Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-04 / 242. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ 1924 szeptember 4. CIRKUSZ e bi © Mars-lakók a földön A minap, amikor a Mars oiyan közel szemtelenkedett a földhöz, a Mars-lakók csakhamar észrevették, hogy a közelben uj és érdekes terület vár felfedezésre:. Nosza kapta magát két vállalkozó szellemű Mars-lakó névszerint Szvetovics Szvetozár és Schwarcz Jakab és egy elegáns siklórepüléssel leereszkedtek a földre. Történetesen éppen Szuboticánál Szálltak le. A repülőgépet visszaküldték a Marsra, mcndyán a pilótának: — János, most maga menjen haza. Holnap ilyenkor itt legyen. Lerázandó magukról az ut porát, hotelbe tértek, ahol' két egymásbanyiló szobát foglaltak le. — Micsoda primitiv berendezkedés! szólt az egyik, — még a rádió sincs a szobában. A rendezetlen vallásu Mars-lakó kétségbeesetten mondta: — Hogy tudja itt meg az ember a kurzusokat? Miután éhségüket lecsillapították, kimentek az uccára egy kicsit széjjelnézni. — Feltűnő nekem — mondta Szvetozár, az egyik Mars-lakó, — hogy nem, látok repülőgépet sehol. Vájjon a technikának ezen vívmányát még nem ismerik a Földön? Jakab, a másik lakó, csak nevetett: — Ez merő tévedés — mondta. — Sőt inkább én bizonyos vagyok benne, hogy ezek a földlakó emberek már a kultúra olyan magas fokán állanak, hogy láthatatlan repülőgépeken közlekednek. Szvetozár a fejét csóválta, mire Schwarcz .dühbe jött. — 1 V. rázod a fejedet, amikor semmivel se tudod feltevésemnek az ellenkezőjét bizonyítani? Sőt inkább, aj látszat is mellettem szól. Nézz körül, j látsz-e valahol - repülőgépet a légben? j Ugye nem? Valószínű tehát, hogy ne-1 kern van igazanA a földbeli gép láthatatlan. Mivel Szvetozár nem mondott ellent, kisvártatva igy folytatta: — De még mindig nem értem, hogy mi pótolja a rádiót. A jelek szerint a rádió is láthatatlan. Avagy te láttál valahol gépezetet? Szvetozár őszintén bevallotta: —- Nem.-T- Eiigem csak az izgat — folytatta Schwarcz, hogy tudják-e itt a tőzsdekurzusokat. Várjál csak, itt jön egy jómegjelenésü benszülött, azt hiszem, hogy hitsorsos, ettől megkérdezem. Odafordult a közeledőhöz. — Pardon uram, mi itt idegenek vagyunk, nem ismerjük az itteni hírszolgálatot. Ön mint látom a tőzsdével is foglalkozik. A bennszülött nagyot sóhajtott. — Sajnos! — Uram, azt szeretném tudni, hogy tudja őri, hogy mi volt a mai pesti tőzsdén? . A bennszülött még nagyobbat sóhajtott. — Bár ne tudnám! Mit mondjak önnek uram, még azt is tudom, hogy a holnapi tőzsdén mi lesz! Schwarcz, a Mars-lakó nagyot csodálkozott : Azt is tudja? — Nüná, nem tudom! Holnap is folytatódni fog ez az istenverte bessz. Szolgája! Schwarcz diadalmasan nézett a társára. • — No látod! Ezek aztán emberek! Hol vagyunk mi ezektől? l|gy látszik olyan rádiójuk van, amivel a jövőbe Tehet látni. Itt aztán tanulhatunk, ba■ rátörni Leültek egy kávéliázba és izgatottan í figyelték a körülöttük lezajló diskurzust. Éppen egy magas, cingár fiatalember vitte a szót. é-- Ez a kormány — mondta emelt hangon — két hét múlva megbukik! Schwarcz irigykedve mondta a társának : — Látod? Olyan rádiója van, ami a két hét múlva történő eseményeket közli. Hol vagyunk mi ezektől! Fizettek, Volt két feketéjük, a föpincér levont hét dinárt. — Hogy egy fekete? — Háromj dinár. Benne vagyok. Schwarcz cdasugta a társának: — Egész különös számolási rendszerük van. Három meg három, náluk hét'. Végigsétáltak a korzón. Egy fiatalpár jött velük szembe. Hosszuhaju, szőke fiatalember és rövidliaju fekete nő. A két Mars-lakó utánuk lapozott. — Hallgassuk, hogy mit beszélnek. Éppen a fiatalember vitte a szót. Emelt hangon mondta a nőnek: — Mancika legyen az enyém. Én lehozom magának a csillagokat az égről. A két Mars-lakó leforrázva nézett egymásra. Schwarcz szomorúan mondta: — Hol vagyunk mi ezektől? Le tudják hozni a csillagokat az égről. Gyerünk haza! A szállóban a számlát kérték. A főpincér sajnálkozva kérdezte: — Nem töltik itt az urak az éjszakát? — Nem. — Igazán kár. Nyugodtan aludhattak volna. Pár nap óta nem igen tartanak razziát a szállodákban__ A két Mars-lakó egymásra nézett. Meg se próbálták megfejteni ezt az újabb rejtélyt, hanem csendesen viszszatértek a primitiv Marsra. Stella Radics István nein ellensége a föderalista monarchiának Budapestről jelentik: Egy budapesti lap munkatársa Zagrebben hosszabb beszélgetést folytatott Radics Istvánnal, aki tüzetes nyilatkozatot adott a jelenlegi politikai I helyzetről és a horvát köztársasági parasztpárt törekvéseiről. Radics többek közt a következőket mondotta: — Az uj kormányról reméljük, hogy legelsősorban megnyitja a kölcsönös megértés útját Ezideig igen kevés volt a kölcsönös bizalom a horvdtok és a szerbek között. Ezt a bizalmat nem lehet ráerőszakolni egyik félre sem. A kölcsönös bizalom útja akkor nyílik meg, ha a kormány nem alkalmaz olyan erőszakos eszközöket, mint ez a múltban történt. — Véleményem' szerint még rossz törvények is mindig többet érnek, mint az önkény. Most történik az első kísérlet arra, hogy a kormányzat törvényes útra lépjen. A volt osztrák-magyar monarchiában, a régi rezsim idején a törvénytelenség kivétel volt. most azonban a törvénytelenség szabály. Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy mi a régi állapotokat kívánjuk vissza. — A mi pártunk helyzete olyan, hogy nekünk nines szükségünk a hivatalnokok korteskedésére. Ve- t lünk vannak a földművesek, a mun-l kasok, a kisiparosok és az intelli-f genciának nagy többsége. Nem ar-1 ról van itt szó. hogy párthiveink ■ bizonyos állásokra emelkedjenek, jj Nekünk az az álláspontunk, hogy | azok kerüljenek a közigazgatás élé- ü re. a'ükben ilyen állások betöltésére | megvan a kellő képesség. Mi teret \ óhajtunk adni a szerbeknek is. mert l azt akarjuk, hogy a rátermett embe- f reket a nekik megfelelő helyre állít- j sák. Ilyen értelemben számos javas- i latot tettünk a kormánynak, és a | kormány ezeket most magáévá te- \ szí. Közjogi tekintetben még nem javasoltunk semmi. Mi föderalisták vagyunk, parlamentet kérünk és önkormányzatot. az angol domíniumok mintájára. Ezt természetesen nem lehet közigazgatási utón megvalósítani. A monarchia és köztársaság kérdése Kijelentette Radics. hogy a kormányba azért nem lépett he a horvát fwztársasági parasztpárt, mert ezzel közjogi álláspontjától kellett jj volna bizonyos fokig eltérni. Majd y kifejtette a horvátországi tartomá-1 nyi hlytartóság visszaállításának közigazgatási szükségességét, arra a kérdésre pedig, hogy mi az álláspontja a báni méltóság visszaállítására nézve, a következőket mondotta : — Mi nem akarjuk a régi történelmi állás, a báni méltóság vissza-Ilyen követelést nem támasztottunk a kormánnyal szemben. A legkevésbé óhajtunk alkirályt vagy helytartót, mert mi köztársaságiak és föderalisták vagyunk. Amidőn Pribicsevics nekünk monarchiáról beszélt, az ő monarchiája kzolgaságot jelentett Horvátország részére, mert Pribicsevics mindig centralista monarchiát értett. Mi nem vitatkozhatunk olyan intézményről, amelyben bennünket nem ismertek el. Most azonban más a helyzet. Az uj kormány nem agitál a monarchia jelszavával. Az alkotmány értelmében mi lehetünk köztársaságiak, mert az alkotmány szerint ez megengedett dolog, csak erőszakos mozgalmai nem szabad hirdetni. ; i Mi különösen arra törekszünk, hogy rendelkezhessünk pénzügyeinkkel és a hadseregünkkel, hogy befolyást gyakoroljunk országunk védelmére. Mi a hadsereget csak a védelern eszközének tekintjük. Nem vagyunk defitisták. csak antimilitaristák és antiimperialisták és ezért azt akarjuk, hogy különösen Horvátország.. területén ezt a védelmi eszközt pacifista meggyőződésünkkel összhangban szervezzék. — Az uj kormány megalakulása óta a monarchia kérdését illetőleg is egészen uj helyzet állott elő. Már nem kivánják a monarchia feltétlen elismerését, már nem beszélnek centralista monarchiáról, hanem csak általában monarchiáról, amely autonomista vagy föderalista lehet. A szerbek szívesebben használják ezt a kifejezést: decentralista dekoncentráció. mert ez szebben hangzik. A kormánytámogató pártokkal azaz szövetségeseinkkel együtt alapjában véve úgy véljük, hogy az eddigi rendszer éppenséggel keresztüívihetetlen. Reálpolitika időszaka kezdődik most, amidőn mindkét oldalon a valóságos erőtényezőkkel és a tényleges helyzettel számolnak. a kisantant ellen A horvát köztársasági! parasztpárt külpolitikájáról Radics a következőket mondotta: — Mi vámszövetség hívei vagyunk különösen Magyarországgal és Ausztriával. Vámunió nélkül nem javulhat a gazdasági ' helyzet. Romániáról nem lehet szó a vámszövetségben. mert Románia szociális és gazdasági szempontból véve, véleményem szerint, nem állam. Románia csak börtön. íogház. — A kisantant felfogásom szerint nem létezik és hibáztatom Magyarország és Bulgária katonai ellenőrzésének tervét is. A kisantant csak másokat ellenőriz, de saját magái nem ellenőrzi. A zsandárszerep a cári. abszolút Oroszországhoz illett. | Azok Európa zsandárjai voltak. Ez A horvát parasztvezér újabb program-nyilatkozata állítását. a szerep nem méltó az uj demokratikus államokhoz. — Később politikai egyesülési is óhajtunk Magyarországgal és Bulgáriával. mert olyan konföderációt akarunk, amely az első lépés a még később megalakítandó Európai Egyesült Államok felé. A földmives internacionalé nem kommunista A Radics-pártnak a moszkvai internacionáléhoz való viszonyáról Radics a következőképp nyilatkozott: — A mi pártunk nem csatlakozott a moszkvai internacioná'éhoz. Mi a földmüves-iaternaciomléba léptünk. Ez teljesen önálló intézmény, mindenképpen független a kommunista intérnacionáiétól. A földmüves-íhternacionálé pártok felett álló szervezet. amelyben körülbelül 40 nemzet van képviselve, A csatlakozásnak három feltétele van és a feltételre' jelentkező szervezetnek három programpontot kell magáévá tenni: 1. demokratikus földreform, 2. egyetértés a város és falu között, nevezetesen közeledés a földmüvesség és a munkásság között. 3. leghevesebb harc minden imperialista háború ellen. A spanyolok véres vereséget szenvedtek Marokkóban — De Rivera cáfol — Londonból jelentik: Tangerből jelentik a Daily News-nak. hogy Talata környékén az előretolt spanyol! hadállások a legnagyobb veszedelemben forognak és az ottlévő csapattestek a főhadiszállástól engedelmet kértek, hogy visszavonulhassanak és a beépített ágyuütegeket elpusztíthassák. A marokkói harctérről Madridba érkezett jelentések súlyos vereségről számolnak be. A Matin szerint a talatai spanyol állás parancsnoka képtelen továbbra is helytállani a Kifflakók megerősített csapataival szemben és ezért felhatalmazást kért az állás kiürítésére és a hadianyagok elpusztítására. De Rivera kijelentette, hogy Marokkó spanyol zónájában a katonai helyzet némileg javult. Újból megcáfolta azt a hirt. mintha a Viktória Királynő cirkálón súlyos tüzkatasztrófa történt volna. Vasnti összeütközés Novibecsén Egy mozdonyvezető megsebesült, négy vagon összetört Novibecséről ‘jelentik: A novi.becseji állomáson szerda hajnalban könnyen végzetessé válható vasúti szerencsétlenség történt. A 7062-es számú tehervonatot két részben indították útnak Djagutinovó felé. Az, első szerelvény már a novibecsei pályaudvaron vesztegelt, amikor a második is1 megérkezett. ‘A mozdonyvezető nem lassított a bejárat előtt és a tehervonat harminckilométeres sebességgel — hibás váltóállítás következtében — beleszaladt az előtte álló első szerelvénybe. Az összeütközés oly nagy erővel történt. hogy az első mozdony felrobbant és négy teherkocsi összetört. A sínek az összeütközés következtében az egész pályán felszakadtak és a kisiklott kocsik egymásba torlódtak. A karambol emberéletben szerencsére nem okozott kárt, csupán az egyik mozdonyvezető szenvedett könnyebb sérüléseket. A teherforgalom most a novibecsei állomáson szünetel, a személyforgalmat átszállással bonyolítják le. A vizsgálat a szerencsétlenség ügyében megindult.
