilvámi ■ lásától. A nemzeti kisebbségek nem részesei voltak a korrupciónak, hanem áldozatai. Nem jutottak vesztegetés és politikai befolyások megvásárlása révén a köz kárára meg nem engedett anyagi előnyökhöz, hanem vitán kiviil álló legelemibb egyéni jogaikat a legtöbb esetben csak úgy tudták megoltalmazni, hogy félreérthetetlenül tudomásukra adott kívánságok előtt meghajolva. pénzért vásárolták meg azt a jogot és azt a nyugalmat, amelyre ] ez ország törvényei szerint feltétlenül joguk volt. A kisebbségi sajtónak tehát elemi kötelessége felemelni szavát akkor, amikor a korrupció letörésére alkalmas módok és eszközök kiválasztása áll a politikai élet 'homlokterében és tárgyilagos és elfogulatlan állásfoglalásához nem férhet a gyanúja annak, hogy a közélet purifikáciojától irtóznék és a ■korrupció bűnösei menteni akarnák. Előre kell bocsátanunk, hogy szociális, gazdasági és politikai betegségek gyökerükben nem gyógyíthatók úgy, hogy az állam csak a bajok megnyilvánuló jelenségeit akarja büntető szankciókkal megszüntetni. de nem igyekszik arra, hogy ezeknek a bajoknak alapokait is eltávolítsa Éppen azért a legdrákóibb és legtökéletesebb alkalmi törvény is csak arra lehet jó. hogy a korrupció bűnösei a múltban elkövetett és Evőben -elkövetendő bűneikért felvegyék büntetésüket, de nem arra. hogy a koz- és gazdasági életet megszaba- j ditsa ettől a mindent felforgatássai\ fenyegető nyavalyától. A legjobb alkalmi korrupcióiildöző ■ törvénynek csak akkor lesz foga-1 natja. ha a jogrend és jogbiztonság! helyreállításával lecsapoitatnak azok a mocsarak, amelyekből a korrupció táplálkozott és képzett, jól fizetett és erkölcsileg független tisztviselői kar szervezésével a köztisztviselő eizáratik attól, hogy bűneit nyomorúságos anyagi helyzetével és helyzetének bizonytalanságával tudja. ha nem is menteni, de legalább érthetővé tenni. A kisebbségekre eddig nehezedett upció az állampolgárság és illetőség, a szekvesztrumok és ag{.rárreform ügykörében burjánzóit fel a legnagyobb mértékben. Hozzák meg végre az állampolgárságról és a községekről szóló törvényt, bízzák ebben a törvényben J a felmerülő közigazgatási jogviták eldöntését a közigazgatási bíróságra. vegyék ki az agrárreformot a i miniszteriális diszkréció hatásköréből és bízzák független bíróságra unitiak az elbírálását, hogy mely földterületek esnek kisajátítás alá és kiknek van igényük a kisajátított I földbirtokra; oldják fel hivatalból I mindazon jószágok szekvesztramait, ''amelyek nem esnek likvidáció alá és amelyeket a békeszerződések ratifikálása napján inter vissza kellett volna adni a tulajdonosoknak és azonnal bedugulnak azok a források, melyek a vajdasági korrupciót olyan b őség es en táplál iák. Ha a korrupcióüldöző törvénnyel együtt és egyidőben nem hoznak összeférhetetlenségi törvényt, mely a nemzetgyűlési képviselőknek, az állami szerződések és kedvezmények kieszközlése, diszkrecionárius hatáskörbe eső közigazgatási ügyek elintézése érdekében való közbenjá^ rást a mandátum, sőt a passzív vá- Ülasztójogosultság elvesztésének tér he alatt tiltja, a tervezett törvény nem fogja elérni azt a célját, hogy a kormányzat legfelső fokán és az ország törvényhozói között észlelt korrupciót lehetetlenné tegye. Pedig mindabból, amit eddig értől a kérdésről hallottunk és olvasunk. joggal állapíthatjuk nteg. hogy a közzétett törvénytervezet' célja éppen ezfeknek a politikai panamáknak a kiirtása. Bármennyire ellenezzük is elvi okokból az úgynevezett alkalmi törvény meghozatalát, kénytelenek vagyunk elismerni, hogy még a jogrend és jogbiztonság helyreállítása, A tisztviselői kar reorganizációja mellett is szükség van nálunk korrupcióüldöző törvényre, mert a baj már olyan mérveket öltött és olyan károkat okozott, hogy bűnösök ki nyomozása és biróság elé állítása érdekében lehet és szabad bizonyos, a sablontól eltérő törvényhozási in- i íékedéseket tenni. Ezek az intézkedések azonban nem Ilehetnek olyanok, melyek keresztiil- I gázolnak az alkotmányon és amelyek f azután precedensül szolgálhatnak \arra, hogy később ugyancsak az ország érdekében« hurkot fonjanak »belőlük a polgári szcbdságjogok $ megfojtására és »a nacionális és áí? lamellenes elemeknek« politikai okokból való megrendszabályozására. És ebben a tekintetben súlyos aggályaink vannak a kormány javaslatával szemben. Helyeseljük a kormányjavaslatnak azt az álláspontját, hogy az eddigi büntetési tételek teljesen elegendők a korrupciós bűncselekmények megtorlására és hogy a fősulyt arra kell fektetni, hegy a bűnösök kinyomozhatok és a visszaélések nyomban büntethetők legyenek. De fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat a javaslatnak ama rendelkezése ellen, mely a törvénynek 1918 december 1-ig terjedőleg visz' szokató erőt akar adni és a vissza- I ható erővel egy 25C.000 dinár erejéig terjedhető mellékbüntetést is i akar statuálni. Az az ország, amelyben visszaható erővel statuálnak biincselekmé\ nyékét, megszűnik demokratikus i jogállam lenni. í Ettől a projektumtól el kellene te' hinteni még akkor is, ha megváló - !sitása előtt az alkotmány nem is i állítana áthághatatlan tilalom iát. I Annak nincsen semmi akadálya, ’hogy a törvény hatálybalépíe előtt elkövetett cselekmények a törvényben statuált procedura szerint vizsgáltassanak ki, de hogy eme procejdura során mellékbüntetésként olyan [•büntetéseket lehessen kiszabni, a imilyeneket a cselekmény elkövetéssé időpontjában a törvény előre nem I látott, azt tiltja az alkotmány 8-ik I* szakasza, amely szerint »büntetési csak törvénnyel lehet megállapítana és csak olyan cselekményre lehel % alkalmazni, amelyről a törvény elő Ire már megállapította, hogy ezzel c Ibüntetéssel fog bűntetteim.« Alkotmányszegést »az ország, ér\ deliében« sem lehet elkövetni, épper jj azért a javaslatból a visszaható erő’ lés a visszaható erővel statuált pénz. Ibüntetést törölni kell. Mi garantálja különben azt, hogy rezsimVáltozás esetében viss^Hmiő erővel nem fogján biincselek\ \nek statuálni a nemzeti, faji .vallási alapon való pártszervéi dóst, amikor módjukban lesz olyfi kormány tányéré hivatkozni, amely »a törvény a legnagyobb hatalom« jelszavával vette át az ország kormányzatát? Második súlyos kifogásunk van az felien, hagy a javaslat miniszterek jgyeiben a vizsgálatot kiveszi a [parlament, mások dolgában pedig a 1 rendes biróság illetősége alól. A parlamentáris elv felbontását fjelentené, ha a miniszterek politikai ténykedését nem parlamenti bizott- Iság vizsgálná meg, hanem a parla- Imenten kívül álló forum. Akärmenynyire is szeretnének hurokra kerijjteni egy pár közismert panamistát, ennek a jogosult kívánságnak ezúton való teljesülése nem éri meg azt az áldozatot, amit a parlamentáris elv felbontása jelent. A többi halandóval elbánhat a bíróság, a képviselő urak sem fognak kibújhatni, ha a törvény kimondja, hogy az ilyen, bűncselekmény esetében a mentelmi bizottság a kiadatás iránti megkeresést huszonnégy óra alatt tartozik elintézni és a parlament a bizottság javaslata felett ugyanennyi idő alatt köteles, dönteni. Nincs semmi szükség arra, hogy teriiletenkint speciális vizsgáló bizottságok alakíttassanak, amelyekben az illető területen levő első tolyamodásu bíróságok sorshúzás utján delegáljanak egyes tagot és elnökei a semmitőszék. illetve a felebbezési bíróságok tagjai legyenek. Ha a. köz; érdekében o 1 tudnánk halgattafcni azt a speciális aggodalmunkat, hogy ez az elvonás a biróhiánynyal kiizködö vajdasági bíróságok \ működését végérvényesen megakasztja, ha azt is einéznők, hogy az ilyen bizottsági vizsgálat a világ \leghjsszadalrnasabb és leginprakti\kusabb procedúrája, afelett nem unyhiatunk szemet, hogy az alkot\müny 109. szakasza szerint: »bíróságokat és bírói hatásköröket csak 1 törvénnyel lehet megállapítani, de I semmit yen esetben sem lehet rend\ kívüli bíróságokat és rendkívüli vizsgáló bizottságokat alkotni.« Már pedig a javaslat szerint tervbevett bizottság, amely több, a törvény által statuált bíróság tagjaiból falakul, bünvizsgáíati funkciókat véli géz és jogerősen vádhatározatokat I*hozhat, erről tehát senki sem fogja állíthatni, hogy nem rendkívüli vizsgáló bizottság, még pedig a per bírósága mellé és elé állított statáriá\ lis jellegű vészbizottság. Ezt a tervet mint alkotmányelleneset egészben el kell ejteni, s akii, megakarják szavazni, gondoljanak arra, milyen könnyű lesz rendszerváltozás esetén ezen a példán okulva és felbuzdulva az ő politikai ténykedésüket ilyen vészbizottság vizsgálata elé utalni, amely bizottság tagjai lehetnek azután a területen működő rendőrhatóságok főnökei, elnökei pedig a belügyminisztérium osztályfőnökei, az itélőbiróságok és felsőbíróságok elnökei helyett. A törvényjavaslat szerint ez a
