Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-21 / 259. szám
4. oldal BACb.i£ü/EI NAPLÓ 1924 szeptember 21. Aki az egész Vajdaságot végigraböíta A szenlai rendőrség- elfogott egy rabióvesért Sentáról jelentik: Veszedelmes rablóvezért tett ártalmatlanná pénteken éjjel a senlai rendőrség. Sentán és környékén mér napok óta egy ismeretlen rablóbanda garázdálkodik, amely számos betörést és rablást követett el. Legutóbb a Niedermannféle szabóüzletbe hatoltak be, ahonnan szöveteket és kész ruhákat vittek el s a lopott holmikat Adán értékesítették. Pénteken éjjel, amikor a Reradov rendőrvezető vezetése alatt álló rendőri őrjárat szokott kőrútjára indult, észrevették, hogy a Stein-féle rövidáru kereskedés ajtaját ismeretlen tettesek ki akarják feszíteni. A betörők a rendőrök közeledésére eldobták szerszámaikat és ahányan voltak, annyi felé kezdtek szaladni. A rendőröknek hosszú hajsza után sikerűit elfogni a banda vezérét, Morkó Csetnikoffot. A többi tettes elmenekült. A rabíóvezér kihallgatása során bevallotta, hogy valódi neve Moris Aleksander, annakidején ötévi íegyházra Ítélte a novisadi törvényszék, azonban a /egyházból megszökött. Azóta végig rabolta az egész Vajdaságot. Legutóbb Sentán alakított egy rablóbandát, amellyel Sentán és környékén számos rablást követett el. Cinkosainak, akiket sorra megnevezett, a rendőrség már a nyomukban van. A rablóvezér büniajstromát most állítja össze a sentai rendőrség. Esik a f©MLérietek ára Sztarakanizsáról jelentik: Az alacsony gabonaárak és magas munkabérek miatt egyre több gazda igyekszik bérbeadni a földiét. Míg azonban a múlt évben nagy kereslet mutatkozott Sztarakanizsa vidékén földbérletek után, addig ezidén a földművelők alig mutatnak hajlandóságot föld bérlésére. A Tóth-féle 300 holdas birtok bérletére szeptember 17-én tartották meg az árlejtést, de holdanként csak 1000—1200 dinárt kínáltak a tavalyi 2000—2500—3000 dináros árakkal szemben. Az árlejtés ezért meddő maradt és 24-ére uiabb árlejtést tűztek ki. Általában Sztarakanizsa környékén a kiadó földek fele nincs bérbeadva és nincs is rá remény, hogy akad bérlője, minthogy a mai helyzet mellett a kért bérösszege két senki sem akarja megfizetni. meggyilkolt kasziriső arcképét. A láda alján sok női fényképet találtak. A fényképeken kívül még számtalan levelet fedeztek fel, amelyek Maribor közeléből keltek és kiderült, hogy az illető nővel házasságközvetitő utján ismerkedett még a gyilkos cipész. A talált képek és levelek alapján a csendőrség más irányban is kiterjesztette a nyomozást, ame'y nemsokára Burgwaldig vezetett, Több kihallgatott nő kijelentette, hogy azt a férfit, akinek fényképét a csendőrök felmutatták, a kritikus napon a Burgwald felé vezető utón látták. Két elemi iskolai tanuló azt vallotta, hogy a gyilkosság napján hazatérve az iskolából, látták ezt az embert, aki erősen bandzsított és kabátja tele volt vérrel. Ezek a vallomások megerősítették a nyomozó hatóságokat abban, hogy a letartóztatásban lévő cipész Stelzer Ottilia gyilkosa volt. A többi gyilkosság vádja is beigazolódott. A pszichiáterek igazolják azt a feltevést, hogy a meggyilkolt nők kéjgyilkosság áldozatai. A király megkegyelmezett a halálraítélt Tóth Mátyásnak A halálbüntetést életfogytiglani f egy házra változtatták át A halálraítélt Tóth Mátyás bűnügyében szombaton érkezett le a szuboiicai törvényszékhez a király legfelsőbb elhatározása, amely a halálos ítéletet életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatja át. Tóth Mátyás, — mint ismeretes, — Szentén, miüt eV augusztus 24- én, a vele közös háztartásban élő Pólyák Erzsébettel, Horváth István tanyai gazdálkodót hamis ürüggyel a Tisza partjának egy mély, szakadáxos részéhez csalta, ott kifosztotta és a Tiszába lökte. Ebben a bűnügyben múlt év november hó 10-én tartották meg, — — Zentán, múlt év augusztus 24- Tóth Mátyást és Pólyák Erzsébetet bűnösnek mondotta ki a bíróság előre megfontolt szándékkal végrehajtott emberölés bűntettében és Tóth Mátyást kötél általi halálra. Pólyák Erzsébetet 15 évi fegyházra ítélte. Az Ítélet felebbezés folytán az ítélőtábla elé került, mely az első fokon hozott ítéletet teljes egészében helybenhagyta. A semmitőszéken is letárgyalták] i bűnügyet és a legfelsőbb bíróság slutasitotta a beterjesztett semmiségi okokat, egyben pedig, — kegyelmi tanáccsá alakulva át, — feiler j esztette a bünügy iratait az igazságügyi miniszterhez. Az igazságügyi minisztertől szombaton érkeztek le a bünügy aktái a király legfelsőbb elhatározásáról, amelyet Í szombaton délelőtt hirdettek ki az elitéltek előtt. Szuronyos börtönőrök kisérték a terembe Tóth Mátyást és Pólyák Erzsébetet. A hatvankét éves, galambősz, sárgásán sápadt Tóth Mátyás a tárgyalóterembe érve, udvariasan elöreengedte Pólyák Erzsébetet. IPaviovics István elnök délelőtt 10 órakor hirdette ki a király legfelsőbb elhatározását, amely szerint a király, — az igazságügyminiszter előterjesztésére, — Tóth Mátyás halálos ítéletét kegyelem utján életfogytiglani fegyházra változtatja. A királyi kegyelem kihirdetését Tóth Mátyás egykedvű nyugalommal fogadta, a legcsekélyebb megindultság sem látszott rajta, készült valamit mondani, de a végén. — Pólyák Erzsébetre mutatva, — csak ennyit mondott: — Az övé megmarad? Ezzel véget ért a bírói aktus és az elitélteket visszavezették celláikba. Tóth Mátyás a fogházban állandóan imádkozik. Még a szokásos sétákon is, amikor a rabok a fogház udvarán sétáikat végzik, — imakönyv van kezében és abba méiyed. Pólyák Erzsébetet nem viselte meg a fogság. Az arcszine élénk és mindig tisztán, rendesen van öltözve. Mindkét elitéltet fegyházba fogják elszállítani. Ferencz József Rudolf trónörökös haláláról Miért nem lehetett pápa Rampolla bíboros? Asszon/]ok gyilkosa Egy szadista cipészlegény Ljubljanába és Mariborban iöbb nőt meggyilkolt Grácból jelentik : Grácban letartóztatták Jelen Antal cipészt, akit Strobl Frida rendőri felügyelet alatt álló leány meggyilkolása után fogtak el súlyos bizonyítékok alapján. A nyomozás, amely Jelen Antal előéletét kutatta, már eddig is megdöbbentő adatokat juttatott a rendőrség kezére. Eszerint minden valószínűség szerint Jelen Antal követte el az utóbbi hónapokban azokat a gyilkosságokat, amelyeknek tetteseit hiába kereste a rendőrség. Marek Franciska cselédlcány, Petkovsek maribori kaszimő, ugysziníén Stelzer Ottilia ljubljanai szolgáló eány meggyilkolása is minden valószinüség szerint Jelen Antalt terheli. Jelen sok levelet küldött a fogságból amelyeknek tartalmából arra következtetnek, hogy a tömeges gyilkossággal vádolt cipész szadista és beteges hajlam bál végezte ki áldozatait. A nyomozó hatóság Ljubljanába is kiszállott, hogy Stelzer Ottilia meggyilkolásának körülményeit kikutassa. Jelen itt lakott utoljára. Felnyitották Jelen ládáját, amelyben holmiját tartotta. A sok lim-lom között feltűnt egy újságból kivágott igen hosszú cikk, amely részletesen tárgyalja Petkovsek kaszirnő meggyilkolását. Egy másik újságból kivágta Jelen a Ferenc József levelei között akad egy, amelyet Írója személyesen illusztrált, mégpedig három — nem is ügyetlen — karrikaturával ékesített. Nem szabad természetesen elhallgatni azt az enyhitő körülményt, hogy Ferenc József hét esztendős korában követte el a szóbanforgó írásművet, amely egyébként teljes terjedelmében így hangzik: Kedves Maxi! Bocsánat! Bocsánat! Nincs sok időm; délelőtt tanulnom kell. délután jön a nagymama, igy múlik el a nap; de remélem, kedves monsieur hogy Grosseiet ur már felmegy holnap lován, hozzáfogtam már, kezdettem már összeállítani a kis színházat, melyben én meg Károly játszani akarunk; közben lesz benne tűzvész is, melyet spiritusszal csinálnak: árvíz és sok más látványosság. Ma reggel nagymamánál voltunk, hol misét szolgáltak nagypapáért, mert rna február 12-ike van. Adieu, excellenciád. Excellenciád legalázatosabb szolgája Ferenc József. Kérlek, mondd meg Bomb, grófnak, hogy a grófok, meg a tanító urak. A levél nincs befejezve s igy sohasem tudhatjuk meg, hogy mi volt a véleménye Ferenc Józsefnek a grófokról, meg a tanitó urakról s. mit akart róluk I Bombelles Henrik grófnak, a hivatalosan ki c \ evett legfőbb nevelőnek üzenni? Ferenc József kézírása hétéves korában már ugyanolyan volt, mint hetvenéves korában; a rajzos levél betűiből következtetve sohasem lehetne rájönni arra, hogy Ferenc József gyerekkorában irta, ha e,z a levél tartalmából nem derülne ki. Az aggastyán Ferenc Józsefnek is kedveskedtek ugyan miniszterei eléggé hatalmas tűzvésszel, de ezt nem spiritusszal csinálták___ sőt még csak nem is a szó eredeti jelentőségében vett spiritusszal. A két évvel fiatalabb öccséhez, Miksa főherceghez intézett levél egyébként három Icvélpapiroldal terjedelmű. Az első oldalon nincs illusztráció, a második oldalon két rajz van, egyik fiatal nőt ábrázol a harmincas évek divatja szerint, szakajtókalapban, vállal a nyakán, alkalmasint Siurmfeder Lujza bárónőt, a főhercegi gyermekek dadáját; alatta Grosseiet urnák, a francia tanárnak karrikaturája, amely a monsieurt konfliskocsisnak ábrázolja. A levél harmadik oldalán, az aláirás alatt bohócok és harlekinek ábrái, a színházról szóló sorokat illusztrálják. Rudolf trónörökös halála és a Vatikán • Azokban a táviratokban, amelyekben Ferenc József az európai udvaroknak bejelentette Rudolf trónörökös halálát; a halál oka — mint a Bácsmegyei Napló már közölte — szivszélliüdésnek volt feltüntetve. Roppant érdekes ezért, hogy hogy a Szentszékhez intézett táviratnak Ferenc József kézírásában hátramaradt alábbi Szövege nem emliti meg a halál okát: A legmélyebb fájdalommal jelentem Szentségednek Rudolf fiam hirtelen halálát. Meg vagyok győződve őszentsége őszinte részvétéről e kegyetlen veszteség fölött. Kérem Istent, adjon nekem erőt. hogy zúgolódás nélkül tűrjem el e csapást, mellyel meglátogatott. Kérem magamnak és családomnak őszentsége apostoli áldását. 1889. 31/1. Ferenc József. A Vatikán természetesen pontosan értesült annakidején a mayerlingl ka. tasztrófa lefolyásáról s Rampolla bíboros, államtitkár emiatt nehézségeket is támasztott a trónörökös egyházi temetése körül, azon az alapon, hogy Rudolf öngyilkos lett. Ferenc József sohasem bocsátotta meg ezt Rampollának és amikor a konkláve évek múlva őt szemelte ki pápának, Ferenc József hiú-: sitottá meg vétójogánál fogva Ram-, polla megválasztását. Kedves és nem kedves vendégek Az uralkodó mindig személyesen és Írásban válaszolt, ha bejelentették neki, hogy valamelyik külföldi uralkodó, vagy államférfi meg akarja látogatni. Ha kedvére volt a látogatás, hasonló levelekben intézkedett: A császár Kálnoky miniszternek. Bécs. A császárné és én nagyon fogunk örülni, ha a román Felségeket szerdán Budán fogadhatjuk. Kérem nekem rögtön táviratozni, hogy a Felségek elfogadják-e a szállást a budai várban és nem akarnak-e nálunk étkezni? Kérem a kisáret névsorát is megtáviratozni. Fj. Budapest. 1884. 9/11. 5 óra Szállásról és kosztról sose felejtett el Ferenc József gondoskodni, igazi gavallér házigazda volt. Azt azonban nemi szerette Ferenc József, Jia. valaki túlságosan siirün kereste föl, az ilyesmit zaklatásnak tekintette. 1887-ben Sturdza román miniszter a bécsi külügyminisztérium utján bejelentette Ferenc Józsefnek, hogy a bukaresti udvar megbízásából tiszteletét óhajtja tenni nála Déván, ahol éppen a hadgyakorlatok folytak. Az uralkodó a következő utasítást küldte Kálnoky külügyminiszterhez: A nagy helyhiány miatt Déván és a mindennapos gyakorlatok előrelátható tartama miatt nagyon szeretném, hogy ha ön a románok elküldését alkalmas módon megakadályozhatná. Kérem távirati1 válaszát akkor is. ha ön más nézeten van. 1887. 12/9. délután 4 óra 15 A tegnapi legkegyelmesebb táviratot megkaptam. Sturdza miniszter küldetését udvarias módon köszönettel én is elháritandónak tartom, miután Károly királynak már tavasszal a galíciai hadgyakorlatokon alkalma volt egy ilyen udvariassági küldöttséget küldeni Felségedhez, most pedig az elhelyezési viszonyok mindent igen megnehezítenek. Ilyen értelemben telegraíáltam Goluchowszky grófnak. 1887 szeptember 15. Kánoky. Goluchowski Agenor gróf, a későbbi külügyminiszter, aki akkor bukaresti követ volt, másnap udvariasan tudtára adta a román külügyminisztériumnak, hogy »rosszak az elhelyezési viszonyok«. Ugylátszik a diplomáciában használatos kifogások sem mindig jobbak.... Ferenc József és »gomb- Jyukviszkctegség« A császár-király, aki hosszú és munkás élete folyamán annyi rendjelet oszlott ki, érthető módon lenézte azokat, “akik az ordólc után futkostak. Amikor
