Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-02 / 240. szám

Poštaršna plaéena u g-otovom XM:A. iOÍyam Ára egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefizetve Snbotica, KEDD, 1924 szeptember 2. 240. szám lUsgjelenik minden reggel, ünnep ^án és hétfőn délben Teleién szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova id.l.(Leibadi-paloia) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossia-Focciére-palj A korrupció elleni törvényjavaslat és a nemzeti kisebbségek — Kritikai méltatás — A Davidovics-kormánynak azt a bejelentését, hogy a korrupciót min­den eszközzel le fogja törni és . e célból külön törvényjavaslatot fog még a mostani rendkívüli üisszak alatt a nemzetgyűléshez benyújtani, az egész ország kitörő lelkesedés­sel fogadta. Az ellenzékbe szorult »nemzeti koalíció« a kormány be­jelentésének hatását azzal igyeke­zett ellensúlyozni, hogy megelőzve a kormányt, benyújtott egy erre vonatkozó törvényjavaslatot. Erről a javaslatról szerzője, Grizogono volt igazságügyminisz­ter. ajánláskép szükségesnek tar­totta megjegyezni, hogy az a hason­­tárgyu csehszlovák törvény mintájá­ra készült: de ez az ajánlás, igen helyeden, még nem indította a a kor­mányt arra, hogy ezt a javaslatot a parlamenti tárgyalás alapjául elfő-, gadja. hanem külön javaslat benyúj­tására határozta el magát. Es ezt mindenképen helyesen tette. Nehezen, lehet ugyanis shkép-zelni, hogy a korrupció kiirtására alkal­mas legyen olyan törvény, mely a megvesztegetés minősített eseteit két évig terjedhető fogházzal akar­ja büntetni, amikor a Vajdaságban ma érvényben levő magyar jog sze­rint ennek a bűncselekménynek bün­tetése öt évtől tíz évig terjedő íegy­­hdz. A kormány, eltérve elődjeinek szo­kásától. a javaslatot két héttel ez­előtt nyilvánosságra hozta és a nem­zetgyűléshez való benyújtása előtt szakemberekből alakított bizottság véleményét is kikérte. A mi közvéleményünk annyira el­szokott már a jogállamokban szó- A kásos kodifikációs módszerektől és fi0rr, annyira beleélte magát abba. hogy mindent a szent pártérdek szem­pontjából bíráljon el, hogy eddig sem a napi sajtóban, sem a szak­lapokban egyetlen komoly bírálati sem jelent meg a kormány javasla- ‘ tárói. A kormány hivei nem akarják a javaslat tetszetős rendelkezései ál­tal fölidézett kedvező közhangula­tot telohasztani. politikai ellenfelei pedig nem merik a javaslat bírála­tával magukra vonni azt az ódiu­mot, hogy a korrupció kiirtására irányuló kormányakciót meg akar­ják hiusitani. Az ország nemzetiségi kisebbségei sokat szenvedtek a korrupciótól és hozzá még annak leggyiiiöletesebb és legvisszataszitóbb megnyilvámi ■ lásától. A nemzeti kisebbségek nem részesei voltak a korrupciónak, ha­nem áldozatai. Nem jutottak vesz­tegetés és politikai befolyások meg­vásárlása révén a köz kárára meg nem engedett anyagi előnyökhöz, hanem vitán kiviil álló legelemibb egyéni jogaikat a legtöbb esetben csak úgy tudták megoltalmazni, hogy félreérthetetlenül tudomásuk­ra adott kívánságok előtt meghajol­va. pénzért vásárolták meg azt a jogot és azt a nyugalmat, amelyre ] ez ország törvényei szerint feltétle­nül joguk volt. A kisebbségi sajtónak tehát elemi kötelessége felemelni szavát akkor, amikor a korrupció letörésére al­kalmas módok és eszközök kivá­lasztása áll a politikai élet 'homlok­terében és tárgyilagos és elfogulat­lan állásfoglalásához nem férhet a gyanúja annak, hogy a közélet pu­­rifikáciojától irtóznék és a ■korrup­ció bűnösei menteni akarnák. Előre kell bocsátanunk, hogy szociális, gazdasági és politikai be­tegségek gyökerükben nem gyógyít­hatók úgy, hogy az állam csak a bajok megnyilvánuló jelenségeit akarja büntető szankciókkal meg­szüntetni. de nem igyekszik arra, hogy ezeknek a bajoknak alapokait is eltávolítsa Éppen azért a legdrákóibb és leg­tökéletesebb alkalmi törvény is csak arra lehet jó. hogy a korrupció bű­nösei a múltban elkövetett és Evő­ben -elkövetendő bűneikért felvegyék büntetésüket, de nem arra. hogy a koz- és gazdasági életet megszaba- j ditsa ettől a mindent felforgatássai\ fenyegető nyavalyától. A legjobb alkalmi korrupcióiildöző ■ törvénynek csak akkor lesz foga-1 natja. ha a jogrend és jogbiztonság! helyreállításával lecsapoitatnak azok a mocsarak, amelyekből a korrup­ció táplálkozott és képzett, jól fize­tett és erkölcsileg független tiszt­viselői kar szervezésével a köztiszt­viselő eizáratik attól, hogy bűneit nyomorúságos anyagi helyzetével és helyzetének bizonytalanságával tud­ja. ha nem is menteni, de legalább érthetővé tenni. A kisebbségekre eddig nehezedett upció az állampolgárság és il­letőség, a szekvesztrumok és ag­­{.rárreform ügykörében burjánzóit fel a legnagyobb mértékben. Hozzák meg végre az állampol­gárságról és a községekről szóló törvényt, bízzák ebben a törvényben J a felmerülő közigazgatási jogviták eldöntését a közigazgatási bíróság­ra. vegyék ki az agrárreformot a i miniszteriális diszkréció hatásköré­ből és bízzák független bíróságra un­itiak az elbírálását, hogy mely föld­területek esnek kisajátítás alá és kiknek van igényük a kisajátított I földbirtokra; oldják fel hivatalból I mindazon jószágok szekvesztramait, ''amelyek nem esnek likvidáció alá és amelyeket a békeszerződések ra­tifikálása napján inter vissza kellett volna adni a tulajdonosoknak és azonnal bedugulnak azok a források, melyek a vajdasági korrupciót olyan b őség es en táplál iák. Ha a korrupcióüldöző törvénnyel együtt és egyidőben nem hoznak összeférhetetlenségi törvényt, mely a nemzetgyűlési képviselőknek, az állami szerződések és kedvezmé­nyek kieszközlése, diszkrecionárius hatáskörbe eső közigazgatási ügyek elintézése érdekében való közbenjá­­^ rást a mandátum, sőt a passzív vá- Ülasztójogosultság elvesztésének tér he alatt tiltja, a tervezett törvény nem fogja elérni azt a célját, hogy a kormányzat legfelső fokán és az ország törvényhozói között észlelt korrupciót lehetetlenné tegye. Pedig mindabból, amit eddig ér­től a kérdésről hallottunk és olva­sunk. joggal állapíthatjuk nteg. hogy a közzétett törvénytervezet' célja éppen ezfeknek a politikai panamák­nak a kiirtása. Bármennyire ellenez­zük is elvi okokból az úgynevezett alkalmi törvény meghozatalát, kény­telenek vagyunk elismerni, hogy még a jogrend és jogbiztonság helyreállí­tása, A tisztviselői kar reorganizáció­ja mellett is szükség van nálunk kor­rupcióüldöző törvényre, mert a baj már olyan mérveket öltött és olyan károkat okozott, hogy bűnösök ki nyomozása és biróság elé állítása érdekében lehet és szabad bizonyos, a sablontól eltérő törvényhozási in- i íékedéseket tenni. Ezek az intézkedések azonban nem Ilehetnek olyanok, melyek keresztiil- I gázolnak az alkotmányon és amelyek f azután precedensül szolgálhatnak \arra, hogy később ugyancsak az ország érdekében« hurkot fonjanak »belőlük a polgári szcbdságjogok $ megfojtására és »a nacionális és áí­­? lamellenes elemeknek« politikai okokból való megrendszabályozá­­sára. És ebben a tekintetben súlyos ag­gályaink vannak a kormány javas­latával szemben. Helyeseljük a kormányjavaslat­nak azt az álláspontját, hogy az ed­digi büntetési tételek teljesen elegen­dők a korrupciós bűncselekmények megtorlására és hogy a fősulyt arra kell fektetni, hegy a bűnösök kinyo­mozhatok és a visszaélések nyomban büntethetők legyenek. De fel kell emelnünk tiltakozó szavunkat a javaslatnak ama ren­delkezése ellen, mely a törvénynek 1918 december 1-ig terjedőleg visz­­' szokató erőt akar adni és a vissza- I ható erővel egy 25C.000 dinár ere­jéig terjedhető mellékbüntetést is i akar statuálni. Az az ország, amelyben visszaha­tó erővel statuálnak biincselekmé­­\ nyékét, megszűnik demokratikus i jogállam lenni. í Ettől a projektumtól el kellene te­­' hinteni még akkor is, ha megváló - !sitása előtt az alkotmány nem is i állítana áthághatatlan tilalom iát. I Annak nincsen semmi akadálya, ’hogy a törvény hatálybalépíe előtt elkövetett cselekmények a törvény­ben statuált procedura szerint vizs­gáltassanak ki, de hogy eme proce­­jdura során mellékbüntetésként olyan [•büntetéseket lehessen kiszabni, a imilyeneket a cselekmény elköveté­ssé időpontjában a törvény előre nem I látott, azt tiltja az alkotmány 8-ik I* szakasza, amely szerint »büntetési csak törvénnyel lehet megállapítana és csak olyan cselekményre lehel % alkalmazni, amelyről a törvény elő Ire már megállapította, hogy ezzel c Ibüntetéssel fog bűntetteim.« Alkotmányszegést »az ország, ér­­\ deliében« sem lehet elkövetni, épper jj azért a javaslatból a visszaható erő’ lés a visszaható erővel statuált pénz. Ibüntetést törölni kell. Mi garantálja különben azt, hogy rezsimVáltozás esetében viss^Hmiő erővel nem fogján biincselek\ \nek statuálni a nemzeti, faji .vallási alapon való pártszervéi dóst, amikor módjukban lesz olyfi kormány tányéré hivatkozni, amely »a törvény a legnagyobb hatalom« jelszavával vette át az ország kor­mányzatát? Második súlyos kifogásunk van az felien, hagy a javaslat miniszterek jgyeiben a vizsgálatot kiveszi a [parlament, mások dolgában pedig a 1 rendes biróság illetősége alól. A parlamentáris elv felbontását fjelentené, ha a miniszterek politikai ténykedését nem parlamenti bizott- Iság vizsgálná meg, hanem a parla- Imenten kívül álló forum. Akärmeny­­nyire is szeretnének hurokra keri­­jjteni egy pár közismert panamistát, ennek a jogosult kívánságnak ez­úton való teljesülése nem éri meg azt az áldozatot, amit a parlamen­táris elv felbontása jelent. A többi halandóval elbánhat a bí­róság, a képviselő urak sem fognak kibújhatni, ha a törvény kimondja, hogy az ilyen, bűncselekmény ese­tében a mentelmi bizottság a kia­datás iránti megkeresést huszon­négy óra alatt tartozik elintézni és a parlament a bizottság javaslata felett ugyanennyi idő alatt köteles, dönteni. Nincs semmi szükség arra, hogy teriiletenkint speciális vizsgáló bi­zottságok alakíttassanak, amelyek­ben az illető területen levő első to­­lyamodásu bíróságok sorshúzás ut­ján delegáljanak egyes tagot és el­nökei a semmitőszék. illetve a fe­­lebbezési bíróságok tagjai legyenek. Ha a. köz; érdekében o 1 tudnánk hal­­gattafcni azt a speciális aggodalmun­kat, hogy ez az elvonás a biróhiány­­nyal kiizködö vajdasági bíróságok \ működését végérvényesen meg­akasztja, ha azt is einéznők, hogy az ilyen bizottsági vizsgálat a világ \leghjsszadalrnasabb és leginprakti­­\kusabb procedúrája, afelett nem unyhiatunk szemet, hogy az alkot­­\müny 109. szakasza szerint: »bíró­ságokat és bírói hatásköröket csak 1 törvénnyel lehet megállapítani, de I semmit yen esetben sem lehet rend­­\ kívüli bíróságokat és rendkívüli vizsgáló bizottságokat alkotni.« Már pedig a javaslat szerint terv­bevett bizottság, amely több, a tör­vény által statuált bíróság tagjaiból falakul, bünvizsgáíati funkciókat vé­li géz és jogerősen vádhatározatokat I*hozhat, erről tehát senki sem fogja állíthatni, hogy nem rendkívüli vizs­gáló bizottság, még pedig a per bí­rósága mellé és elé állított statáriá­­\ lis jellegű vészbizottság. Ezt a tervet mint alkotmányelle­neset egészben el kell ejteni, s akii, megakarják szavazni, gondoljanak arra, milyen könnyű lesz rendszer­­változás esetén ezen a példán okul­va és felbuzdulva az ő politikai ténykedésüket ilyen vészbizottság vizsgálata elé utalni, amely bizott­ság tagjai lehetnek azután a terüle­ten működő rendőrhatóságok főnö­kei, elnökei pedig a belügyminisz­térium osztályfőnökei, az itélőbiró­­ságok és felsőbíróságok elnökei he­lyett. A törvényjavaslat szerint ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom