Bácsmegyei Napló, 1924. szeptember (25. évfolyam, 239-268. szám)

1924-09-21 / 259. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 024 szeptember 21. Vajdasági gazdasági kiállítás készül Suhoticán Jövő augusztusra tervezik a megnyílást A szuboticai Gyáriparosok Egye­sületének kezdeményezésére itteni gazdasági körökben már régebben felmerült az a terv, hogy Szuboti­cán nagyszabású gyáripari és gaz­dasági kiállítást rendezzenek. A ki­állítás a terv szerint túlnőne a helyi kereteken és az egész Vajdaság gyáripari, ipari, mezőgazdasági ter­mékeit magában foglalná és állatki­­állitással volna összekötve. A nagyszabású tervvel a Szuboti­cai Gyáriparosok Egyesülete leg­utóbbi választmányi ülésén foglalko­zott, amelyen elhatározták, hogy rövidesen már megkezdik a kiállí­tás előkészítését. A terv szerint a kiállítást 1925. augusztusában rendezik, valószínű­leg Palicson, ahol a legalkalmasabb térségek és helyiségek állnak ren­delkezésre. A kiállítás rendezésébe a vajda­sági gazdasági élet valamennyi számottevő tényezőjét, egyesületeit, vállalatait és kereskedelmi cégeit be akarják vonni, ezért elhatároz­ták, hogy egy-két héten belül kon­ferenciára hívják össze az érdekelt gazdasági és ipari köröket, úgy­szintén a hatóságok vezetőit is a tóvábbi részletek megbeszélésére és előkészítő bizottság delegálására. minden indokolás nélkül Bécsbe. Beavatott helyen úgy tudják, hogy amennyiben a magyar kor­mány nem egyezik bele a kiadatás­ba. a német kormány diplomáciai jegyzék formájában fogja adatokkal bizonyítani, mely magyar funkcio­náriusoknak és közéleti embereknek érdeke az, hogy a bűntett megtor­­latlanul maradjon. 55 A magyarság jogait megadni: kötelesség1 Ivanícs Momcsiüó a Magyar Párt visszaállításáról ti nemzeti szerződések határozmányai írnak elő. — Azt mondhatná valaki, hogy a magyarok mégsem szeretik ezt az államot. Ez nincs kizárva, mert egé­szen természetes, hogy mindenki szivesebben van a saját, mint idegen államban, de ez nem jelenti azt, hogy magyar nemzetiségű polgára társaink nem is szerethetik meg ezt az államot. — Egy bizonyos: ha elnyomjuk őket, akkor nemcsak egykedvüek maradnak az állammal szemben, hanem — meg is fogják gyűlölni. De ha okosak vagyunk és a ma­gyarban egyenjogú polgárt akarunk látni, ez nem maradhat hatás nélkül és a magyarok más szemmel kezdik nézni az államot. Csak az elnyomot­tak lázadnak. — Még egy fontos okot kell fi­gyelembe venni. Magyarországon a háború után még mindig a feudális osztály uralkodik. A széles népréte­gek gazdasági és politikai elnyoma­tásban vannak. Ha mi a magyarok­nak igazi demokráciát . adunk, nem kell többé félnünk, hogy a magya­rok nem látnak különbséget a mi kormányzatunk és a magyarországi feudális uralom között. Azonkívül a teljes demokrácia nálunk kedvező hatással lesz a határon túl is és így fokozatosan barátságos viszonyok fögnak kialakulni. Ä budapesti rendőrség rejtegette Erzberger gyilkosait A német kormány tiltakozni készfii a hatósági bűnpártolás ellen Berlinből jelentik: Az Erzberger­­gyiikosok ügyében dr. Steiger cent­­lumpárti képviselőnek Hetényi Im­re dr. budapesti főkapitányhelyet­teshez intézett nyílt levele — ame­lyet tegnap a Bácsmegyei Napló is ismertetett — nagy feltűnést keltett és arra vonatkozólag a következő érdekes részleteket közük: A német kormány 1922 elején Schultz és Thyllessen Magyaror­szágról hozzátartozóiknak küldött leveleit elfogta, ezeken azonban a magyarországi cim nem volt meg­jelölve. A német kormány rendőr­tisztviselőket küldött Budapestre, akik megállapították a bűnösök tar­tózkodási helyét. Azonnal a rendőr­séghez fordultak és a hót iiatalem­­bert le is tartóztatták. A német rendőrtisztviselőket beidézték és ki­jelentették előttük, hogy mindkét gyanúsított magyar állampolgár, s&t megmutatták nekik Schultz-nak Hetényi Imre dr. főkapitány helyet­tes aláírásával ellátott magyar út­levelét. A fiatlembereket el is bocsá­tották a rendőrségről. A rendőr­tisztviselők azonban követelték új­bóli letartóztatásukat, mire Hetényi aláírásával végzést kaptak, hogy 24 órán belül hagyják el Magyarorszá­got. Az egyik kiutasított rendőr­­tisztviselő különben a mostani azo­nosításnál is Budapesten volt. Schultz és Thyl'essen azonban ezóta sem hagyták el Mag.varorszá­got. Budára költöztek és a német kormány minden lépésüket megfi­gyeltette. Csak a legutóbbi hóna­pokban vesztették el nyomukat. A német kormány több alkalommal kérte a magyar kormánytól, hogy adják ki a gyilkosokat, azonban mindannyiszor azt a választ kapta, hogy aznk nem azonosak Schultz­­cal és Tliytlessen-nel. Dr. Steiger centrumpárti politikus ezután tette közzé a tegnap ismertetett nyílt le­velet. A magyar postán ekkor visz­­szatartották a német lapokat, sőt egyedül a bécsi Reichspost cimü lapból, amely átvette a nyílt levelet, ötszáz példányt . küldtek vissza Beogradból jelentik: Dr. Ivanics | Momcsillo volt képviselő, aki néhai j Protics Sztoján politikáját követi, lapjában a Radikal-ban cikket irt a jugoszláviai magyarokról és abban azt bizonyltja, hogy a kormánynak j kötelessége volt megadni a magyar­ságnak állmpolgári jogait. Ezt az állítását a következő fejtegetések-' ben bizonyítja: — A békeszerződés és a kisebb­ségek védelméről abban foglalt ren­delkezések köteleznek bennünket arra. hogy másvérü és másnyelvü polgártársainknak biztosítsunk min­den polgári és politikai jogot és ál­talában a teljes egyeniőjoguságot. Ezért a kötelezettségünkért megka­punk olyan vidékeket, ahol csak re­latív többségben vagyunk, a nemzeti kisebbségek pedig kötelesek az ál­lam iránti hűségre. — Semmivel sem bizonyult be, hogy kisebbségeink, ez esetben a magyarok, a leglüsebb mértékben is vétettek volna az államhüség ellen. Különösen nem vétett a Magyar Párt, amely programja elején ünne­pélyesen hirdeti, hogy nem foglal állást az államberendezés alapvető kérdésében, mert úgy tartja, hogy az a szerbek, horvátok és szlovének belső ügye. A Magyar Párt teljesen megelégszik azzal, hogy a magya­roknak megadják azokat a jogikat és szabadságokat, aS®,,../ekbt a Az elcsapott jegyző bosszúja Egy magyar család kálváriája — Ki tanítja az adai gyerekeket? Kucora bácskai község jegyzőjének felterjesztésére a belügyminisztérium kiutasította az S. H. S. állam területé­ről Burányi Albert kuéorai lakost, a kulai Agrár-bank gőzmalmának fömoi­­nárát, jugoszláv állampolgárt, aki mái huszonnégy év óta lakik a Baeckaban. Baranyit feleségévé;. ót gyermekéve! Iés unokájával, a kulai főszolgabiróság iintézkedésére pénteken reggel indítot­ták útnak Szuboticán keresztül Magyar­­ország felé. A kiutasítás, amelynek bot­­jjrányos háttere van, nem jutott el vég­ső fázisáig, Baranyiék átdobása a vá­molás miatt Szuboticán egy-két napi ^késést szenved és ezt a rövid időt a ki­utasított jugoszláv állampolgár felhasz­­jnálta arra, hogy a kuccrai jegyző jog­­jtálán eljárását meghiúsítsa és az ügy botrányos körülményeit az illetékes fel­­jsőbo hatóságok tudomására hozza és a {kiutasítást visszavonassa. Baranyiék holmijukkal két csendőr \ kíséretében szombaton reggel érkeztek meg Szuboticára egy marhaszállitó ko­csiban. A kocsit a szuboticai pályaud­varon lekapcsolták, hogy az elvámolás után a pesti vonathoz csatolják. A ko­csi az egyik kivüleső sínpáron áll, mel­lette csendőr, aki vigyáz a kiutasított I családra, amelynek egyik tagja sem hagyhatja el a kocsi környékét. Négy­öt gyermek a kocsi előtt játszik. Ami­kor megtudják mi járatban vagyunk, valamennyien elkezdik mesélni tragé­diájukat. Csomagolnak a csendőrök Baranyi előadása szerint, csütörtökön este féihatkor rendőr jelent meg a la­kásán és bekísérte őt a községházára. Félóra múlva a községházán volt már az egész család, egyenként vitték őket be a rendőrök és este kocsin elhozták Kuláról, — ahol alkalmazásban voltak, — két leányát Baranyi Annát és Piros­kát. Amikor a rendőrök az egész csa­ládot összeterelték, bezárták valameny­nyiüket a községháza fogdájába. Bara­­nyiéknak sejtelmük sem volt arról, hogy miért tartóztatták őket le, annál nagyobb volt a meglepetésük másnap reggel, amikor nyolc óra tájban a jegy­ző elé vezették, aki közölte velük, hogy a belügyminisztérium kiutasította őket az ország területéről és hogy félóra múlva indulnak. Baranyiék, amikor meggyőződtek arról, hogy a kiutalásu­kat valóban elrendelték, csupán annyi időt kértek, hogy holmijukat becsoma­golhassák. Kérésükre azonban a jegyző kijelentette: — Nem kell semmit csomagolni, a rendőrök már mindent bepakoltak. Kiderült, hogy a jegyző utasítására, a községi rendőrök még az éj folyamán felnyitották Baranyiék lakását, a búto­rokat felpakolták és egy vasúti kocsi­sba helyezték el. Baranyiék már csak az állomáson tudták meg, hogy a csoma­goló rendőrök tizenhárom métermázsa kukoricájukról és többezer dinár értékű szénájukról megfeledkeztek és azt nem szállították ki a többi holmival az állo­másra A régi módszer Baranyiék kiutasítása azért történt, mert a jegyző felterjesztése szerint po­litikailag megbízhatatlanok és nincs községi illetőségük. A jegyző vádjait azonban megcáfolja az a körülmény, hogy Baranyiék ellen, akik igazolni tudják, hogy már 1902- ben Bácskában laktak, soha semmiféle büntetőeljárás nem volt folyamatban, amiről a kezükben levő hatósági bizo­nyítvány tanúskodik, továbbá az, hogy Baranyi két évvel ezelőtt megkapta a *községi illetőséget. Az erről szóló ha­tározatot Dimitrijevics Tihamér kulai főszolgabíró adta át Baranyinak. Ami­kor azonban az akkori jegyző megtud­ta, hogy Baranyiék illetőséget kaptak, a kucorai rendőrvezető utján azt elvette tőlük és megsemmisítette. A szerelmes jegyző A korábbi kucorai jegyző, aki azon­ban ma is állami szolgálatban van, két évvel ezelőtt lopás gyanúja alatt letar­tóztatta Baranyiék egyik leányát, Ba­ranyi Erzsébetet. A leányt este tartóz­tatták le, a jegyző éjjel kezdte meg a kihallgatását és mire feljött a nap, a leány — a lopásban ártatlanul, — de erkölcsében megtámadottan került ki a községházáról. Baranyiék nyomban megtudták, hogy mi történt gyerme­kükkel és a keresziuri görög-keleti lel­kész tanácsára feljelentést tettek az erőszakoskodó jegyző ellen. A jegyző megtudta, hogy Baranyiék feljelentést tettek ellene, mire néhány napra rá, november 23-án, előzőleg megszerezve és megsemmisítve a mol­nár-család községi illetőségi bizonyítva-, nyát, kiutasitási eljárást indított eile-: nük„ hogy Baranyi ettől megfélemlítve, visszavonja a feljelentést. A feljelentés esetleges visszavonásával azonban nem elégedett meg, hanem ezenfelül még öt­ezer dinárt követelt. Szándékát azonban nem tudta keresz­tülvinni, mert a feljelentés akkor már a kulai főszolgabirósághoz került, ahol Dimitrijevics főszolgabíró nyomban fel­függesztette állásától és később el is bo­csátották az állam szolgálatából. Elcsapott jegyzőből — tanító Amikor eddig elmondotta Baranyi a tragédiáját, kissé megpihent, azután folytatta: — Itt van ez a gyermek, a jegyző gyermeke. — és felmutatott a kocsiban játszó göndör fürtü, nagyszemü kis­lányra — olyan mint az apja, most másfél éves lehet---- szegény---­Azután elmondotta, hogy a jegyző egyldeig még a faluban maradt és ami­kor az újonnan kinevezett — jelenlegi — jegyző oda megérkezett, barátságot kötött vele. A legjobb barátságban vál­tak el,akkor, ariiikor őt, v- a bűneiért elcsapott jegyzőt — Adára néptanító­nak nevezték ki. Elhurcolkodott Adára gyermekeket nevelni, az uj kucorai jegyzővel azonban továbbra is ferrtar­­totta a baráti összeköttetést. De néni felejtkezett el Baranyiékról sem, akik­től, különösen, amióta megszületett a gyermek, szeretett volna végkép meg­szabadulni. Az uj jegyzővel kötött barátságát használta fel arra,.hogy Baranyiékat el­távolítsa az országból és az ő érde­me ez az újabb kutasitás, amelynek végrehajtását azonban ismét sikerül megakadályozni. Baranyiék megteszik a botrányos ügy értelmi szerzői ellen a bűnvádi felje­lentést. m. d. ..... ■ Az uj bácskai főispán Moviszadön A bácskai főispán! hivatal vezetését hétfőn veszi át Noviszadról jelentik: Risztics Mi­lán. az uj bácskai főispán szomba­ton délelőtt érkezett meg Beograd­ból Noviszadra. Az állomáson a vá­rosi hatóságok részéről dr. Stefano­­vics Zsarko polgármester. Rakics rendőrfőkapitány-helyettes. Sokics Jován polgármester-helyettes és Ribarov főispáni titkár fogadták a főispánt. A demokrata-párt nevében dr. Nikolics Brankó királyi közjegy­ző. Miloszavljevics Velia görög­keleti esperes és Bogclanovics Zsi­­vorad nyugalmazott ezredes üdvö­zölték Risztics főispánt, aki az üd­vözlőbeszédeket meleg szavakkal köszönte meg Az állomásról a fő­ispán és kísérete a városházára hajtattak, ahol a főispán magához kérette az egyes reszortok vezetőit és referáltatott magának, majd hosszas tanácskozást folytatott a polgármesterrel. A főispán vasár­nap reggel Szomborba utazik, ahol leteszi a hivatalos esküt és hétfőn reggel már át is veszi hivatalát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom