Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)
1924-09-21 / 259. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 024 szeptember 21. Vajdasági gazdasági kiállítás készül Suhoticán Jövő augusztusra tervezik a megnyílást A szuboticai Gyáriparosok Egyesületének kezdeményezésére itteni gazdasági körökben már régebben felmerült az a terv, hogy Szuboticán nagyszabású gyáripari és gazdasági kiállítást rendezzenek. A kiállítás a terv szerint túlnőne a helyi kereteken és az egész Vajdaság gyáripari, ipari, mezőgazdasági termékeit magában foglalná és állatkiállitással volna összekötve. A nagyszabású tervvel a Szuboticai Gyáriparosok Egyesülete legutóbbi választmányi ülésén foglalkozott, amelyen elhatározták, hogy rövidesen már megkezdik a kiállítás előkészítését. A terv szerint a kiállítást 1925. augusztusában rendezik, valószínűleg Palicson, ahol a legalkalmasabb térségek és helyiségek állnak rendelkezésre. A kiállítás rendezésébe a vajdasági gazdasági élet valamennyi számottevő tényezőjét, egyesületeit, vállalatait és kereskedelmi cégeit be akarják vonni, ezért elhatározták, hogy egy-két héten belül konferenciára hívják össze az érdekelt gazdasági és ipari köröket, úgyszintén a hatóságok vezetőit is a tóvábbi részletek megbeszélésére és előkészítő bizottság delegálására. minden indokolás nélkül Bécsbe. Beavatott helyen úgy tudják, hogy amennyiben a magyar kormány nem egyezik bele a kiadatásba. a német kormány diplomáciai jegyzék formájában fogja adatokkal bizonyítani, mely magyar funkcionáriusoknak és közéleti embereknek érdeke az, hogy a bűntett megtorlatlanul maradjon. 55 A magyarság jogait megadni: kötelesség1 Ivanícs Momcsiüó a Magyar Párt visszaállításáról ti nemzeti szerződések határozmányai írnak elő. — Azt mondhatná valaki, hogy a magyarok mégsem szeretik ezt az államot. Ez nincs kizárva, mert egészen természetes, hogy mindenki szivesebben van a saját, mint idegen államban, de ez nem jelenti azt, hogy magyar nemzetiségű polgára társaink nem is szerethetik meg ezt az államot. — Egy bizonyos: ha elnyomjuk őket, akkor nemcsak egykedvüek maradnak az állammal szemben, hanem — meg is fogják gyűlölni. De ha okosak vagyunk és a magyarban egyenjogú polgárt akarunk látni, ez nem maradhat hatás nélkül és a magyarok más szemmel kezdik nézni az államot. Csak az elnyomottak lázadnak. — Még egy fontos okot kell figyelembe venni. Magyarországon a háború után még mindig a feudális osztály uralkodik. A széles néprétegek gazdasági és politikai elnyomatásban vannak. Ha mi a magyaroknak igazi demokráciát . adunk, nem kell többé félnünk, hogy a magyarok nem látnak különbséget a mi kormányzatunk és a magyarországi feudális uralom között. Azonkívül a teljes demokrácia nálunk kedvező hatással lesz a határon túl is és így fokozatosan barátságos viszonyok fögnak kialakulni. Ä budapesti rendőrség rejtegette Erzberger gyilkosait A német kormány tiltakozni készfii a hatósági bűnpártolás ellen Berlinből jelentik: Az Erzbergergyiikosok ügyében dr. Steiger centlumpárti képviselőnek Hetényi Imre dr. budapesti főkapitányhelyetteshez intézett nyílt levele — amelyet tegnap a Bácsmegyei Napló is ismertetett — nagy feltűnést keltett és arra vonatkozólag a következő érdekes részleteket közük: A német kormány 1922 elején Schultz és Thyllessen Magyarországról hozzátartozóiknak küldött leveleit elfogta, ezeken azonban a magyarországi cim nem volt megjelölve. A német kormány rendőrtisztviselőket küldött Budapestre, akik megállapították a bűnösök tartózkodási helyét. Azonnal a rendőrséghez fordultak és a hót iiatalembert le is tartóztatták. A német rendőrtisztviselőket beidézték és kijelentették előttük, hogy mindkét gyanúsított magyar állampolgár, s&t megmutatták nekik Schultz-nak Hetényi Imre dr. főkapitány helyettes aláírásával ellátott magyar útlevelét. A fiatlembereket el is bocsátották a rendőrségről. A rendőrtisztviselők azonban követelték újbóli letartóztatásukat, mire Hetényi aláírásával végzést kaptak, hogy 24 órán belül hagyják el Magyarországot. Az egyik kiutasított rendőrtisztviselő különben a mostani azonosításnál is Budapesten volt. Schultz és Thyl'essen azonban ezóta sem hagyták el Mag.varországot. Budára költöztek és a német kormány minden lépésüket megfigyeltette. Csak a legutóbbi hónapokban vesztették el nyomukat. A német kormány több alkalommal kérte a magyar kormánytól, hogy adják ki a gyilkosokat, azonban mindannyiszor azt a választ kapta, hogy aznk nem azonosak Schultzcal és Tliytlessen-nel. Dr. Steiger centrumpárti politikus ezután tette közzé a tegnap ismertetett nyílt levelet. A magyar postán ekkor viszszatartották a német lapokat, sőt egyedül a bécsi Reichspost cimü lapból, amely átvette a nyílt levelet, ötszáz példányt . küldtek vissza Beogradból jelentik: Dr. Ivanics | Momcsillo volt képviselő, aki néhai j Protics Sztoján politikáját követi, lapjában a Radikal-ban cikket irt a jugoszláviai magyarokról és abban azt bizonyltja, hogy a kormánynak j kötelessége volt megadni a magyarságnak állmpolgári jogait. Ezt az állítását a következő fejtegetések-' ben bizonyítja: — A békeszerződés és a kisebbségek védelméről abban foglalt rendelkezések köteleznek bennünket arra. hogy másvérü és másnyelvü polgártársainknak biztosítsunk minden polgári és politikai jogot és általában a teljes egyeniőjoguságot. Ezért a kötelezettségünkért megkapunk olyan vidékeket, ahol csak relatív többségben vagyunk, a nemzeti kisebbségek pedig kötelesek az állam iránti hűségre. — Semmivel sem bizonyult be, hogy kisebbségeink, ez esetben a magyarok, a leglüsebb mértékben is vétettek volna az államhüség ellen. Különösen nem vétett a Magyar Párt, amely programja elején ünnepélyesen hirdeti, hogy nem foglal állást az államberendezés alapvető kérdésében, mert úgy tartja, hogy az a szerbek, horvátok és szlovének belső ügye. A Magyar Párt teljesen megelégszik azzal, hogy a magyaroknak megadják azokat a jogikat és szabadságokat, aS®,,../ekbt a Az elcsapott jegyző bosszúja Egy magyar család kálváriája — Ki tanítja az adai gyerekeket? Kucora bácskai község jegyzőjének felterjesztésére a belügyminisztérium kiutasította az S. H. S. állam területéről Burányi Albert kuéorai lakost, a kulai Agrár-bank gőzmalmának fömoinárát, jugoszláv állampolgárt, aki mái huszonnégy év óta lakik a Baeckaban. Baranyit feleségévé;. ót gyermekéve! Iés unokájával, a kulai főszolgabiróság iintézkedésére pénteken reggel indították útnak Szuboticán keresztül Magyarország felé. A kiutasítás, amelynek botjjrányos háttere van, nem jutott el végső fázisáig, Baranyiék átdobása a vámolás miatt Szuboticán egy-két napi ^késést szenved és ezt a rövid időt a kiutasított jugoszláv állampolgár felhaszjnálta arra, hogy a kuccrai jegyző jogjtálán eljárását meghiúsítsa és az ügy botrányos körülményeit az illetékes feljsőbo hatóságok tudomására hozza és a {kiutasítást visszavonassa. Baranyiék holmijukkal két csendőr \ kíséretében szombaton reggel érkeztek meg Szuboticára egy marhaszállitó kocsiban. A kocsit a szuboticai pályaudvaron lekapcsolták, hogy az elvámolás után a pesti vonathoz csatolják. A kocsi az egyik kivüleső sínpáron áll, mellette csendőr, aki vigyáz a kiutasított I családra, amelynek egyik tagja sem hagyhatja el a kocsi környékét. Négyöt gyermek a kocsi előtt játszik. Amikor megtudják mi járatban vagyunk, valamennyien elkezdik mesélni tragédiájukat. Csomagolnak a csendőrök Baranyi előadása szerint, csütörtökön este féihatkor rendőr jelent meg a lakásán és bekísérte őt a községházára. Félóra múlva a községházán volt már az egész család, egyenként vitték őket be a rendőrök és este kocsin elhozták Kuláról, — ahol alkalmazásban voltak, — két leányát Baranyi Annát és Piroskát. Amikor a rendőrök az egész családot összeterelték, bezárták valamenynyiüket a községháza fogdájába. Baranyiéknak sejtelmük sem volt arról, hogy miért tartóztatták őket le, annál nagyobb volt a meglepetésük másnap reggel, amikor nyolc óra tájban a jegyző elé vezették, aki közölte velük, hogy a belügyminisztérium kiutasította őket az ország területéről és hogy félóra múlva indulnak. Baranyiék, amikor meggyőződtek arról, hogy a kiutalásukat valóban elrendelték, csupán annyi időt kértek, hogy holmijukat becsomagolhassák. Kérésükre azonban a jegyző kijelentette: — Nem kell semmit csomagolni, a rendőrök már mindent bepakoltak. Kiderült, hogy a jegyző utasítására, a községi rendőrök még az éj folyamán felnyitották Baranyiék lakását, a bútorokat felpakolták és egy vasúti kocsisba helyezték el. Baranyiék már csak az állomáson tudták meg, hogy a csomagoló rendőrök tizenhárom métermázsa kukoricájukról és többezer dinár értékű szénájukról megfeledkeztek és azt nem szállították ki a többi holmival az állomásra A régi módszer Baranyiék kiutasítása azért történt, mert a jegyző felterjesztése szerint politikailag megbízhatatlanok és nincs községi illetőségük. A jegyző vádjait azonban megcáfolja az a körülmény, hogy Baranyiék ellen, akik igazolni tudják, hogy már 1902- ben Bácskában laktak, soha semmiféle büntetőeljárás nem volt folyamatban, amiről a kezükben levő hatósági bizonyítvány tanúskodik, továbbá az, hogy Baranyi két évvel ezelőtt megkapta a *községi illetőséget. Az erről szóló határozatot Dimitrijevics Tihamér kulai főszolgabíró adta át Baranyinak. Amikor azonban az akkori jegyző megtudta, hogy Baranyiék illetőséget kaptak, a kucorai rendőrvezető utján azt elvette tőlük és megsemmisítette. A szerelmes jegyző A korábbi kucorai jegyző, aki azonban ma is állami szolgálatban van, két évvel ezelőtt lopás gyanúja alatt letartóztatta Baranyiék egyik leányát, Baranyi Erzsébetet. A leányt este tartóztatták le, a jegyző éjjel kezdte meg a kihallgatását és mire feljött a nap, a leány — a lopásban ártatlanul, — de erkölcsében megtámadottan került ki a községházáról. Baranyiék nyomban megtudták, hogy mi történt gyermekükkel és a keresziuri görög-keleti lelkész tanácsára feljelentést tettek az erőszakoskodó jegyző ellen. A jegyző megtudta, hogy Baranyiék feljelentést tettek ellene, mire néhány napra rá, november 23-án, előzőleg megszerezve és megsemmisítve a molnár-család községi illetőségi bizonyítva-, nyát, kiutasitási eljárást indított eile-: nük„ hogy Baranyi ettől megfélemlítve, visszavonja a feljelentést. A feljelentés esetleges visszavonásával azonban nem elégedett meg, hanem ezenfelül még ötezer dinárt követelt. Szándékát azonban nem tudta keresztülvinni, mert a feljelentés akkor már a kulai főszolgabirósághoz került, ahol Dimitrijevics főszolgabíró nyomban felfüggesztette állásától és később el is bocsátották az állam szolgálatából. Elcsapott jegyzőből — tanító Amikor eddig elmondotta Baranyi a tragédiáját, kissé megpihent, azután folytatta: — Itt van ez a gyermek, a jegyző gyermeke. — és felmutatott a kocsiban játszó göndör fürtü, nagyszemü kislányra — olyan mint az apja, most másfél éves lehet---- szegény---Azután elmondotta, hogy a jegyző egyldeig még a faluban maradt és amikor az újonnan kinevezett — jelenlegi — jegyző oda megérkezett, barátságot kötött vele. A legjobb barátságban váltak el,akkor, ariiikor őt, v- a bűneiért elcsapott jegyzőt — Adára néptanítónak nevezték ki. Elhurcolkodott Adára gyermekeket nevelni, az uj kucorai jegyzővel azonban továbbra is ferrtartotta a baráti összeköttetést. De néni felejtkezett el Baranyiékról sem, akiktől, különösen, amióta megszületett a gyermek, szeretett volna végkép megszabadulni. Az uj jegyzővel kötött barátságát használta fel arra,.hogy Baranyiékat eltávolítsa az országból és az ő érdeme ez az újabb kutasitás, amelynek végrehajtását azonban ismét sikerül megakadályozni. Baranyiék megteszik a botrányos ügy értelmi szerzői ellen a bűnvádi feljelentést. m. d. ..... ■ Az uj bácskai főispán Moviszadön A bácskai főispán! hivatal vezetését hétfőn veszi át Noviszadról jelentik: Risztics Milán. az uj bácskai főispán szombaton délelőtt érkezett meg Beogradból Noviszadra. Az állomáson a városi hatóságok részéről dr. Stefanovics Zsarko polgármester. Rakics rendőrfőkapitány-helyettes. Sokics Jován polgármester-helyettes és Ribarov főispáni titkár fogadták a főispánt. A demokrata-párt nevében dr. Nikolics Brankó királyi közjegyző. Miloszavljevics Velia görögkeleti esperes és Bogclanovics Zsivorad nyugalmazott ezredes üdvözölték Risztics főispánt, aki az üdvözlőbeszédeket meleg szavakkal köszönte meg Az állomásról a főispán és kísérete a városházára hajtattak, ahol a főispán magához kérette az egyes reszortok vezetőit és referáltatott magának, majd hosszas tanácskozást folytatott a polgármesterrel. A főispán vasárnap reggel Szomborba utazik, ahol leteszi a hivatalos esküt és hétfőn reggel már át is veszi hivatalát.
