Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-21 / 259. szám
12. oldal ßACbMÜCxY KI NAPLÓ 924 szeptember 21. Oroszországi emlékek a. Az orosz intellektuollek Az alábbiakban adjuk Ágoston Péternek a »Daily Herald«-ban megjelent második cikkét. Európából nézve az orosz viszonyokat, az ember inkább a képzeletére van utalva s miután soha nem látott viszonyokat bajos el is képzelni, bizony rosszul képzeli el az orosz viszonyokat is. Azzal tisztában voltam, mielőtt Oroszországba mentem, b^v valami egészen mást fogok találni mint a milyen az a világ, amelyet Európának nevezünk, sőt neveznek az oroszok maguk is, s amibe Oroszországot nem értik bele. Hát bizonv egészen mást találunk. S nem mondhatom, hogy az Európában mindenütt található orosz emigránsok elbeszélése zavart volna meg. Ez a lehetőség nálam nem merült fel, mivel egyetlen orosszal sem találkoztam. Csak érően tudtam, hogy sok százezer orosz intellektuel van Európaszerte valóságos diasporában. Sokszor gondoltam számkivettségcm alatt sajnálattal arra, hogy milyen szerencsétlenség arra a sok Százezer emberre nézve ez az állapot. Amikor aztán Oroszországba jutottam, látnom kellett, hogy milyen szerencsétlenség ez Oroszországra nézve. A proletárforradalom alaposan végzett az intellektuellekkei, amikor kitűnt, hogy ezek vonakodnak a proletárdiktatúra szolgálatába állam. Tudvalevőleg soká voltak intellektuellek Oroszországban a polgári háborúk alatt s az üldözés csak akkor kezdődött, amikor az engedelmességet megtagadták, sőt az ellenforradalmat támogatták. Erre a forradalmi kormány eltávolította őket a hivatalokból, sokakat lakóhelyükről. Az eltávolított tisztviselők részben az ellenforradalmi seregekben kerestek oltalmat, részben külföldre szöktek. Voltak azonban olyan foglalkozási ágak s a zsidók, akiknek rokonszenves volt a forradalom s igy megmaradtak Oroszországban. Azok közt. akik az ellenforradalmi hadseregekhez csatlakoztak vagy a külföldre menekültek, a legnagyobb számban a jogászok s a bank- s egyéb tisztviselők voltak. Viszont éppen azért, mert az országban polgár? háború dúlt, s orvosokra a polgári háború frontjain szükség volt, legkevésbbé ezek szökhettek meg. A proletárdiktatúra az orvosokat egyszerűen szolgálattá kötelezte. Arról szó sem lehetett, hogy valaki megtagadja a szolgálatot. A legszabadabban mozogtak eleinte a mérnökök, mert a termelés mindenütt szünetelt. A jogászok helyét a forradalmárok maguk foglalták el. Erről a Hülm Isiire süss 15 évi gyakorlattal, mindennemű erőgépek töréseit — (u. m. motorfejek, tartók, tengelyek) vagy bármiféle kOT-pi kfilt törések forrasztását felelőséggel végzem. Kívánatra vidékre személyesen kimegyek. FEHÉR ANDRÁS^ Novisad, Sibinjani JankóS \ (Hunyadi ul.) 26. foglalkozásról az volt a forradalmárok véleménye, hogy jobban értik, iint az orosz csinovnikok (hivatalnok) s ezért nagyrészt ók ültek be a csinovnikok helyére. A jogászfoglalkozást egyenesen gyűlölték, s mint stúdiumot az egyetemen eltörülték. Csak a legújabb időben állították vissza, de a "evét ma sem fogadták el s társadalmi fakultásnak nevezik az egyetemen. Nem csoda, ha ma sem szeretik, mert ennek a fakultásnak a hallgatóival van a legtöbb baiuk. Amikor a főiskolákat a rendes évi csisztka (tisztítás) alá veszik, rendesen ezek közül távolítanak el legtöbb hallgatót azon a címen, hogy politikailag megbízhatatlan, hogy származása burzsuj. Az elmúlt tanévben, amelyben a csisztka áprilistól szeptemberig tartott, állítólag 20.000 diákot tisztítottak ki az összes orosz főiskolákról. Sokan vannak a bolseviki vezetők közül, ak’k ellenzik ezt a mesterséges intellektuel-proletár gyártást, de nem sok eredménnyel Ennek az eljárásnak azonban nem annyira politikai, mint pénzügyi okai vannak, mivel a főiskolák öszszes hallgatói internátusokban vannak elhelyezve s ezt a nagy terhet az állam nem birja el. A csisztkát azokkal a hallgatókkal szemben is foganatosítják, akiknek politikai meggyőződése foglalkozásukban közönyös, pl. az orvostanhallgatók ellen. Az orvostani szak két részre van osztva: orvoss felcser-szakra. Mind a két csoportra be lehet iratkozni középiskolai képzettség nélkül is. A kétféle képzettségű hallgatók közt nagy a féltékenység, ami sokszor vezet a magasabb képzettségüeknek az egyetemről való kitisztítására, mert a magasabb kénzettség sokszor elegendő annak a megállapítására, hogy az illető burzsuj. Ez a jelleg pedig a legnagyobb bűnök egyike, amelyet valakire nézve meglehet állapítani. Az egyetemre s más főiskolára nem szükséges előképzettség, de ma már nagyrészt a munkásegyetem elvégzése után mennek a tulajdonképeni egyetemre. Az orvosi fakultás aránylag sokkal kevésbbé látogatott, mint a többi fakultások, mert a régi egyetemet végzett orvosok elhelyezkedése is nagyon kérdéses. Az orvosok legnagyobb része tisztviselő lett. A szovjetrendszernek velejárója ugyanis, hogy mindenki az állam szolgálatában áll, ennek következtében betegség esetére biztosítva is van. Az orvosokra * - ennek aztán az a következménye, hogy. egynéhány orvostanárt kivéve, senkisem folytathat magán ""vakorlatot Aki tehát nem kap állást valamely betegsegélyzőpénztárban, az foglalkozását nem űzheti. Miután minden államosítva van, a szabad kereskedőket s iparosokat kivéve mindenki állami alkalmazott vagy esetleg szakszervezeti alkalmazott. Szabad ügwéd is alig van, csak aki büntető védelmet lát el, a többi ügyvéd vagy tröszt, szindikátus stb. alkalmazottja. Az alkalmazottaknak e tömege folytán aztán a közigazgatás hihetetlen rossz. Bárhova megy az ember, legelső felvilágosítás vág’"' utasítás amit kap: »Podajtye zajivlenyie! Adja be írásban!« E mellett háromnegyed része nem tud imi Moszkvában sem. Ha az ember szerencsétlenségére jogász, akkor a legnagyobb bajba jut, mert a hivatalokban minden jogi fogalmat a forradalom szellemének megfelelően átreformáltak s a jogász ezt a reformot nem veszi be. így pl. a legegyszerűbb fogalmat sem szabad úgy érteni, mint a forradalom előtt vagy mint valamely burzsujországban. Erre nézve a következő esetem volt: miután mindenki alkalmazott, mindenkinek van munkakönyvé, de a munkakönyv előtt csak ideiglenes igazolványt adnak ki. Ez az igazolvány három hónap alatt megújítandó. Én a három hó--" lejárta előtt vagy egy héttel elmentem a megújítás végett. A rendőr nacsalnik vagy főnök kikérdez s nyugodtan jegyzi feleleteimet, egyszerre csak belenéz az igazolványba, lecsapja s rámkiált: »Nem tud olvasni?« Én csodálkozva bámulok rá, mire ugyancsak kiabálva folytatja, nem látta, hogy csak egv hét múlva jár le az igazolvány. Erre én a világ legtermészetesebb hangján mondom, hogy éppen ezért jöttem, mert a munkakönyv rendőri igazolvány is. Ez a felelet azonban nem elégítette ki. visszaadta az igazolványt s elküldött. Nem mertem kérdezni, mert a rendőrség ne*" vesz fel jegyzőkönyvet, ha letartóztat. Különben is igy olcsóbban megtanultam, hogy a záros határ?'1'nek Oroszországban le kell járnia. Mert hátha a fél meghal, mielőtt újra munkát ad a hatóságnak, s akkor, ha "Mbb jött. hiába fárasztotta a nacsalnikot. Mert fő a nacsialnik nyugalma s nem a felek szolgálata. Ezt a fogalmat a felekkel való viszonyban nem ismerik a szovjet-tisztviselők. Az amerikai elnökválasztási küzdelem Az Egyesült-Államoknak ez idő szerint nyolc politikai pártja és nyolc elnökjelöltje van: 1. Coolidge, 2. La Föltette. 3. Davis, 4. H. P. Farié, clintoni bankár, a National Prohibition Party jelöltje, 5. W. C. Foster, az Amerikai Munkáspártnak jelöltje, aki bevallottan kommunista, 6. G. C. Nations washingtoni biró, jelöltje az American Partynak, amelyet Ku-KIux- Kian-pártnak is neveznek, 7. W. I. Wallace gyáros, a Commonwealth Land Party jelöltje és 8. Johns portlandi ácsmester, a Socialist Labour Party elnökjdőltje. Komoly küzdelem valószínűen csak az első három jelölt között lesz. Shaver, a deonokr?+" bizottság elnöke kijelentette, hogy az elnökválasztási küzdelem jelenlegi helyzete után ítélve, egyetlen jelölt sem fogja megkapni a szükséges többséget. Shaver hozzáfűzte, hogy La Follette napról-napra több szavazatot biztosit magának, nem tekintve az amerikai németek hétszázezer szavazatát, akik végérvényesen La Follette mellé álltak. Coolidge egyébként e*»" munkásdelegáció előtt, amelyet a Fehérház kertjében fogadott, élesen körvonalazta a munkásproblémáról vallott felfogását. Magánvállalatoknál elismeri az alkalmazottak sztrájkjogát, de a szövetségi alkalmazottaknál mások azi elvei. Programja: megszigorított bevándorlás, vámvédelem. takarékosság az államháztartásban, folytatólagos lei"vérkezés. de megfelelő hadsereg és flotta, végül Amerika részvétele Európa helyreállításában. Beszédét ezzel fejezte be: — Azt akarom, hogy a munkaalkalmak kergessék nz embereket és nem megfordítva. E. SZECSI PHILATELIA bélyegkereskedés Subotica főpostánál Legújabb arany Michel 1924—25. albumok minder nagyságban raktáron. Bélyej?gyűjtőknek választékot megkeresésre küldök. — Megvételre keresek használt Jugoslav bélyegeket. RQS5IJA-FÖNCIÉRE biztosító- és viazoatbiztositó társaság Tűz-, éle'.-, betörés-, trausportbsztöSíitss Fiókig .-gatósig! Subotica, Aleksandrova uiica 4. (RoasSja-Foncidre palota) 6635 1 1ULÄBAK ÜMÜKEZEK EGYENESTARTÓK. jgg SCH ON BRUNN SUBOTICA. PAŠIĆEVA ÜLICA 5. SZÁM.. — TELEFON 2- flj STEMICIWF • legbiztosabb hatású POLOSKAIRTÓ Kezelése egyszerű. Kapható Landauer Drogéria SuUica mmwmswmimmiitva, ZONGORÁK pianisták dús vá.aszókban gyári áron, hangszerek és alkatrészei nagyban és kicsinyben 2469 kaphatók PRÁGAINÁL VEL.-KÍKINDÁN. Hullámos, HiiiiiiuimiiHHimiiimiiüiiiiiiiiiiiiiuíüiummiii selymes haf KiKimiiiiiiiiiiiiimnuHmiuimiiiiiuiinimuiiiiiif Elida" Shampoon állandó használatánál. Eladó Zemunbsn 3 ház egy t Iken a Dunaparton a ha állomással szemben Kéj 5 no embera 35, 37 és 15 sz. A telek nagysága UOü m2. Ugyanezen telken 30.0D0 drb. jól kiégetett tégla eladó. — Bővebbet ugyanott a házban. M. RUSS, Z-äMUti"